Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 135. §-ában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvényben, valamint az 1997. évi XXXI. törvény 18-21. §-ai -ban kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermek-védelmi ellátásokról az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:
 

A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése illetve megőrzése érdekében a többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv) valamint az 1997. évi XXXI. törvény  (továbbiakban Gytv.) rendelkezéseinek megfelelően meghatározza Szarvas Város egyes pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátási formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, az önkormányzati pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének és az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásának szabályait.

(1) E rendelet hatálya kiterjed Szarvas város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.1

(2) E rendeletben meghatározott munkanélküliek jövedelempótló támogatása, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, átmeneti segély, köztemetés, egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolvány hatálya kiterjed a hajléktalan személyekre is.

(1) Szarvas város Képviselő-testülete az e rendeletben meghatározott szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatáskörök gyakorlását - a 38. §-ban meghatározott ellátás kivételével – a Polgármesterre átruházza az 1990. évi  LXV. törvény  9. §. (3) bekezdése alapján. 2

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására vonatkozó hatáskörét a Képviselő-testület a Népjóléti Bizottságra ruházza át.3

(3) E rendelet 42. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő közgyógyellátási igazolvány kiállítása, felülvizsgálata, érvényesítése a jegyző feladata.
 
 

(1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásra irányuló kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványok felhasználásával a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztályánál kell benyújtani.1

(2) A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól adatokat szolgáltatni. A szociális ellátás iránti kérelemhez csatolnia kell a havonta rendszeresen mérhető jövedelmekről, az utolsó 3 hónap jövedelméről, a gyermekvédelmi támogatások iránti kérelemhez az utolsó 6 hónap jövedelméről szóló igazolást (kereseti igazolás, nyugdíjszelvény, stb.) az egyéb jövedelmekről pedig a kérelem benyújtását megelőző 1 év nettó átlagjövedelem igazolását, illetve a kérelem benyújtását megelőző l év árbevételéről okmányainak másolatát.

(3) A Polgármesteri Hivatal köteles a kérelmező által benyújtott igazolások, adatok valódiságát vizsgálni, melyhez felhasználhatja a jövedelemadózási rendszer adatait és egyéb információkat.

(4) Az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmekhez az ellátásoknál meghatározott mellékleteket kell csatolni.
 

(1) A szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti kérelemről a Polgármester, illetve Szarvas Város Önkormányzata Népjóléti Bizottsága (továbbiakban Népjóléti Bizottság) határozattal dönt. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve folyósítás módjáról, idejéről, egyes támogatási formáknál az ellátás összegének hagyatéki teherként történő bejelentéséről.2

(2) A határozat elrendelheti, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátást a jogosult javára, de természetbeni juttatásként közvetlenül a közüzemi vállalat, szolgáltató vagy pénzintézet számlájára, illetve a hitelező kezeihez fizesse ki.
 

(1) E rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a részére az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Ptk. 232. §. (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összeggel kell visszafizetni.

(4) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásulvételtől számított 3 hónapon belül lehet elrendelni. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszüntetésétől 1 év már eltelt.
 
 

Szarvas Város Önkormányzata által nyújtott rászorultságtól függő támogatások az alábbiak:
Pénzbeli ellátások:

         a.) munkanélküliek jövedelempótló támogatása
         b.) rendszeres szociális segély
         c.) időskorúak járadéka
         d.) ápolási díj
         e.) átmeneti segély
         f.) temetési segély

Pénzbeli vagy természetbeni ellátások:1

   g.) lakásfenntartási támogatás – fűtési támogatás
   h.) kiegészítő családi pótlék
   i.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Természetbeni ellátások: 2

 j. ) tankönyv vásárlási támogatás
 k.) térítésmentes helyi autóbuszbérlet biztosítása
 l.)  köztemetés
 m.) közgyógyellátás
 n.) egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolvány
 

(1) Az egyes szociális rászorultságtól függő támogatások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi kereteket az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(2) Az egyes támogatási formákra meghatározott pénzügyi keretek között a Polgármester szükséghez képest átcsoportosításokat hajthat végre.
 

(1) A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítására a vonatkozó  központi jogszabályokban (törvényekben és rendeletekben) meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.3

(2) 4
 
 

(1) A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a.) a 67 %-os munkaképesség-csökkenést igazoló OEP Orvos-szakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága szakvéleményét,
      b.) vak személy esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását arról, hogy vakok
           személyi járadékában részesül, ha nem szerepel a kérelmező a jegyző nyilvántartásában,
      c.) a kérelmező és együtt élő családtagjai 4.§.(2) bekezdésében meghatározott jövedelem
           igazolásait.

(2) A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező köteles jövedelemnyilatkozatot tenni a 32/1993.(II.7.) Korm. rendelet l.sz. mellékletében előírtak szerint, valamint nyilatkozni ugyanezen rendelet 5.számú melléklete szerint a Sztv. 4.§. b.) pontjában meghatározott vagyonáról és annak értékéről.

(3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:
a.)igazolást arról, hogy a munkanélküli járadék, vagy a munkanélküliek jövedelempótló
      támogatás folyósításának időtartamát kimerítette,
b.)igazolást arról, hogy a munkaügyi központtal, vagy az önkormányzattal a kérelem
      benyújtását megelőző kettő évben legalább egy év időtartamig együttműködött
c.) személyes nyilatkozatot arról, hogy kereső tevékenységet nem folytat, ide nem értve az
     önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel
     végzett munkát.

(4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy kérelme benyújtásakor köteles bemutatni:
a.)iskolai végzettségét,
b.)szakképzettségét bizonyító okmányait,
c.)alkalmi munkavállalói könyvét, amennyiben azzal rendelkezik.

(5) A Szociális és Családvédelmi Osztály a kérelem benyújtását követő 2 munkanapon belül megvizsgálja a rendszeres szociális segélyt kérelmező aktív korú nem foglalkoztatott igényjogosultságát. Amennyiben a kérelmező megfelel a segély folyósítása feltételeinek írásban értesíti arról, hogy 5 munkanapon belül a KOMÉP Városgazdálkodási Kft-nél meg kell jelennie foglalkoztatása érdekében, s egyidejűleg felhívja figyelmét a megjelenési kötelezettség elmulasztásának a Sztv.37/B.§.(1) bekezdése b.) és bb.) pontjában meghatározott jogkövetkezményekre.2

(6) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés egy példányát az aktív korú nem foglalkoztatott személy adatainak és a kérelem beadásának időpontja közlésével együtt meg kell küldeni a KOMÉP Városgazdálkodási Kft. részére is.

(1) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező aktív korú nem foglalkoztatott igényjogosultak részére a települést érintő közfeladatok ellátása céljából, közhasznú munkát, közmunkát, illetve közcélú foglalkoztatást biztosít.

(2) A foglalkoztatás megszervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat tulajdonát képező KOMÉP Városgazdálkodási Kft látja el.

(3) A foglalkoztatás elsősorban a települést érintő közfeladat ellátására szervezett egyéb munkák (közcélú munka) ellátására irányul.

(4) A foglalkoztatás területei:
a.)személyi szolgáltatások: idősgondozás, házi ápolás, családgondozás, szakember
      felügyelete mellett,

b.)környezet gondozásával kapcsolatos feladatok: közterületek védelme, gondozása,
városrendezés, úthálózat építés, javítás, karbantartás, erdőtelepítés,
c.) közművelődési feladatok segítése, közcélú szolgáltatás szervezése, hagyományőrző
     programokban közreműködés,
d.)egészségügyi és közoktatási alapfeladatok ellátásához kapcsolódó kisegítő
      tevékenység,
e.)környezetvédelem: természetvédelmi területek gondozása, környezeti károk
      helyreállítása, csatornahálózat építése, karbantartása, árvízvédelem.

(5) A KOMÉP Városgazdálkodási Kft - a Sztv.37/A.§.(9) bekezdés a.) és b.) pontjaira figyelemmel - munkaszerződést köt a foglalkoztatottal, amelyben az általános munkaszerződési feltételek mellett meghatározza a munkavégzés helyét, időtartamát, a teljes, vagy részmunkaidős foglalkoztatás tényét, valamint a havi kereset összegét. A munkaszerződés l példányát megküldi a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztályára, valamint a munkavégzés helyeként megjelölt intézménynek. A munkavégzés legrövidebb időtartama 30 munkanap lehet.1

(6) Amennyiben a foglalkoztató az aktív korú nem foglalkoztatott részére nem tud a rendszeres szociális segély iránti kérelem beadását követő 27 napon belül a Sztv. 37/A.§. (9) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő munkát felajánlani, erről írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztályát.2

(7) A foglalkoztató soron kívül haladéktalanul írásban jelenti a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztályának, ha a rendszeres szociális segélyt kérelmező:3
 - a 11. §. (5) bekezdésében meghatározott időtartam alatt nem jelenik meg a
                foglalkoztatónál,
 - nem jelenik meg a munkaszerződésben meghatározott munkavégzés helyén,
 - a munkavégzés helyéről igazolatlanul távolt marad,
 - foglalkoztatás időtartamát a munkavégzés helyén letöltötte, a munkát teljesítette.

(1) A foglalkoztatás biztosításához valamennyi önkormányzati intézmény vezetője köteles minden hónap 10 napjáig munkaerő igényét, időtartamát, az ellátandó közcélú feladat megnevezését, s az ahhoz szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, valamint azon személy megnevezését, aki a foglalkoztatott közvetlen irányítója lesz írásban közölni a KOMÉP Városgazdálkodási Kft.-vel.

(2) A munkavégzés helye szerinti intézmény írásos jelentési kötelezettségei:
a.)a munkaszerződés szerinti időpontban a foglalkoztatott nem kezdte meg a
        munkavégzést,
b.)igazolatlanul maradt távol,
c.)minden olyan tényről, ami a munkajogviszonyt érinti,
d.)a munkaszerződés szerinti időtartamot letöltötte.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jelentést a munkavégzés helye szerinti intézmény a KOMÉP Városgazdálkodási Kft-nek küldi meg.

(1) Az az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyt kérelmező személy, aki megfelel a Sztv. 37/A.§ (2) bekezdés b.) pontjában, a (3) és (5) bekezdésben, valamint 4.§.(1) bekezdés b.) pontjában foglalt feltételeknek rendszeres szociális segélyre akkor jogosult, ha a számára 30 napon belül felajánlott munkát elfogadja, s annak időtartamát letöltötte.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt Sztv.-ben meghatározott feltételek mellett rendszeres szociális segélyre jogosult az a kérelmező is, akinek a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül az önkormányzat a KOMÉP Városgazdálkodási Kft közreműködésével a foglalkoztatását nem tudja biztosítani.
 

(3) Köteles az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyt igénylő, valamint rendszeres szociális segélyben részesülő az önkormányzattal, valamint a Békés Megyei Munkaügyi Központ Szarvasi Kirendeltségével együttműködni.

(4) A rendszeres szociális segély megállapítási feltételeinek megfelelő aktív korú nem foglalkoztatott személy számára a megállapító határozatban elő kell írni az együttműködési kötelezettséget.

(5) Az együttműködés célja az aktív korú nem foglalkoztatott foglalkoztatása, illetve a rendszeres szociális segélyben részesülő és családja önfenntartó képességének szinten tartása és fejlesztése, a munkára történő ösztöntő intézkedések megtétele.

(6) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles az együttműködés keretében:
a.)a Szociális és Családvédelmi Osztály kérelme beadását követő értesítésére a
      kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül a KOMÉP Városgazdálkodási Kft-
      nél megjelenni, 1
b.) a számára felajánlott megfelelő munkát a felajánlástól számított 15 napon belül
     megkezdeni,
c.) akadályoztatása esetén – amennyiben az akadályoztatás nem felróható ok miatt
     következett be – köteles az akadályoztatást követő 5 napon belül hitelt érdemlően
     igazolni a mulasztás okát. Betegség esetén a háziorvos igazolását kell csatolni,
d.) szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programokban részt venni,
e.) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat kézhezvételét követő 5 napon
     belül Békés Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségét a személyre szabott
     együttműködési program kialakítása és az erről szóló megállapodás megkötése
     érdekében felkeresni.

(7) A (6) bekezdés d.) pontjában meghatározott programok a munkavégzésre felkészítő programok, melyeket a Békés Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége – megállapodás alapján – a Családsegítő és Gondozási Központ közreműködésével biztosít.

(8) A programok típusai:
 - tanácsadás, (jogi, munkaügyi, egészségügyi stb.)
 - csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozás,
 - egyéni képességeket fejlesztő, életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás,
 - munkavégzésre felkészítő foglalkozás, (munkahely keresést segítő technikák elsajátítása)
 - alkalmi munkavállalást segítő programok.

(9) Az egyénre szabott programot is a Békés Megyei Munkaügyi Központ Szarvasi Kirendeltsége a Családsegítő és Gondozási Központ családsegítő szolgálatával egyeztetve állítja össze.

(10) A munkaügyi központ kirendeltsége és a rendszeres szociális segélyben részesülő írásban megállapodik az együttműködés tartalmáról.

(11) Az együttműködési kötelezettség megszegésének következménye a segély megszüntetése, amely egyben azzal jár, hogy ismételten csak valamennyi jogosultsági feltétel teljesítése esetén részesülhet rendszeres szociális segélyben.

(1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetve a megállapított ellátását meg kell szüntetni annak az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki a Szt. 37/B.§. (1) bekezdés b.) pontjában, valamint e rendelet 11/C. §. (1), (3), (6) bekezdésében előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) A polgármester a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente, a megállapítást követő 12 hó elteltével felülvizsgálja. Ha a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, a segélyt tovább kell folyósítani.

(3). Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a segély akkor folyósítható tovább, ha - az általános jogosultsági feltételek fennállta mellett - a 37/D. § (2) bekezdésében, valamint e rendeletben foglaltaknak megfelelően az önkormányzattal, illetőleg a Békés Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségével együttműködött.

(4) Ha a rendszeres szociális segély az Sztv. 37/A.§. (1) bek. a./ pontja alapján kerül megállapításra, akkor a megállapító határozatban rendelkezni kell arról, hogy ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személynek van olyan ingatlana, amelyből az ellátás részben, vagy egészben fedezhető, a folyósított támogatás összegét a jogosult halálakor hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél a Polgármesteri Hivatal bejelenti.

(1) A rendszeres szociális segély, ha azt jogerősen megállapítják a kérelem benyújtásától esedékes. A jogosultság megszűnése esetén, a megszüntetésről határozatban kell rendelkezni és a segély folyósítását a jogosultság megszűnésének napjával megszüntetni.

(2) Ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatását az önkormányzat a KOMÉP Városgazdálkodási Kft. közreműködésével 30 napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár.

(3) A rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatása költségeinek fedezésére elsősorban a Magyar Köztársaság költségvetésről szóló törvényben meghatározott, kötött felhasználású támogatást kell igénybe venni.

(4) A támogatást a foglalkoztató részletes jelentése és a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztály adatai alapján a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya igényli meg mindazon napokra, amikor a munkaadót a foglalkoztatással kapcsolatban kifizetés terheli.2

(5) A központi támogatás teljes összegét a foglalkoztató KOMÉP Városgazdálkodási Kft. részére át kell utalni, aki annak felhasználásáról minden hónap 15 napjáig elszámolást nyújt be Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztályához.3

(6) A foglalkoztatással kapcsolatos közvetlen költségek kifizetésére a foglalkoztató előleget igényelhet a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztálya ellenjegyzése mellett a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztályától az önkormányzat költségvetésében meghatározott segélykeret terhére.4

(1) Az időskorúak járadékának megállapítására és folyósítására vonatkozóan a Sztv-t módosító 1997. évi LXXXIV. törvényben és a 30/1993.(II.17.) Korm. rendeletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A megállapított járadék kifizetése utólag, a következő hó 5. napjáig történik.

(1) Az ápolási díj megállapítására és folyósítására vonatkozóan a Sztv. 40. §. - 44. §-ait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

(2) Az önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló két év feletti súlyos fogyatékos, vagy 18. életévét be nem töltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végző ápolási díjának összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(3) A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó az alábbi feltételek együttes fennállása esetén részesülhet ápolási díjban:

a.) Ha a házi orvos a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, vagy az illetékes szakrendelő intézet arra jogosult szakorvosa által kiadott zárójelentés, vagy igazolás alapján szakvéleményben igazolja, hogy az önmaga ellátására képtelen állandó és tartós felügyeletre szoruló tartósan beteg személy előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolásra, gondozásra szorul,1
               b.) A beteget ápoló hozzátartozó életvitelszerűen egy ingatlanban él az ápolásra szorulóval,
                    vagy állandó lakóhelye, tartózkodási helye olyan távolságra van, melyből feltételezhető,
                    hogy a  mindennapos ellátást, gondozást biztosítani tudja.
               c.) A beteget ápoló hozzátartozó személyesen önmaga gondoskodik a tartósan beteg
                     személy ápolásáról.
               d.) Az ápolásra szoruló beteg személynek nincs más olyan hozzátartozója, aki ellátását,
                     gondozását, ápolását biztosítani tudja.

(4) Az ápolási díj a beteg állapotától függően határozott, vagy határozatlan időre állapítható meg.

(5) A (3) bekezdés alapján megállapítható ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 %-a.

(6) Nem állapítható meg ápolási díj olyan tartósan beteg személy ápolójának, akinek gondozását, ellátását, ápolását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták.

(1) Az ápolás szükségességét, az ápoltak ellátását kétévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálathoz meg kell kérni az ápolt háziorvosának szakvéleményét a további ápolás szükségességéről, valamint az ápolt lakásán évente környezettanulmányt kell készíteni.2

(2) Az ápolási díjra való jogosultságot érintő minden lényeges változást az ápolási díjban részesülő köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni.

(1) Átmeneti segélyben részesülhetnek azok a személyek, akik létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

Az átmeneti segély formái:
               a.) havi rendszeres átmeneti segély,
               b.) negyedévenkénti rendszerességgel nyújtható átmeneti segély,
               c.) eseti átmeneti segély,
               d.) kamatmentes kölcsön.

(1) Havi rendszeres átmeneti segély nyújtható annak a személynek, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik és családjában az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.3

(2) A havi rendszeres átmeneti segély összege 8.000,-Ft.4
 

(3) Havi rendszeres átmeneti segély maximum 6 hónapra adható.

(4) Nem adható havi rendszeres átmeneti segély annak a személynek, aki munkaképes, de nem működik együtt a Munkaügyi Központtal, vagy a részére felajánlott munkát nem fogadja el.

(1) Negyedévenként nyújtható átmeneti segély annak a családnak, illetve egyedülálló személynek, akinek családjában az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.1

(2) A negyedévenkénti átmeneti segély összege alkalmanként 5.000.-Ft2

(1) Eseti átmeneti segély nyújtható annak a családnak, ahol az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át.3

(2) Eseti átmeneti segély nyújtható továbbá annak az egyedülálló személynek, akinek nettó átlagjövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.

(3) Eseti átmeneti segély maximum évi 2 alkalommal adható.

(4) Az eseti átmeneti segély összege 5.000.-Ft/alkalom.4

(5) Kivételes esetben, rendkívüli élethelyzetben, méltányosságból az eseti átmeneti segély magasabb összegben is megállapítható, ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum kétszeresét.5

(1) Átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek nyújtható, akinek jövedelmi viszonyaiban bizonyítottan olyan változás bekövetkezése várható (pl. munkanélküli ellátásra, rendszeres szociális járadékra, nyugdíjra stb. lesz jogosult), melyből a kölcsön visszafizetésére képessé válik.

(2) Kamatmentes kölcsön egy személynek egy alkalommal nyújtható, maximum 10.000,-Ft összegben.

(3) A kölcsön iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kért kölcsönt mely időpontig vállalja visszafizetni és tudomásul veszi, hogy a visszafizetés elmulasztása esetén a kölcsön összegét a más szervtől folyósított járandóságából a Polgármesteri Hivatal letiltja.

(4) A kölcsön felvételére és összegének követelésként történő előírására, a kölcsön felvételére jogosult a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztályával szerződést köt.8

(5) A kölcsön összegének behajtásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri  Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya látja el.9

(1) Nem részesülhet átmeneti segélyben az a személy, illetve család, amely

        a.) a tárgyévben lakáscélú kamatmentes kölcsönben részesült,
        b.) a tárgyévben a Sztv. a Gytv. alapján, illetve e rendelet alapján pénzbeli vagy
             természetbeni szociális vagy gyermekvédelmi ellátást vett igénybe és a támogatás
             mértéke meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének
             kétszeresét,
        c.) átmeneti, vagy tartós bentlakásos személyes gondoskodást nyújtó intézményi
             ellátásban részesül,
        d.) aki önhibájából két éven belül munkaviszonyt nem tud igazolni, kivéve tanuló,
             sorkatona.
                      e.) akinek illetve együtt-élő családtagjának tulajdonában hasznosítható lakásingatlan,
                           üdülő, üdülőtelek van, illetve személygépkocsival rendelkezik, kivéve ha súlyos
                           mozgáskorlátozott vagy a gépkocsi alkalmazásának, munkavégzésének  feltétele.
 

(1) Temetési segély állapítható meg annak a szarvasi lakos eltemettetőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy a temetési költségek viselése a saját illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési segély összege, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 10.000,-Ft.

(3) A temetési segély összege, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, 7.000,-Ft.

(4) A temetési segély összege 6.000,-Ft, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(1) A temetési segély megállapításáról a polgármester határozattal dönt.

(2) A kérelemhez mellékelni kell e rendelet 4. §. (2) bekezdés, 27. §. (4) bekezdésében meghatározott jövedelemigazolásokat. A segélyt kérő vagy együtt-élő családtagja nevére kiállított temetési számlák eredeti példányát.

(3) A kérelmezőnek be kell mutatnia az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát.
 

Lakásfenntartási támogatásra jogosult minden olyan bérlő és tulajdonos, aki e rendeletben szabályozott jövedelmi-, vagyoni- és egyéb feltételeknek megfelel.

(1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészeit.
 

(3) Lakásfenntartási támogatásban csak azok a személyek, családok részesíthetők, akiknél a család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, ugyanakkor
                         a.) a lakásfenntartás indokolt költségei elérik, vagy meghaladják az egy háztartásban
                               élő közeli hozzátartozók és a lakásban élő más személyek havi nettó
                               összjövedelmének 30 %-át,1
                     b.) a lakás fűtési költségeinek havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi
                          nettó összjövedelmének 20 %-át.

(4) A család jövedelmének számításánál figyelembe kell venni minden családtag és együtt-élő személy:
                           a.) munkabérből, nyugdíjból, nyugdíjszerű ellátásból, előnyugdíjból, családi
                                pótlékból, bármilyen társadalombiztosítási juttatásból vagy egyéb forrásból
                                származó (fő-, vagy másodállás, túlóra, jutalom stb.) nettó jövedelmét,
                           b.) szakma vagy üzlet működéséből származó nettó jövedelmet vagy bérleti díjat,
                           c.) rendszeres szociális segélyt, gyermekvédelmi támogatást, rendszeresen kapott
                                egyéb támogatást,
                           d.) tartásdíjat,
                           e.) vagyontárgyból vagy értékpapírból származó egyéb jövedelmet.

Lakásfenntartási támogatásban nem részesülhet az a személy, illetve az a család, aki az 1. sz. mellékletben meghatározott, a család létszámához igazított szobaszámot meghaladó mértékű lakásban lakik.

Nem nyújtható továbbá lakásfenntartási támogatás, ha a kérelmező és a vele közös lakásban élő közeli hozzátartozó:
      a.) a tárgyévben az önkormányzattól  lakáscélú kölcsön támogatásban részesült,
      b.) ingatlan, különösen lakásingatlan hasznosításából származó jövedelemmel rendelkezik,
      c.) a támogatott lakáson kívül további lakásingatlannal rendelkezik, kivéve, ha ez az ingatlan más személy törvényes használatában áll (pl. ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett haszonélvező használja, bírói ítéleten alapuló használat stb.).

(1) A lakásfenntartási kiadások körében figyelembe kell venni:
      a.) a lakbért, vagy albérleti díjat,
      b.) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletét,
      c.) a (3) bekezdésben meghatározott mértékig a villanyáram, a víz- és csatornahasználat és a fűtés
           költségeit,
      d.) a szemétszállítás költségeit.

(2) A lakásfenntartási kiadások körében nem vehető figyelembe az önkormányzati bérlakás lakbére, ha a kérelmező az önkormányzati lakásrendelet alapján lakbértámogatásban részesül.

(3) A lakásfenntartási támogatás szempontjából figyelembe vehető normatívák:

             a.) a villanyáram fogyasztás tényleges, de maximum 4.500.-Ft/hó költsége
                  lakásonként,
             b.) a vízfogyasztás és a csatornahasználat tényleges költsége, de lakásonként maximum 2.500,-Ft/hó, illetve
                  személyenként 300,-Ft/hó,
             c.) a fűtés, a gázfogyasztás tényleges költsége, de maximum 4.500.- Ft/hó +
                  50.-Ft/hó/m2  a normál méretű lakás esetén.2

4) A 27. §. (3) bek. b.) pontja alkalmazásában a lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő költségeinek, díjának 1/6-át kell érteni.
 

(5) A fűtés szempontjából figyelembe vehető normatív lakásméretet a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(6) A lakásfenntartási kiadásokhoz való hozzájárulásként a városi szennyvízelvezető műbe történő bekötéshez – a Békés Megyei Vízművek Vállalat igazolása és Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Osztályának szakvéleménye alapján – egyszeri támogatás biztosítható. 1 2

(7) A (6) bekezdés alapján biztosítható támogatáshoz e rendelet 26.§ - 29.§. rendelkezéseit figyelmen kívül kell hagyni.

(8) A lakásfenntartási kiadásokhoz való hozzájárulásként a városi szennyvízelvezető műbe történő bekötéshez – a Békés Megyei Vízművek Vállalat igazolása és Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Osztályának szakvéleménye alapján – egyszeri támogatás biztosítható.3 4

(9) A (6) bekezdés alapján biztosítható támogatáshoz e rendelet 26.§ - 29.§. rendelkezéseit figyelmen kívül kell hagyni.5

(1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
              a.) a lakbér, illetve az albérleti díj igazolására a lakásbérleti, illetve az a albérleti szerződést,
              b.) a pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletének igazolására a pénzintézet igazolását,

              c.) a közüzemi díjak igazolására a közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított számlákat, vagy igazolást,
              d.) egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit igazoló számlákat vagy a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított számlákat az éves fűtés kiadásáról.

(2) Amennyiben a fűtés költségét az egyedi fa, szén, fűtőolaj fűtési móddal rendelkező család számlákkal nem tudja igazolni, úgy a 30. §. (3) bekezdés c.) pontjában meghatározott normatívát kell figyelembe venni.

(3) A kérelmező tudomásul veszi és írásbeli hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Polgármesteri Hivatal az adóhatóságot, közüzemi szolgáltatást végző gazdálkodó szerveket, valamint a népesség-nyilvántartást adatszolgáltatás érdekében megkeresse. A Polgármesteri Hivatal az adatokat köteles bizalmasan kezelni és azokat kizárólag a felhatalmazásnak megfelelő célra használni.

(4) Hiányosan beadott kérelem esetén a hivatal felhívja a kérelmezőt a hiány 15 napon belüli pótlására. Amennyiben a kérelmező hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a polgármester a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve az eljárást megszünteti.

(1) A lakásfenntartási támogatás megállapításáról, elutasításáról, megszüntetéséről a polgármester határozattal dönt.

(2) A polgármester dönt arról, hogy a támogatást mely esetekben fizeti ki a bérlő, a tulajdonos, vagy a jogosult részére, illetve természetbeni ellátásként biztosítja és utalja át a támogatás összegét a beszedni jogosult szervnek vagy személynek.

(3) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell biztosítani és a beszedni jogosultnak kell átutalni.
(4) Ha a támogatásban részesült a támogatás összegének kezeihez történő kifizetése után közüzemi díját, hitel törlesztését nem fizeti ki, támogatását meg kell szüntetni.

(1) A 27. §. (3) bek. a.) pontja szerinti támogatást a polgármester egy naptári évre állapítja meg.

(2) Az (1) bek. szerinti támogatás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától biztosítható a megállapítás évének december 31. napjáig.

(3) A 27. §. (3) bek. b.) pontja szerinti támogatást a polgármester egy fűtési szezonra (október 15 - április 15) állapítja meg.

(4) Amennyiben a kérelmező kérelmét október 15 után nyújtja be a támogatás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától a fűtési szezon végéig biztosítható.

(5) A lakásfenntartási támogatást havonta utólag, míg a fűtési támogatást a fűtési szezon egészére egyösszegben a megállapítást követően kell kifizetni, illetve átutalni.

(6) Amennyiben a család jövedelmi viszonyai oly mértékben megváltoznak, hogy a támogatásra való jogosultságát elveszítené, úgy azt a változást követő 15 napon belül kötelesek bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztályánál.1

(7) Ha a család jövedelmének csökkenése több mint 15 %-os, akkor bármikor kérheti a megállapított támogatás módosítását, felemelését.

Az a támogatást igénylő, aki helyzetével kapcsolatban alapvető információkat eltitkol, félrevezető, vagy hamis adatokat közöl és a valós tényekből megállapítható, hogy az ellátásra nem jogosult, nem részesíthető támogatásban, kérelmét a feltételek hiányában el kell utasítani. Abban az esetben pedig, ha jogosulatlanul vette igénybe az ellátást az 6.§. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A megállapított támogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya utalja át a támogatott által megnevezett jogosultnak, illetve fizeti ki a támogatott kezeihez, vagy folyószámlájára utalja át.2

(1) Az a család, akinek lakásfenntartási költségei a család havi nettó összjövedelmének 30-35 %-a közé esik, a 30 %-ot meghaladó összegű, de maximum 2.500,-Ft/hó támogatásban részesíthető.

(2) Az a család, akinek lakásfenntartási költségei a család havi nettó összjövedelmének 36-40 %-a közé esik, a 30 %-ot meghaladó összegű, de maximum 3.000,-Ft/hó támogatásban részesíthető.

(3) Az a család, akinek lakásfenntartási költségei meghaladják a család havi nettó összjövedelmének 40 %-át, a 30 %-ot meghaladó összegű, de maximum 3.500,-Ft/hó támogatásban részesíthető.

(4) Az a kérelmező, akinek lakásfenntartás fűtési költségei a háztartás havi nettó összjövedelmének 20 %-25 %-a közé esik, a 20 %-ot meghaladó összegű, de maximum havi 2.500,-Ft összegű támogatásban részesíthető.

(5) Az a kérelmező, akinek lakásfenntartás fűtési költségei a háztartás havi nettó összjövedelmének 25 %-30 %-a közé esik, a 20 %-ot meghaladó összegű, de maximum havi 3.000,-Ft összegű támogatásban részesíthető.

(6) Az a kérelmező, akinek lakásfenntartás fűtési költségei meghaladja a háztartás havi nettó összjövedelmének 30 %-át, a 20 %-ot meghaladó összegű, de maximum 3.500,-Ft összegű támogatásban részesíthető.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározott támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 1.000.-Ft-nál.

(8) A 30. §.(6) bekezdésében biztosítható támogatás mértéke lakás ingatlanonként a Igazgatási és Hatósági Osztály szakvéleménye alapján meghatározott 5.000-20.000.-Ft-ig terjedő összeg, amely egy összegben a tárgyév december 31 napjáig kerül kifizetésre.4 5

(1) A kiegészítő családi pótlék megállapítására és folyósítására vonatkozóan a Gytv.-ben és a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A kiegészítő családi pótlék havi összege - gyermekenként – a költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg.

(3) Ha a kiegészítő családi pótlékban részesülő középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul a támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható és tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. évének betöltéséig.

(4) A kiegészítő családi pótlék kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 65. §-ában meghatározott mellékletekkel kell a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztályához benyújtani.

(5) A kiegészítő családi pótlék megállapítása előtt, valamint indokolt esetben az évenkénti felülvizsgálat alkalmával, a kérelmező, illetve a támogatás jogosultja lakásán környezettanulmányt kell készíteni.
      Rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására és folyósítására vonatkozóan a Gytv.-ben és a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A környezettanulmányt a Családsegítő és Gondozási Központ gyermekjóléti szolgálata a polgármester elrendelését, megkeresését követő 15 napon belül készíti el és küldi meg a Polgármesteri Hivatal részére.

(7) Amennyiben a Polgármesteri Hivatalban meglévő adatok, valamint a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglaltaknak, vizsgálni kell a család vagyoni helyzetét.

(8) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz és vagyoni értékű jog vizsgálatára.

(9) A vizsgálathoz adatokat kell kérni az ingatlan nyilvántartásból, az adóhivataltól, a helyi adóhatóságtól, szükség esetén a gépjármű nyilvántartótól.

(10) A vagyon értékének megállapításához indokolt esetben szakértő közreműködését kell igénybe venni.
 

(1) A kiegészítő családi pótlék elsősorban természetbeni ellátásként biztosítható, különösen gyermekintézményi étkezési térítési díjként és tankönyv támogatásként.

(2) Amennyiben a természetbeni ellátás értékének havi összege nem éri el a kiegészítő családi pótlék összegét, akkor a külömbözetet a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a gyermek törvényes képviselője kezeihez pénzbeli ellátásként kell kifizetni, illetve folyószámlájára átutalni.

(3) A kiegészítő családi pótlékra való jogosultság feltételeit évente, először a megállapítást követő 12 hónap elteltével felül kell vizsgálni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményéről évente egy alkalommal a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése keretében a Képviselő- testületet tájékoztatni kell.
 
 

(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető az a gyermek, akinek gondozó családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és ezért rendkívüli anyagi segítségre szorul.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós betegsége, vagy ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett 30 %-os mértékű jövedelemcsökkenés, illetve az elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás.

(4) Amennyiben a rendkívüli támogatási kérelem megjelölt indoka a gyermek iskoláztatásával kapcsolatos, akkor az oktatási intézmény véleményét be kell szerezni.

(5) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb két alkalommal adható.

(6)A támogatás megállapításáról a Népjóléti Bizottság dönt. A támogatás maximális összege azonban gyermekenként a 4.000.-Ft-ot nem haladhatja meg.1

(7) Kivételesen állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek részére.

(8) A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani.

(9) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 65. §-ában meghatározott mellékletekkel együtt kell benyújtani.

(1) Szarvas Város Önkormányzata a költségvetésében biztosított pénzügyi keret terhére a tanköteles korú szarvasi állandó lakóhelyű tanulók részére tankönyv vásárlási támogatást biztosít.

(2) A tankönyvek megvásárlásához  az oktatási intézmény javaslata alapján 1.000.- 2.500.-Ft közötti összegű támogatásban részesülhet az az (1) bekezdésben meghatározott tanuló, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) A tankönyv vásárlás támogatása iránti kérelmet a jövedelem-igazolásokkal együtt az oktatási intézményhez kell benyújtani.

(4) Támogatásra javaslatot minden év július 15. napjáig, az új tanulók vonatkozásában szeptember hó 30. napjáig az oktatási intézmény tesz a polgármester felé. Javaslatában közli a törvényes képviselő és a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, évfolyamának és osztályának számát, a család egy főre jutó jövedelmét, valamint a támogatás javasolt összegét.

(5) A javaslat alapján a polgármester dönt a támogatásról. Döntéséről a gyermek törvényes képviselőjét és az oktatási intézményt értesíti.

(6) A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya a tankönyv támogatást egy összegben utalja át az oktatási intézmény részére.1

(7) Az oktatási intézmény a tankönyv számlák alapján minden év október 30-ig elszámolást nyújt be a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztályára. Az elszámolás másik példányát megőrzi, mellé csatolva a törvényes képviselő által aláírt támogatás ellenértékének átvételéről szóló nyomtatványt.2
 

(1) Szarvas Város Önkormányzata a költségvetésében biztosított pénzügyi keret terhére Szarvas város alap és középfokú oktatási intézményeiben tanuló szarvasi állandó lakóhelyű tanulók részére a helyi és a távolsági (külterületről-belterületre) buszközlekedéshez természetbeni juttatásként ingyenes, térítésmentes tanulóbérletet biztosít.

(2) Térítésmentes tanulóbérlet biztosításban az a tanuló részesülhet, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum három és félszeresét nem haladja meg.4

(3) A térítésmentes tanulóbérlet biztosítása iránti igényt a tanulók törvényes képviselői az érintett oktatási intézményhez jelenthetik be.

(4) A térítésmentes tanulóbérlet biztosítása iránti javaslatot minden év szeptember hó 05. napjáig az oktatási intézmény teszi meg a polgármester felé. Javaslatában közli a törvényes képviselő személyi azonosító adatait és a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, évfolyamának és osztályának számát.

(5) A térítésmentes tanulóbérlet biztosítása az oktatási intézmény javaslata alapján egy tanulmányi évre,  szeptember hó l napjától augusztus hó 31 napjáig történhet.

(6) A helyi tanulóbérlet havi értéke a mindenkori önkormányzat által rendeletben meghatározott tanulóbérlet bérlet ára, míg a távolsági bérlet értéke a tanulóbérlet vételi ára.

(7) A javaslat alapján a polgármester dönt a térítésmentes tanulóbérlet biztosításáról. Döntéséről a gyermek törvényes képviselőjét és az oktatási intézményt értesíti.

(8) A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya a polgármester döntése alapján a tanuló bérletek megvásárlásához szükséges pénzügyi fedezetet átutalja az oktatási intézmény részére, amelyből intézmény megvásárolja a tanuló bérleteket. Az oktatási intézmény a törvényes képviselő által aláírt átvételi elismervény mellett a bérletet a tanulók részére átadja.5

(9) Az oktatási intézmény a térítésmentes helyi és távolsági tanulóbérlet biztosításáról minden évben a december 31-i és a augusztus 31-i állapotnak megfelelően elszámolást nyújt be a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztályára. Az elszámolás alapja törvényes képviselő által havonta aláírt átvételi elismervény.6

(10) Az oktatási intézmény haladéktalanul köteles a polgármestert tájékoztatni arról, ha a térítésmentes tanulóbérlet jogosultja tanulói jogviszonya bármely ok miatt megszűnik. A tanulói jogviszony megszűnését követő hó 1 napjától a polgármester a természetbeni ellátást megszünteti.

(1) Szarvas Város Önkormányzata a költségvetésében biztosított pénzügyi keret terhére Szarvas városban állandó lakóhellyel rendelkező 60-tól 65 éves korú öregségi és özvegyi nyugdíjasok részére a helyi és a távolsági (külterületről-belterületre) buszközlekedéshez természetbeni juttatásként ingyenes, térítésmentes nyugdíjas bérletet biztosít.
 

(2) Térítésmentes nyugdíjas bérlet biztosításban az a nyugdíjas részesülhet, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum három és félszeresét nem haladja meg. 1

(3) A térítésmentes nyugdíjas bérlet biztosítása– a fenti korú öregségi és özvegyi nyugdíjas kérelme alapján - maximum egy naptári évre, a kérelem benyújtását követő hó 1 napjától a tárgyév december 31 napjáig történhet.

(4) A helyi nyugdíjas bérlet havi értéke a mindenkori önkormányzat által rendeletben meghatározott nyugdíjas bérlet ára, míg a távolsági bérlet értéke a nyugdíjas bérlet vételi ára.
 

(5) A térítésmentes nyugdíjas bérlet biztosítása iránti kérelmet a nyugdíjas a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Osztályán nyújthatja be.2

(6) A kérelem alapján a polgármester dönt a térítésmentes nyugdíjas bérlet biztosításáról és döntéséről a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztályát értesíti. A döntés alapján a Pénzügyi és Gazdasági Osztály megvásárolja a nyugdíjas bérleteket és a kérelmező nyugdíjasok rendelkezésére bocsátja.3
 

(1) Szarvas Város gondoskodik annak a Szarvason elhunyt vagyontalan személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs, vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója.

(2) Ha utólag jut a Polgármesteri Hivatal tudomására, hogy a közköltségen eltemettetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.

(3) Ha a közköltségen eltemettetett személy eltartásáról, eltemettetéséről másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni.

(4) Szarvas Város közigazgatási területén meghalt közköltségen eltemettetett személy utolsó állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeinek megtérítését kell kérni.
 

(1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére az Sztv. 49. §-tól 53. §-ai alapján közgyógyellátási igazolvány állítható ki.

(2) Az Sztv. 50. §. (2) bekezdése alapján, annak a személynek állapítható meg közgyógyellátásra való jogosultság, aki szociálisan rászorult és társadalombiztosítási támogatással csökkentett rendszeres havi gyógyszerköltsége éves szinten olyan magas, hogy azt létfenntartásának veszélyeztetése nélkül nem képes fedezni.

(3) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni:

                  a./ 2000,-Ft feletti havi rendszeres gyógyszerköltség esetén azt a kérelmezőt, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át, egyedülálló esetében 160 %-át nem éri el.

                  b./ gyógyászati segédeszköz esetén megállapítható a jogosultság, ha a család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át és a gyógyászati segédeszközért fizetendő összeg meghaladja a közgyógyellátási igazolványért fizetendő önkormányzati térítés összegét.
 

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem tekinthető a kérelmező szociálisan rászorultnak, ha saját magának, illetve vele együtt élő hozzátartozóinak tulajdonában üdülő, üdülőtelek, hasznosítható lakásingatlan, illetve személygépkocsi van, kivéve, ha súlyos mozgáskorlátozott, vagy a gépkocsi alkalmazásának, munkavégzés feltétele.

(5) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 4. §. (2) bekezdésében meghatározott jövedelemigazolásokat, valamint a gyógyszertár igazolását a rendszeres havi gyógyszerköltségekről, illetve a gyógyászati segédeszköz értékéről külön igazolást.

(6) A (3) bekezdés alapján kiállított igazolvány után  Szarvas Város Önkormányzata a Békés Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságnak térítést fizet. A térítés összege az átutalás időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének külön jogszabályban meghatározott %-a.
 

(1) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság alapfeltételeit a többször módosított Sztv. 54. §-a, valamint az 1997. évi LXXX. törvény és végrehajtási rendelete tartalmazza.

(2) Nem állítható ki egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolvány annak a személynek, aki:
               a./ az általa használt lakáson kívül további lakásingatlannal rendelkezik, kivéve ha ez az
                    ingatlan más személy törvényes használatában áll,
               b./ üdülő vagy üdülőtelek tulajdonnal rendelkezik,
               c./ személygépkocsival rendelkezik, kivéve ha súlyos mozgáskorlátozott,
               d./ olyan mezőgazdasági rendeltetésű termőfölddel, mint vagyonnal rendelkezik, amelynek
                    aranykorona értéke és nagysága alapján kiszámított minimális évi  jövedelem elérheti
                    hasznosítás esetén a nyugdíjminimum összegének tizenkétszeresét.

(3) A (2) bekezdés d./ pontjában meghatározott jövedelem kiszámításának alapja: a mezőgazdasági rendeltetésű termőföld aranykorona értékére számítva legfeljebb 25 kg élelmezési célú búzának a földművelési miniszter által meghirdetett tárgyévet megelőző év december 31-én érvényes garantált árral számítva. ( aranykorona x 25 x garantált búzaár)

(1) E rendelet 1999. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet 11. §. (3) - (7) bekezdései 1999. szeptember l napjától lépnek hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról, valamint a pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 8/1998.(IV.22.) számú, a 16/1997.(VII.30.) számú, a 19/1997.(X.08.) számú, a 26/1997.(XI.26.) számú rendeletekkel módosított  8/1997.(IV.23.) számú önkormányzati rendelet.
 
 

Szarvas, 1999. április 02.