JELENTÉS

Szarvas Város Önkormányzatának

pénzügyi helyzetéről.

 

 

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 50.§. /2/ bek. f.) pontja értelmében a helyi önkormányzati képviselő-testületek tagjai általános választásának évében a választás napját megelőző 30 nappal a jegyző részletes jelentést tesz közzé az önkormányzat pénzügyi helyzetéről és a választási ciklusban keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi determinációkról, kötelezettségekről.

Jelentési kötelezettségemnek az alábbiakban teszek eleget:

Az önkormányzat 2002. évi költségvetésének főösszege az eredeti előirányzat szerint 2.779eFt volt, ami a III. negyedévi költségvetési módosítással 3.722eFt-ra emelkedett.

Ez az összeg 1998-ban a költségvetés teljesítésének adatai szerint 1.791eFt volt, ami azt jelenti, hogy az elmúlt választási ciklusban költségvetésünk volumene a duplájára nőtt. (Az egyes évek költségvetésének bevételi és kiadási adatait részletesen tartalmazza az önkormányzat négy éves munkájáról készített beszámoló, amely a Szarvas és Vidéke című hetilap külön számában nyilvánosságra kerül).

Konkrétan a 2002-es költségvetési év pénzügyi helyzetére jellemző, hogy bevételeink és kiadásaink a szeptemberi előirányzatokat figyelembe véve időarányosan teljesülnek.

Önkormányzatunk pénzügyi megítélése mind a bankok, mind a szállítók részéről kiváló, lejárt számlatartozása sem a Polgármesteri Hivatalnak, sem az önkormányzati intézményeknek nincs. Likviditásunkat a ciklus teljes ideje alatt biztosítottuk és megőriztük. Ez nagyban köszönhető az 1998. április 1-vel bevezetett központi finanszírozási rendszerünknek - az úgynevezett „kiskincstári” rendszernek, amely biztosította az önkormányzati intézmények folyamatos pénzellátását és lehetővé tette, hogy a szükséges források mindig az adott időpontban rendelkezésre álljanak.

Pénzügyi helyzetünk biztonságát segítette az 1998-ban elkezdődött intézményi racionalizálási folyamat is, melynek során az önkormányzati intézmények száma 18-ról 11-re csökkent. Ennek eredménye, hogy amíg az intézmények működtetésére fordított „működési kiadások” 1998-ban a költségvetés 85%-át tették ki, addig 2002-ben ez az arány 65%.

A fenti eredmények azonban nem jelentik azt, hogy költségvetési helyzetünk problémamentes. Csakis szigorúan takarékos és racionális gazdálkodással tudtuk elérni és megőrizni a pénzügyi stabilitást 2002-ben is. Ugyanis a gyermeklétszám folyamatos csökkenése és a két évre szóló költségvetés tervezési nehézségei miatt jelentős összegű normatíva kiesésünk keletkezett. Az intézmények normatív állami támogatása 2001/2002-ben 60 millió Ft-tal lett kevesebb a tervezettnél.

Gondjainkat növelte a ciklus két utolsó évében az adóbevételek kedvezőtlen alakulása is. Az adófizetési morál kedvezőnek mondható a városban, de 2001-től módosult a vállalkozói adóalap önkormányzatok közötti megosztási rendszere, ami hátrányosan érintette városunkat. E törvényi változásból, továbbá nagy adózóink jelentős mértékű árbevétel kiesése miatt 110 millió Ft nagyságrendű adóbevétel kiesésünk keletkezett, amelynek kompenzálására 2002. évi módosított költségvetésünk 174 eFt működési hitel igénybevételét tervezi.

(Adóbevételi adatainkat évenkénti és adónemenkénti bontásban a négyéves beszámoló tartalmazza.)

- 2 -

 

A kialakult helyzetben a Képviselő-testület úgy döntött, hogy 2002. II. félévében pályázatot nyújt be az „ÖNHIKI”-re, (Önhibáján kívül nehézhelyzetbe került önkormányzatok támogatására) amelynek elbírálása csak év végén várható.

A költségvetési gazdálkodás napi gondjainak megoldása mellett jelentős fejlesztési feladatokat oldott meg az önkormányzat az elmúlt négy évben. (Ezek részletes és tételes ismertetését szintén a képviselő-testület négy éves munkájáról szóló beszámoló tartalmazza.)

Összességében felhalmozási kiadásaink négy éves összege 2.850.278.- eFt. 1998-ban költségvetésünk 14 %-át, 2002-ben 37 %-át fordítottuk fejlesztési, felújítási célokra. Ezt elsősorban pályázatokon nyert források segítségével tudtuk elérni. A pályázatok jellegéből fakadóan a sok fejlesztés sok forrást (önerőt) is igényelt, amit saját folyó bevételeinkből nem lehetett fedezni.

A pályázati lehetőségek maximális kihasználása érdekében jelentős összegű hiteleket vett fel az Önkormányzat, ezért 2002. végére várható hitelállományunk 119 millió Ft-tal fogja meghaladni a tervezettet, ami négyszerese az 1998. évi záró hitelállományunknak. Várható összege 2002. év végére 269.858.- eFt.

Ezzel a törvényben szabályozott hitelfelvételi korlátot elértük.

 

A törlesztő részletek összege:

2003. 66.088.- eFt

2004. 66.088.- eFt

2005. 66.088.- eFt

2006. 40.172.- eFt

(Részleteiben és tételesen a négy éves beszámolóban.)

A viszonylag nagy összegű hitelállománnyal kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a négy évi 2,8 milliárd összegű fejlesztési kiadásunknak mindössze 9,4 %-a, a 2002. évet vizsgálva pedig éves bevételeink 6, 7 %-a származott hitelből.

Korábban benyújtott pályázatainkhoz és folyamatban lévő beruházásainkhoz az alábbi kötelezettségvállalások terhelik az önkormányzat következő évi költségvetéseit (ezer Ft-ban):

 

2003. 2004.

 

- Kötelező taneszköz pótlás 43.423 -

- Városi gyógyfürdő rekonstrukciója 53.792 40.000

- Vajda Péter Gimnázium címzett beruházása 21.439 15.565

- Mangol-zugi csapadékvíz elvezetés 20.000 -

- Mótyói úti útépítés befejező szakasza 5.870 -

- Ezüstszőlői útépítés 18.416 -

- Szentesi úti szükséglakások építése (4 db) 18.030 -

- Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás 2.500 -

- Lovas Világtalálkozó megrendezésének jogdíja 6.000 -

- Polgármesterek találkozójának megrendezése 5.000 -

- Békés megyei belvízmentesítés címzett

támogatási pályázata Összege nem ismert (beruházás 10 %-a)

- PHARE CBC Turisztikai pályázat Benyújtott pályázat nincs elbírálva

- Közvilágítás korszerűsítése Általunk kiírt pályázat még nincs elbírálva

- Civilház létrehozása Tervezés alatt

- Gyomaendrődi hulladéklerakó Összege nem ismert

- 3 -

 

E kötelezettségvállalásokra fedezetet nyújtanak az Önkormányzat saját adó- és egyéb bevételei, valamint részvényeink és kötvényeink.

Az eredetileg értékesítésre tervezett TITÁSZ részvényeink ugyanis megmaradtak 52.820.- eFt névértékben., és a gázközmű vagyon utáni járandóságunkból (177.316 eFt-ból) 77.309.-eFt értékű államkötvényt helyeztünk letétbe. Az önkormányzat mobilizálható vagyonának értéke: 211.761 eFt.

Összességében rendkívül kedvezően alakult az Önkormányzat vagyoni helyzete. A Képviselő-testület még 1998. végén vagyonértékesítési moratóriumot hirdetett, aminek következtében csak eseti és minimális mértékű vagyonértékesítésre került sor a ciklus alatt.

Az önkormányzati vagyon értéke 2002. I. félév végén 3.683.668 eFt volt, ami több mint duplája az 1998. évi 1.688.396 eFt-nak.

 

Összefoglalva: az önkormányzat pénzügyi helyzetét jelenleg negatív és pozitív folyamatok egyaránt befolyásolják.

Az új képviselő-testületnek ésszerű és racionális gazdálkodást kell folytatnia, az intézmények működési költségeit a messzemenő takarékosság jegyében kell meghatároznia, különösen akkor, ha az „ÖNHIKI” támogatását nem kapjuk meg.

Fejlesztések területén a folyamatban lévő beruházások befejezése a legfontosabb feladat. Új fejlesztések indítására csak nagyon kedvező (70-80 %-os) támogatás mellett kerülhet sor.

 

 

Szarvas, 2002. szeptember 16.

 

Mihaleczné Kovács Mária

 jegyző