Szarvas Város Önkormányzatának többször módosított
15/1995. (IV. 19.) számú rendelete
A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL
Egységes szerkezetben a módosításokkal
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat Képviselőtestülete az alábbi rendeletet alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A rendelet célja, hogy a magánszemélyek kommunális adójának megállapításával és megfizetésével az önkormányzat meggyorsítsa az infrastruktúra fejlesztését, hatékonyabbá tegye a környezetvédelmi feladatok ellátását.
ADÓKÖTELEZETTSÉG
2. §
Kommunális adó fizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki:
a) az önkormányzat illetékességi területén lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény) - kivéve az üdülésre pihenésre alkalmas épületet (üdülőt) - tulajdonosa, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosulja (a továbbiakban együtt: tulajdonos),
b) [1]
c) továbbá azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
AZ ADÓ ALANYA
3. §
/1/ A kommunális adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a 2. § a) pontjában meghatározott ingatlan tulajdonosa, a 2. § c) pontja vonatkozásában pedig az a magánszemély, aki az év első napján az ingatlan bérlője.
/2/ a) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
b) Amennyiben az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog
terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
c) Írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott
megállapodásban az a), b) pontokban
foglaltaktól
el lehet térni, ha valamelyik tulajdonos az adófizetési kötelezettséget
átvállalja.
AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
4. §
/1/ Az adókötelezettség keletkezése szempontjából a január elsejei állapot az irányadó.
/2/ Az adókötelezettség építmény esetén a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. A használatbavételi engedély az adókötelezettség fennállását nem érinti. Az engedély nélkül épült vagy használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
/3/ [2]
/4/ A 2. § /1/ bekezdés c) pontjában foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik, és a jogviszony évének utolsó napján szűnik meg.
A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
/5/ a) Az adókötelezettség az építmény megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.
Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre
vonatkozó adókötelezettség is megszűnik.
b) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
/6/ [3]
ADÓMENTESSÉG, ADÓKEDVEZMÉNY
5. §
/1/ Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól:
a) a lakáshoz tartozó - azonos helyrajzi számon szereplő - garázs és egyéb kiegészítő
helyiségként szolgáló építmény,
b) a szükséglakás,
c) a komfortnélküli lakás,
d) az önálló helyrajzi számon lévő, kizárólag gépjármű tárolására használt, 16 négyzet-
métert meg nem haladó alapterületű egy garázs,
e) [4]
f) a műemléképítmény.
/2/ Mentes a kommunális adó fizetése alól
a) aki egyedülálló és 65. életévét betöltötte,
b) aki rendszeres szociális segélyben részesül,
c)[5]az a nyugdíjas, illetve nyugdíjas házaspár, aki(k)nek egy főre jutó jövedelme a minden-
kori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg és más havi rendszeres
jövedelemmel nem rendelkeznek,
d) akinek kiskorú gyermeke rendszeres nevelési segélyben részesül,
e) az a házaspár, aki saját háztartásában négy vagy azt meghaladó számú kiskorú gyermek
eltartásáról gondoskodik,
f) a hadirokkant, amennyiben a lakást csak a saját háztartásában élők használják,
g)[6]az a család, ahol a közös háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi nettó
jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
/3/ Az egyébként megállapított adó 50 %-át kell megfizetni
a) ha a kommunális adó tárgyát képező külterületi ingatlan a közterületről vagy elektromos
árammal vagy vezetékes vízzel nem ellátható,
b)[7]
/4/ Az adómentesség és kedvezmény az arra alapot adó tény bekövetkezését, illetve megszűnését követő év első napján keletkezik, illetve szűnik meg.
/5/ A /4/ bekezdésben említett körülményt a jogosultnak kell a körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül az adóhatósághoz bejelenteni.
/6/ [8]Adólevonási jog illeti meg azt a magánszemélyt, aki saját beruházásként kommunális beruházást hajt végre, illetőleg igazolja, hogy az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára befizetést teljesít.
A saját rezsis beruházásként megvalósított kommunális beruházás számlával igazolt ellenértéke, illetőleg a kommunális beruházás megvalósítása céljából történő befizetés - támogatással csökkentett - összege levonható a fizetendő helyi adóból.
Ha a helyi adó éves összege nem éri el a levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető.
/7/ [9]A
/6/ bekezdésben írt kedvezmény, illetve mentesség az adóalanyt csak a
kommunális adóra vonatkozóan illeti meg.
AZ ADÓ MÉRTÉKE
6. §[10]
Az adó évi mértéke a 2. § a) és c) pontjaiban meghatározott adótárgyanként: 4.000,- Ft.
AZ ADÓ BEVALLÁSA
7. §
/1/ Az adóalany a kommunális adókötelezettség alapjáról a bevezetés évében 1995. július 31-ig köteles adóbevallást adni az önkormányzati adóhatósághoz.
/2/ Ha az adó alapját képező tulajdonjogban, vagy vagyoni értékű jogban, illetve bérleti jogviszonyban változás történik, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve megszűnését az adózó a változást követő 15 napon belül köteles az önkormányzat adóhatóságához bevallani (bejelenteni).
/3/ Nem kell újabb bevallást (bejelentést) tenni mindaddig, amíg a kommunális adókötelezettséget érintő változás nem következik be.
AZ ADÓ MEGFIZETÉSE
8. §
/1/ A magánszemélyek kommunális adóját az adózó évenként két egyenlő részletben
- március hó 15. napjáig, illetőleg
- szeptember hó 15. napjáig
fizetheti meg késedelmi pótlékmentesen.
/2/ Az önkormányzati adóhatóság által határozattal utólag megállapított adót a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni.
/3/ Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. §
/1/ E rendelet 5. §-ában leírt adómentességeken és kedvezményeken túlmenően az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 81. és 82. §-ában foglaltakat figyelembe véve - egyéni kérelem alapján - a jegyző méltányosságot gyakorolhat.
A méltányossági ügyben hozandó határozat ellen az önkormányzat képviselőtestületéhez címzett, de a jegyzőhöz benyújtandó, illetékköteles fellebbezésnek van helye. Az I. fokú határozat ellen irányuló fellebbezések előterjesztéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
/2/ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. tv., valamint az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. tv. előírásait kell alkalmazni.
/3/ A hatálybelépésének évében az adóalanyok által fizetendő adó az éves adófizetési kötelezettség fele.
/4/ E rendelet 1995. július 01. napján lép hatályba.
/5/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
10. §
1. ÖNKORMÁNYZAT ILLETÉKESSÉGI TERÜLETE:
Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
2. VAGYONI ÉRTÉKŰ JOG:
A kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és lakásbérlet.
3. [11]
4. ÉPÍTMÉNY:
Olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.
5. ÉPÜLET:
Az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ide értve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.
6. LAKÁS ÉS SZÜKSÉGLAKÁS:
A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges, helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt.
7. ÉPÍTMÉNY MEGSZŰNÉSE:
Ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.
8. KOMMUNÁLIS BERUHÁZÁS:
A közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ide értve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út- és járdaépítés.
9. KIEGÉSZÍTŐ HELYISÉG:
Az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince).
10. INGATLAN:
A föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
11. KOMFORTNÉLKÜLI:
Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább
a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel,
továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és
b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint
c) a vízvétel lehetősége biztosított.
Szarvas, 2000. december 14.
Babák Mihály s. k. Mihaleczné Kovács Mária s. k.
polgármester jegyző
[1] Megszüntette: 47/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[2] Megszüntette: 47/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[3] Megszüntette: 47/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[4] Megszüntette: 47/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[5] Módosította: 23/1995. sz. rendelet - Hatályos: 1995. augusztus 17.
[6] Kiegészítette: 23/1995. sz. rendelet - Hatályos: 1995. augusztus 17.
[7] Megszüntette: 23/1995. sz. rendelet - Hatályos: 1995. augusztus 17.
[8] Módosította: 35/1995. sz. rendelet – Hatályos: 1996. január 01.
Módosította: 9/1997. sz. rendelet – Hatályos: 1997. április 24.
Módosította: 12/1998. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[9] Módosította: 47/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[10] Módosította: 34/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[11] Megszüntette: 47/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.