Szarvas Város Önkormányzatának többször módosított
13/1991. (XII. 16.) számú rendelete
A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL
Egységes szerkezetben a módosításokkal
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat Képviselőtestülete az alábbi rendeletet alkotja.
ADÓKÖTELEZETTSÉG, AZ ADÓ ALANYA[1]
1. §
/1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
/2/ Az adó alanya a vállalkozó.
AZ ÁLLANDÓ ÉS IDEIGLENES JELLEGGEL VÉGZETT
IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG[2]
2. §
/1/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
/2/ Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 3 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 3 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
3. §
/1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.
/2/ Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
4. §[3]
ADÓMENTESSÉG
5. §
/1/ Mentes a kezdő vállalkozó a kezdés évét követő egy naptári évig.
Mentes a mezőgazdasági kistermelő - ha vállalkozónak minősül - a termelő tevékenységéből (állattartás, növénytermesztés) származó 2 millió forint árbevételig.
/2/ Adómentes a lakosság részére végzett szolgáltató tevékenységből a
a) cipőipari termékek javítása (SzJ 073622, SzJ 073623)
b) háztartási gépek és mezőgazdasági kisgépek javítása, továbbá
c) lakás, város- és községgazdálkodási szolgáltatások (SzJ számokat lásd értelmező rendelkezések 13. pontja alatt)
d) oktatás (SzJ 161-165), kivéve a tanfolyami oktatás, vizsgáztatás (SzJ 163340, SzJ 164)
e) tudományos kutatás, kísérleti fejlesztés (SzJ 131, SzJ 132)
f) államigazgatási és egyéb közösségi szolgáltatás (SzJ 151, SzJ 182).
/3/ [4]Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyug-díjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
/4/ [5]Adómentes a 70. életévét betöltött iparűzési tevékenységet folytató adóalany a következő naptári évtől.
ADÓKEDVEZMÉNY
6. §
Adóalapot csökkentő árbevétel kedvezmény illeti meg:
a) [6]a szakmunkástanulót képző vállalkozót tanulónként 500 ezer forint összegben,
b) [7]a megváltozott - csökkent - munkaképességű dolgozót alkalmazó vállalkozót foglalkoztatottanként 200 ezer forint összegben.
AZ ADÓ ALAPJA[8]
7. §
/1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint
a) 1998. évben az anyagköltség 33 %-ával,
b) 1999. évben az anyagköltség 66 %-ával,
c) 2000. évtől az anyagköltséggel.
/2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Törvényben meghatározottak szerint megosztania.
/3/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden naptári nap egy napnak számít.
/4/ [9]A 7. § /1/ bekezdésétől eltérően
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,
b) a 14. § 6. pont a)-d) pontja szerinti más magánszemély vállalkozó, feltéve, hogy az adóévet megelőző évben 4 millió forint nettó árbevételt nem ért el, illetve a tevékenységét adóévben kezdő magánszemély vállalkozó esetén az adóévben 4 millió forint nettó árbevételt várhatóan nem ér el,
az adó alapját az /5/, illetőleg a /6/ bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a /7/ és /8/ bekezdésre – is megállapíthatja.
/5/ [10]A /4/ bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 %-a.
/6/ [11]A /4/ bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 %-a.
/7/ [12]Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy a /4/ bekezdés b) pontjában említett magánszemély vállalkozó az adóévben 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére – a 7. § /1/ bekezdése szerint kell megállapítani. Ha a /4/ bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját a /6/ bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.
/8/ [13]Az adó alapjának /5/ vagy /6/ bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz..
AZ ADÓ MÉRTÉKE[14]
8. §
/1/
Állandó
jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke 2000. január
01. napjától az adóalap 1,8 %-a.
kivéve:
- vendéglátási,
- szerencsejáték szolgáltatási,
- biztosítási szolgáltatási,
- banki pénzügyi tevékenységet,
melyek esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.
/2/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 1.000 forint.
Kivéve:
- a szeszesital árusítást, valamint az erotikus és szexuális eszközök árusítását, ahol az adóátalány napi összege 5.000 forint.
/3/ Az önkormányzathoz az adóévben fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a /4/ bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
/4/ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó az önkormányzathoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.
AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS AZ ADÓ MEGFIZETÉSE
9. §
/1/ [15]A helyi iparűzési adó fizetésére kötelezett vállalkozó az önadózás szabályai szerint adóelőleget köteles fizetni - kivéve a napi átalányt fizetőket - két részletben az adóév március 15., illetve szeptember 15. napjáig.
/2/ Az adóelőleg alapja az adóévet közvetlenül megelőző év nettó árbevétele.
/3/ A vállalkozónak, amennyiben tevékenysége az adóévet közvetlenül megelőző évben részben szünetel - ide nem értve az idénymunkarend miatti szünetelést -, az iparűzési adó előlegének alapját az elért nettó árbevétel évesítésével (az időarányos rész teljes adóévre történő átszámításával) kell megállapítani.
/4/ [16]Az adózó az adóelőleg és a tényleges adófizetési kötelezettség különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg május 31-ig fizeti meg, illetve igényelheti vissza.
/5/ Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót alkalmanként, de legkésőbb a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni.
/6/ [17]Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.
10. §
/1/ [18]Az adófizetést - ideértve az előleget és a napi átalányt is - önadózással az OTP Bank Rt. Szarvasi Fiókja által Szarvas Város Polgármesteri Hivatala részére vezetett 11733058-15343264-03540000 számú számlája javára kell teljesíteni.
/2/ Az önkormányzati adóhatóság által határozattal utólag megállapított adót a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni.
JOGKÖVETKEZMÉNYEK
11. §
/1/ Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
/2/ [19]Ha az adózó az adót az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet, amelyet a késedelmi pótlék 50 %-ában kell felszámítani.
/3/ Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 %-a.
[20]Ha az adózó bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), akkor a bevallásban megállapítható teljes évi adó összege után az alábbi mértékű mulasztási bírságot köteles megfizetni:
a) a 15 napot nem haladja meg 5 %,
b) a 30 napot nem haladja meg 20 %,
c) a 30 napot meghaladja 30 %,
de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírságot fizet.
/4/ [21]A mulasztási bírság legkisebb összege 10 ezer forint, magánszemélyek esetében 1.000 forint.
12. §
Kérelem alapján - indokolt esetben - részletfizetés, vagy fizetéshalasztás engedélyezhető.
Az erre vonatkozó kérelmet az önkormányzat adóhatóságához kell elbírálásra benyújtani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13. §
/1/ Az önkormányzat az iparűzési adót a pénzeszközeiből, vagy részben azok felhasználásával megvalósuló közművek (út, víz, szennyvíz, gáz, elektromos vezeték, telefonhálózat) fejlesztésére, valamint környezetvédelmi feladatok ellátására köteles felhasználni.
/2/ Az önkormányzat a beszedett adó összegéről és felhasználásáról évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a vállalkozókat és a település lakosságát tájékoztatni.
/3/ [22]Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben
a) a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, valamint
b) az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény
rendelkezései az irányadók.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
14. §
E törvény alkalmazásában:
1. ÖNKORMÁNYZAT ILLETÉKESSÉGI TERÜLETE:
Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
2. [23]SZÉKHELY:
Belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.
3. [24]TELEPHELY:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol
részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant,
b) hang, kép adat, vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is)
vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván.
4. TELEPHELYEN KÍVÜL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG:
Az iparűzési adó az adókötelezettség szempontjából nem különböztet aszerint, hogy állandó (jellemzően a telephelyen végzett), vagy ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenységről van szó az önkormányzat illetékességi területén (eltérés legfeljebb az adó-megállapítás módjában - napi átalány - lehet).
5. [25]NETTÓ ÁRBEVÉTEL:
a)
[26]a számviteli törvényben meghatározott értékesítés
nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a
pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített
értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett
pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó)
kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegével,
csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó
esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként,
illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó, fogyasztási adó
összegével a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,
b) a pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések különbözetének, továbbá az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek és a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege,
c) [27] biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel, és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel,
d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,
e) [28]befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel
f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyv-vezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel,
g) [29]a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep szerepel az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel,
h) a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény, stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,
i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval,
j) [30]a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege.
6. [31]VÁLLALKOZÓ:
A gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély,
b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok
alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,
c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély,
d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl. egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély,
e) jogi személy, ideértve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is,
f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is.
7. [32]A MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELÉS KÖRÉBE TARTOZÓ TERMÉKEK:
a) Növénytermelési termékek (METJ 91)
b) Kertészeti termékek előállítása, ültetvénytelepítés (METJ 92)
KIVÉVE:
- virágok és dísznövények (METJ 92-4)
c) Élő állatok és állati termékek (METJ 93)
KIVÉVE:
- sportló (METJ 93-42-01)
- versenyló (METJ 93-42-02)
- élő vad (METJ 93-71)
- lőtt vad (METJ 93-72)
- kutya (METJ 93-82-01)
- macska (METJ 93-82-02)
- dísz- és állatkerti állatok (METJ 93-86)
- laboratóriumi állatok (METJ 93-85)
- hullatott agancs (METJ 93-91-07)
- agyar (METJ 93-91-08)
- trófea (METJ 93-91-09)
d) Erdei magok és csemeték előállítása és gyűjtése, erdősítés (METJ 94-1)
e) Erdei mezei melléktermékek előállítása és gyűjtése (METJ 94-39)
8. KÜLFÖLDI:
Az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban;
továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet, vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit.
9. [33]
10. [34]KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE:
Az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany a 15. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 18. pont szerint anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette.
11. [35]IDÉNYJELLEGŰ TEVÉKENYSÉG:
Az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez.
12. [36]KÖZSZOLGÁLTATÓ SZERVEZET:
A Magyar Posta Rt., a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt., a Magyar Távirati Iroda Rt., továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközműtársulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.
13. [37]LAKÁS-, VÁROS- ÉS KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSI SZOLGÁLTATÁSOK:
Parkosítás, zöld területek gondozása 011131
Villamosenergia szolgáltatás (4010) 051
Gőz- és egyéb hőszolgáltatás (4030) 053
Kábeltelevíziós rendszerek üzemeltetése 095350
Lakásszolgáltatás és azt kiegészítő szolgáltatás 11111
Lakásszolgáltatás 111111
Lakásszolgáltatást kiegészítő szolgáltatás 111112
Albérleti, ágybérleti szolgáltatás 111113
Lakóingatlanok kezelése 112110
Egyéb ingatlanok kezelése 112120
Település és tájképtervezés 142120
Kéményseprési és tüzeléstechnikai szolgáltatás 144320
Város- és községgazdálkodási szolgáltatás
Településtisztasági szolgáltatás (9012) 181120
Települési hulladékok kezelése, köztisztasági szolgáltatás (9021) 18121
Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás (9303) 203
14. [38] SZERENCSEJÁTÉK SZOLGÁLTATÁS (1951):
Minden olyan szerencsejáték, fogadás (pl. lóversenyfogadás), amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében meghatározott feltételek fennállása, vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.
15. [39]ELADOTT ÁRUK BESZERZÉSI ÉRTÉKE:
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 18. pont szerint anyagköltségként, a 10. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.
16. [40]ALVÁLLALKOZÓI TELJESÍTÉSEK ÉRTÉKE:
Az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy azt eladott áruk beszerzési értékeként, vagy anyagköltségként nem vette figyelembe.
17. [41]VENDÉGLÁTÁS (082):
Az ételek és italok, élvezeti cikkek vendéglátóhelyen (étterem, cukrászda, falatozó, büfé, bódé, áruházban, boltban kialakított fogyasztóhely stb.) döntően helyszíni fogyasztásra történő kicsinybeni értékesítése, beleértve a helyszíni fogyasztóhelyekkel rendelkező üzletekben a közvetlenül a lakosságnak, otthoni fogyasztásra történő (kis tételű) értékesítéseket is. Ide tartoznak a meleg ételt előállító báziskonyhák és a tanulók menzai étkeztetése is.
Kivétel: Hidegkonyhai és cukrászati készítmények nem közvetlen fogyasztásra történő
értékesítése (termékelőállítás).
18. [42]ANYAGKÖLTSÉG:
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásában végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 15. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 10. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette
19. [43]ANYAG, ÁRU:
A számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk.
20. [44]
21. [45]SAJÁT VÁLLALKOZÁSBAN VÉGZETT BERUHÁZÁS:
a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköznek minősülő eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása – ide nem értve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújítási munkákat - akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot biztosítja.
Szarvas, 2000. december 14.
Babák Mihály Mihaleczné Kovács Mária
polgármester s. k. jegyző s. k.
[1] Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[2] Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[3] Módosította: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
Módosította: 37/1995. sz. rendelet - Hatályos: 1996. január 01.
Módosította: 11/1998. sz. rendelet – Hatályos: 1998. január 01.
Módosította: 10/1999. sz. rendelet – Hatályos: 1999. április 01.
Megszüntette: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
A helyi iparűzési adóról szóló rendelet 44/2000. (XII. 14.) sz. rendelettel hatályon kívül helyezett 4. §-a alapján az adóalany adólevonási jogát az ott meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesítheti, ha
a) az adólevonási joga 2001. év január 01. napja előtt nyílt meg,
b) a 2001. január 01. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását 2001. évben fejezi be,
c) a 2001. január 01. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít.
[4] Kiegészítette: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[5] Kiegészítette: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
[6] Módosította: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
[7] Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[8] Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[9] Beiktatta: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[10] Beiktatta: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[11] Beiktatta: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[12] Beiktatta: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[13] Beiktatta: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[14] Módosította: 32/1999. sz. rendelet - Hatályos: 2000. január 01.
[15] Módosította: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
[16] Módosította: 3/1992. sz. rendelet - Hatályos: 1992. február 17.
Módosította: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
[17] Kiegészítette: 11/1998. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
Módosította: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[18] Módosította: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
Módosította: 37/1995. sz. rendelet - Hatályos: 1996. január 01.
[19] Módosította: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
[20] Módosította: 3/1992. sz. rendelet - Hatályos: 1992. február 17.
Módosította: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
Módosította: 5/1994. sz. rendelet - Hatályos: 1994. február 08.
Rendelkezéseinek alkalmazása: 1994. január 01.
[21] Kiegészítette: 5/1994. sz. rendelet - Hatályos: 1994. február 08.
Rendelkezéseinek alkalmazása: 1994. január 01.
[22] Módosította: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
[23] Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[24] Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[25] Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[26] Módosította: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[27] Módosította: 11/1998. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
Módosította: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[28] Módosította: 11/1998. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
Módosította: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[29] Módosította: 11/1998. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[30] Kiegészítette: 11/1998. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[31] Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[32] Módosította: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
[33] Megszüntette: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[34] Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
Módosította: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[35] Kiegészítette: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
[36] Kiegészítette: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
Módosította: 17/1995. sz. rendelet - Hatályos: 1995. július 01.
Módosította: 37/1995. sz. rendelet - Hatályos: 1996. január 01.
Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[37] Kiegészítette: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
[38] Kiegészítette: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
[39] Módosította: 32/1999. sz. rendelet - Hatályos: 2000. január 01.
Módosította: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[40] Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[41] Kiegészítette: 5/1993. sz. rendelet - Hatályos: 1993. január 01.
[42] Módosította: 32/1999. sz. rendelet - Hatályos: 2000. január 01.
Módosította: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[43] Módosította: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
Módosította: 44/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[44] Megszüntette: 27/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
[45] Beiktatta: 32/1999. sz. rendelet - Hatályos: 2000. január 01