Szarvas Város Önkormányzatának többször módosított
16/1995. (IV. 19.) számú rendelete
AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL
Egységes szerkezetben a módosításokkal
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat Képviselőtestülete az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A rendelet célja, hogy az építményadó megállapításával és megfizetésével az önkormányzat meggyorsítsa az infrastruktúra és az idegenforgalom fejlesztését és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátását.
ADÓKÖTELEZETTSÉG
2. §
/1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő - lakásnak nem minősülő - üdülésre, pihenésre alkalmas épület (továbbiakban: építmény).
/2/ Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges - az önkormányzat külön rendeletében meghatározott - földrészlet.
/3/ Az adókötelezettség - a /4/ bekezdésben foglaltak kivételével - az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
/4/ Az adókötelezettség nem terjed ki az építményhez tartozó - rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló - következő helyiségekre: tüzelőtér, salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince.
AZ ADÓ ALANYA
3. §
/1/ Az adó alanya:
a) a magánszemély,
b) a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
/2/ Építményadó fizetésére az az adóalany köteles, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy, megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az adó alanya.
/3/ Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
/4/ A tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
/5/ A /2/ és a /3/ bekezdésben foglalt szabályoktól az építmény tulajdonosai és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy írásban megállapodhatnak arról, hogy az adófizetési kötelezettség:
a) kizárólag az építmény tulajdonosát, vagy
b) kizárólag a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosultat, vagy
c) több tulajdonos esetén az általuk közös akarattal százalékos arányban, vagy a teljes
adófizetési kötelezettséget magára vállaló tulajdonost terheli.
ADÓMENTESSÉG, ADÓKEDVEZMÉNY
4. §[1]
/1/ Mentes az építményadó alól a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
/2/ [2]
/3/ [3]
AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
5. §
/1/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján kezdődik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
/2/ Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre az adófizetési kötelezettség nem áll fenn.
/3/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
AZ ADÓ ALAPJA
6. §
Az építményadó alapja, az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
AZ ADÓ MÉRTÉKE
[4]7. §
Az építményadó évi mértéke a hasznos alapterületre vetítve: 400,- Ft/m².
AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS MEGFIZETÉSE
8. §
/1/ Az adó megállapítása végett az építmény tulajdonosának, tulajdonosainak, a vagyoni jog gyakorlására jogosultaknak [továbbiakban: adóalany(ok)nak] adóbevallást kell benyújtani(uk).
/2/ Adóbevallást első alkalommal 1995. július 31-ig kell benyújtani. További bevallást nem kell tenni mindaddig, amíg az adó alapjában, a kedvezmény mértékében, vagy az adó alanyának személyében változás nem következik be.
Évközi változás esetén a változást követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.
/3/ Az építményadót az adózó évenként két egyenlő részletben
- március hó 15 napjáig, illetőleg
- szeptember hó 15. napjáig
fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen.
/4/ Az önkormányzati adóhatóság által határozattal utólag megállapított adót a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni.
/5/ Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. §
/1/ E rendelet 4. §-ában leírt adómentességeken és kedvezményeken túlmenően az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 81. és 82. §-ában foglaltakat figyelembe véve - egyéni kérelem alapján - a jegyző méltányosságot gyakorolhat.
A méltányossági ügyben hozandó határozat ellen az önkormányzat képviselőtestületéhez címzett, de a jegyzőhöz benyújtandó, illetékköteles fellebbezésnek van helye. Az I. fokú határozat ellen irányuló fellebbezések előterjesztéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
/2/ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény előírásait kell alkalmazni.
/3/ A hatálybalépésének évében az adóalanyok által fizetendő adó az éves adófizetési kötelezettség fele.
/4/ E rendelet 1995. július 01. napján lép hatályba.
/5/ E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
10. §
E rendelet alkalmazásában:
1. ÖNKORMÁNYZAT ILLETÉKESSÉGI TERÜLETE:
Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
2. VAGYONI ÉRTÉKŰ JOG:
A kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - a földhasználat és a lakásbérlet.
3. ÉPÍTMÉNY:
Olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.
4. ÉPÜLET:
Az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodási, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ide értve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terep szint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.
5. ÜDÜLÉSRE, PIHENÉSRE ALKALMAS ÉPÜLET:
Az üdülő, továbbá minden olyan lakásnak nem minősülő épület, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljából tartózkodnak, ide értve az üdülőtől elkülönítve épített (önálló) építményt is (csónakház, kabin, horgásztanya, garázs, stb.).
6. HASZNOS ALAPTERÜLET:
A végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
7. KIEGÉSZÍTŐ HELYISÉGEK:
Az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince).
8. ÉPÍTMÉNY MEGSZŰNÉSE:
Ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.
9. [5]
10. [6]KÖZSZOLGÁLTATÓ SZERVEZET:
A Magyar Posta Rt., a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., továbbá a helyi és a helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek a nettó árbevétele legalább 75 %-ban ebből a tevékenységből származik.
Szarvas, 2000. december 14.
Babák Mihály s. k. Mihaleczné Kovács Mária s. k.
polgármester jegyző
[1] Módosította: 36/1995. sz. rendelet - Hatályos: 1996. január 01.
[2] Módosította: 13/1998. sz. rendelet - Hatályos: 1998. január 01.
Megszüntette: 46/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
Az építményadóról szóló rendelet 46/2000. (XII. 14.) sz. rendelettel hatályon kívül helyezett 4. § /2/ és /3/ bekezdése alapján az adóalany adólevonási jogát az ott meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesítheti, ha
a) az adólevonási joga 2001. év január 01. napja előtt nyílt meg,
b) a 2001. január 01. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását 2001. évben fejezi be,
c) a 2001. január 01. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít.
[3] Módosította: 10/1997. sz. rendelet - Hatályos: 1997. április 24.
Megszüntette: 46/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[4] Módosította: 37/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[5] Megszüntette: 46/2000. sz. rendelet – Hatályos: 2001. január 01.
[6] Módosította: 36/1995. sz. rendelet - Hatályos: 1996. január 01.