#1:
Mihálfi József volt szarvasi tanár számítása
szerint Magyarország közepe épen Szarvas területére
esik. ,,Miután-írja-hazánk középsõ
délköre K.H.38°13' s a középsõ egyenközû
köre É. Sz. 46°53', ezen hosszúsági és
szélességi körök Szarvas mellett a Kresszan szélmalma
helyén szegik egymást". (Évk. 1891. évf. 150.
o) Ez a szélmalom a betlehemi gát mellett állott.
Azonban a szabálytalan idomnak középpontja nem lévén,
ilyen pontos meghatározni fölösleges.
#2:
L.Zeiler Hungária címû,1690-ben megjelent földrajzi
könyvében a 852. oldalon.
#3:
Egy 1461-ben kelt oklevél Zarvas-nak, egy 1469-ben kelt felváltva
Szarvashalomnak és Sarvashalomnak, egy 1472-ben kelt felváltva
Szarvasnak és Szarwasnak írja. Oklt. 90-91. o.
#4:
Kéziratban volt s a szarvasi ev. egyházközség
levéltárában tartott munkája 1897 táján
elveszvén, a Haan és Zsilinszky által abból
vett adatokat kell felhasználni.
#5:
Zsil. 1.o
#6:
Értekezések a történeti tudományok
körébõl, 8.k. 32. o.
#7:
Egy ilyen õskori szarvasvidéki szarvasagancs a gyulai
múzeumban van, több pedig a szarvasi fõgimn. régiségtárában.
#8:
Ötödik kiadás. Közli Thaly Kálmán.
158.o.
#9:
Haan, Békés vármegye hajdana. I.k.274. o. Bél
M-nak egy, a Nemzeti Múzeumban lévõ kéziratából.
#10:
Haan, I. 274.o.
#11:
Évk. 1878. 64.o.
#12:
Ezek a békésmegyei múzeumba kerültek. Évk.
1878. 178.o.
#13:
Benka Pál a 70-80-as években egész kis gyûjteményt
alkotó kõeszközt gyûjtött össze Szarvas
területén; ezek ma a szarvasi tanítóképzõ
birtokában vannak.
#14:
Zsigmond király az évben kelt oklevelében; ezt
az okmányt Horváth említi ,,De initiis et maioribus
Jazygum" c. munkájában, majd Fessler is; de egyik sem közli
magát az okmányt.
#15:
Milleniumi Magy. Tört. II. 505.o.
#16:
L.Szabó László ,,Kun László" c. könyve.
#17:
Ráth K.: A magyar királyok és erdélyi fejedelmek
hadjáratai, utazásai és tartózkodási
helyei.
#18:
Timon, Descriptio Tibisci, XVI. 124.o.: ,,...laknak azon a tájékon
szarvasi kunok is." Közli Zsil. 8.o.
#19:
Pauler: A magyar nemzet története II. 478.
#20:
Oklt. I.297.
#21:
Oklt I.85.
#22:
Oklt. I.69.
#23:
Kar. III. 9.
#24:
Oklt. I.67 és köv.
#25:
Kar. II. 287.
#26:
Kar. II. 287.
#27:
Akad. Értesítõ. 1862. 9-10. Ráth K.,Török-magyar
viszonyok.
#28:
Tímár=3000-19999 akcséig[garas] jövedelmezõ
hûbérbirtok.
#29
Évk. 1884. 15.
#30:
Kincst. defterek,II. 203-4.
#31:
Évk. 1890. 37.
#32:
Kincst. defterek, I.378.
#33:
Kar. I. 253.
#34:
Oklt. II. 224.
#35:
Akad Ért. 1862. 51.
#36:
Takáts: Rajzok a török világból II.k.
#37:
L. Markovitz Mátyás ev.lelkész leírását
a vár romjairól;közli Haan,I.280.
#38:
L. Markovitz Mátyás ev.lelkész leírását
a vár romjairól
#39:
Oklt. II. 224.
#40:
Haan, I.280.
#41:
L. pl. a Mill. magy. történet 5. és 6. köteteit.
#42:
Kiája a parancsnok mellett álló helyettes, mely
fontosabb várakban szokott lenni.
#43:
Kincst. defterek. I.378.
#44:
Török-magyar oklevéltár 1533-1789 Ford. Karácson
I., szerk. Thallóczy-Krecsmárik-Szegfû
#45:
Kincst. defterek II.
#46:
Ez az István Karácsonyi szerint esetleg Balázsdeák
István, aki hû szolgálataiért jutalmul birtokokat
kapott Békés vármegyében.
#47:
L. erre nézve Báthory Zs. fejedelem panaszos levelét;Szarvas
ugyan kitéve nincs,de általában a végbeli törökök
pusztításait panaszolja fel. Általában a Békésm.
Oklt. II.k-ben az országos levéltárból másolt
számos oklevél szól a török várak
katonái garázdálkodásairól.
#48:
Akad,Ért. 1862. 49.
#49:
Baranyai Decsi J. magyar históriája. Magyar Tört.
Emlékek II. oszt. XVII. 84.
#50:
Okt. II. 213.
#51:
Évk 1884. 11 és köv.
#52:
Kar. I. 257-258.
#53:
Zsil. 16.
#54:
Oklt. II. 224.
#55:
Zeiler, Hungária, 852. ,,Ortelius említ egy várat
a Tisza mentén, melyet Szarvasnak nevez, s melyet a keresztények
1595-ben elfoglaltak, U.o. Braunen: Városok könyvé-ben
az van róla, hogy Miksa fõhg. 1595-ben...elfoglalta.
#56:
Borovszky:Egy alajbég telepítései. Értekezések
a tört. tud. körébõl. 19.k.
#57:
Kjátib Cselebi török történetíró
elbeszélése. Török-magyar kori tört. eml.
II.oszt. III.kötet 337.
#58:
Oklt. I. 216
#59:
Kar. I. 281.
#60:
Magy. Tört. Tár., 1884, 308
#61:
Oklt. II. 224. Zülfikár levele a budai pasának.
#62:
Török-magyar kori államokmánytár, III.
11.
#63:
U.v. III. 332.
#64:
Karácsonyi I. 263. o. azt írja, hogy 1660-ban már
kész volt. Nem tudjuk, honnan veszi ezt az adatot, mert az általa
erre idézett forrásokban ez nincs.
#65:
Oklt. II. 243.
#66:
Oklt. II. 243.
#67:
Oklt. II. 243.
#68:
Oklt. II. 244.
#69:
Oklt. II. 246.
#70:
Oklt. II. 245.
#71:
Budai Ezsaiás, 270 o. jegyzet.
#72:
Bujdosók levéltára,95.
#73:
Évk. 1881. 137.
#74:
Zsil. 21.
#75:
A szerdár egy hadjárat vezetésével megbízott
fõvezér.
#76:
II. Rákóczi Ferenc levéltára, II. 260.
#77:
Zsil. 24.jegyzet.
#78:
II. Rákóczi Ferenc levéltára,II. 130.
#79:
Zsil. 29.
#80:
Kar. I. 418.
#81:
Tess. Mem.
#82:
Tess. Mem.
#83:
Évk. 1884. 152. Regesták Békésvm. közgy.
jkveibõl.
#84:
Tess. Mem.
#85:
Zsil. 32.
#86:
Tess. Mem.
#87:
Zsil. 34.
#88:
Tess. Mem.
#89:
Bolzák lt.
#90:
Tess. Mem.
#91:
Bolzák lt.
#92:
Bolzák lt.
#93:
Bolzák lt.
#94:
Tess. Mem.
#95:
Tess. Mem.
#97:
Tess. Mem.
#98:
Tess. Mem.
#99:
Évk. 1884. Regesták.
#100:
Tess. Mem.
#101:
Évk. 1884. Regesták.
#102:
Tess. Mem.
#103:
Tess. Mem.
#104:
Zsil. 38.
#105:
Tess. Mem.
#106:
Tess. Mem.
#107:
Tess. Mem.
#108:
Tess. Mem.
#109:
Bolzák lt.
#110:
Bolzák lt.
#111:
Tess. Mem.
#112:
Zsil. 43.
#113:
Évk. 1883. 75.
#114:
Kar. I. 303.
#115:
Évk. 1883. 78.
#116:
Kar. I. 358
#117:
L. a Bolzák lt.-ban
#118:
Mind a három a községi lt.-ban és Bolzák
lt.-ban is meg van.
#119:
1893 aug. 15. képv. jkv.
#120:
Évk. 1883. 152.
#121:
Közs. lt.
#122:
A községháza padlásáról tûzrevalónak
lett lehozva, de Lánczossy jegyzõ megmentette.
#123:
Pl. 1838-ban ülések voltak: jan.8, 15., 22., febr. 5., 20.,
26., nov. 3., 5., 8., 1839-ben jan. 14., 21., febr. 7., 11., 18., márc.
11., 18., ápr. 8., okt. 5., 23., 31. stb.
#124:
Hugó Viktor
#125:
Szarvasnak a szabadságharc alatti magatartására
nézve a községi levéltár anyagán
kívül a legtöbb adatot Benka Gyula nyug. fõgimn.
igazgató szolgáltatta, aki mint 10 éves gyermek élte
át azt a kort s annak emléke úgy hatott reá,
mint Béranger francia költõre a Bastille ostromának
látása. Amint férfiúvá lett, a résztvevõktõl
és szemtanuktól folyton gyûjtötte az adatokat,
úgy, hogy az õ közlései közvetlen és
hiteles adatok.
#126:
Benka közlése.
#127:
1848 jún. 20. képv. jkv.
#128:
1848. jún. 17. képv. jkv.
#129:
Sz. L. 1900. márc. 18.
#130:
Oláh Gy. Békés megye 1848-49-ben, II. 284.
#131:
1848. jún. 17. képv. jkv.
#132:
Sz. L. 1887. márc. 13.
#133:
A szarvasi nemzetõrség részére megrendelt
349 db. lándzsáért a kovácsok dbként
1 frt. 40 kr.-t, beléjük való 358 nyélért
a kerékgyártók 50 frtot kértek. 1848 szept.
1. közs. tan. jkv.
#134:
1848 dec. 21. képv. jkv.
#135:
Oláh Gy.i.m II. 38.
#136:
Oláh, II. 279.
#137:
1849 febr. 1. közs. tan. jkv.
#138:
Oláh II, 166.
#139:
1849 márc. 12. képv. jkv.
#140:
Oláh, II. 222.
#141:
Oláh, II. 299.
#142:
Esp. lt. XIII.-3 13.
#143:
Közs. lt.
#144:
1850. ápr. 8. közs. tan. jkv.
#145:
Közs. lt.
#146:
Esp. lt. IX. 348.
#147:
Oláh, II. 399.
#148:
1849 szept. 2. közs. tan. jkv.
#149:
Oláh, II. 400.
#150:
1849. szept. 2. közs. tan. jkv.
#151:
1850 jún. 3. közs. tan. jkv.
#152:
Közs. lt.
#153:
Közs. lt.
#154:
Zsilinszky, Tatay István emlékezete, 35.
#155:
1861. jún. 5. képv. jkv.
#156:
1861. szept. 7. képv. jkv.
#157:
1861. okt. 2. kpv. jkv.
#158:
1861. nov. 30. közs. tan. jkv.
#159:
1862. jan. 15. képv. jkv.
#160:
1863. nov. 4. "tanácskozmány" jkv.
#161:
1865 okt. 5. képv. jkv.
#162:
1870 jan. 3. képv. jkv.
#163:
Sz.H. 1914. aug. 2.
#164:
Sz.H. 1914. aug. 2.
#165:
A község az elsõ hadikölcsönre 150.000,
a másodikra 100.000, a harmadikra 150.000, a negyedikre 250.000,
az ötödikre 200.000 K-t jegyzett.
#166:
A község 20.000 K-t adott.
A lábjegyzet használata:A szövegekben
aláhúzott szakaszokhoz tartozik egy kicsiny magyarázat.
Ha valamelyikre rákattint, erre az oldalra ugrik. A szövegrészlethez
tartozó lábjegyzet az oldal tetején lesz olvasható.
Vissza a fõoldalra