---

#1:

Mihálfi József volt szarvasi tanár számítása szerint Magyarország közepe épen Szarvas területére esik. ,,Miután-írja-hazánk középsõ délköre K.H.38°13' s a középsõ egyenközû köre É. Sz. 46°53', ezen hosszúsági és szélességi körök Szarvas mellett a Kresszan szélmalma helyén szegik egymást". (Évk. 1891. évf. 150. o) Ez a szélmalom a betlehemi gát mellett állott. Azonban a szabálytalan idomnak középpontja nem lévén, ilyen pontos meghatározni fölösleges.

#2:

L.Zeiler Hungária címû,1690-ben megjelent földrajzi könyvében a 852. oldalon.

#3:

Egy 1461-ben kelt oklevél Zarvas-nak, egy 1469-ben kelt felváltva Szarvashalomnak és Sarvashalomnak, egy 1472-ben kelt felváltva Szarvasnak és Szarwasnak írja. Oklt. 90-91. o.

#4:

Kéziratban volt s a szarvasi ev. egyházközség levéltárában tartott munkája 1897 táján elveszvén, a Haan és Zsilinszky által abból vett adatokat kell felhasználni.

#5:

Zsil. 1.o

#6:

Értekezések a történeti tudományok körébõl, 8.k. 32. o.

#7:

Egy ilyen õskori szarvasvidéki szarvasagancs a gyulai múzeumban van, több pedig a szarvasi fõgimn. régiségtárában.

#8:

Ötödik kiadás. Közli Thaly Kálmán. 158.o.

#9:

Haan, Békés vármegye hajdana. I.k.274. o. Bél M-nak egy, a Nemzeti Múzeumban lévõ kéziratából.

#10:

Haan, I. 274.o.

#11:

Évk. 1878. 64.o.

#12:

Ezek a békésmegyei múzeumba kerültek. Évk. 1878. 178.o.

#13:

Benka Pál a 70-80-as években egész kis gyûjteményt alkotó kõeszközt gyûjtött össze Szarvas területén; ezek ma a szarvasi tanítóképzõ birtokában vannak.

#14:

Zsigmond király az évben kelt oklevelében; ezt az okmányt Horváth említi ,,De initiis et maioribus Jazygum" c. munkájában, majd Fessler is; de egyik sem közli magát az okmányt.

#15:

Milleniumi Magy. Tört. II. 505.o.

#16:

L.Szabó László ,,Kun László" c. könyve.

#17:

Ráth K.: A magyar királyok és erdélyi fejedelmek hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei.

#18:

Timon, Descriptio Tibisci, XVI. 124.o.: ,,...laknak azon a tájékon szarvasi kunok is." Közli Zsil. 8.o.

#19:

Pauler: A magyar nemzet története II. 478.

#20:

Oklt. I.297.

#21:

Oklt I.85.

#22:

Oklt. I.69.

#23:

Kar. III. 9.

#24:

Oklt. I.67 és köv.

#25:

Kar. II. 287.

#26:

Kar. II. 287.

#27:

Akad. Értesítõ. 1862. 9-10. Ráth K.,Török-magyar viszonyok.

#28:

Tímár=3000-19999 akcséig[garas] jövedelmezõ hûbérbirtok.

#29

Évk. 1884. 15.

#30:

Kincst. defterek,II. 203-4.

#31:

Évk. 1890. 37.

#32:

Kincst. defterek, I.378.

#33:

Kar. I. 253.

#34:

Oklt. II. 224.

#35:

Akad Ért. 1862. 51.

#36:

Takáts: Rajzok a török világból II.k.

#37:

L. Markovitz Mátyás ev.lelkész leírását a vár romjairól;közli Haan,I.280.

#38:

L. Markovitz Mátyás ev.lelkész leírását a vár romjairól

#39:

Oklt. II. 224.

#40:

Haan, I.280.

#41:

L. pl. a Mill. magy. történet 5. és 6. köteteit.

#42:

Kiája a parancsnok mellett álló helyettes, mely fontosabb várakban szokott lenni.

#43:

Kincst. defterek. I.378.

#44:

Török-magyar oklevéltár 1533-1789 Ford. Karácson I., szerk. Thallóczy-Krecsmárik-Szegfû

#45:

Kincst. defterek II.

#46:

Ez az István Karácsonyi szerint esetleg Balázsdeák István, aki hû szolgálataiért jutalmul birtokokat kapott Békés vármegyében.

#47:

L. erre nézve Báthory Zs. fejedelem panaszos levelét;Szarvas ugyan kitéve nincs,de általában a végbeli törökök pusztításait panaszolja fel. Általában a Békésm. Oklt. II.k-ben az országos levéltárból másolt számos oklevél szól a török várak katonái garázdálkodásairól.

#48:

Akad,Ért. 1862. 49.

#49:

Baranyai Decsi J. magyar históriája. Magyar Tört. Emlékek II. oszt. XVII. 84.

#50:

Okt. II. 213.

#51:

Évk 1884. 11 és köv.

#52:

Kar. I. 257-258.

#53:

Zsil. 16.

#54:

Oklt. II. 224.

#55:

Zeiler, Hungária, 852. ,,Ortelius említ egy várat a Tisza mentén, melyet Szarvasnak nevez, s melyet a keresztények 1595-ben elfoglaltak, U.o. Braunen: Városok könyvé-ben az van róla, hogy Miksa fõhg. 1595-ben...elfoglalta. 

#56:

Borovszky:Egy alajbég telepítései. Értekezések a tört. tud. körébõl. 19.k.

#57:

Kjátib Cselebi török történetíró elbeszélése. Török-magyar kori tört. eml. II.oszt. III.kötet 337.

#58:

Oklt. I. 216

#59:

Kar. I. 281.

#60:

Magy. Tört. Tár., 1884, 308

#61:

Oklt. II. 224. Zülfikár levele a budai pasának.

#62:

Török-magyar kori államokmánytár, III. 11.

#63:

U.v. III. 332.

#64:

Karácsonyi I. 263. o. azt írja, hogy 1660-ban már kész volt. Nem tudjuk, honnan veszi ezt az adatot, mert az általa erre idézett forrásokban ez nincs.

#65:

Oklt. II. 243.

#66:

Oklt. II. 243.

#67:

Oklt. II. 243.

#68:

Oklt. II. 244.

#69:

Oklt. II. 246.

#70:

Oklt. II. 245.

#71:

Budai Ezsaiás, 270 o. jegyzet.

#72:

Bujdosók levéltára,95.

#73:

Évk. 1881. 137.

#74:

Zsil. 21.

#75:

A szerdár egy hadjárat vezetésével megbízott fõvezér.

#76:

II. Rákóczi Ferenc levéltára, II. 260.

#77:

Zsil. 24.jegyzet.

#78:

II. Rákóczi Ferenc levéltára,II. 130.

#79:

Zsil. 29.

#80:

Kar. I. 418.

#81:

Tess. Mem.

#82:

Tess. Mem.

#83:

Évk. 1884. 152. Regesták Békésvm. közgy. jkveibõl.

#84:

Tess. Mem.

#85:

Zsil. 32.

#86:

Tess. Mem.

#87:

Zsil. 34.

#88:

Tess. Mem.

#89:

Bolzák lt.

#90:

Tess. Mem.

#91:

Bolzák lt.

#92:

Bolzák lt.

#93:

Bolzák lt.

#94:

Tess. Mem.

#95:

Tess. Mem.

#97:

Tess. Mem.

#98:

Tess. Mem.

#99:

Évk. 1884. Regesták.

#100:

Tess. Mem.

#101:

Évk. 1884. Regesták.

#102:

Tess. Mem.

#103:

Tess. Mem.

#104:

Zsil. 38.

#105:

Tess. Mem.

#106:

Tess. Mem.

#107:

Tess. Mem.

#108:

Tess. Mem.

#109:

Bolzák lt.

#110:

Bolzák lt.

#111:

Tess. Mem.

#112:

Zsil. 43.

#113:

Évk. 1883. 75.

#114:

Kar. I. 303.

#115:

Évk. 1883. 78.

#116:

Kar. I. 358

#117:

L. a Bolzák lt.-ban

#118:

Mind a három a községi lt.-ban és Bolzák lt.-ban is meg van.

#119:

1893 aug. 15. képv. jkv.

#120:

Évk. 1883. 152.

#121:

Közs. lt.

#122:

A községháza padlásáról tûzrevalónak lett lehozva, de Lánczossy jegyzõ megmentette.

#123:

Pl. 1838-ban ülések voltak: jan.8, 15., 22., febr. 5., 20., 26., nov. 3., 5., 8., 1839-ben jan. 14., 21., febr. 7., 11., 18., márc. 11., 18., ápr. 8., okt. 5., 23., 31. stb.

#124:

Hugó Viktor

#125:

Szarvasnak a szabadságharc alatti magatartására nézve a községi levéltár anyagán kívül a legtöbb adatot Benka Gyula nyug. fõgimn. igazgató szolgáltatta, aki mint 10 éves gyermek élte át azt a kort s annak emléke úgy hatott reá, mint Béranger francia költõre a Bastille ostromának látása. Amint férfiúvá lett, a résztvevõktõl és szemtanuktól folyton gyûjtötte az adatokat, úgy, hogy az õ közlései közvetlen és hiteles adatok.

#126:

Benka közlése.

#127:

1848 jún. 20. képv. jkv.

#128:

1848. jún. 17. képv. jkv.

#129:

Sz. L. 1900. márc. 18.

#130:

Oláh Gy. Békés megye 1848-49-ben, II. 284.

#131:

1848. jún. 17. képv. jkv.

#132:

Sz. L. 1887. márc. 13.

#133:

A szarvasi nemzetõrség részére megrendelt 349 db. lándzsáért a kovácsok dbként 1 frt. 40 kr.-t, beléjük való 358 nyélért a kerékgyártók 50 frtot kértek. 1848 szept. 1. közs. tan. jkv.

#134:

1848 dec. 21. képv. jkv.

#135:

Oláh Gy.i.m II. 38.

#136:

Oláh, II. 279.

#137:

1849 febr. 1. közs. tan. jkv.

#138:

Oláh II, 166.

#139:

1849 márc. 12. képv. jkv.

#140:

Oláh, II. 222.

#141:

Oláh, II. 299.

#142:

Esp. lt. XIII.-3 13.

#143:

Közs. lt.

#144:

1850. ápr. 8. közs. tan. jkv.

#145:

Közs. lt.

#146:

Esp. lt. IX. 348.

#147:

Oláh, II. 399.

#148:

1849 szept. 2. közs. tan. jkv.

#149:

Oláh, II. 400.

#150:

1849. szept. 2. közs. tan. jkv.

#151:

1850 jún. 3. közs. tan. jkv.

#152:

Közs. lt.

#153:

Közs. lt.

#154:

Zsilinszky, Tatay István emlékezete, 35.

#155:

1861. jún. 5. képv. jkv.

#156:

1861. szept. 7. képv. jkv.

#157:

1861. okt. 2. kpv. jkv.

#158:

1861. nov. 30. közs. tan. jkv.

#159:

1862. jan. 15. képv. jkv.

#160:

1863. nov. 4. "tanácskozmány" jkv.

#161:

1865 okt. 5. képv. jkv.

#162:

1870 jan. 3. képv. jkv.

#163:

Sz.H. 1914. aug. 2.

#164:

Sz.H. 1914. aug. 2.

#165:

A község az elsõ hadikölcsönre 150.000, a másodikra 100.000, a harmadikra 150.000, a negyedikre 250.000, az ötödikre 200.000 K-t jegyzett.

#166:

A község 20.000 K-t adott.