Egy szociális érzékenységű szarvasi gróf: Bolza Géza
Gróf Bolza Géza (gr. Bolza Pál fivére) 1857. augusztus 27-én
Szarvason született, Szülei gr. Bolza Péter és gr. Tige Mária. Középiskolai
tanulmányait részben a pozsonyi, részben a budapesti piaristáknál végezte,
ahonnan katonaiskolaba ment és a 4. honvédhuszárezrednél teljesített katonai
szolgálatot. Főhadnagyi ranggal vált meg a honvédségtől és jött haza Szarvasra,
ahol földbirtokán gazdálkodott élete végéig.
Kedves behízelgő modora, főúri gőgtől mentes, mindenkivel közvetlen egyénisége,
jótékonykodó szíve révén már fiatal korában a legkedveltebb lakosok egyike
lett. Nem volt olyan közintézmény, egyesület, egylet, amelynek ne lett volna
vezetőségi tagja, s támogatója
Békés megye törvényhatósagának, a község képviselőtestületének évtizedeken át
volt tagja, de a közoktatás és az egyház is sokat köszönhetett áldott
lelkűletének. Ő létesítette 1892-ben a Szarvasi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, s
lett parancsnoka. Később megalkotta az első Békés vármegyei Tűzoltó
Szövetséget. Az országgyűlésnek egy cikluson át szarvasi képviselője volt, majd
a főrendiháznak lett örökös tagja. A király Lipótrend lovagkeresztjének kitüntetettje
lett. A román megszállás alatt (1919-1920) prefektusnak nevezték ki, de ő a
megbízatást hazafias magyarságára hivatkozva visszautasította.
1885-ben megnősült, hitvese br. Bánhidy Mária lett. Rövidéletű házasságából két
gyermek született: leány és fiú. Közülük csak a fiú, Alfonz maradt meg. Br.
Szeniczey Ilonával kötött újabb házasságát szintén két gyermekkel (Klára,
Mária) áldotta meg a Mindenható. Miután másodszor is megözvegyült, a három
gyermeket az apának kellett neveltetnie.
Bolza Géza mint emelkedett szellemű, kulturált férfiú minden kulturális
megmozdulást melegen felkarolt. A halásztelki régészeti őstelep feltárásával
jelentős értékeket juttatott a Nemzeti Múzeumnak. A háború után a kormányzó
felhívására először ő tett eleget az egész országban azzal, hogy a vitézi
rendnek 27 hold földet ajánlott fel,
Meglátogatták őt Szarvason József főherceg, gr. Tisza István, sőt vitéz
Nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója is. Jeles vendégeinek emlékét
kastélyában emléktáblán örökítette meg.
Közvetlenségénél csak nemes szíve és áldott lelke volt nagyobb. Vagyonának
jövedelmét állandóan a Szegény sorsú emberek között osztotta szét. Szociális és
humánus gondolkodását, keresztényi lelkűletét mi sem bizonyítja Jobban,
minthogy kondoros birtokának nagy részét nagy kedvezménnyel a szegény sorsú
parasztoknak adta bérbe. sőt gazdálkodásuk irányítását is elvállalta.
Ruházatában, étkezésében egyszerű volt. Többnyire gyalog közlekedett a
községben, hogy minél több emberrel találkozhasson, beszélgethessen. A
kalapemelésben alig lehetett megelőzni. Demokratikus gondolkodása leginkább a
munkásai közötti magatartásában tűnt ki.
Kastélya a Körös-folyónak (ma: Holt-Körös) azon partrészén épült, ahol előzőleg
a községháza közel egy évszázadig volt. Az emeletes, késői klasszicista és
korai eklektika stílus jegyeket mutató objektuma 1870-71. évben létesült.
A kastélyt 1944-ben gettónak használták, volt gettó kórház is. Az igen szép
épületből később bölcsőde és napközi otthon lett. Ezt követően a szarvasi Középfokú
Gazdasági Tanintézet használatába került oktatási és tanári lakás céljára. Majd
pedig a már meglehetősen elhasználódott, pusztuló kastélyt 1964-ben bontották
le, s helyén létesítették a ma is látható Mezögazdasági Főiskolai Kart, illetve
annak egy részét. - Megj.: Igen nagy hiba:
a gyönyörű kastély eltünésével (!) mintha volt lakójának emléke is feledésbe
merülne.
Gr6f Bolza Géza 1936. nov. 15- én, 79 éves korában halt meg. Nyughelye a Bolza mauzóleumban,
a szarvasi Ótemetőben van.
Szilvássy László