Egy szociális érzékenységű szarvasi gróf: Bolza Géza

 

Gróf Bolza Géza (gr. Bolza Pál fivére) 1857. augusztus 27-én Szarvason született, Szülei gr. Bolza Péter és gr. Tige Mária. Középiskolai tanulmányait részben a pozsonyi, részben a budapesti piaristáknál végezte, ahonnan katonaiskolaba ment és a 4. honvédhuszárezrednél teljesített katonai szolgálatot. Főhadnagyi ranggal vált meg a honvédségtől és jött haza Szarvasra, ahol földbirtokán gazdálkodott élete végéig.
Kedves behízelgő modora, főúri gőgtől mentes, mindenkivel közvetlen egyénisége, jótékonykodó szíve révén már fiatal korában a legkedveltebb lakosok egyike lett. Nem volt olyan közintézmény, egyesület, egylet, amelynek ne lett volna vezetőségi tagja, s támogatója
Békés megye törvényhatósagának, a község képviselőtestületének évtizedeken át volt tagja, de a közoktatás és az egyház is sokat köszönhetett áldott lelkűletének. Ő létesítette 1892-ben a Szarvasi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, s lett parancsnoka. Később megalkotta az első Békés vármegyei Tűzoltó Szövetséget. Az országgyűlésnek egy cikluson át szarvasi képviselője volt, majd a főrendiháznak lett örökös tagja. A király Lipótrend lovagkeresztjének kitüntetettje lett. A román megszállás alatt (1919-1920) prefektusnak nevezték ki, de ő a megbízatást hazafias magyarságára hivatkozva visszautasította.
1885-ben megnősült, hitvese br. Bánhidy Mária lett. Rövidéletű házasságából két gyermek született: leány és fiú. Közülük csak a fiú, Alfonz maradt meg. Br. Szeniczey Ilonával kötött újabb házasságát szintén két gyermekkel (Klára, Mária) áldotta meg a Mindenható. Miután másodszor is megözvegyült, a három gyermeket az apának kellett neveltetnie.
Bolza Géza mint emelkedett szellemű, kulturált férfiú minden kulturális megmozdulást melegen felkarolt. A halásztelki régészeti őstelep feltárásával jelentős értékeket juttatott a Nemzeti Múzeumnak. A háború után a kormányzó felhívására először ő tett eleget az egész országban azzal, hogy a vitézi rendnek 27 hold földet ajánlott fel,
Meglátogatták őt Szarvason József főherceg, gr. Tisza István, sőt vitéz Nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója is. Jeles vendégeinek emlékét kastélyában emléktáblán örökítette meg.
Közvetlenségénél csak nemes szíve és áldott lelke volt nagyobb. Vagyonának jövedelmét állandóan a Szegény sorsú emberek között osztotta szét. Szociális és humánus gondolkodását, keresztényi lelkűletét mi sem bizonyítja Jobban, minthogy kondoros birtokának nagy részét nagy kedvezménnyel a szegény sorsú parasztoknak adta bérbe. sőt gazdálkodásuk irányítását is elvállalta. Ruházatában, étkezésében egyszerű volt. Többnyire gyalog közlekedett a községben, hogy minél több emberrel találkozhasson, beszélgethessen. A kalapemelésben alig lehetett megelőzni. Demokratikus gondolkodása leginkább a munkásai közötti magatartásában tűnt ki.
Kastélya a Körös-folyónak (ma: Holt-Körös) azon partrészén épült, ahol előzőleg a községháza közel egy évszázadig volt. Az emeletes, késői klasszicista és korai eklektika stílus jegyeket mutató objektuma 1870-71. évben létesült.
A kastélyt 1944-ben gettónak használták, volt gettó kórház is. Az igen szép épületből később bölcsőde és napközi otthon lett. Ezt követően a szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézet használatába került oktatási és tanári lakás céljára. Majd pedig a már meglehetősen elhasználódott, pusztuló kastélyt 1964-ben bontották le, s helyén létesítették a ma is látható Mezögazdasági Főiskolai Kart, illetve annak egy részét. - Megj.: Igen nagy hiba:
a gyönyörű kastély eltünésével (!) mintha volt lakójának emléke is feledésbe merülne.
Gr6f Bolza Géza 1936. nov. 15- én, 79 éves korában halt meg. Nyughelye a Bolza mauzóleumban, a szarvasi Ótemetőben van.

 

Szilvássy László