Szarvas és Vidéke
2010. október 7.
11
V
ERSES
POLC
Szerkeszti: Dr. Molitorisz Pál
Székely (Nuszbek) Sándor
(1877–1953)
Székely Sándor költő és zeneszer-
ző neve már kevesek számára ismert.
Nem Szarvason született, de a szar-
vasi főgimnáziumban érettségizett
1896-ban. Tehetsége már diákkorá-
ban megmutatkozott, irodalmi pá-
lyázatot nyert, szerkesztője volt a
Zsengéknek.
Első ismert magyarországi őse,
Johannes Nussbeck, Buda várának
felszabadítására toborzott európai
haderő katonájaként került Magyar-
országra. A vár ostromakor súlyo-
san megsebesült, és egy óbudai sváb
leány gondos ápolásának köszönhetően maradt életben. Az ápo-
lásból szerelem, majd házasság lett, így maradt Magyarországon.
Dédunokája, Anton Nussbeck résztvevője volt a magyar jakobi-
nus mozgalomnak. Letartóztatása előtt még volt annyi ideje, hogy
Mihály fi át 1802-ben Gyulára menekítse.
Nuszbek Mihály, majd fi a és unokája is építőmesterként működött
Gyulán, nevük több jelentős középület kivitelezőjeként ismert.
E család leszármazottja Nuszbek Sándor, aki Sarkadcsákiszigeten
született 1877. július 13-án. Írói- és művésznévként családi nevét
kibővítette a „Székely” előtaggal, amit azonban a mindennapi és
hivatali életben nem használt.
Irodalmi alkotásai széles körben ismertek voltak. A megyei
lap korabeli számaiban sűrűn szerepelnek versei, köszöntői és
az irodalmi sikereiről szóló híradások. Több verseskötete jelent
meg (Hófehérke, költői elbeszélés, 1898, Délibábok, 1901, Sám-
son, költői elbeszélés, 1911, Aratás, 1926). A szép verses sorai ma
is olvashatók Gyulán, Erkel Ferenc szülőháza 1910-ben felava-
tott fehér márványtábláján. Tagja volt a szegedi Dugonics Társa-
ságnak, a Petőfi és a Kisfaludy Társaság több díjjal ismerte el. A
Sámson c., a Fekete-Körös mentén játszódó költői elbeszélésével
elnyerte az MTA gróf Nádasdy-díját.
A nagyváradi, a budapesti majd a kolozsvári egyetemeken ta-
nult, 1901-ben jogi doktori oklevelet szerzett. Gyulán, Békéscsa-
bán törvényszéki aljegyző, Gyulán törvényszéki jegyző, majd
Beregszászon alügyész. 1919-ben a bevonuló cseheknek megta-
gadott hűségeskü után, szép szőlőjüket és kedves házukat hátra-
hagyva Budapesten telepedett le, itt ügyész, majd 1922–1943 kö-
zött a budapesti kir. ügyészség alelnöke. A Szondy utcai lakásuk
a Kárpátaljáról elkerült írók és művészek találkozó helye volt.
1943-ban vonult nyugállományba, nyugdíját 1953-ban megvon-
ták. 1953. július 27-én hunyt el Balatonmáriafürdőn. Unokái tel-
jesítették kívánságát, 1991-től a porai szeretett városában, Gyu-
lán, a Szentháromság temetőben nyugszanak.
A most közölt versét Orosz Iván és Zerinváry Szilárd által szer-
kesztett, s 1937-ben Szarvason kiadott Körösvidéki költők anto-
lógiájából ismerjük. A hatvanas évei közelébe kerülő költő nagy
formakészséggel, megkapó, megható képekkel merül az emléke-
zésbe. Az estéjéhez érkező ember fáradtságával, beletörődő böl-
csességével „barátkozik a föld porával”, de nincs megbánni való-
ja. Elégedetten, nyugalommal tekint vissza életére, mert a meg-
tett út, az életpálya sikeresen, „pompázón” maradt mögötte.
Őszi sejtelmek
Amíg utam rovom fáradtan,
Úgy önkéntelen, akaratlan
Mind többször érem rajta magam,
Hogy csak a múltamon tűnődöm,
Virágos lesz-e, vagy virágtalan?
Hogy acélosan, tettre készen
Nem az eget nézem merészen,
De alázattal hajtom meg fejem,
És kibékülve múlttal, mával,
Barátkozom a föld porával,
Mely valamikor eggyé lesz velem!
Sóhajtva gondolok a nyárra…
– Az ősz fénylő, ezüstös szála
Már a tükörből felém integet…
A régi láng még fel-fellobban,
De hajdanában mégis jobban,
Szebben találtam el az éneket!
A forma régi, keresetlen,
De a sorokban, a rímekben
Már kevesebb a pattogás, erő,
S a tüzet kell szítni a kohóba,
Míg rám köszönt a titkos óra,
Mikor lelkemnek nótás szárnya nő!...
…Mert onnan, ahol mostan állok,
Már csupán napnyugatra látok!
Rég jöttem át dalolva a tetőn…
Az ég azúrkék még fölöttem,
De hogy ereszkedőre jöttem,
Hűs szellő csap meg alkonyt sejtetőn…
A Nap még jó magasan lángol,
De a régi, boldog világból
Csak verőfényes, szép emlék maradt,
A harmat fölszáradt a rétről,
S a dél perzselő melegétől
Tikkadt a fűszál lábaim alatt.
Még visszanézek a tetőre,
S a napfényre, az éltetőre,
Mely sok napomra színt, erőt vetett…
Mit ér az ősz, a gyümölcsérés,
Ha nincs az útra visszatérés,
Mely pompázón maradt a hátam megett?!
Mit ér a táj varázsa, bája,
Ha életem virágzó fája
Aranyló sárgán hajlik már fölém,
Ha a lankáson bús érzéssel,
Bár csak kimért, rövid lépéssel,
De mindig – lejjebb, lejjebb szállok én!...
A szerkesztő ezúton is köszönetet mond a költő unokájának,
Kuthi Csabának a cikk megírásához nyújtott segítségéért, doku-
mentumok rendelkezésre bocsátásáért.
Vajda Péter Intézmény Városi Könyvtára
szeretettel meghívja Önt
Nyitott Könyvtár Heti
programjaira!
Október 4 – 9. A „Megbocsátás napjai”
Október 9. „Családi könyvtár” Szórakoztató délelőtt a
könyvtárban. Bemutatkozik a Praktika Magazin; mesesa-
rok Harencsár Lászlóval; játszóház, receptcsere, Valkovszki
Noémi kertészeti tanácsai Ezen a napon ingyenes családi
beiratkozás ajándék Internet használattal! 10
00
– 13
00
Városi
Könyvtár
„Olvasó – Társak” fórum a gyerekek, fi atalok olvasási szo-
kásairól. Vendégeink: Dr. Győri János a Magyar Olvasás-
társaság (HUNRA) elnöke, Tímárné Hunya Tünde főisko-
lai docens 14
00
h Városi Könyvtár nagyterme
A „Megbocsátás napjai” keretében könyvtárunk ezeken a na-
pokon eltekint a beiratkozási és késedelmi díjak kifi zetésétől.
Egy megfelelő alkalom a könyvtartozások rendezésére!
Rendezvényeink fő támogatói: Békés Megyei Tudásház és
Könyvtár ”Országos Családi Könyvtári Napok” pályázata;a
TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0001 „Békés Tudásdepó Expressz”
pályázat és a Szarvasi Bibliothéka Alapítvány
Ingyenes programjaival várja régi és leendő olvasóit a
Városi Könyvtár (Szarvas, Vajda Péter u. 26.)