2010. augusztus 12.
Szarvas és Vidéke
10
E U R O - O K T A É D E R
Szakközépiskola
Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Tel.: 66/444-625, 30/540-6223. Honlap: www.euro-oktaeder.hu, e-mail: titkarsag@euro-oktaeder.hu
Az
EURO – OKTAÉDER
Szakközépiskolában iskolarendszerű szakképzést folytatunk érettségizettek számára.
– A képzés 23 év alattiaknak tandíjmentes. – Tankönyveket biztosítunk. – Felvételi vizsga és beiratkozási díj nincs. – Pannon nyelvvizsga lehetőség.
2 0 10 . S Z E P T E M B E R É B E N A Z A L Á B B I S Z A K O K I N D Í T Á S Á T T E R V E Z Z Ü K :
●
FELSŐFOKÚ AKKREDITÁLT SZAKOK; DIÁKHITEL IGÉNYBE VEHETŐ: – banki szakügyintéző, – pénzügyi szakügyintéző, – web-programozó
●
EMELT SZINTŰ SZAKOK: – internetes alkalmazásfejlesztő, – logisztikai ügyintéző, – utazásügyintéző
●
KÖZÉPFOKÚ SZAKOK: – kereskedelmi ügyintéző, – marketing- és reklámügyintéző, – telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens
Iskolánk tanulójának eltartója az 1998. évi LXXXIV tv. szerint családi pótlékra jogosult.
4,00-ás átlag fölött tanulmányi ösztöndíjat biztosítunk. Nyelvoktatás: angol és német nyelven.
A jelen: E u r ó p a – Várunk az
EURO-ba!
V
ERSES
POLC
Szerkeszti: Dr. Molitorisz Pál
Szabolcska Mihály
(1861–1930)
Pásztortűz vagyok én,
Más fényt nem irigylek.
Egy pár gyalog utast
Tán felmelegítek.
Tiszakürtön született, szülőházának
helye emlékoszloppal van megjelölve a
44-es főút mellett. Édesapja könyvszere-
tő mesterember volt.
Középiskolai tanulmányait részben
Kecskeméten, részben Szarvason (1878–1882) végezte. A Szar-
vasi Öregdiákok Szövetsége a halálát követő évben emléktáblát
állított hajdani iskolája, a mai Múzeum falára. A fent közölt vers-
sorait vésték a márványba. Már Szarvason is verselgetett, legked-
vesebb tanára, Benka Gyula felfi gyelt a Zsengékbe irogató, tehet-
séges diákra. A szarvasi öregdiák így emlékezik Benkára, és a
gimnáziumi évekre: „Benkának köszönhetem, hogy nagyságos,
szent dolognak tartottam mindig a költészetet. Szellemes, ártat-
lannak tűnő, de mégis vitrioltól csepegő megjegyzései, melyeket
a Zsengékben megjelenő »zöngeményekhez« fűzött, józan önkri-
tikára neveltek. …személyes varázsa volt, ami lekötött és meg-
hódított bennünket.” A szarvasi skóla poétát nevelő hatása egész
életében végigkísérte a költőt, egy kicsit mindig szarvasinak is
vallotta magát.
A szarvasi főgimnázium tanulói hosszú ideig eszményképük-
nek tartották Szabolcska költészetét.
Debrecenben ref. teológiát végzett, pap lett. Genfben és Párizs-
ban hosszabb tanulmányutat tett. 1898-tól Temesváron lelkész,
majd a magyar párt elnöke. 1928-ban Budapestre költözött.
A vidék költője volt, a népnemzeti, hazafi as líra hívei verseit
sokra becsülték. Szűk területen mozgott, érzelmei és gondolatai
ismétlődnek verseiben. Kedvenc műfaja a dal, egyszerű történetei
az idilli, rózsaszínű családi, falusi életről, a szeretetről szólnak,
nemritkán a balla-
da és a zsánerkép
határán. Épp ezért
meglepő, hogy is-
merte és kedvelte
Lőwy Árpád, ali-
as dr. Réthy Lász-
ló könnyed, paj-
zán verseit. Réthy
felolvasást is tar-
tott nála verseiből
a temesvári refor-
mátus paplakban.
Pályája sikere-
sen indult, számos
irodalmi társaság fogadta tagjai sorába, elismerésekkel, kitünte-
téssekkel halmozták el, tagja lett a MTA-nak.
A világban végbement változásokat nyugati tartózkodása el-
lenére értetlenül szemlélte. Szűk körén nem tudott, de nem is
akart túllépni. Ellenségesen fogadta Ady költészetét. Ady az Üze-
net Költőcske Mihálynak c. versével válaszolt támadására, s ez is
hozzájárult, hogy lassan szétfoszlott, megtört korábbi népszerű-
sége és elismertsége. Nevét hallva ma már erre az ügyre és Karin-
thy Szabolcska-paródiájára gondolunk inkább.
Egy temesvári látogatása során hunyt el, de sírja Budapesten van.
A most közölt jellegzetes verseiben gondolatait, hangulatait tö-
kéletes formában, egyszerű, tiszta hangján, pompás nyelvezettel
fejezi ki.
Ákácvirágzás idején
Valami kész csoda esett minálunk;
Csupa merő gondtalanság a házunk,
Mint valami szerelmes pár háztája…
– Ablakunkon bebólintgat
Az ákácfa virága!
Feleségem felhőtelen vidámság,
Szellőzteti a menyasszony-ruháját,
S rá-rákezd egy régi, meleg nótára…
– Ablakunkon bebólintgat
Az ákácfa virága!
Nagyanyó is nyolcvan éve súlyával,
Bíbelődni elfelejt a halállal.
Emlékezget eladólány korára…
– Ablakunkon bebólintgat
Az ákácfa virága!
Én magam is – ezer gondom, mit bánom!
Minden virág nekem nyit a határon.
Bolond, aki gondol is a gondjára,
– Ablakunkon bebólintgat
Az ákácfa virága!
Múlandóság
Hejh, gazdag természet, de leszegényedtél;
Lombos, leveles nyár, de kopárrá lettél.
Hova lett a rétek ezer vad virága?
Hová az erdőség koszorús lombsátra?
Hová lett a bűvös láng a nap szeméből?
A kacagó kékség a gondtalan égről?
Hová a költészet a madár szavából?
A hangulat és szín a táj távolából?
S hova lett mindez, hajh olyan észrevétlen?
– Virág az élet egy gyermeklány kezében.
Mire összekötné: por lesz a virágból,
Öreg anyóka a hajnalszemű lányból!