untitled

2010. április 22.

Szarvas és Vidéke

A 2009/2010 tanév Országos

Középiskolai Tanulmányi Ver-

seny iskolai fordulójában hár-

man indultak: Kalivoda Ágnes

és Gazsó Barbara már a 2. ka-

tegóriában kellett, hogy verse-

nyezzen, mert az óraszám, ami-

ben tanulják a német nyelvet ezt

kívánta, s ezzel egy sokkal nehe-

zebb verseny résztvevői lettek.

Amint elmondta Ági és felké-

szítő tanára Pécsváradiné Tóth

Anikó, kéttannyelvű gimnáziu-

mok tanulói és olyan diákok is

voltak ebben a csoportban, akik

éveket töltöttek Németország-

ban. Az 1. kategóriában Kanik

Renáta 11/B osztályos tanuló

versenyzett ezúttal. Amint Ági

elmondta – aki, áruljuk el most

már, ismét az országos döntőig

jutott, s ott a 24. helyet szerezte

meg – tulajdonképpen az iskolá-

ban megírt első fordulót érezte

a legnehezebbnek, amikor azon

túl volt, úgy érezte be sem jut

a következő fordulóba. De nem

csak, hogy bejutott, hanem to-

vább is jutott a budapesti előse-

lejtezőből, és Barbarát is csak 3

pont választotta el az országos

döntbe jutástól.

Pizzával ünnepeltek

Egy esztendeje olvashattak interjút lapunkban Kalivoda

Ágnessel és Gazsó Barbarával, akik hosszú idő után a Vajda

Péter Gimnázium tanulójaként jutottak el az OKTV országos

döntőjébe német nyelvből. Akkor úgy nyilatkoztak a lányok,

hogy idén is megpróbálják, s igéretüket be is tartották.

Az országos OKTV döntő-

re való felkészülés egy hóna-

pig tarott, amikor Pécsváradiné

Tóth Anikó és Kalivoda Ágnes

gyakrabban találkozott és in-

tenzíven készült a nagy meg-

mérettetésre. A versenyen a

lexikai tudás mellett rengeteg

nyelvészeti ismerettel és napra-

kész közéleti információval is

rendelkezni kellett. A döntőben

nyújtott teljesítményét Ági jó-

nak érezte, ezért is volt – mond-

ta –, hogy kicsit csalódott volt a

24. hely miatt, de próbálta ma-

ximalizmusát háttérbe szorítva

örömmel megélni az újabb or-

szágos sikert.

Mert egyértelmű siker, mond-

ta Anikó néni, hogy Ági má-

sodszor is az OKTV országos

döntőjéig jutott, s ott a nehe-

zebb csoportban is helytállt. Az

első helyezett 159 pontot szer-

zett, Ági a 24. helyen 139-et,

tehát a 24. helyig átlagban nem

egészen egy pont a különbség

a versenyzők között, ami igen

szoros eredmény. Anikó néni

azt is újdonságként említette,

hogy az amúgy drukkolós ver-

senyző Ágit végre látta felsza-

badultan versenyezni, ami a

későbbi vizsgái során biztos jó

hatással lesz rá. Készítettek egy

„mérleget” is, eszerint Ági a 8

év alatt, amíg vajdás diák volt

16 versenyen vett részt. Általá-

nos iskolás korában és középis-

kolás korában is eljutott a né-

met tanulmányi versenyek csú-

csára, az OÁTV és az OKTV

döntőjébe.

A kötelező „Mi leszel, ha

nagy leszel?” kérdésre Ági

igencsak meglepő választ

adott: az ELTE Bölcsészka-

rán skandinavisztikát szeret-

ne tanulni. A dolog úgy tör-

tént – hiszen egy éve még a né-

met nyelv volt a továbbtanu-

lás fő iránya –, hogy az ELTE

nyílt napján a németet rengete-

gen akarták választani, míg a

skandinavisztikán kedves ﬁ atal

tanárokkal, családias hangulat-

tal találkozott, s ezt választotta.

Hogy a környezete mit szólt?

Édesapja leszögezte nem fogja

meglátogatni, mert ott nagyon

hideg van. Édesanyja örült és

támogatta lányát. Tanárai kö-

zül volt aki cseppet sem he-

lyeselte a választását. Anikó

néni pedig azt mondta: nem

lepte meg Ági döntése, hiszen

ismerve őt elmondhatja, hogy

mindig is keresi a kihívásokat.

Biztos benne, hogy tehetsége

és szorgalma ezen a téren is

kibontakozik majd.

Ági pedig azt mondja, hogy

eddig is szerencséje volt, Anikó

nénivel, aki 8 éven át tanítot-

ta németre, Barbival, aki nem

csak osztálytársa, legjobb ba-

rátnője, hanem versenyzőtársa

is volt a gimnáziumi évek alatt,

bízik benne, hogy az egyete-

men is folytatódik a sorozat.

Az országos döntőt követő-

en – az utolsó közös verseny

zárásaként – tanárnő és di-

ákja egy közeli helyen pizza-

uzsonnával ünnepelte meg a

legújabb sikert.

Nem először, de mindez ideig a legeredményesebben szerepel-

tek a Paksi Harmonika Fesztiválon Iváncsó József tanítványai, a

szarvasi Chován Kálmán Művészeti Alapiskola diákjai.

Az ötödik alkalommal megrendezett fesztiválon Balczó Balázs,

Frankó Tamás és Poljovka Domicián sze-

repelt az ifjúsági I.-es kategóriában, ahol

Balczó Balázs a 2. helyen végzett, s te-

kintve, hogy az első helyet egy szerb har-

monikás szerezte meg, elmondható, hogy

a magyar versenyzők között a legjobban

szerepelt. A fesztiválon ugyanis nem csak

magyar, hanem szerb, horvát és macedon

versenyzők is bemutatták tudásukat.

Amint Iváncsó Józseftől megtudtuk, a

versenyre a fellépőknek két darabbal kel-

lett készülni, melyeknek különböző zenei

korszakokból kellett származni és eltérő

karakterűeknek kellett lenni. Ennek meg-

felelően Balázs Christoforo Bach Alleg-

róját és Brahms V. magyar táncát; Tamás

Händel Sarabande-ját és Kabalevszkij

Toccatináját, míg Domicián Händel Indu-

lóját és Offenbach Kán-kánját adta elő. A

zsűri – Veszely Ernő harmonikaművész

és Bánkövi Gyula, a Bartók Rádió zenei

szerkesztője – értékelésében hangot adott

a fellépők magas színvonalú tudásának,

s az ennek köszönhető szoros eredménynek. Ennek tükrében is

igen értékes Balczó Balázs 2. helyezése és a másik két szarvasi

zeneiskolás ﬁ ú eredményes szereplése.

Megkérdeztük Balázstól, hogy ilyen szép eredmény után van-e

valami terve a zenével? Határozott igennel válaszolt a Fő Téri Is-

kola hetedikes diákja, elmondva, hogy az általános iskola befeje-

zése után Budapesten a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépis-

kolában szeretne továbbtanulni, harmonikázni tanulni.

Ezüstérmes harmonikás

Balczó Balázs, Frankó Tamás, Iváncsó József és Poljovka Domicián