untitled

2010. április 15.

Szarvas és Vidéke

9770238143503

SZARVAS ÉS VIDÉKE Önkormányzati Hetilap

Engedélyszám: HU ISSN 0238-1435 Megjelenik minden csütörtökön.

Felelős szerkesztő: Tatai László. Munkatársak: Keserű Zsuzsa, dr. Kutas Ferenc. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Szerkesztőség: Városháza 5540. Szarvas, Szabadság u. 25-27. Szerkesztőségi fogadóórák: Kedd 9-12 óráig, péntek 9-12 óráig Telefon: 70/421-7245

Email: sz vid@sz arva s.hu K iadja: Sz arva s Vár o s Ö nko r mány z ata Felel ő s k iad ó: D r. Melis Ján o s

Előfizethető Szarvas belterületén félévre 2990 Ft-ért, egy évre 5980 Ft-ért, más helyeken postaköltség térítéssel kiegészítve.

10015

A Ruzicskay György Közalapítvány

meghívja Önt és Kedves Családját a

Ruzicskay György Toldi rajzsorozata

c. időszaki kiállításának megnyitójára,

valamint a rajzsorozatból és

Arany János Toldi

című elbeszélő költeményéből készült

könyv bemutatójára.

Helyszín:

Ruzicskay Alkotóház,

Szarvas, Erzsébet-liget

Megnyitó:

2010. április 16. 15 óra

A kiállítást megnyitja:

Dr. Reszkető Péter

kuratóriumi elnök

Babák Mihály

polgármester

Tárlatvezetés:

Tasnádi Attila

művészettörténész, kurátor

Közreműködik:

Dr. Kutas Ferenc, Kutas Virág

A Ruzicskay-hagyaték – úgy tetszik

– kimeríthetetlen: ime, most is előkerült

mesterünknek egy ezidáig publikálatlan

rajzciklusa, Arany János Toldijának meg-

képesítése. A ciklust nemhogy a közön-

ség, a szakértők sem ismerték, hallani hal-

lottak ugyan róla, de látni nem látták. Ha

netántán szóbajött, elveszett vagy megsem-

misült alkotásként emlegették. Szerencsé-

re azonban nem így történt: a nem minden-

napi szellemmel megrajzolt 40 lapot most

könyvformátumban is kézbevehetjük.

Hogy pontosan mikor vetette papírra

Ruzicskay mester, nem tudjuk, néhány kó-

sza adatból, töredékes datálásból arra kö-

vetkeztethetünk, hogy a mult század har-

mincas éveinek közepén. Tudjuk, ezidőtájt

született a ma már klasszikusnak számí-

tó Ruzicskay rajzciklus legtöbbje, élén a

Szerelemkereső című híres képregénnyel.

Ruzicskay György sosem volt egysíkú al-

kotó, a politikai jellegű, közéleti témák

mellett gyakorta élt az irodalmi-történelmi

inpsirációval is, nem meglepő tehát, hogy

Arany Toldija is foglalkoztatta. Annakide-

jén, mikor hátrahagyott könyveit rendez-

tük (zömük a Szarvasi Városi Könyvtárba

került), ámulva láttuk, hogy mennyi régi

és kortárs író könyve volt a tulajdonában,

mondhatni: naprakészen ismerte a ma-

gyar irodalmat. A legközelebb talán Ady

állt hozzá (az ő verseit is illusztrálta), de

nagyrabecsülte a méla alföldi tájak és a fáj-

dalmas munkássors költőjét, Juhász Gyu-

lát is, akiben lelki rokonára talált.

A Toldit, mint Keresztury Dezső, az

Arany-életmű jeles kutatója írja, „a válto-

zásokat feldajkáló, s a legfontosabb erőket

egy-egy döntő történelmi pillanatra össz-

pontosító fejlődés logikája hozta létre; de

legalább ennyire a géniusz varázslata, aki

az ihlet meglepetésszerű bizonyosságával

találkozik a történelmi pillanattal, sugárzó

valóságú, sugalló erejű műbe foglalja azt,

amiről a kor álmodik...” A Toldit Arany

1846-ban a 48 as forradalom előestéjén írta,

némi történeti adatokra, legkivált Ilosvai

Selymes Péter históriájára támaszkodva.

A históriát természetesen szuverénül ér-

telmezte, elhagyott belőle sok mindent, de

két mozzanatot, amely egybevágott elkép-

zeléseivel és eszmei koncepciójával meg-

tartott: a bujdosást és a győztes párviadalt.

A Toldi ilyetén Arany kezén a főhős ön-

magára találásának és felemelkedésének a

műve lett, a felemás társadalmi helyzetű,

magát számkivetettnek érző Miklós a cseh

bajnok legyőzésével – a haza becsületé-

nek megmentésével – nyeri el voltaképpe-

ni identitását. Az eposz politikai üzenetét

már a kortársak is észrevették, Gyulai Pál

nyíltan megírta, hogy Toldi Miklós törté-

nete a reformkori magyarság legfőbb vá-

gyát és törekvését, az öntudatra ébredt nép

nemzetbe emelését szimbolizálja.

Hogy hasonló gondolatok vezették-

e Ruzicskay Györgyöt, amikor a Toldi-

hoz nyúlt, nem állítjuk, tény azonban,

hogy 1936-ban került ki a nagyváradi

Sonnenfeld nyomdából az egyik legkarak-

teresebb Ruzics kay-mű, a Világosság felé

album, amelynek tematikája és szellemisé-

ge – a feltörekvő munkásság erejének és hi-

tének megmutatása – kísértetiesen hason-

lít Arany munkájának mondanivalójához.

Ruzicskay mestere volt a ﬁ nom

nüanszoknak, tudott úgy is poli-

tizálni, hogy látszólag nem poli-

tizált. Amit Arany a Toldiban ki-

fejtett, az más körülmények kö-

zött ugyan, de a harmincas évek-

ben is aktuális volt, joggal gon-

dolhatta tehát Ruzicskay, hogy

bizonyos ügyeket közvetetten,

esetünkben a Toldi ürügyén is

lehet szolgálni.

De tegyük fel: nem így tör-

tént. A Toldi illusztrálása affé-

le pihentető kikapcsolódás volt

mesterünk számára, gyermek-

korát idézte fel, akkori olvasmányélménye-

it kívánta felidézni és megosztani a Toldit

olvasó ﬁ atalokkal. Ha csak ez volt a célja,

ezzel is missziót teljesített, hozzájárult egy

irodalmi remekmű népszerűsítéséhez.

A ciklus, mint már utaltunk rá, negyven

lapot számlál, a rajzok tollal, szénnel van-

nak kivitelezve. Javítások is láthatók rajta,

tehát nem egy végleges, befejezett válto-

zatról van szó. Valószínű, hogy más, fon-

tosabb teendők miatt (ekkoriban költözött

át Romániából Magyarországra) félre kel-

lett tennie, később pedig – bár nyilván ter-

vezte – nem jutott hozzá. A sorozat persze

így is kerek egész, s különlegességét éppen

az adja, hogy képet ad mesterünk alkotó-

módszeréről, mintegy születőben mutat-

ja meg hogyan, s miként realizálódik kép-

pé az alkotói gondolat. Történeti tények

tekintében Ruzicskay igen lelkiismeretes

volt, mint máskor, most is tanulmányoz-

hatta a megrajzolt kor viselettörténetét,

mégis, úgy hisszük, ezúttal döntően a kép-

zeletére támaszkodott. Népmesei fantáziá-

val idézi fel a történet egyes etapjait, a szá-

mára antipatikus ﬁ gurákat illetően bátran

él a karikatura eszközeivel. Tiszta, szép,

mindig a lényegre törő előadásmódja mél-

tó párja a költő hasonszellemű fogalmazás-

módjának, öröm és élmény együtt „olvas-

ni” képeit Arany szövegeivel.

Tasnádi Attila, a Ruzicskay György

Közalapítvány művészettörténész-kurátora

Ruzicskay György

rajzsorozata

Arany János

Toldijához