2010. április 1.
Szarvas és Vidéke
10
Ifj. Zerinváry Szilárd
(1915–1958)
Ha fellapozzuk az életrajzi lexikono-
kat csak, mint a tanárral, csillagásszal
és a természettudományi íróval talál-
kozunk vele, pedig fi atal korában több
verseskötete is megjelent.
Szarvasi család leszármazottja, bár
Aradon született. Nagyapja az Újtemp-
lom első lelkésze, járásbíró édesapja
– aki szintén verselgetett – 1939–1944
között Szarvas országgyűlési képvise-
lője volt.
Középiskolai tanulmányait Bony-
hádon és Szarvason végezte. 1938-ban a Szegedi Ferenc József
Tudományegyetem bölcsészeti karán, mint az Eötvös Kollégium
tagja, földrajz–természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. A
következő évtől a kőszegi katonai reáliskola tanára. Jó képessége-
inek, nyelvtudásának és felkészültségének eredményeként 1943-
ban a Bolyai Honvéd Műszaki Akadémia geográfi ai és kartográfi -
ai tanárává nevezték ki. Ekkor nősült meg, házasságából két gyer-
meke (Zsuzsa és Ildikó) származott.
1944-től katona, a frontra vezényelték, ahol a következő év-
ben orosz fogságba esett, melyből csak négy év múlva szabadult.
Ezt követően a szentendrei Táncsics Mihály Tisztiiskola tanára.
1954–57-ben a budapesti egyetem Lenin Intézetében csillagásza-
tot és geofi zikát tanított. 1956 nyarától haláláig az Akadémiai Ki-
adó osztályvezetője volt.
Az ’50-es évek termékeny ismeretterjesztője, munkássága új
színt, sőt új fejezetet jelentett a csillagászati ismeretterjesztés terén.
1953-tól évente jelentetett meg egy-egy ismeretterjesztő könyvet.
A kortársak visszaemlékezései szerint magas, szikár, zárkó-
zott, visszahúzódó személyiség volt. Az udvarias, ismereteit szí-
vesen megosztó tanár csak azok előtt vált nyitottabbá, akiket ked-
velt, becsült. Ha vitára került a sor nyugodtan, sohasem erősza-
kosan érvelt.
Az 1956-os forradalom bukása testileg-lelkileg megrendítet-
V
ERSES
POLC
Szerkeszti: Dr. Molitorisz Pál
te, elhatalmasodott rajta a hadi-
fogságban szerzett betegsége,
1958 első napján hunyt el.
Szentendre városa 1963-ban
Zerinváry-emlékérmet alapított
a csillagászat népszerűsítése te-
rén kitűntek elismerésére.
Két verses kötetét ismerjük
(Tavaszi ének, Szarvas, 1936 és
a Hangszerek vallomása, Sze-
ged, 1939). Falu Tamás költő
első verseskötetének előszavá-
ban a következőket írja: „Jól te-
szi az olvasó, ha látcsövet tesz
a szeme elé, s hosszan néz a
dicsőség most induló hajósa
után.” Zerinváry azonban a hú-
szas évei után elfordult a költé-
szettől.
A most közölt versét 1937. körül írta – mint e korban oly sok
költő munkáin – e költeményen is Ady hatása ismerhető fel. Meg-
lepő a fi atal költő kiábrándultsága, keserűsége, csalódottsága.
Takarodó
Én már a nyárral leszámoltam,
Az ősz se hozhat semmi újat,
Most keresem a bánat kürtjét,
Hogy csendes takarodót fújjak.
Vívja csak más a május harcát,
Ki bolond, naiv s hisz a csókban…
Én már belőle rég kikoptam
S máglyám: a vágy, utolsót lobban.
Ne is jöjjön a csókmezőre,
Ki nem gyönggyel jön és ezüsttel:
Tovább megyek én is száz sebbel
S a maró cigarettafüsttel.
Kabátomon még parfüm illat,
De a szívemben semmi, semmi…
Hogy búcsúzom, s vissza se térek,
Gyerekség lenne észrevenni.
Csalódás?... Eh! Ősrégi sablon,
Csak meg kell alkudni a könnyel
S a köd ellen betakarózni
Semmitmondó, fáradt közönnyel.
Nagyon keserű lett a szájam,
Nagyon kopog a kő alattam,
A város őrjöng és kigúnyol,
Hogy bűnök nélkül elszaladtam.
De menni kell, dacosan, gőggel,
A festett nőkre fel se nézni,
Nem csodálkozni, nem is sírni,
Csak feledni és fütyörészni.
…S míg rám: a csókok halottjára
Az ég is szentelt vízét szórja,
A szívemben felsír, feljajdul
Az élet halk takarodója.
Munkavállalásra alkalmas
OKLEVELET ADÓ
MASSZŐRTANFOLYAM
Indul:
Békéscsaba – április 24.
Gyomaendrőd, Szarvas – május 1.
ÁR 45.000Ft
Részletfi zetés, további kedvezmények!
Érd: 30/365-7510
Nyilvántartási.sz:14-003206
Február végén rendezte meg
a Társadalomtudományi Mun-
kaközösség a harmadik iskolai
versenyét. Az elsővel Vajda Pé-
ter emléke előtt tisztelegtünk, a
siker bátorított fel minket arra,
hogy feldolgozzuk hazánk tör-
ténetét. Tavaly nemzeti dinasz-
tiánk, az Árpád-ház volt a téma,
idén folytattuk az Anjou- és a
Luxemburgi-házzal.
Az ötfős csapatoknak a tan-
könyv vonatkozó részei mellett
szakirodalomból is készülniük
kellett: Engel Pál: Beilleszkedés
Európába – A kezdetektől 1440-
ig, Csukovits Enikő: Az Anjouk
birodalma, C. Tóth Norbert: Lu-
xemburgi Zsigmond uralkodása.
Különböző kérdésfajtákkal kel-
lett szembenéznie a 11 csapatnak,
akik közt ismét ott volt a dévai
testvériskolánk „különítménye”
Szikszai Zoltán tanár úr vezetésé-
vel. A legnehezebbnek bizonyult
a térképen való tájékozódás, illet-
ve a minimális információ alapján
kitalálandó történelmi személy.
Idén történelmi fi lmek részletét
is lejátszottuk, a hozzájuk feltett
kérdésekre kellett válaszolni, a
„töri mozinak” is sikere volt. Is-
mét fel kellett ismerni épített és
tárgyi-kulturális emlékeinket,
korra vonatkozó fogalmakat.
Az embert próbáló feladatok
elkészítésében ebben a forduló-
ban Stafi ra Árpád tanár úr nyúj-
tott felbecsülhetetlen segítséget.
A kemény versenyhez rágcsál-
ni valót a DÖK, a jutalmakat a
Szarvasi Vajda Péter Alapítvány
biztosította, amit ezúton is kö-
szönünk.
A közel két órás versengés vé-
gén Molnár Béla zsűri elnök át-
adta az okleveleket és a jutalma-
kat a dobogón végzetteknek.
Első helyen végzett a tavalyi
győztes 12. B-s csapat: Darida
Dóra, Darida Katalin, Ko-
vács Mátyás, Oravecz Orsolya,
Szalbot Balázs, felkészítő taná-
ruk Molnár Béla.
Verseny volt a Vajdában
Második lett a több osztály-
ból verbuválódott (10. E, 11. E,
12. A, 12. E) Hortobágyi Pál ál-
tal felkészített csapat: Apa Erzsé-
bet, Ferenczi Mónika, Homonnai
Dániel, Szabó Imre, Wéber Vik-
tória.
Harmadik helyezett lett Varsá-
nyi Gyula 12. A-s csapata: Csík
Marietta, Dorogi Beáta, Kovács
Andrea, Kurenda Bernadett,
Nádudvari Dóra.
Köszönettel tartozom a mun-
kaközösség tagjainak, a verseny-
zőknek. Jövőre folytatjuk!!
Pécsváradi Antal