2010. március 18.
Szarvas és Vidéke
16
9770238143503
SZARVAS ÉS VIDÉKE Önkormányzati Hetilap
Engedélyszám: HU ISSN 0238-1435 Megjelenik minden csütörtökön.
Felelős szerkesztő: Tatai László. Munkatársak: Keserű Zsuzsa, dr. Kutas Ferenc. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
Szerkesztőség: Városháza 5540. Szarvas, Szabadság u. 25-27. Szerkesztőségi fogadóórák: Kedd 9-12 óráig, péntek 9-12 óráig Telefon: 70/421-7245
Email: sz vid@sz arva s.hu K iadja: Sz arva s Vár o s Ö nko r mány z ata Felel ő s k iad ó: D r. Melis Ján o s
Előfizethető Szarvas belterületén félévre 2990 Ft-ért, egy évre 5980 Ft-ért, más helyeken postaköltség térítéssel kiegészítve.
10011
A díszmagyar
Gyerekkoromban sokat és megbűvöl-
ve álldogáltam nagy vidéki házunk sza-
lonjában egy kép alatt. Hatalmas kép volt,
férfi kép, mellképnek mondott, így ha a
világítás megfelelő volt, az arcát is jól lát-
hattam. Talán azért is néztem sokszor rá
– Mihály bácsira –, mert ő is szeretettel,
csendes mosollyal viszonozta érdeklődé-
semet. Valamiféle békesség és nagy-nagy
nyugalom ült az arcán. Mint a régi nagy
emberek arcképein szokott, melyeken a
büszke tekintet, nmagy tudásuk, intelli-
genciájuk kisugárzása, igazi – már divat-
jamúlt – nagy magyarokká avatta őket.
Gyermeklelkemben még nem is tud-
tam mi az az érzés, amivel napjában több-
ször is megnéztem őt. Ma már tudom, így
visszagondolva megfogalmazódik ben-
nem: a tisztelet. Ez akkor még csak ön-
tudatlan volt..
A rokon bácsi Apám nagybátyja volt,
aki a képen tökéletes díszmagyarban volt
látható.
A díszmagyar ünnepélyes öltözék, bár-
sony mentével, hozzávaló nadrággal, a
mentén csodálatos ötvösmunkával ké-
szült vállon átvetővel, övvel és a csákón
ötvös fejdísszel, kócsagtollal.
Mihály bácsi – ahogyan Apám mesél-
te – sűrűn öltözött díszmagyarba. Bécsbe
kellett utaznia Ferenc József császárhoz,
aki Lipót-renddel is kitüntette őt.
Évek múlásával a díszmagyar kellékek
szép, míves ládába kerültek nálunk a hall-
ban, szemben a bejárattal. Bátyám, aki ki-
sebbfajta színészi tehetséggel is megáldott
volt, sokszor szerepelt iskolai önképzőkö-
ri előadásokon mint versmondó, de otthon
is, ha társaság volt nálunk, a fi atalok arra
kérték, vegye fel a díszmagyart és a ruha
komolyságának megfelelő verseket, vagy
hosszabb monológokat adjon elő.
Még most is hallom a fi atalság kórusát,
mellyel kérik a jelmez – mert így hívtuk
– felvételét, teremtsen hangulatot, mely
a XIX. századba röpített mindenkit. Az
előadás műsora vegyes volt, voltak benne
költemények, régi magyarok ünnepélyes
alkalmakkor elhangzott beszédei, par-
lamenti hozzászólások, 48-as magyarok
lelkesítő mondatai és sok más efféle tör-
ténelmi miniatűr.
Közben énekeltünk is, és szendvicset
ettünk. El nem felejthető szép alkalmak
voltak.
Mivé lettek magyarságunk díszei?
Talán díszek nélkül is magyarok va-
gyunk, ha lelkünkben díszmagyar mivol-
tunkat megőrizzük.
Manapság, ha politikusok egymást dur-
ván elitélő szavait hallgatom, vagy néha
csak kénytelen vagyok hallgatni, mindig
az jár a fejemben, hogy semmi baj nem
lenne, ha lelkükben, mint olyat, viselnék
a díszmagyart. Ami nem csak kellék, régi
magyarságunk jelképe, hanem magyar lé-
tünk díszes elfogadása, ünnepélyes meg-
jelenítése és büszke vállalása.
Sch-né Bolla Magdolna
Meghívó
Volt növendékek hangversenye
A Chován Kálmán Művészeti Alapiskola
2010. március 31-én 17.30 órai kezdettel
rendezi meg 3. bérletes koncertjét
a Vajda Péter Művelődési Központ színháztermében.
Fellépnek:
Aszódi Erika – ének
Figyász Éva – klarinét
Iváncsó Vilmos – trombita
Kakukk Tünde – zongora
Klacsman Nóra – hegedű
Sándor Tamás – klarinét
Szabados-Tóth Bálint – klarinét
Ifj . Szabados-Tóth Gábor – klarinét
Szabados-Tóth Ilona – zongora
Szklenár Roberta – ének
Tatai Nóra – ének
Zongorán kísér:
Iváncsó Viola és Figyász Éva
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!