2010. március 4.
Szarvas és Vidéke
10
V
ERSES
POLC
Szerkeszti: Dr. Molitorisz Pál
Egy elfeledett szarvasi költő
Galambos Dezső
A két világháború között több költő alkotott Szarvason. Közös
jellemzőjük a siker, a kedvező visszhang hiánya. Csak egy szűk
kör fi gyelmét keltették fel, – ha egyáltalán felkeltették – haláluk
után pedig a gyors (és végleges) feledés volt a sorsuk. Verseik
többnyire a helyi sajtó tiszavirág életű hasábjain jelentek meg.
Galambos Dezső minden bizonnyal visszahúzódó, csendes
egyéniség volt. Alig találtam idősebb embert, aki emlékezett rá.
1903. június 28-án született Szegeden, apjának 1910 körül Szar-
vason, a Kossuth utca piactéri szakaszán üvegáru kereskedése
volt. A Szarvasi Főgimnáziumban érettségizett 1921-ben. Előbb
tisztviselő volt, majd kerámiát tanult Badár Balázs neves mező-
túri fazekasmesternél. Néhány évig újságíró Kolozsvárott, ezután
maga is üvegboltot nyitott Szarvason. Titkára volt a Szarvasi Ke-
reskedők Egyesületének.
Verseket, színdarabokat, sanzonokat írt, de csak néhány ver-
sét ismerjük. 1937-ben hét költeményét bemutatta a 21 Költő,
Körösvidéki Költők Antológiája, két versét pedig a szarvasi heti-
lapok közölték 1927-ben és 1928-ban.
Fiatalon, Ady hatása alatt írta a Füst című versét. A dekadencia
felé hajlik, a szelíd nihilizmus, a Semmiben való elsüllyedés atti-
tűdje határozza meg a vers hangulatát. Az elfáradás, a lemondás
hangjai szólalnak meg; a szerelmi csalódás, az elérhetetlenség, a
hiány és az egyedül maradás képei váltják egymást.
Bemutatunk egy jelentősen eltérő hangvételű Galambos ver-
set is, mely a Szarvasi Hírlap 1928. február 24-i számában jelent
meg. E vers gerincét a költő és az asszony egyre fokozódó emel-
kedettségű, ünnepélyességű, szenvedélyességű (már-már paródi-
ába hajló) dialógusa alkotja, melynek meghökkentő ellenpontja a
vers első sora és az utolsó két versszaka. Végül a Valóság rántja le
a leplet az elpergő „hazugságos szavakról”.
Az Antológia szerkesztői 1937-ben megjegyzik Galambos De-
zsőről, hogy „disztingvált írótollát jelenleg pihenteti, reméljük
nem tartósan”. A negyvenes-években már nem bukkan fel neve a
szarvasi sajtóban. Egy adatközlő szerint Szolnokon nyitott üveg-
boltot. Haláláról semmit sem tudunk, „eltűnt az örök Semmiség-
be, mint szálló füst, mint csöndes őszi emlék”.
Ezen írással adózunk a sajátos hangú, titokzatos költő emlé-
kének.
Füst
Mint vonat után szálló szürke füst,
úgy húz utánam most a néma bánat,
– és bennem száz kerék, ha zúgva-zúg –
s jaj, nincs sehol egy csöndes, árva zug,
ahonnan most én nem szállnék utánad.
Szállnék utánad s füst vagyok csupán.
Tűznek, vágynak, álomnak szürke füstje…
Szállnék, de zárva tüzem ajtaja
és nincsen szél, mely hozzád hajtana,
s magába nyel az őszi ég ezüstje.
És nincs vonat, hogy elhúznék utána…
és nincs hajó, hogy vízen szállva mennék.
Kergetlek egyre szállva, hullva, égve
és eltűnök az örök Semmiségbe,
mint szálló füst, mint csöndes őszi emlék.
A költő, az asszony és a valóság
Dedikáció Voss Richard: A költő és az asszony című könyvéhez
Egyformán hazudtak mind a ketten,
A költő: Benned nőttem óriásra.
Az asszony: Mindig fájt s nagyon szerettem.
A
költő:
A két szemed mily szépre, nagyra látott
és én úgy hordtam Nessus véres ingét,
mint egy pompázó, bíborszín palástot.
Az
asszony:
Ezer évig aludtam kőbe vésett
örök titokként másnak és magamnak,
míg elért hozzám hangod s néma lépted.
A
költő:
Vihar zúghat, indulhat föld alattam
– Te maradtál!, s szót, ha egyet vetettél,
én abból mindig ezer dalt arattam.
Fényt, Erőt, Igazságot csak Te adtál.
Egy egész világ veszett bennem el,
amíg Te egyetlennek megmaradtál.
A Valóság:
És a hazugságos szavak elperegtek.
A költő várta szépen a halált…
Az asszony nem mondta többé: „Szeretlek!”…
--------------------------------------------------------
És tudták már mindketten, hogy miért:
A költő az Életből hazudott.
Az asszony – a hazugságból élt.
Olvasni jó!
Az olvasás által napról napra valami ragad az emberre,
és utóbb azt veszi észre, hogy más emberek szinte szívesen
hallgatják beszédjét, mert igaz az, hogy aki tanult valamit,
még a nyelve is könnyebben fordul a szájában.
(Arany János)
Várjuk Önt is új könyveinkkel, állandó
szolgáltatásainkkal a Városi Könyvtárba!
Szarvasi Bibliothéka Alapítvány adószáma: 19057347-1-04
Köszönjük adója 1%-át, amellyel a Városi Könyvtár szolgálta-
tásainak fejlesztését támogatja!
Szolgáltatásaink:
kölcsönzés, könyv- és
folyóiratolvasás
gyermekkönyvtár
internet és eTanácsadás
fénymásolás, nyomtatás,
hőkötés, spirálozás
fax küldése-fogadása
Nyitva tartás:
Felnőttkönyvtár:
H - P: 8.30 -18 h,
Szerda: 11-18 h
Szombat: 9-14 h
Gyermekkönyvtár:
H- P: 13 -17 h, Szombat: 9-12 h
Állandó programjaink:
Előadások a csillagászatról
(minden hónap ut. péntekjén 17 h)
Törpi Könyvkuckó
(minden kedden 10 h)
Elérhetőségek:
5540 Szarvas Vajda Péter u. 26.
Levelezési cím: 5540 Szarvas Kossuth u. 5-7.
Tel.: 66/312-745; Fax: 66/216-130,
E-mail: konyvtar@szarvasnet.hu
Honlap: www.szvki.hu/page9.html
Szakirodalom:
Nicholas, A. K.: A mopsz
Osztroluczky M.: Hőszigetelés
Direktor, M.: Falazás, betono-
zás, vakolás
Osho: Szerelmesen
Nótáskönyv
Multhammer, W.: Természe-
tes kő
Bárány M.: Csuhémunkák
Szépirodalom:
Martin, G.: Garcia Marquez:
Egy élet
Greene, G.: A vesztes min-
dent visz
Lángh J.: Párizs fű alatt
Fekete I.: Örökség
Réz A.: Köldök
Méhes Gy.: Egyetlenem
Yates, R.: A szabadság útjai
Gyermekirodalom:
Tószegi J.: Mézeskalácsok
Bártfai Laci bácsi:
Süteményeskönyv gyerekek-
nek
Wirth, Volker von: Madárpó-
kok
Finy Petra: A tesó-ügy
Könyvajánló
Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye
Városi Könyvtára újonnan beszerzett könyveiből: