untitled

2010. február 18.

Szarvas és Vidéke

(folytatás az 1. oldalról)

való viszonyukban; anya-

gi helyzetükben; etnikailag és

nyelvükben; a cigány „politikai

elit” még politikailag is.

A legszélsőségesebb példa a

kárpátaljai cigányokról hang-

zott el: Beregszászon a szó ﬁ -

zikai értelmében gettóba zárták

a cigányokat; Szőlősvégardó ci-

gány lakói még magyar szem-

mel nézve is gazdagok.

Van-e cigánykérdés?

Erre is egyöntetű választ ad-

tak az előadók: olyannyira van,

hogy hovatovább a legnagyobb

társadalmi gond lesz a megol-

dása. Az okfejtések lényege:

mindig is volt cigánykér-

dés, de többnyire periférikusan

jelentkezett;

számtalan olyan ok van,

amiért ma központi társadalmi-

gazdasági kérdéssé vált:

rohamosan megnőtt a ci-

gány lakosság száma és aránya

(1971: 320 000; 2007: 6-800 000);

szükségtelenné váltak a

ci gányok által művelt foglalko-

zások: vályogvetés, köszörülés,

edényfoltozás, kosárfonás stb.

a rendszerváltás után meg-

szűntek azok a munkahelyek,

amelyek a képzetlen munkaerőt

tömegesen foglalkoztatták;

kimaradtak a magyar ok-

tatás rendszeréből.

A cigányok és az

oktatás

Feloldhatatlan ellentmondás

rajzolódott ki az előadások-

ból: a cigányok döntő többsé-

ge teljesen kimarad az oktatás

rendszeréből, de ha beintegrál-

ják őket, megoldhatatlan prob-

lémákat okoznak a iskolákban.

Ugyanakkor minden előadó az

egyetlen lehetséges kiutat az

oktatásba való bevonásukban

látja. Hosszan sorolták az oko-

kat, miért nem lehet bevonni

őket. Vizy E. Szilveszter a kö-

vetkezőkben határozta meg:

− gyenge iskolák;

− rossz anyagi helyzet;

− visszahúzó szociális kör-

nyezet;

− alacsony tanulási hajlan-

dóság;

− a jó példák hiánya.

Hasonló okokat sorolt – más

megfogalmazásban – a szabad-

kai Lepes Josip is.

Ezeken túl még számos ok

hangzott el az előadóktól: előíté-

letek, a környezet szokásaitól elté-

rő, hagyományos életmód, az el-

térő szokásrendszer, a szabadság

sajátos értelmezése és így tovább.

Megoldási kísérletek

Minden felvázolt kísérlet

mindeddig kudarcba fulladt.

Ezekről a kárpátaljai és a sza-

badkai előadó számolt be leg-

színesebben. Próbálkoztak a

szülések támogatásával – üzlet

lett belőle; szociális támogatási

rendszert vezettek be – tűzhar-

cig fajuló magyar-cigány ellen-

tétet eredményezett; megvon-

ták a családi pótlékot az isko-

láztatás elmulasztása miatt (a

Vajdaságban!) – ellehetetlenült

az oktató munka; bevezették az

integrált oktatást. Ez utóbbi kü-

lön fejezetet érdemel.

Az integrált oktatás

Magyarországon – jó magyar

szokás szerint – most ez a slá-

ger. Rettenetes következmé-

nyeivel minden pedagógus tisz-

tában van, aki ilyenben részt

vesz. Mégis mindenki hallgat

– érthetően: félti az állását.

Flóra Gábor (Partium) nem

köntörfalazott. Kijelentette,

hogy az integrált oktatás az ok-

tató munka csődjét jelenti, nem

a cigánykérdés megoldását.

Maga a szó már megbélyegzést

jelent az adott iskola számára,

ahonnan a „magyar” szülők el-

menekítik gyerekeiket, így az

„integrált” oktatást folytató is-

kola automatikusan a szegregá-

ciót erősíti. Kutatásai során 70

megkérdezett pedagógusból 65

negatív véleményt mondott az

integrált oktatásról.

A cigánykutatás

jelentősége

Minden határainkon túli elő-

adó hangsúlyozta, hogy a határo-

kon túl, a magyarság közelében

élő cigányok magyarul beszél-

nek, és a magyarsághoz tarto-

zónak vallják magukat. Vélemé-

nyük szerint ebből az követke-

zik, hogy a cigánykérdés előbb-

utóbb magyar kérdéssé válik.

A cigánykutatásról is Flóra

Gábor fogalmazott legéleseb-

ben: nincs társadalmi haszna,

nincs siker, nincs eredmény.

Állítását egyetlen előadó sem

cáfolta.

* * *

Úgy tűnt egy boldog ember

volt az előadók közt is: Csor-
ba Zoltán, a Pedagógiai Kar ad-

junktusa, aki mélyről indult,

szívós munkával jutott el jelen-

legi pozíciójáig. Előadását egy

veretes Németh László-idézet-

tel vezette be, majd a cigányság

pozitív képviselőit, a vésztői

származású Lakatos Menyhér-
tet, és az újkígyósi Rostás Far-
kas Györgyöt említette. Em-

legette tanítóját is, akinek kö-

szönheti, hogy most itt beszél-

het. Záró mondataiban a négy

versmondó cigány gyerek bol-

dogulását, rajtuk keresztül a

cigányság felemelkedését vizi-

onálta, amelynek leglátványo-

sabb jele lenne egy cigány al-

polgármester a városban.

Kutas Ferenc

Vigyen haza

és fizessen

egy nagy

érte most

csomagot,

csak keveset!

Értékes játékok

20-

% engedménnyel.*

Talizmán Játékbolt,

Szarvas, Szabadság út. 46. 66-216-167

*Az akció 2010. február 12-t l 26-ig, a készlet erejéig a kijelölt termékekre érvényes.

Találkoztam boldog cigányokkal is...

Babák Mihály, Flóra Gábor, Káich Katalin (Szabadka), Solti László,

Vizy E. Szilveszter, Orosz Ildikó, Puskás János a konferencián