Szarvas és Vidéke
2009. október 29.
3
(folytatás az 1. oldalról)
című táncdrámát. A balett-ala-
pokra épülő koreográfi át Eva
Reinthaller álmodta színpadra,
a néptáncelemekkel Csasztvan
András „töltötte fel”, akik pe-
dig előadták: Szarvasról elszár-
mazott neves táncosok, illetve
ma is Szarvason élő táncművé-
szek. A Bartók és Kurtág zené-
re komponált táncdráma sajá-
tos nyelvén fogalmazta meg a
forradalom eszméit, egyéni és
családi tragédiáit, a nemzet fel-
emelkedését és aláhullását. Az
előadóknak és a koreográfus-
nak a darab végén a közönség
kitartó tapssal köszönte meg a
nem mindennapi produkciót.
Az előadást követően az emlé-
kezők fáklyákkal vonultak az
Árpád-közben lévő ünnepé-
lyes ’56-os forradalmi zászló
felvonásához, ahol Illyés Gyu-
la Egy mondat a zsarnokságról
c. verse szolgált újabb érzelmi
Emlékezés ’56 hőseire
adalékkal a hangulat fennköl-
tebbé tételéhez. A megemléke-
zés csütörtökön este a Történel-
mi Emlékút ’56-os oszlopánál
folytatódott és ért véget, ahol
Szenes János a Történelmi Em-
lékút Közalapítvány kuratóriu-
mi elnöke idézte fel a szarvasi
hősök cselekedeteit, és Lázár
Zsolt lelkész mondott imát az
elesettek tiszteletére.
Másnap – október 23-án, pén-
teken – délelőtt a templomkerti
’56-os emlékműnél gyülekez-
tek a szarvasiak, ahol Kiszely
Mihály alpolgármester mon-
dott ünnepi beszédet. Röviden
felidézte az október 23-tól no-
vember 4-ig tartó forradalmi
lendületet, majd a megtorlások-
ról, menekülésekről, ítéletekről
szólt. Részleteket olvasott fel a
Magyar Népköztársaság Leg-
felsőbb Bíróságának Népbíró-
sági Tanácsa 1958. június 15-én
kelt jegyzőkönyvéből, melyen a
halálra ítélt Nagy Imre, Gimes
Miklós és Maléter Pál kegyel-
mi ügyében tanácskoztak. Mint
kiderült, sem az ügyész, sem a
népbírók nem tartották méltó-
nak és nem is ajánlották kegye-
lemre az elitélteket, akiknek
ítéletét még ugyanazon a na-
pon ki is hirdették, másnap pe-
dig végre is hajtották a halálos
ítéletet. Azonban még haláluk
után is tartott tőlük a hatalom,
így titkon, jeltelenül temették
el, majd temették máshová az
évek során. A valódi végtisz-
tességet 1989. június 16-án adta
meg a forradalom hőseinek a
nemzet, amit néhány hónappal
követett a rendszerváltozás első
momentuma: a Magyar Köztár-
saság kikiáltása. Kiszely Mi-
hály ünnepi beszédét követően
megkoszorúzták az ’56-os hő-
sök szarvasi emlékhelyét.