2009. szeptember 3.
Szarvas és Vidéke
10
Olvasni jó!
Könyvajánló
Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi
Intézménye Városi Könyvtára
újonnan beszerzett könyveiből:
V
ERSES
POLC
Szerkeszti: Dr. Molitorisz Pál
Berzsenyi Dániel
(1776–1836)
Berzsenyi, a niklai földesúr,
a reformkori magyar nemes-
ség életszemléletét, érzésvilá-
gát, belső világnézeti küzdel-
mét megszólaltató lírikus. Köl-
tészetében megjelentek a felvi-
lágosodás gondolatai is, az ész
és a tudomány hatalmát hirdet-
te, jobb bánásmódot követelt a
jobbágyságnak, síkraszállt a
gazdasági reformok végrehaj-
tásáért. Gőgösen büszke volt
ősi nemességére, de szorongva
látta osztályának túlhaladottsá-
gát, erkölcsi hanyatlását.
A kötöttségeket nem tudta
elviselni. Iskolai tanulmányait
sem fejezte be, katonának szö-
kött, majd otthagyta a fegyel-
mével rémítő hadsereget. 23 évesen feleségül vett egy 15 éves le-
ányt. Magában hordta ősei erejét és szilajságát: „… legelső táncos
voltam, lovat, embert, asztalt átugrani nekem játék volt. Sopron-
ban magam tizenkét németet megvertem, és azokat a város tavá-
ba hánytam; az én szeretőm az én karjaim között elalélt.” Ugyan-
akkor zárkózott, különc poétalélek volt, olykor búskomorság, me-
lankólia emésztette.
Ellentmondásos egyéniségének külön színfoltját jelentik azok
a versek, melyekben a múlandóság gondolata jelenik meg. Játé-
kos, vidám hangjukkal az élet élvezetére biztatnak, az élmény
frissességével, könnyedségükkel ejtik meg az olvasót. Ezúttal a
Cencimhez c. versének befejező sorait idézzük: „Éljünk tehát, s
örüljünk,/ Mert ah, csak egyszer élünk!”
Fénykora mindössze négy év, első verseskötete 1813-ban je-
lent meg, s 1817-ben érte baráti oldalról Kölcsey bírálata, aki el-
marasztalta a költőt, üres, értelmetlen szóhajigálásnak minősítve
verseit. Amikor Berzsenyi hatvanévesen meghalt, Kölcsey mon-
dott felette önváddal terhes gyászbeszédet, beismerve, hogy fele-
lőtlen kritikájával tehetsége teljében törte ketté a költő pályáját.
Foglalkoztatták az élet végső kérdései; töprengései bölcs belá-
tást és félelemnélküli beletörődést tükröznek: „Oh, a szárnyas
idő hirtelen elrepül, / S minden míve tűnő szárnya körül lebeg!”
(A közelítő tél). A most közölt, 1811-ben írt, nagyobb lélegzetű
elégiájának részlete a sorssal való megbékélést hirdeti. A költő
felismeri az élet és a halál elválaszthatatlanságának törvényét,
sztoikus nyugalommal néz szembe a halállal, rezignációján át-
dereng a derű is.
Életfi lozófi a
…
Légyen álom, légyen bíró,
Bátran megyek elébe,
Mint egy elfáradt utazó
A vadon enyhelyébe.
Mert ha bíró: nem furdal vád,
Mert ha álom: nyugalmat ád.
…
Sírjak-e, hogy életemet
Jól használni nem tudtam,
S legkiesebb ösvényimet
Álmodozva folytattam?
Ha ezt újra elkezdhetném:
Ismét a múltat követném.
Az ifjúság örömeit
Lelkesedve öleltem,
De szívem szebb ösztöneit
Soha bé nem tölthettem.
Ithakám partját elértem:
S ah, hazámra nem ismértem!
Úgy éltem, hogy életemet
Visszaélni ne bánnám,
Úgy éltem, hogy életemet
Végezni ne fájlalnám;
Megcsókolgattam rózsáit,
Megizzadtam vaspályáit.
Láttam a mosolygó tavaszt,
Láttam az égető nyárt,
Láttam minden időszakaszt
S minden földi láthatárt:
Ha örök időket élnék,
Ezeknél többet nem érnék.
Tűnő éltem rövidségét
Én tehát nem siratom,
S a jövendő kétes képét
Előre nem borzadom,
Minden kornak van istene,
Nem zúgolódom ellene,
S kebelemben marasztom.
„Hiszem, hogy amikor valaki könyvet
olvas, a fejében megszületik a saját fi lm-
je, arcot teremt a szereplőknek, megren-
dezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi
a szagokat. És pontosan emiatt van az, hogy ha valaki megnézi
a fi lmes változatát egy könyvnek, ami tetszett neki, mindig csaló-
dottan jön ki a moziból, és mindig azt mondja: „a könyv sokkal
jobb volt”.”
Paulo Coelho
Szakirodalom:
V. Kulcsár I.: Figyeljetek feleségek!
Grant, R. M.: Tudás és stratégia
Steinbeck, J.: Orosz napló
Vukán Gy.: Vukán
Feldmár A.: Szabadság, szerelem
Tapas : ellenállhatatlan fi nomságok lépésről lépésre
Százados I. –Százados M.: Útikönyv a táplálékok világához
Madocsai E.: A belső harmónia útja : DO-IN
Szépirodalom:
Villamont, V.: Az ördög parfümje
Sparks, N.: Szerencsecsillag
Bodrogi Gy.: Irkafi rka
Smith, W.: A vadász végzete
Verebes I.: Maya
Verne, Jules: Várkastély a Kárpátokban
Ottlik Géza: Rádió
Polcz Alaine: Kit szerettem? Mit szerettem?
King, Stephen: A fekete ház