2009. augusztus 27.
Szarvas és Vidéke
8
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplők!
A Magyar Köztársaság legfontosabb nemzeti ünnepei között
tartjuk számon augusztus 20-át.
Első magyar királyunkat, a magyar nemzet életútját kijelölő
egyéniséget Szent Istvánt ünnepeljük ezen a napon, s benne tisz-
teljük a magyarság fennmaradásának alakját, minden idők leg-
nagyobb magyarját. Erős akarattal és uralkodói szigorral vezette
népét a keresztény Európába, ugyanakkor a szegények és a szen-
vedők iránt szelídséggel tanusított kegyességet.
Államalapító és egyházszervező uralkodó volt.
Maga az államalapítás és a keresztény Európa közösségében
való elhelyezkedés kiemelte a magyarságot a keleti életformák és
a népvándorlás kaotikus világából és megalapozta jelenlétét, sze-
repét a nyugati nemzetek között. Éppen ezért kap erőteljes sze-
repet István királyunk nemzetfenntartó öröksége, a magyar ál-
lam folytonosságának és a magyarság európai elkötelezettségé-
nek hangsúlyozásában.
Hogyan lett ünnep ez a mai nap?
A honfoglalást vezető Árpád fejedelem (-907) leszármazottja
Géza fejedelem (-997) Vajkot jelölte ki utódjának és örökösének,
aki megkeresztelkedett s a keresztségben az István nevet kapta.
Elismerve a pápai hatalom je-
lentőségét , 1000-ben II. Szil-
veszter pápától kért koronát és
megkoronázása után hozzálátott
az egységes ország kialakításá-
hoz.
A honfoglalás utáni évtizedek
nagyon meghatározóak voltak a
magyar nép és szomszédai, Eu-
rópa államrendszerének kialaku-
lásában.
Fontos lépés volt a magánbir-
tok intézményének a megterem-
tése. Fegyveres harcban végér-
vényesen legyőzte ellenfeleit -
akik a régi berendezkedést tar-
tották fönn -, és birtokába vet-
te az ország földterületének kb.
kétharmadát. A többit eladományozta, az egyháznak, hűséges
nemzetfőinek és a segítséget nyújtó német lovagoknak. Kezdetét
vette az egyházszervezés. Független egyházat hozott létre két ér-
sekség (Esztergom és Kalocsa) és 8 püspökség (Győr, Veszprém,
Pécs, Vác, Eger, Várad, Csanád, Gyulafehérvár) alapításával. Az
egyházi birtokok kialakulása azért volt jelentős, mert a jól szerve-
zett egyházi birtokokon létre jöhetett az uradalmak rendszere. A
királyi birtokokat királyi vármegyékbe szervezte s központjaik-
ba várat építtetett. A megyerendszer jól átfogta az ország sűrűb-
ben lakott területeit. Egy-egy megye magában foglalta a királyi,
az egyházi birtokokat és a világi nagybirtokokat is. A várak szer-
vezete a vármegyerendszer (kb. 30 vármegye) révén tagolódott a
közigazgatás egészébe.
Kétféle vármegyetípus volt:
1. királyi vármegye (élén a megyésispánnal)
2. várispánság (udavrispánnal az élén)
A szervezet élén álló nádorispán volt a király után a második
ember. Istvánnak 2 törvénykönyve született: törvényei a vallásra,
a magántulajdonra, az önbíráskodás megszüntetésére irányultak.
A társadalmat szabadokra és szolgákra osztotta.
Figyelemre méltó az „Intelmek” című műve, melyet fi ának, Im-
rének írt a jó király teendőiről.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplő Közönség!
Az István kori Magyarország ideje óta eltelt több mint ezer év.
Sokmindenben példát mutat nekünk szent királyunk személye,
szilárd jelleme, emberi nagysága és bölcsessége.
A mai Magyarország sem mentes ellentmondásoktól, sajnos.
Ma is szükség van az igazság kimondására, a törvényességre,
szükség van hiteles, következetes irányításra ebben az ország-
ban, mint István korában volt.
Mi magyarok hitet teszünk a mellett, hogy az „istváni gondola-
tok” kitartást és erőt adnak a jelenlegi viszonyok között is, az el-
szántság erősödésére, egy stabilabb állapot megteremtésére.
Észre kell vennünk és meg kell látnunk, hogy ma, Magyaror-
szág sereghajtó az uniós országok között,
hogy a mai viszonyok változásra érettek,
hogy napjainkban, hazánkban egyre növekszik a szegény em-
berek száma…
Hogy ezeket a problémákat komolyan vegyük és megértsük,
hogy megfontoltan, gyűlölködés nélkül tudjuk orvosolni, meg-
oldásokat keresni, ma is megszívlelendők és helytállóak István
intelmei.
István király személye legyen jelkép számunkra,
- erkölcsi példa,
- a nemzeti identitás fontos történelmi alkotó elemének szimbóluma;
- személye emlékeztessen a nemzeti lét fontos követelményeire!
- buzdítson az ő emléke bennünket cselekvésre, önvizsgálatra!
A kenyér ünnepe
A lét és kenyér fogalma évezredek óta összekapcsolódik.
A kenyérfogyasztás egyidős
az emberiséggel.
Már az őskorban különféle
módon fogyasztották a gabona-
féléket, mielőtt a kelesztést nem
ismerték:
megpirították a magvakat izzó
kövön, összezúzták és vízzel
összekeverve kását készítettek
belőle, felfedezték, hogy a tész-
ta megkel, innen eredeztethető a
kenyér mai formája.
A kelesztett kenyér hazája
Egyiptom volt.
Az ókorban önálló mesterség-
gé vált a kenyérsütés, mesterei
voltak a görögök és a rómaiak.
A XIII. században Magyaror-
szágon pékműhelyek jelentek meg.
A kenyér ünnepének gyökerei pedig a középkorra nyúlnak visz-
sza. Az aratás befejezésével is kifejezték örömüket az emberek,
ha jó volt a termés:
a gazdag termés betakarítása eloszlatta a gondot egész évre.
A kenyér a mindennapi élet, az emberi táplálkozás fő szükség-
letei közé tartozik ma is.
Kívánom az ünneplő közönség tagjainak és a szarvasi lakosok-
nak, hogy minden család otthonában legyen az asztalon e fontos
étkünk és a következő esztendőben mindig kerüljön az asztalra
elegendő belőle!
Azt kívánom, hogy ebben a közös hazában, városunkban és kö-
zösségében találjuk meg igazi otthonunkat, a szeretet összetartó
erejét és legyünk fi gyelemmel egymásra!
S mi még augusztus 20. üzenete?
A mi életünk, a mi évszázadunk egy emelet városunk, a nem-
zet, Európa és a világ épületében.
Ha azt szeretnénk, hogy álljon a ház, gondosan kell építenünk,
jól kell csinálnunk a dolgunkat. Figyelnünk kell az egész ház-
ra, egymásra, hiszen e ház építéséhez mindenkire szükség van,
szegényre, gazdagra, olyanra, aki tervezni tud, olyanra, akinek
jól áll a kezében a vakoló kanál, olyanra, aki látja az alapokat és
olyanra, aki látja az következő két emeletet.
Szőts Géza szavaival fejezem be a gondolatot:
„Minden élet: kő egy épületben.
Hang egy tenger-mormolgatta dalban:
Sorsokból szőtt óriási szőnyeg,
Isten szőtte, hattyú-forma dallam.”
Babák Mihály polgármester augusztus 20-iki
ünnepi beszéde