untitled

2009. július 9.

Szarvas és Vidéke

Postaláda

A „Postaláda” rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik
a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot,
hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve, szerkesztve közölje, és ha
úgy ítéli meg, biztosítsa az egyidejű reﬂ exió lehetőségét.

Ebben az esztendőben minden korábbinál több panaszt hallottam

horgásztársaimtól arra vonatkozólag, hogy nincs hal a Holt-Körösben.

Megvallom őszintén, magam is naponta szembesülök azzal, hogy a

korábbi évek szakszerű halgazdálkodása az utóbbi idők során céltu-

datos vízgazdálkodássá alakult át a Kákafoki- és Bikazugi-holtágon.

Hogy ez a megfelelő szakértelem, a kellő anyagi invesztáció, vagy e

két tényező együttes, folytonos hiánya végett következett be, azt nem

az én feladatom eldönteni. De, hogy ez az áldatlan állapot nem tartha-

tó már fenn sokáig, azt bátran ki merem jelenteni. Furcsállom, hogy

épp az illetékeseknek nem tűnik fel mindez. Pedig Hetényi Istvánnak

a Körösszögi Kht. vezetőjeként, az önkormányzaton belül pedig a tu-

risztikai bizottság elnökeként is látnia kellene a bajt, és végre megpró-

bálni tenni ellene valamit. A mellébeszélések ideje ugyanis lejárt, a

Körös halállománya tényleg minimálisra fogyott a horgászok átlagon

felüli türelmével együtt.

Neki ugyanis illene tudnia, hogy Szarvas legjelentősebb vonzereje

a vízi- és horgászturizmusban rejlik. Ezzel szemben évről-évre egy-

re kevesebb az idelátogató horgász és időközben nagyon sok szarva-

si is felhagyott eme kedvtelésével a krónikus halszegénység miatt. A

probléma összetettebb annál, amit egy olvasói levél terjedelme elbír,

Kákán hal nincs, csak csomó!

Avagy miért jégereznek egyre inkább a horgászok?

Szarvas turisztikai vonzerejének legnagyobb súlyát az Arboré-

tum, a Körös-Maros Nemzeti Park (50-60 ezer fő látogató) és a kü-

lönféle látnivalók (Országközép, Múzeum, Szárazmalom, Tájház,

stb.) valamint a nagyobb rendezvények (Aratónap, Szilvanap, Körös

Napok, Lovas napok stb.) mellett a Szarvas-Békésszentandrási Kö-

rös-holtág adják.

Az önkormányzat turizmusból származó adóbevétele 5,7 MFt, mely-

nek minden egyes forintjához az állam 2 Ft támogatás biztosít. Az adó-

forintok a Tourinform Irodára (4-5 MFt) a szúnyoggyérítésre és a külön-

féle rendezvényekre fordítódnak. Az Önkormányzat szinte majd min-

den beruházása valamilyen módon kapcsolódik a város turizmusához

(Útépítések, épület felújítások, infrastruktúra, holtág kotrás, stb.)

A Körös-holtág a város és a térség egyik legféltettebb kincse, mely-

nek használata, hasznosítása igen sokrétű (belvíz befogadás, csapa-

dékvíz elvezetés, öntözővíz biztosítása, jóléti és turisztikai). Ezen

holtág funkcióinak összeegyeztetése igen nehéz feladat elé állítja az

ezzel foglalkozó szakembereket, szervezeteket, ugyanis bizonyos ér-

dekek sérelme nélkül nem igazán megvalósítható.

A teljesség igénye nélkül: Árvíz-belvíz, öntözés, víztisztaság-für-

dés, vízszinttartás, halak ívási ideje, vízi sportok, horgászat, vízi élő-

helyek megőrzése, partvédelem, mólók építése és még sorolhatnánk.

A víz adta turisztikai lehetőségek kihasználása, vonzerő növelése,

igen fontos feladata az Önkormányzatnak, civil szervezeteknek, a vi-

zet hasznosítóknak és kezelőknek egyaránt. Nincs ez másként a hor-

gászturizmus területén sem. A mintegy 30 km hosszú Körös-holtág-

nak (Káka-foki-Bikazugi-Siratói) több halászati hasznosítója van, az

államtól pályázat útján elnyert haszonbérleti jog következtében, így

a HAKI, a HSZE és a Körös-szögi Nonproﬁ t Kft.

A Kft. a halászati vízterület több, mint felén mintegy 105 ha-on vé-

gez horgásztatást és haltelepítést, sajnos a mostani gazdasági, pénz-

ügyi körülmények között igazi halgazdálkodást nem tud folytatni. A

jelenleg adott horgászvíz területe – a meglévő mintegy 1500 parti nya-

raló és az ide látogató horgászok (egyesületi taglétszám 2003 óta 500

fővel növekedett) –nagymértékben túlterhelt. A halászati bérleti szer-

Horgászturizmusról

Szarvason

azért jobbító szándékkal, a legfontosabb elemeit mégis összefoglal-

nám, mire lenne szükség a halállomány fogyásának megállítására.

Hátha ez meggyőzi az illetékeseket!

Valóságban a Kákafoki- és Bikazugi-holtágon az utóbbi években ab-

ban merült ki a halgazdálkodás, hogy a beﬁ zetett engedélyárak 15-

20 %-át fordították telepítésre. Nem kell matematikusnak lenni ahhoz,

hogy megállapítsuk, mindez reménytelenül csekély arány. Hozzávető-

leg 1800 tag vált folyamatosan éves engedélyt, ami az eladott napi és

heti jegyekkel együttesen körülbelül 30 milliós bevételt generál éven-

te. Ha ennek az összegnek – ahogy az a 2008-as nyilvános közhasznú-

sági jelentésben szerepel is – ténylegesen a felét költenék telepítésre,

visszafordíthatóvá válna a jelenlegi kedvezőtlen folyamat.

Az említett okmány tavalyi telepítési adatainál 149 mázsa két- és

háromnyaras ponty (piaci ára 9 millió körül mozog), valamint 148

mázsa keszeg telepítése szerepel, a szám szerint most nevesíteni fö-

lösleges előnevelt süllő, csuka harcsa és egynyaras ponty mennyisé-

ge mellett. Azonban mindez valószínűleg csak papírcsónakként ke-

rült a vízbe, valójában ennek csupán töredéke, és ezt mi horgászok

mindenkinél jobban tudjuk, érezzük. Ennyi hal ugyanis még a csa-

tornák torkolatain sem tűnhet el nyomtalanul a Körösből! Mára odá-

ig fajult a dolog, hogy nem lehet se méreten aluli, se piaci pontyot

fogni, még intenzív etetés mellett sem. Ami csak a legkitartóbbak

kiváltsága, rendre tíz kiló fölötti méretű, az meg ugye a korábbi hal-

gazda érdeme.

Ennyi számmisztika és ilyen halgazdálkodási koncepció láttán

nem lennék meglepve azon sem, ha jövőre még több hal telepítését

mutatnák ki. A vízben minden eddiginél nagyobb a pangás, de leg-

alább a jelentés jól néz majd ki. És, hogy mi lesz a horgásszal? Az

másodrendű! Az engedélyek árának folyamatos növeléséből nyilván

pótolható a lemorzsolódás.

De vajon meddig lehet ezt a húrt feszíteni? Mert a horgász sem hü-

lye, bizonyos idő után neki is elfogy a türelme!

Molcsán László

Lapunk gyakorlatát követve eljuttattuk Hetényi Istvánnak az

észrevételeket, hogy egyidőben megjelenhessen az ő álláspontja

is, amit a következőkben olvashatnak.

ződés szerinti, éves üzemtervben előírt kötelező halmennyiség három-

szorosa kerül kihelyezésre, amely mára az igényekkel már nem tud

lépést tartani. Jelenleg a Kft az összes jegybevétel 40-50 %-át képes

halasításra fordítani, elsősorban a több éven át ﬁ zetett banki kölcsön

és a jelenlegi gazdasági helyzet miatt. A gazdasági recesszió következ-

tében mintegy 20 % bevételkieséssel lehet számolni a következő két

évben, ezért megfelelő ﬁ nanszírozási és egyéb gazdálkodásbeli meg-

oldásokat kell találnunk az elkövetkezendő időszakra nézve.

A Körös-holtág egy természetes vízi élőhely, így haltelepítéskor

csak az itt őshonos halféléket telepíthetjük a megfelelő korosztály-

ok szerint. A 2008. évben 150 q ponty, 150 q dévér, kárász, 130 ezer

darab előnevelt süllő, 20 ezer db csuka, és 150 ezer db harcsa, l mil-

lió db pontyivadék került kihelyezésre. Természetesen ennek a há-

romszorosát kellene teljesítenünk ahhoz, hogy megfelelően elégsé-

ges horgászturisztikai szolgáltatásról beszéljünk. A horgászok ezt

nagyon jól tudják és érthetően egyre nagyobb haltelepítési igényeket

fogalmaznak meg a Kft-vel szemben. Ezért nem csak megfelelő lépé-

seket kell tennünk a haltelepítések növelése érdekében, hanem a hal-

védelem területén is meg kell hoznunk a megfelelő horgászrenddel

kapcsolatos szigorításokat. A holtág ugyanis, mint természetes vízi

élőhely nem alkalmas arra, hogy versenyezzen egy intenzíven tele-

pített halastó által nyújtott szolgáltatásokkal. A természetes vízterü-

letek halgazdálkodásának nem lehet célja a lakosság halhússal törté-

nő ellátása, hanem az európai normáknak megfelelő hobbi-, sport és

versenyhorgászat.

A lehetséges megoldások tekintetében a Kft. igyekezett lépéseket

tenni a horgászrend terén is, melyet az egyesületek számára vitára

bocsátott, pl. telepítéskor 2 hetes tilalom, téli vízszintnél (november-

től-márciusig) teljes horgászati tilalom, pontyfogási tilalmi idő újra-

gondolása. Ezekből annyi valósult meg, hogy november 6-tól február

végéig betiltásra került a csónakos horgászat.

Azt bizton tudjuk – más hallal foglalkozó szervezetektől –,hogy

maga a hal előállítás viszonylag gazdaságos tevékenység, de a halá-

szat, horgásztatás már nem igazán. A kettő egyébként is kezd külön

válni, lásd. Balatoni Halászati Zrt.

Szarvas Város Önkormányzata együttműködési megállapodást

kötött a HAKI, a Körös-szögi Nonproﬁ t Kft, és egy újonnan alakult

„Szarvasi Körös-holtágért” alapítvánnyal, mely célul tűzte ki a Kö-

rös-holtág halállományának növelését, a halgazdálkodási feladatok

összehangolását, megfelelő mederben tartását a horgásztársadalom

érdekeinek messzemenő ﬁ gyelembe vételével. Reményeink szerint

ezzel megvalósulhat egy olyan szorosabb együttműködés, mely a

haltermelést, a környezetvédelmet, a horgásztatást összefogja a hor-

gászturizmus fejlesztése érdekében.

Hetényi István, ügyvezető igazgató Körös-szögi Kft.