untitled

2009. június 12.

Szarvas és Vidéke

(folytatás az 1. oldalról)

Ő azonban nem érte már meg

a megjelenését.

Az utolsó megszólaló Tatai

László, felelős kiadó volt. A ki-

adó saját erőből, kis példány-

számban jelentette meg a köny-

veket. – Nem üzleti vállalko-

zás ez, hiszen csak ezren fölü-

li példányszám hozhat nyeresé-

get. Önöktől függ, meddig él ez

a kiadó, meddig jelennek meg

újabb könyvek – fordult a meg-

jelentekhez.

Csattanóként dr. Bagi Lász-

ló dokumentumﬁ lmjét mutat-

ták be, amely azt rögzítette, ho-

gyan keresték és találták meg

Aradon a Réthy család sírját,

amelyben Réthy Lipót, az első

Békés megyei nyomdász, és fel-

tehetőleg, Réthy László (Lőwy)

is nyugszik.

Az Orosz-kötet helytörté-

Az idei, 80. Ünnepi Könyvhét alkalmából egy nagyszerűen

szervezett és rendezett, sikeres könyvbemutatón vehettem részt

Szarvason.

A város két költő-szülötte Lőwy Árpád (dr. Réthy László) és

Orosz Iván emlékére, tiszteletére – könyveik kiadása alkalmából

– került sor erre a rendezvényre.

A szarvasiak egészséges lokálpatriotizmusa régóta ismert. A

tudósokat, művészeket, híressé lett embereket itt mindig megbe-

csülték, emléküket ápolták, őrizték. Szobrok, emléktáblák, utca-

nevek ennek tárgyi megjelenései. Ugyanezt tanúsítják a rendsze-

res vagy alkalmi, évfordulós ünnepségek, rendezvények, vala-

mint a sajtó és a modern kommunikációs eszközök.

A június 4-ei múzeumi összejövetelen a jelentős számú

érdeklődő színvonalas, értékes műsort élvez-

hetett. A két költő életének, munkássá-

gának ismertetésén túl érdeklődést

felkeltő illusztrációként rész-

letek hangzottak el a bemu-

tatott könyvekből, melye-

ket kedvezményesen meg

lehetett vásárolni. So-

kan meg is tették. Bi-

zonyára nemcsak az

akciós ár miatt, nem-

csak azért, mert eddig

mindkét könyv hozzá-

férhetetlen volt, hanem

mert a rendezvény fel-

keltette a hallgatóság ér-

deklődését.

Köszönet illeti ezért a Di-

gitális Kalamáris (remek elneve-

zés!) kiadót s vezetőjét, Tatai Lászlót

és a helyi kulturális élet egyik mozgatóru-

góját, dr. Molitorisz Pált.

Személyes érintettségem okán – Orosz Iván ﬁ a vagyok – nem

csekély meghatottsággal s még nagyobb örömmel vettem részt

ezen a kitűnő rendezvényen. Szarvasinak vallom magam, hisz

itt töltöttem boldog gyermekkoromat, ifjúságom felejthetetlen

éveit – húszéves koromig. Itt érettségiztem, szereztem kántor-

tanítói diplomát, itt kaptam meg az alapot további életemhez.

Bevallom: megilletődötten, sőt meghatottan ﬁ gyeltem a jelen-

lévő közönséget, hogy milyen meleg érdeklődéssel fogadták a

műsort. Szinte érezhető volt, hogy mennyire becsülik a két be-

mutatott szerzőt és élvezik az elhangzott részleteket. És szeretik

az irodalmat, a költészetet. Ez a város befogadója, támogatója,

otthona a kultúrának.

Lőwy Árpád és Orosz Iván – térben és időben – elég távol élt

és dolgozott egymástól. Jelentősen különböző alkatú egyéniségek

voltak, mégis talán érdemes megkeresni bennük, ami közös. Né-

zeteikben, gondolkodásukban, életérzésükben volt jó néhány ro-

kon vonás.

Két költő hazatért

Mindketten – szarvasi születésük révén – szerették, becsülték

városukat, s annak lakóit, a szarvasi embereket. A szorgalmas,

tisztességes, békeszeretetben példát adó népet, melyről Lőwy Ár-

pád így írt: „Te kis Szarvas… nem vall veled szégyent a magyar

haza, hogy éppen a közepére esel”. Orosz Iván, aki élete máso-

dik felében szülővárosától elszakadva, elszakítva élt, a távolból,

kínzó vággyal mondja: „Büszke nagy falum, életem adója, / hívj

haza már csendben megpihenni, / úgy szeretnék már egyszer ott-

hon lenni… (Árva ember a hegyen)

Lőwy Árpád, vagyis Réthy László – az 1900-as évek „bol-

dog Magyarországában” is észreveszi a társadalmi fonákságo-

kat, gúnyolja, ostorozza azokat. Tudja, érzi, hogy amikor milliók

„tántorognak ki” Amerikába, itthon csak a „szegénység jajszava

kiált”. Apám verseinek is egyik fő témája volt a társadalmi egyen-

lőtlenség, a paraszti nyomor, a zsellérek keserű sorsa: „…lelkem-

mel most is veletek vagyok, zsellérek, gányók és kubikusok, nincs-

telenek, életrongyosok…”

Közös vonása mindkettőjük életének, hogy

az utolsó évtizedeikben – más-más ok-

ból – megkeseredett emberek vol-

tak. Lőwy: „S mert csúfolódom,

nevetek / Az élet furcsasága-

in:/ A „boldog ember” hí-

rét költik / Rólam szer-

te barátaim… Nem vol-

tam boldog sohasem.”

– Nem volt az apám

sem, aki az arányta-

lanul súlyos büntetés

után leszámol illúzió-

ival, szomorú, csendes

beletörődéssel, a szü-

lőföld iránt érzett nosz-

talgia keserűségével csak

tengődik. Negyedszázadig él

még, a Bükk erdeiben munkás-

ként dolgozik, s csak a természet

szépsége ad némi vigaszt, de a honvágy

akkor is megmarad: „…szerelmem, Körös-part,

lassan elfeledlek, csak ha a kakukk szól: fájva hazaszállok és si-

ratója vagyok az emlékeknek.”

Hát ennyit a hasonlóságokról. Több közös vonást nehezen lehet-

ne találni a két költőben. Különbözőséget annál többet. Ezekből

csak egyet emelnék ki: hogyan válaszoltak a világ, az emberek hi-

báira, az élet visszáságaira? A bántó, bosszantó „ügyekre”?

Lőwy olimposzi derűvel, gúnnyal fűszerezett csúfolódással,

vaskos humorral. Orosz Ivánból ez teljesen hiányzott. Kezdettől a

beletörődés, a pesszimizmus, a Szépségbe menekülés, a rezignált

bölcsesség voltak versei vezérmotívumai. Nem támadott, nem lá-

zadt, nem volt harcos alkat. Lírai költő volt.

Orosz Iván utolsó verseskötetének címe: A költő szót kér. Némi-

leg megkésve, most szót kapott, mégpedig szülővárosában. Saj-

nos nem élhette meg, pedig nagyon boldog lenne. Velem együtt.

Mert leghőbb vágya teljesült: visszafogadták, hazaérkezett.

Két költő hazatért.

Orosz György, szarvasi öreg-, sőt véndiák

Elődök ébresztése

neti érdekesség, a Lőwy-kötet

könyvkiadói ritkaság. Tetszetős,

kemény borítóval, halványsárga,

ﬁ nom papíron jelent meg, kal-

ligraﬁ kus, kézírásos betűkkel.

Mindkettő a Digitális Kalamá-

ris Kiadó gondozásában jelent

meg. A bemutató után érdeklő-

dők sora várt a szerkesztők de-

dikációjára. – F –

A Lőwy Árpád összes költeményei és Orosz Iván:

Kis történetek egy nagy faluból, Közhírré tétetik c.

könyvek megvásárolhatók Szarvason a Könyv-kazetta

Szaküzletben, a Városi Könyvtárban és a Tessedik

Sámuel Múzeumban

r. M

oli

ris

z
E

n
dr

e f

elv

éte