2009. május 8.
Szarvas és Vidéke
2
Hat hét Ausztrália keleti partján
4. rész – Esőerdő, koala,
park
Lajos elvisz az egyik nap bennünket a
Tamborine- hegyre, egy esőerdőbe. Fél-
óra sincs kocsival Brisbanetől: kilenc ilyen
őserdő-folt van a város körül, sajnos már
csak foltok.
Kb. háromezer kilométeren át a Nagy-
Vízválasztó hegy fut a keleti parton. En-
nek a része a Tamborine.
Valami hihetetlen gazdagsága fogad a
növényeknek. Patakocska vízeséssel, ren-
geteg madár, és… És megpillantjuk az
első wallabyt ez a kistermetű erdei kengu-
ru. Persze itt is vadpulykák, papagájok a
sűrűben. Száz lépésenként változik a kép,
ahogy változik a talaj és a víz mennyisége,
vagy a lejtő kitettsége. Lent sok óriási pál-
ma a mocsaras tavacska partján, és a rend-
kívül lassan növő páfránypálma (az őshül-
lők kortársa volt). Tartunk a kígyóktól, de
szerencsére ők is tőlünk: hamar eltűnnek
a bolygatatlan avarban. Vadliliomok min-
denfelé.
Visszafelé bort kóstolunk: igen, a Shiraz
oké. Teszünk még egy kitérőt Maleny-be
és Montville Village-be. Dimbes-dombos
zöldellő hegyi táj, hippik alapították, kéz-
műves boltok, és persze a már elmarad-
hatatlan kapucsínó Tamborine Village-i
Rock Caffeban. Közben beborít a köd, de
nem kell aggódnunk – szólnak a pincérnők
– hamar felszáll.
Egy másik nap a Lone Pine Koalarezer-
vátumba mentünk el, de éppen felújították
a menhelyüket, így itt is csak wallabyt lát-
hattunk. Felajánlottam a fi úk közül annak
két dollárt, aki előbb pillantja meg ezeket,
de én nyertem – gondolom véletlenül –, így
átrakom „Bözsit” az egyik zsebemből a
másikba (ugyanis Erzsébet királynő van a
kétdollároson).
Ez egy szárazabb erdő, de csodálatos
„gumifák”, „vasfák”, eukaliptuszok nyúl-
nak az égig. Ezek még emlékezhetnek a fe-
hér emberek előtti időkre. Sajnos már na-
gyon beszorult a Park a beépített területek
közé. Mindenütt lakóparkok, lovardák, le-
kerített legelők.
Hány kilométer kerítés van Ausztráliá-
ban?
Egyébként több mint 500 nemzeti park-
juk van, és azok általában ingyen látogat-
hatók. Van úgy, hogy 100 kilométeren át
mentünk a parkon-erdőn átvezető sztrá-
dán. Több nemzeti parkba csak gyalog, de
van ahol gépkocsival is be lehet menni, a
szigorúan védett ’szent helyek’ kivételével.
Sok erdőt kiirtottak, belaktak, az utóbbi
évtizedben kezdték az új telepítéseket, de
ezek már csak egyfajú fenyőerdők.
Gyakran megőrizték a bennszülöttek
elnevezését: Yarrahapirri, Mooloolaba,
Mooloolah folyó és nemzeti park,
Tangalooma, stb
Legalább ezeket megőrizték…
R.P.
Esőerdőben
Koala- nyugis állat, de csak
eukaliptuszt eszik
A ’beach’ Noosa-n
Óriásgyík