untitled

2009. március 13.

Szarvas és Vidéke

SZARVAS ÉS VIDÉKE

Önkormányzati Hetilap

Engedélyszám: HU ISSN 0238-1435

Megjelenik minden pénteken.

Felelős szerkesztő: Tatai László.

Munkatársak: Keserű Zsuzsa,

dr. Kutas Ferenc

Szerkesztőségi fogadónapok:

Kedd 9-14 óráig, péntek 9-13 óráig

Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Postacím: 5540 Szarvas,

Szabadság u. 25-27.

Telefon: 70/421-7245

Email: szvid@szarvas.hu

Kiadja: Szarvas Város Önkormányzata

Felelős kiadó: Dr. Melis János

9770238143503 09010

Mióta Karl May és J. F. Coo-

per megírta indiántörténeteit, az

indiánvilágnak különös varázsa

van viágszerte. Pedig – mondják a

kutatók – az említett regényeknek

igen kevés köze van a valósághoz,

viszont a valóság még a regények-

nél is regényesebb olykor.

Egy magyar indiánkutató Ku-

tasi Kovács Lajos emlékére ren-

deztek kiállítást a Tessedik Mú-

zeumban, melynek megnyitóján

dr. Nagy Imre művészettörténész,

a hódmezővásárhelyi Tornyai Já-

nos Múzeum igazgatója – maga is

indiánkutató – villantotta fel eze-

ket a regényesnél is regényesebb

motívumokat a nézőközönség-

nek. Az indiántörténetek mellett

természetesen szólt az 1920-ban

Tipikus civil feladatnak tekin-

ti Katona Bernadette, hogy fotó-

kon megörökítse, összegyűjtse

a Kárpát-medencében fellelhető

turulszobrokat. Az ifjú hölgyet,

akinek szakmája nincsen össze-

függésben sem a történetkutatás-

sal, sem a fotózással – egy élel-

miszeripari gépeket forgalmazó

cég ügyvezetője – az a vita indí-

totta elhatározásra, ami a Buda-

pest XII. kerületében felállítani

kívánt turulszobor körül kibon-

takozott. A szarvasi első világ-

háborús emlékművön látható tu-

rul szobor volt az első, amit fény-

képezőgépével megörökített, ezt

követte aztán a többi. A szarva-

si Tessedik Sámuel Múzeumban

március 6-án, pénteken nyílt ki-

Több mint száz kolostort alapí-

tottak 1010 és 1526 között a mai

Szlovákia területén. A megma-

radt műemlék épületek építésze-

ti és kulturális szépségeibe nyújt

betekintést az a vándorkiállítás,

mely március 4-étől látható Szar-

vason, a Vajda Péter Művelődési

Központban. A Szlovák Közmű-

velődési Központ Szarvasi Intéz-

ménye nevében Mótyán Tíbor

üdvözölte a megnyitó résztvevő-

it, majd Milán Kuruc a Budapes-

ti Szlovák Intézet igazgatója vet-

te át a szót, aki kifejezte örömét,

hogy rövid időn belül másod-

szor nyithat meg kiállítást Szar-

vason, hiszen néhány hónapja a

Tessedik Sámuel Múzeum adott

otthont a szlovák és magyar kö-

zös múlt emlékeibe kalauzoló ki-

állításnak. A Szlovák Műemlék-

védelmi Hivatal képviseletében

Alexander Balega beszélt arról,

mekkora jelentőséggel bírtak a

kolostorok a civilizáció fejlődé-

sében. A különböző szerzetes-

rendek épületei nem csak épí-

tészeti mintául szolgáltak, nem

csak a kultúra terjesztésében

játszottak jelentős szerepet, de

igen nagy hatással voltak a gaz-

daság fejlődésére is. Káldi Gyu-

la a Kulturális Örökségvédelmi

Hivatal főosztályvezetője a ko-

lostorok lakóinak önként vállalt

fegyelmének, az ezen keresztül

a közösségekben megnyilvánuló

szeretetnek az üzenetére hívta fel

a hallgatóság ﬁ gyelmét.

Szarvas polgármestere Ba-

bák Mihály őszinte tiszteleté-

nek adott hangot a múlt páratlan

emlékei előtt, melyek közös tör-

ténelmünk részei. Mint mondta,

ha akkortájt a két nemzet közö-

sen ilyen szépségeket tudott lét-

rehozni, akkor biztosak lehetünk

abban, hogy a mában és a jövő-

ben is tudunk békében együtt-

működni.

A kiállítás hangulatának meg-

teremtéséhez a Chován Kálmán

Művészeti Alapiskola tanáraiból

álló alkalmi zenekar – Soós Be-

áta fuvola, Czibulya Zsuzsa he-

gedű, Molnár János gitár – által

előadott reneszánsz virágénekek

járultak hozzá.

Kolostorok a közös múltból

állításon mintegy 140 fotót te-

kinthetnek meg az érdeklődők.

A kiállítást megnyitó Babák

Mihály polgármester igen fon-

tosnak ítélte, hogy az emberek

ismerjék e nemzeti szimbólumot,

melynek eredete honfoglalás-

kori legendára vezethető vissza.

Az eredetmonda szerint Álmos

fejedelem anyjának, Emesének

álmában egy turul (sólyom vagy

sas) madár jelent meg, mely meg-

jósolta ﬁ a születését. Más leírá-

sok szerint „ …mintegy reá száll-

va teherbe ejtette őt.” A turulma-

dár a nemzet létét jelképezi, ki-

terjesztett szárnya a haza védel-

mét, a haza megmaradását szol-

gálja. Babák Mihály kitért arra,

hogy a szarvasi turul szobrot

1956-ban egy traktorral rántot-

ták le az obeliszkről, a rendszer-

váltás hajnalán azonban e város

az elsők között állította vissza az

emlékművet az eredeti formájá-

ba. A Mittrovszky-kastély előtt

Búzás Mihály alkotása látható.

Trianon előtt Magyarországon

álló 7 nagy turulszoborról Sze-

nes János beszélt. Ma a Tatabá-

nya melletti Kő-hegyen álló tu-

rul Európa legnagyobb madár-

szobra, kiterjesztett szárnyainak

fesztávolsága közel 15 méter.

Katona Bernadette jelenleg

Szarvason látható kiállításával

országjárást tervez, ezzel szeret-

né elérni célját, hogy a ﬁ atalok

megismerjék a turul mondáját.

Száznegyven turul a

múzeumban

Indiánvarázs

Veszprémben született Kutasi

Ko vács Lajos munkásságáról is,

aki nem csak kutatta az amerikai

kontinens őslakóinak életét, ha-

nem gyűjtötte is a relikviákat, s

ennek eredménye a most március

31-ig Szarvason látható kiállítás.

Megtudhattuk, hogy a kiállított

tárgyak egy része valószínűleg a

kutatóutak eredménye, s igen ér-

tékes anyagot képvisel, egy másik

része már inkább kereskedőktől

vásárolt tárgyakból áll, de ezek

is nagyon dekoratívak és az indi-

ánok valódi életére jellemző kel-

lékek. S, hogy miért érdekes a ma

emberének az indiánok gondol-

kodásmódja? – tette fel a kérdést

Nagy Imre. Nos, szerinte azért,

mert az amerikai indiánok a vilá-

got élőlényként ke-

zelik, így tekinte-

nek környe zetükre,

s ez az élőlényként

kezelt környezet

íly módon segítsé-

gükre van, sokszor

hihetetlen és me-

seszerű, de mégis

megtörtént esetek-

kel igazolhatóan.

Ha mi is nyitottak

vagyunk az indiá-

nok gondolkodás-

módja, világlátása

iránt, nekünk is

segítségünkre le-

het – mondta befe-

jezésül.