Szarvas és Vidéke
2009. február 6.
9
Szarvas, képeslapokon
V
ERSES
POLC
Szerkeszti: Dr. Molitorisz Pál
Ezúttal József Attilának (1905-1937), az Ady utáni magyar költé-
szet világviszonylatban is jelentős, nagy formátumú klasszikusának
versét mutatjuk be. A vers mondanivalója napjainkban is időszerű.
1937-ben a költő sorsa egyre nehezebb, zaklatottabb lett. Ideg-
betegsége kiújult, januárban – hála mecénásának, Hatvany Ber-
nátnak – beköltözött a Siesta Szanatóriumba, azonban a kezelések
nem használtak, idegbaja súlyosbodott. Emberi kapcsolatai is meg-
lazultak, már 1936-ban véget ért hosszan tartó kapcsolata Szántó
Judittal, új szerelmei pedig viszonzatlanok maradtak. Súlyos anya-
gi gondokkal is küzdött, néha már-már hajléktalan volt. Amikor
pedig kivett egy garzonlakást, a lakás fenntartásával egyidejűleg
megjelentek az ügyeletes és tanulságos napi gondok.
1937 nyarán ismét szanatóriumi kezelésre szorult, majd novem-
berben nővérei a balatonszárszói panziójukba vitték, s december
3-án itt következett be tragikus halála.
A most idézett versét halála előtt mintegy félévvel, 1937 jú-
liusában írta, s szeptemberben
jelent meg hibás szöveggel az
általa is szerkesztett Szép Szó-
ban. Sajátos módon kései költé-
szetét – e versét is – nem a re-
zignáció, nem a reménytelen-
ség hangjai jellemzik. Ellentét-
ben vers nyomasztó témájával
a keretet jelentő első és utol-
só versszak gunyoros fi ntora,
gyermekes kópésága, nemtörő-
dömsége, derűs, könnyed han-
gulatot sugall, s nem a végső
kétségbeesést.
Az illusztrációkon két József
Attila kötet címlapja látható. A
könyvek a Cserépfalvi kiadónál
a ’40-es években jelentek meg.
Gyönyörűt láttam, édeset,
elképzeltem egy gyenge rózsát.
Elbámészkodtam s rám esett,
mint nagydarab kő, a valóság.
Ám ez a kő is képletes.
A legjobb, ha mindent kimondok.
Így oktatnak ügyeletes
és tanulságos napi gondok.
Lám, ösztönöm helyes nyomon
járt, amikor bejött az ember.
„Kikapcsolja a villanyom” -
ez zúgott bennem, mint a tenger.
A kés ott volt az asztalon
– éppen a ceruzát hegyeztem –
ha ezt az embert leszúrom,
tudom, mindennel kiegyeztem.
El voltam keseredve. Hát
Minden sötét és szomorú lesz.
Állat védheti otthonát;
hanem másfajta háború ez.
Fegyvert ragadni gyengeség:
megöl az ellenség és megver
s elszáll rólam a kedves ég.
Jogállamban a pénz a fegyver.
A hadviselés itt ma más.
A hős a kardot ki se rántja.
Bankó a bombarobbanás
s mint fi llér, száll szét a szilánkja.
Így okoskodtam s jónapot
kívánva elhúzódtam oldalt
s este a nyájas csillagok
rám nevettek a teli holddal.
József Attila
G
YÖNYÖRŰT
LÁTTAM
Köszöntöm a kedves olvasó-
kat! A most bemutatott képes-
lap a legkorábbiak között ta-
lálható és két különlegességet
is tartogat. Kezdetben a képes
levelező lapok hátoldalát csak a
címzésre lehetett használni,és
ide ragasztották a bélyeget is.
A kép a másik oldal negye-
dét, harmadát, vagy éppen a
felét foglalta el. Mint látható
ez a lap négy épületet ábrázol:
Bolza Pál kastélya, Árpád szál-
ló, mellete pedig Bolza Géza
egykori kastélya immár csak
emlék mindenki számára. Az
utolsó képen az Ótemplom lát-
ható a gimnáziummal. Száz-
tíz évet utazunk vissza e ké-
peslap segítségével. Figyeljük
meg alaposan a postai bélyeg-
zést! CSABA-CSŰD olvas-
ható a postai bélyegzőn. Igazi
ritkaságnak mondhatjuk. Sok
kérdés felmerülhet a bélyegzés
láttán: az akkori időben ki volt
a postamester? Csabacsűdi la-
kos küldte a képeslapot? Sajnos
megmondani nagyon nehéz
Szenczi János