untitled

Szarvas és Vidéke

2008. december 18.

Olvasónk fordult felháborodott panasszal szerkesztőségünk-

höz, egy a Kék Hírekben megjelent hírrel kapcsolatosan, ami

az ő esetét írta le, szerinte egyoldalúan. Ő is megfogalmazta

az esettel kapcsolatos észrevételeit, ezt adjuk közre most.

2008. november 30-án, 11-

12 óra között elfogyasztottunk

a fodrászommal fejenként két

üveg sört a Gárdonyi utca mel-

letti presszóban. Utána elindul-

tam a Gárdonyi és a Krúdy utca

sarkán lévő lakásomba. A lakás

előtt leszálltam a kerékpárom-

ról, mivel hallottam, hogy jár-

mű jön mögöttem. Én ugyanis

mindíg megvárom, hogy a jár-

mű elmenjen mellettem és utá-

na fordulok be gyalog a laká-

somhoz. Meglepetésemre egy

határőrkocsi vágott elém olyan

stílusban, mintha bűnöző len-

nék. Kiszállt a kocsiból két ha-

tárőr és igazoltatni kezdett.

Kérték az igazolványt tőlem.

Nincs nálam, feleltem, és em-

lítettem, hogy 5-10 méterre va-

gyok a lakásomtól, kértem őket,

engedjenek be és rögtön ho-

zom az igazolványt. Brutálisan

kezdtek velem beszélni. Érdek-

lődtek, hogy ki vagyok, de nem

feleltem nekik, mivel nem volt

rajtuk azonosító szám. Felszó-

lítottak, hogy fújjak a szondá-

ba, de én erre nem voltam haj-

landó, mivel nem viseltek azo-

nosítót. Ezután nagy anyázás és

tegeződés mellett begyömöszöl-

tek a kocsiba, a kerékpáromat a

csomagtartójukba tették (sza-

bálytalanul) és bevittek a kapi-

tányságra. A kocsiban kérdez-

tem ezeket az azonosító szám

nélkül intézkedő ﬁ atalembere-

ket, hogy miért csinálják ezt ve-

lem, hiszen igazolni akartam

magam, de nem engedtek be a

lakásomba az igazolványokért.

Erre a válaszuk egyértelműen

„KUSS” volt.

A kapitányságon brutálisan

belöktek egy zárkaszerű nyúl-

ketrec kinézetű lukba. Utána

bejött hozzám egy ﬁ atalember,

aki felszólított, hogy vetkőzzek

le és fordítsam ki a zsebeimet.

Ezután folytatódott a megalá-

zási folyamat. Átvittek az or-

vosi rendelőbe, és ott minden

beteget, síró gyermeket meg-

előzve elintéztették a vérvételt.

A kapitányságon megfújtam

volna a szondát, de nem aján-

lották fel ezt a lehetőséget.

Semmiféle papírt nem írtam

alá, mivel megsértették a joga-

imat, személyi szabadságomat

korlátozták és brutálisan léptek

fel ellenem, mintha egy bűnö-

ző lennék, holott csak két üveg

sört ittam meg.

Ezután a két intézkedő rend-

őr visszaadta a kerékpáromat

és úgy minősítették, hogy ke-

rékpárral hazamehetek, nem

veszélyeztetem a forgalmat.

Még azt közölték velem, hogy

megﬁ gyelés alatt voltam. (Kí-

váncsi lennék, ki a megbízó-

juk, és miért voltam megﬁ gye-

lés alatt?)

Szeretném megjegyezni,

hogy a környékünkön legalább

tíz egyénnel jártak el, és ezek

zöme mozgáskorlátozott, és

nyugdíjas, mint én. Kár az ilyen

brutális rendőrökre az adóﬁ ze-

tők pénzét pazarolni, mert amit

ezekben az esetekben csinál-

nak nem más, mint pénzbehaj-

tás. Nem kell csodálkozni, ha

az ilyen intézkedések kiváltják

a lakosság ellenszenvét.

Egyébként én egy 67 éves,

munkában megrokkant idős

ember vagyok. Elvárom, hogy

a rendőrség korrektül viselked-

jen velem szemben. Elutasítom

azt a brutális fellépést, amit ve-

lem szemben alkalmaztak. Le-

velem másolatát elküldöm a

rendészeti miniszterhez jogor-

voslás céljából.

Remélem, hogy a rendőr-

ségen nem lesz általános gya-

korlat az idős, munkában meg-

rokkant, kerékpáron közleke-

dő emberek megbilincseléssel

való fenyegetése.

(Név és cím a

szerkesztőségben)

Olvasónk írta

Az „Olvasónk írta” rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül
tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának
a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve, szerkesztve közölje,
és ha úgy ítéli meg, biztosítsa az egyidejű reﬂ exió lehetőségét.

Lapunk gyakorlatának megfelelően felkerestük a Szarvasi

Rendőrkapitányságot is, ahol azt a választ kaptuk, hogy – mi-

után ők is megkapták a panaszos levelet – az ügyben vizsgálat

folyik, s annak befejeztéig nem tudnak érdemben nyilatkozni.

A panaszos – akinek ügyében egyébként szabálysértési eljá-

rás is folyik – levele nyomán vizsgálják a történtek részleteit.

Közeleg a karácsony mindőnk legmeghittebb, a családok leg-

jobban várt ünnepe. Sok örömöt, bánatot, munkát, feszültséget és
sikereket is jelentő év végéhez közeledünk. Új kihívások sorával,
kellett és kell megküzdenünk, s bizony nem könnyű megszokni,
elfogadni a változás, és a változtatás kényszerét. Kívánom, hogy
legyen boldog, mindőjük családjában, szeretetteljes az ünnep,
meghitt az együttlét, szeretetteljes az egymásra ﬁ gyelés.

A közelgő új esztendőben kívánok, mindenek előtt, jó egész-

séget, sok örömet, személyes és közösségi sikereket. Kívánom,
hogy legyen egymáshoz türelmünk, örüljünk a mások sikerének
is, ﬁ gyeljünk a rászorulókra, egymásra. Számoljunk reálisan, a
magunk s a szűkebb környezetünk lehetőségeivel. Kívánom,
hogy erőfeszítéseinket koronázza siker.

Az alábbi gondolatokkal kívánok Nagyon Boldog Karácsonyt,

és Boldog Új Évet.

Karácsonyi üzenet – részlet

„Szép Karácsony ünnepén
Gyertyalángot gyújtsunk,
Minden ember életébe
Reménységet adjunk.

Legyen a szívünkben jóság és szeretet,
Kösse ez egybe az emberi kezeket.
Hópelyhek, fák, zúzmarák és jegek
Hirdessék most mind, hogy jók az emberek.

Szép Karácsony ünnepén
Legyen kincsünk öröm.
Merjük őszintén mondani:
Bocsáss meg, s köszönöm”

Szeretettel:

Földesi Zoltán, országgyűlési képviselő

Karácsonyi köszöntő

A Mozgáskorlátozottak Szarvasi Egyesületéhez december 13-

án benézett a karácsony, amint az egyesület elnöke, dr. Lovász

György is megfogalmazta ezt a mozgáskorlátozottak szokásos

karácsonyi ünnepségén a művelődési központ nagytermében.

Benézett a karácsony

Az elnök a tagság nevében is

köszöntötte Babák Mihály pol-

gármestert, Földesi Zoltán or-

szággyűlési képviselőt és Láz-

ár Zsolt lelkészt, s felolvasta

Domokos László országgyűlési

képviselő levélben elküldött jó-

kívánságait. Ezt követően saját

nevében emlékezett meg a ka-

rácsonyig vezető út jeles napja-

iról, a karácsony keresztény és

annál is messzebb nyúló gyö-

kereiről, hogy végül Ady End-

rét idézve mondja el: „Karácso-

nyi rege, ha valóra válna, igazi

boldogság szállna a világra.”

Lázár Zsolt Isten igéjével ér-

kezett ezúttal is az ünnepre,

mely arról szólt, hogy „Az Is-

ten országa tibennetek van”.

Kérte a közösséget – melynek

karácsonyi ünnepén ezúttal

már tizedszer vehetett részt –,

hogy jószóval, bátorítással, egy

kézfogással, simogatással pró-

bálják együtt olyanná tenni a

világot, mint amilyennek sze-

retnénk, hogy legyen.

Babák Mihály polgármester

a „tartozni valakihez” érzését

helyezte ünnepi jókívánsága-

inak középpontjába, köszön-

ve az egyesületnek, hogy itt a

tagok érezhetik ezt az érzést,

reményét fejezve ki egyúttal,

hogy Szarvas város is egy ilyen

közösség. Ha a szeretetet be-

osztjuk egész évre, akkor fe-

lülemelkedhetünk minden gon-

dunkon-bajunkon – zárta be-

szédét a polgármester.

Földesi Zoltán azt kívánta,

bár minden nap karácsony len-

ne, hogy a mindennapokban ta-

pasztalt küzdés, verseny, bán-

tás mindíg átváltozhatna szere-

tetté, bölcsességgé.

A köszöntőket követően ver-

ses, zenés, táncos műsorral kö-

szöntötték a fellépők a Mozgás-

korlátozottak Szarvasi Egyesü-

letének tagjait.