untitled

2008. november 27.

Szarvas és Vidéke

(folytatás az 1. oldalról)

Nem látni félbehagyott épít-

kezéseket, annál inkább a gaz-

dagságot megtestesítő modern,

nagykategóriájú autókat. A vá-

rosi kínaiak európai szinten él-

nek, ezt fejezi ki a megjelené-

sük, öltözködésük, fogyasztási

szokásaik. Ma már 300-350 mil-

lió gazdag ember él Kínában.

Emellett mintegy 1 millió vidé-

ki ember él szegénységben, de

ez az utak mentén nem látható.

– Miből van ennyi pénz Kíná-

ban, Wuxiban?

– A Wuxiban töltött három

nap hivatalos programjai során

láttuk a város ipari parkját, ami

mintegy 15 kilométer hosszan

vonul a város szélén. Itt jelen

van az összes általunk ismert

európai és amerikai világcég,

emellett egyre több saját fejlesz-

tésű, kínai terméket is gyárta-

nak. A vidékről egyre több em-

ber áramlik a városokba. Ám

ők csak akkor telepedhetnek le

ott, ha munkahelyük és laká-

suk van. Ezt nyilván központi-

lag szabályozzák, mint ahogyan

a pénzek visszaosztását is. Kí-

nában ma is a pártvezető az első

ember, őt követi a polgármes-

ter a hierarchiában. Megismer-

kedtünk a több, mint 100 hektá-

ros agrárcentrummal, mely mo-

dellkísérleti feladatok mellett az

egyetemükhöz kapcsolódóan az

oktatás céljait is szolgálja.

– Van-e valamilyen jellegze-

tessége leendő testvérvárosunk

gazdaságának?

– Megismertették velünk a

város fejlesztési elképzeléseit,

amiben jelentős szerepet kap

a környezetvédelem. Jellemző,

hogy minden területen előtérbe

helyezik ezt a témát. Többszáz

hektáros tórendszer veszi körül

a várost, ide építik a már emlí-

tett másfélmilliós lakóparkot.

– Felmerül a kérdés, hogy

miért keresi ez a város Szarvas

társaságát?

– Az ottani emberek nagyon

barátságosak, érdeklődőek,

nyitni szeretnének a világ felé,

ehhez a testvérvárosi kapcsola-

tok is lehetőséget szolgáltatnak.

– És Szarvas miért szorgal-

mazza a kapcsolatot?

– Hasznunkra válhat meg-

ismerni az ott élők mentalitá-

sát, vitathatatlanul szorgalmas

emberek. Nem beszélve arról,

hogy egy több mint fél Magyar-

országnyi város óriási piacot is

jelent. Ha egy szarvasi vállal-

kozás megtalálja azt a szeg-

menset, ahol kapcsolódni lehet

az ottani gazdasághoz, biztosan

jól jár. Elképzelhető ez a kör-

nyezetvédelem területén vagy

akár az élelmiszer szektorhoz

kapcsolódóan is sikerülhet kap-

csolatot teremteni. Az esetleges

gazdasági együttműködések-

nek a testvérvárosi kap-

csolatok adhatnak stabi-

litást. Ha létrejön a test-

vérvárosi kapcsolat, és

vendégeket fogadhatunk

Wuxiból, akkor minden-

képpen megismertetjük

őket a szarvasi gazdasá-

gi élet szereplőivel.

– Mikor jöhet létre ez

a kapcsolat?

– Részünkről elégsé-

ges a város képviselő-

testületének döntése, ne-

kik viszont Pekingben

kell jóváhagyatni a szar-

vasi testület testvérváro-

si kapcsolatra vonatko-

zó szándéknyilatkoza-

tát. Ha ez megtörténik,

meghívjuk Szarvasra

Wuxi delegációját.

– Úgy tudom, a hivatalos lá-

togatást követően beﬁ zettek egy

turista útra is. Mit láttak még

Kínából?

– A hivatalos út része volt

még egy egynapos látogatás

Nanjingba, a tartomány megyei

jogú városába. Itt is találkoz-

tunk a város vezetőivel, megis-

merkedtünk a fejlesztési elkép-

zelésekkel, a folyamatban lévő

beruházásokkal. A városnézés

során elvittek minket a város

Váci utcához hasonló, több ki-

lométer hosszú sétálóutcájára.

Félelmetesek a kínai léptékek.

Minden nagy és szép. Hatal-

mas felhőkarcolók – harminc

emeletesnél alacsonyabbat nem

is építenek – és mindenből a

legjobbat építik be ezekbe a há-

zakba. Aztán repülőre ültünk

– Wuxinak is van egyébként

egy Ferihegy 2 nagyságú rep-

tere, rengeteg kínai használja

az országon belüli utazásokra a

repülőgépet – és mint turisták

utaztunk előbb Xi’anba, majd

Pekingbe. Előbbi városban

egyebek között megnéztük a

híres agyaghadsereget. Három,

a szarvasi Szabadság utcának

megfelelő nagyságú csarnokot

építettek fel, ezek alatt folyik a

régészeti emlék feltárása. Ren-

geteg a turista, külföldiek és

helybéliek is. Megnéztük a régi

városfalat, ahol éppen egy világ

maratoni futóversenyt rendez-

tek. Pekingben is megnéztünk

mindent, amit egy turistának

látnia kell. A Tiananmen teret,

a világörökség részéhez tartozó

Tiltott Várost, és voltunk a kí-

nai nagy falnál. Kívülről láthat-

tuk a nyáron híressé vált olim-

piai létesítményeket. A kulturá-

lis forradalom következménye,

hogy a régi épületek közül alig-

alig maradt valami. Mindenütt

látható a lüktető gazdaság, az

utcákat elárasztják az autók, a

közlekedés katasztrofális an-

nak ellenére, hogy szigorúan

korlátozzák a személygépko-

csik használatát. A városok-

ban feltűnő a rend és a tiszta-

ság. Nemigen lehet eldobott ci-

garettavéget, vagy netán kutya-

ürüléket látni az utcákon. A kí-

nai emberek – akik egyébként

rendkívül barátságosak a turis-

tákkal – fegyelmezettek, köte-

lességtudóak.

– Na és a kínai ételek? Mit et-

tek Kínában?

– Mindent, amit kínáltak.

Rengeteg zöldséget esznek,

sokféle módon elkészítve. Ha-

mar megtanultuk az evőpálci-

kák használatát is. Az egyik

fogadáson 20 féle ételt szol-

gáltak fel, de egy szerényebb

étkezés is legalább hat fogás-

ból áll. Mindenből csak keve-

set esznek, de mindig sokfé-

lét. Érdekes volt megﬁ gyelni,

hogy az étkezések illemtana is

más náluk, mint nálunk, Euró-

pában. Ahogyan ők kifejezik

elégedettségüket az asztalnál,

azért mi itthon megszólítanánk

a gyerekeinket. De hamarosan

ehhez is hozzászoktunk.

– Milyen érzés egy ilyen útról

visszatérni?

– Azért jó. De örök életre

szóló élményben volt részünk.

Kína fejlettebb részét láthattuk,

ami egy teljesen új Kína-képet

rajzolt fel számunkra. Meggyő-

ződhettünk róla, hogy a kínai

gazdaság megállíthatatlan, itt

kopogtat a mi ajtónkon is.

K.Zs.

Kína új képet rajzolt magáról