untitled

Szarvas és Vidéke

2008. november 20.

Egy napjainkban igen nagy

érdeklődésre számot tartó téma

tudományos tárgyalásával tisz-

telgett a Magyar Tudomány

Ünnepe előtt a Tessedik Sá-

muel Főiskola Mezőgazdasági

Víz- és Környezetgazdálkodási

Kara. A transzgénikus növény-

fajták tudományos és gazdasági

jelentőségét mutatta be a Szent

István Egyetemről érkezett elő-

adó, dr. Heszky László a Ma-

gyar Tudományos Akadémia

rendes tagja. Röviden bemutat-

ta azt az utat, melyen az embe-

riség a 20. század végére meg-

ismerte a géntechnológiát, ami

paradigmaváltáshoz vezetett a

növénynemesítés területén. A

génátvitellel megváltoztatható

tulajdonságok között természe-

tesen a gazdasági előnyökkel

kecsegtetők kaptak különös je-

lentőséget, mégpedig a nagytö-

megben termesztett növények –

szója, kukorica, gyapot, repce

– esetében. Mintegy harminc

éve állították elő az első gazda-

ságilag jelentős génmódosított,

elsősorban gyomirtóval és ro-

varokkal szemben ellenálló faj-

tákat. Az elmúlt évi adatok sze-

rint a világon 114 millió hektá-

ron termesztenek transzgénikus

fajtákat. Az Európai Unióban

110 ezer hektár a vetésterület-

ük, ez az unió összes szántójá-

nak mindössze a 0,06 százalé-

ka. Magyarországon egyelőre

moratórium van érvényben az

Európai Unióban engedélye-

zett, kukoricamoly rezisztens

génmódosított kukoricára is.

Ez azonban – mint az előadó

szavaiból kiderült – nem jelen-

ti azt, hogy a magyar fogyasz-

tó ne találkozna olyan termé-

kekkel, melyek transzgénikus

növényeket tartalmaznak, hi-

szen az unión kívülről érkező

import nem feltétlenül mentes

ezektől. A genetikailag módo-

sított és a hagyományos fajták

látszatra egyáltalán nem, csak

igen költséges eljárással külön-

böztethetőek meg. A fajták a

virágpora sem állítható meg az

országhatáron.

Azt azonban nyugodtan

ki lehet jelenteni, hogy a kö-

zeljövőben nem lesz magyar

transzgénikus fajta, hiszen

ilyen előállítása 16-20 milli-

árd forintba kerül. Más orszá-

gok kormányai, az EU sem költ

pénzt GM fajták nemesítésé-

re, ez a multinacionális cégek

érdekkörébe tartozik, komoly

harc folyik a génmódosított nö-

vények 30-50 milliárd dolláros

piacáért. – A géntechnológia a

globalizáció motorja – jelentet-

te ki az előadó.

Noha az előadásban szó esett

róla, hogy a géntechnológia al-

kalmas lehet az emberek gyógyí-

tását, a betegségek megelőzését

szolgáló növények előállítására

is, a hozzászólások szinte kivé-

tel nélkül a transzgénikus növé-

nyeknek az emberi szervezetre

gyakorolt esetleges negatív hatá-

sa miatti aggodalmat fejezték ki.

A teremben lévők valamennyien

egyetértettek abban, hogy a gén-

technológia „palackból kisza-

badult szelleme” immár aligha

megállítható, számolni kell an-

nak pozitív és negatív következ-

ményeivel egyaránt.

Géntechnológiáról tudományosan

Csillag István, volt gazdasági

miniszter, az Eximbank Igaz-

gatótanácsának elnöke mondta

ezt a mondatot november 12-

én Szarvason, a Liberális Klub

szokásos rendezvényén a ma-

gyar gazdaságról. Igaz, hogy

ez a mondat csak a rendezvény

végén, egy hallgatói kérdésre

hangzott el. Folytatása is volt: a

magyar gazdaság nincs annyi-

ra kiszolgáltatva a válságnak,

mint a nagyvállalatokkal ren-

delkező országok, hiszen job-

bára beszállítóként dolgoznak

legjelentősebb gyáraink. Vi-

szont teljes bizonyossággal ál-

lította, hogy visszaesésre kell

számítani. Ez viszonylag las-

san jelentkezik majd, és elhú-

zódó jelenség lesz.

Előtte viszont – a moderátor,

Kovács Mátyás kérdéseire vá-

laszolva – a pénzügyi és hitel-

válságról beszélt. Mivel a teljes

média egyfolytában ezzel fog-

lalkozik, újat nem tudott mon-

dani azok számára, akik kö-

vetik az eseményeket. Vázol-

ta, miért adnak hitelt a bankok

azoknak is, akik várhatóan nem

tudnak majd törleszteni; követ-

te azt az öngerjesztő folyama-

tot, ahogy a hitelek „bedőlnek”,

és egyre több lesz a nem ﬁ zető

adós. Azt a viselkedésformát,

ami ilyenkor eluralkodik, pá-

nikreakciónak nevezte. Ennek

legfőbb oka a bizalomhiány: a

bankok nem bíznak a hitelt ké-

rőknek, az adósok a bankok-

nak; az igazi baj, ha már a ban-

kok sem bíznak egymásban.

Ezt nevezik hitelválságnak.

Ennek véget vetni csak álla-

mi beavatkozással lehet, ezért

van az, hogy minden állam ha-

sonló lépéseket tesz. A magyar

kormány lépéseit is indokoltnak

tartja. Mivel a lakosság megta-

karításai nálunk rendkívül ala-

csonyak, a jövedelemnek mind-

össze 2 %-a (összehasonlításul: a

japánok 20-40 %-ot tesznek fél-

re), az államadósság pedig rend-

kívül magas, csak külföldről le-

het pénzt szerezni. Ezért nagyon

fontos a kapott készenléti hitel:

bizalomerősítő szerepe lehet.

Véleménye szerint 1870-ben

volt hasonló válság az akkori

Monarchiában. Elejtett szavai-

ból kitűnt, hogy nincs túl jó vé-

leménye a mai pénzügyminisz-

ter tevékenységéről: túl gyorsan

követik egymást a költségvetés

változatai. Van kiút a válságból

– jelentette ki. Biztatónak tart-

ja, hogy a világ államai együtt-

működnek a válság leküzdése

érdekében: egyszerre csökken-

tik a kamatot, egyformán dol-

gozzák ki a „segítő csomago-

kat”. A legfontosabb feladat –

mivel a visszaesést megállítani

nem lehet – a visszaesést mér-

sékelni. Azt azonban nem lehet

tudni, mikor áll helyre a biza-

lom, ez lehet hónapok, de évek

kérdése is.

Szakmai mondanivalóját

szórakoztató elemekkel tette a

laikus közönség számára is ért-

hetővé: Lujza és Jenő kabaré-

beli párbeszédéből, Hoﬁ Géza

egykori monológjából idézett.

A fórum zárásaként egy helyi

vonatkozású epizódot mondott

el, amelynek a nagyközönség

csak az egyik felét ismerhette

meg a sajtóból. Minisztersége

idején, éppen amikor a tárgya-

lások folytak az M5-ös autópá-

lya működtetéséről, két helyi

politikus „egyforintos” ﬁ zetési

akcióval késleltette az autópá-

lya forgalmát. A miniszter vá-

laszlépését már nem ismerhet-

te a sajtó. Szarvas éppen akkor

nyert több millió forintot pályá-

zaton. A miniszter levelet kül-

dött a város első emberének,

hogy most ő is egyforintosok-

ban fogja folyósíttatni a pályá-

zat összegét, s majd több teher-

autóval hozzák le a pénzt. Ter-

mészetesen az csak tréfa volt,

hiszen ez az ajánlat gyakor-

latilag is, jogilag is kivihetet-

len november 12-én. A város

– mindenki megelégedésére – a

szokott módon kapta meg a je-

lentős összeget. Az esetre em-

lékeztetve Kovács Mátyás egy

üvegtálnyi egyforintost adott át

az előadónak – egy üveg ital kí-

séretében. Ezzel a mozzanattal

zárult Csillag István fóruma.

Kutas Ferenc

Még nem drámai a helyzet…

Köszönik

A Város- és Környezetvédő

Egyesület ezúton köszöni meg

a szarvasiak támogatását. Az

elmúlt egy évben tovább foly-

tattuk eddigi tevékenységün-

ket: részt vettünk a temetőren-

dezési munkákban, a hulladék-

gyűjtésben; megrendeztük a

kertszépségversenyt, környe-

zetvédelmi programokat szer-

veztünk. Köszönettel vesszük,

ha adójuk egy százalékával tá-

mogatják munkánkat. Adószá-

munk: 18382031-1-04.

Város- és Környezetvédő

Egyesület

A Csabacsüdi Tiszta Környe-

zetünkért Alapítvány számlájá-

ra 2007. évben a személyi jöve-

delemadó 1%-ának felajánlásá-

ból 436.098.- Ft érkezett. A ku-

ratórium döntése értelmében

2007. évben gyermeknapi ren-

dezvény támogatására 95.000.-

Ft-ot, Általános Iskola támo-

gatására 100.000.- Ft-ot, sport-

támogatásra 200.000.- Ft-ot,

Csabacsüd tájékoztató köztéri

térképére 23.000.- Ft-ot fordí-

tottunk. Tisztelettel köszönjük

támogatóink, valamint a sze-

mélyi jövedelemadójuk 1%-át

felajánló magánszemélyek se-

gítségét.

Molnár József, a kuratórium

elnöke