untitled

2008. október 16.

Szarvas és Vidéke

Buszunk hajnalban indult

Szarvasról, kissé álmosan ér-

keztünk a Ferihegyi repülőtér-

re, azonban a csodás repülő-

út kárpótolt bennünket minde-

nért. A kölni repülőtérre más-

fél órás út után érkeztünk, in-

nen vonattal mentünk úti cé-

lunk, a közelben fekvő Haan

felé. A vendéglátó családok az

állomáson vártak minket, haza-

mentünk és berendezkedtünk

új otthonunkban, ahol kilenc

élménydús napot tölthettünk.

Gazdag programmal készültek

vendéglátóink. Így eljuthattunk

Neander-völgybe, ahol végigkí-

sérhettük az ember fejlődésé-

nek útját egy érdekes kiállítás

keretében. Nagyon szép sétát

tettünk Düsseldorfban, voltunk

Wuppertalban, ahol utazhat-

tunk Európa egyetlen függő-

vasútján. Hagenben megtekin-

tettük a szabadtéri múzeumot,

ami nagyon érdekes és külön-

leges volt. A múzeum hatalmas

területen fekszik, sok favázas

házzal, amelyekben műhelyek

találhatók. Mindegyik egy-egy

mesterséget mutat be, így lát-

hattuk például hogyan készül

a papír, hogyan munkálja meg

a kovács a vasat, bepillanthat-

Kalandozás Észak-Rajna Westfáliában

Az SZVKKI Vajda Péter Gimnáziumának 15 diákja

Pécsváradiné Tóth Anikó és Bertalan Ágnes tanárnők kísé-

retében szeptember második felében Németországba utazott.

Gimnáziumunknak Haanban van testvériskolai kapcsolata,

így évenként lehetőség nyílik arra, hogy „élesben” is kipró-

bálhassuk nyelvtudásunkat.

tunk a kötélgyártás rejtelmei-

be, nagyokat nyeltünk a pék-

nél, láttuk a méhészeket, fod-

rászműhelyt és még sok más

mesterséget.

Megismertük Haan történel-

mét dióhéjban, megtekintet-

tük a város legrégebbi házait,

nevezetes helyeit, evangélikus

templomát. A templomban fel-

mehettünk a karzatra és közel-

ről megnézhettük az orgonát,

amelyet a kántor bemutatott ne-

künk. Szívesen hallgattuk cso-

dálatos játékát. Érdekes, hogy

az orgona regisztereinek szá-

ma nem sokkal kevesebb, mint

a kölni dóm orgonájáé.

A kölni Dóm! E remekmű

szépsége és monumentalitása

lenyűgöző, az ember parányi-

nak érzi magát a gótika ezen

csodájában. Az épületet soha

nem lehet állványok nélkül lát-

ni, mert mindig renoválják va-

lamelyik részét. A toronyba ve-

zető 509 lépcsőt megtéve iga-

zán szép látvány tárult elénk.

A haani polgármester úr a

városháza 100 éves nagytermé-

ben fogadott bennünket. A kö-

tetlen beszélgetés közben üdí-

tővel vendégelt meg minket és

búcsúzóul egy kis ajándékkal is

kedveskedett.

No és ha valakinek hiányzott

volna az iskola, az sem maradt

hoppon, hiszen partnereinkkel

együtt beültünk az órákra.

Utolsó előtti napon pedig

igazi „Bergische Kaffeetafel”-

t varázsoltak a partnereink az

iskolába. Ez a fogalom egy ki-

adós uzsonnát jelent mindenfé-

le ﬁ nomsággal. A sajtó is kép-

viseltette magát ezen az esemé-

nyen, riportot készítettek ve-

lünk és tanárainkkal, ami több

újságban is megjelent.

Egyik délután voltunk tekéz-

ni, sokat nevettünk egymáson

és néha magunkon is. Csapata-

ink többféle felállásban is meg-

mérkőztek egymással. Ven-

déglátóink szerveztek nekünk

karaoke estéket is – nagyon jó

volt. A hétvégét mindenki a csa-

láddal töltötte, ekkorra már sok-

kal könnyebb volt a nyelvet ér-

teni és beszélni egyaránt. Gyor-

san eltelt ez a bő egy hét. Úgy

gondoljuk, hogy nemcsak élmé-

nyekben gazdagodtunk, hanem

bepillanthattunk a német csalá-

dok hétköznapjaiba, részesei le-

hettünk azoknak és nyelvtudá-

sunk is biztosabbá vált.

Utolsó nap. A családok kivit-

tek bennünket a reptérre. Köny-

nyes búcsú, meghatottság. Ne-

héz pillanatok. Viszontlátásra

tavasszal Magyarországon!

GVLL