2008. szeptember 18.
Szarvas és Vidéke
8
A Vajda Péter Gimnázium
akkori épületében, 1958-ban
három osztály érettségizett. Az
A osztály „tiszta” lány osztály
volt, a B tiszta fi ú, a C pedig ve-
gyes. Ők találkoztak egykori
iskolájuk udvarán majd terme-
iben szeptember 12-én.
A lányok osztályfőnöke a né-
hai Szőnyi Sándor, a fi úké (reál)
a pályakezdő Lovász György, a
C (humán) három osztályfőnö-
köt fogyasztott. Két kezdő: Hu-
szár Erzsébet és Pomázi László
egy-egy év után „elmenekült”,
végül dr. Pálos György vitte
őket az érettségire. A találko-
zón a 30 A-s érettségizőből 8
jött el a találkozóra (6 halott), 15
B-s (32/9), 21 C-s (30/7) öreg-
diák jelent meg. A tanárok kö-
zül egyedül dr. Lovász György
tudott megjelenni, Kurucz Mi-
hály, Pomázi László és Szatur
Géza egészségi okok miatt üd-
vözletükkel voltak jelen, a töb-
bieknek csak az emlékük él.
– Nagyon szerettük Szőnyi
Sanyi bácsit a humoráért. Nem
okoztunk neki
sok gondot,
jó diákok vol-
tunk – csu-
pa lány. Több
mint a fele
„ v i d é k r ő l ”
járt be, mégis
jó közösséggé
váltunk. Nem tudok sztorikat
mesélni, semmi különös nem
történt velünk, de azért néhány
igazgatói megrovás jutott ne-
künk is, nem csak a B-seknek
és C-seknek: engedély nélkül
mentünk moziba, és megláttak
bennünket a tanárok. Azt hi-
szem, a mai diákoknak ez hihe-
tetlen – mesélte Zwickl Edit.
– Nosztalgiával gondolok a
négy gimnáziumi évre – mond-
ta dr. Vető István. Nem mi vol-
tunk a legjobb
osztály, ez a
t a n u l m á n y i
eredményre és
a magatartás-
ra is vonatko-
zik. Sok volt a
bejáró, vegyes
a „származá-
si” összetétel is, ez akkor sokat
számított. Tanyasi gyerekek is
jártak velünk, néhány „egyéb”
származású volt köztünk, ér-
telmiségi szülők gyermeke alig
akadt. Öten érettségiztek ki-
tűnően, a többi közepes körül
volt. A kitűnők egyetemet vé-
geztek, de főiskolákra a többsé-
get felvették. Egészséges szel-
lemű csapat jött létre, Lovász
tanár úr – szó szerint – kemény
kézzel fogott bennünket. Jó ne-
velést kaptunk, ezt bizonyítja,
hogy sokan megköszönték osz-
tályfőnöki tevékenységét. Úgy
érzem, ez a fajta nevelés ma hi-
ányzik az iskolák többségéből.
Meglepetést jelentett, hogy
a „szerző” elhozta az 1958-as
gombavatón (ez a mai szalag-
avatónak felelt meg) felolva-
sott verses osztálykrónikát, s a
beszámolók csattanójaként az
egykori diákok „fejére olvasta”
– nem kis derültséget keltve.
A C osztálynak Bánáti
(Bracsok) Endre kedveskedett
egy frissen írt „bűnügyi re-
gény”-nyel. A négy gimnáziu-
Fél évszázad után
A osztály
Blaskó Annuska, Zvada Judit, Arnóczi Ilike, Szatmári Róza, Lestyan Erzsébet, Zwickl Edit,
Frecska Irén, Szedmohraczki Erzsi.
B osztály
Vető István, Hortobágyi András, Regős Mátyás, Mácsanszki Mihály, Arnóczi János, Opauszki
Pál, Nyemcsok János, Benkő Béla, dr. Lovász György of., Szakács György, Apáti Nagy Gábor,
Czinkóczki Pál, Kepenyes Mihály, Jánovszki György, Klimaj Pál, Kutas Ferenc.