Visszapillantás az elmúlt 1935. évre

Ködös, nyirkos az időjárás. Az utcákon meleg gúnyába összehúzódó járókelők arcáról gondterhes komorság Pátszik. Mintha a ragyogó fény és . Szín nélküli idő árnyéka borulna az emberek arcára. Nem is csoda. Ismét elröppent az örök idők múló évei között egy küzdelmes esztendő. Ki tudja az új esztendő előre vetődő terhes felhőinek árnyékát eloszlatja-e szegény magyarok által már évek óta várt mindennapi megélhetés jobbrafordulásának reményteljes napsugara? Mert bizony az elmúlt év sok könnyet fakasztott. Az a héroszi küzdelem, amit csonka hazánk fiai, elszakított magyar testvéreink az elmúlt évben kifejtettek, valóban csodálatra méltó. Csak az isteni gondviselés hatalmas ereje volt képes kiváltani csüggedő lelkünkből a türelem, áldozatkészség, munkaszeretet, egymás iránti megértés, élni akarás nagyszerű teljesítményét.

Bármerre néztünk, mindenütt a rend, békesség utáni törekvés megnyilatkozását találtuk az elmúlt esztendőben. Kormányzatunk hivatott vezetőit az a gondolat hatotta át, hogy elesettségünkben, az adottságok között ott segítsen, ahol a baj, a szükség a legnagyobb. Eléggé nem méltányolható nehéz küzdelmében a magyar közös érdek, az összetartozandóság felébresztése és állandó ébrentartása volt a legfontosabb célkitűzése, tudva azt, hogy az elmúlt év, de a jövő idők feltornyosuló akadályait is csak közös erővel, vállvetve rombolhatjuk szét. Szép Hazánk szétdarabolásával, minden percben támadásra, kegyetlen megsemmisítésünkre kész ellenségtől körülvéve az elmúlt évben is csak egymás hátának támaszkodva, belső rend, nyugalom fegyverével voltunk képesek védekezni. Hisszük és reméljük, hogy ennek az áldozatkészségnek az eljövendő évek meghozzák a gyümölcsét.

Gazdasági szempontból az elmúlt 1935. év mostohaságával túltett a megelőző 1934. éven. Ezt közvetlen a földet túró, annak terméséből élő testvéreink érezték. Megelőző évben április közepén vígan folyt a fürdőzés, a strand-élet. A vízben lubickoló fürdőzők nem gondolhatták, míly nagy csapást hoz a gazdatársadalomra, a kereskedő, iparos és fogyasztóközönségre a szokatlan hőség. A gabonafélék alig szökkentek kalászba, máris megérlelte, megsárgította azokat a szokatlan korai szárazság. A gazda verejtékes, fáradságos munkája után szalma, szem alig került a szérűbe. Reménykedtünk, azzal vigasztalva magunkat, hogy rossz után jön a jó. Sajnos nem így történt. Az elmúlt esztendő kegyetlen szárazsága, ha nem is a virágot fakasztó májusban következett el, de eljött később, hogy mindnyájunk reménységében, a gazdasági termésben ádáz pusztítást tegyen. Ezt megelőzőleg beköszöntött a kései fagy, amely a gyümölcsöt, szőlőt, kerít terményeket 7-9 C fokos hidegével majdnem száz százalékig tönkretette. Vármegyénkben az úgynevezett feketeföldeken évtizedek óta nem tapasztalt kései fagy a gazdasági növényekben, búza, árpa, zab, tengeri és takarmányfélékben is elvégezte kegyetlen munkáját. Ami tőben el nem fagyott s így amit le nem kellett ~ kaszálni, fejlődésben visszamaradt. Az edzett, fagyot is jól álló gyomnövények zavartalanul fejlődtek, túlnőve a visszavetett kultúrnövényzetet. Az aratás előtt 5-6 nappal beköszöntő forróság a megmaradt kalászokat úgyszólván leperzselte s így minden szemtermő élet megszorult, a cséplőgépből gyom és ocsu folydogált a gazda zsákjába. Adótartozásunkat, kamatokat ha kifizettük, velőmagra, megélhetésre alig valami vagy semmi sem maradt. Az állattenyésztés helyzete sem volt sokkal jobb. A korán kisült legelők a gyengén telelt jószágnak nem nyújtottak elegendő táplálékot. A sertésvész, orbánc az elmúlt évben is megkövetelte a maga áldozatát. Á csekély takarmánytermés, külföldi kiviteli lehetőségek korlátozottsága következtében az állattárak felette alacsonyak voltak. Csak itt említjük meg, hogy a választott malacok darabonként a piacon alig egy-két pengőért cseréltek gazdát.

Régi igazság, ha a gazdának jól megy a dolga, boldogulhat az iparos, kereskedő, a nincstelen munkás is. Az elmúlt évben a gazda baját fájdalmasan érezte a többi dolgozni akaró foglalkozási ág is. Ilyen állapotok között óriási gondot okozott vármegyénk vezetőségének a kenyér nélkül maradt földmunkások, iparosok, ellátatlan szegényeknek átteleltetése. Egy vigasztalhat bennünket, tudniillik az elmúlt rossz esztendő nem a mi hibánk, mulasztásunk következménye. Megtette a szokott módon mindenki a kötelességét, azonban az akaratunkon kívül álló körülmények a megelőző évnél még kegyetlenebbül tették tönkre reménységeinket.

Általános közgazdasági életünkben a legmagasabb intéző köreink éleslátása, akarata következtében bizonyos mérvű javulás mutatkozott. A gazdavédelmi rendelet, a tíz holdon aluli eladósodott gazdák helyzetének rendezése jótékony hatással volt, bár a gazda védettségével az amúgy is gyenge hitelélet majdnem teljesen megbénult. A hitel, a forgótőke: hiányát érezte minden termelési ág. Sajnos e téren is megállapíthatjuk, hogy az elmúlt év céltudatos törekvései elégteleneknek bizonyultak, mert itt is a rajtunk kívül álló okok, az általános európai politikai, közgazdasági viszonyok szomorú hatását kellett elszenvednünk. Addig, míg az egész világ életét intéző nagy nemzetek és azok kiválasztott vezetői be nem látják, hogy amíg a Duna völgyében, de az egész földkerekségen az általános politikai helyzetet az igazság és méltányosság szellemében nem rendezik - gazdasági javulás nem várható. Csak a rendezett viszonyok és biztos alapokon nyugvó munka várhat és kaphat hitelt, Bizonytalan politikai területeken élő nemzetek elől a külföldi nagytőke elzárkózik, sőt menekül előle. Márpedig régi igazság az, hogy hitel nélkül nincs termelés, nincs fogyasztás. Érezzük és tudjuk, hogy ezen visszás helyzet előbb vagy utóbb, meg fog szűnni.

A különböző társadalmi egyesületek az elmúlt évben szép sikerrel tevékenykedtek. Az egyes felekezetekhez tartozó nőegyletek a legszegényebb társadalmi réteg gyermekein, elaggottaín, betegein segítettek. .A Stefánia Egyesület a gyermekvédelem terén fejtett ki áldásos tevékenykedést. A különböző foglalkozási ágak szellemi fejlesztését szolgálták az iskolán kívüli népművelési előadások, a gazdák szaktudása érdekében a gazdasági sorozatos előadások és tanfolyamok. Nem szabad elhallgatnunk a gazdák, iparosok, más társadalmi egyesületek műkedvelői jótékony célú előadásait sem, mert ezek is a magyar közélet előbbre vitelét szolgálták.

Az ó-esztendő társadalmunkat megkímélte a nagyobb mérvű járványoktól, betegségektől. A szokott influenza-járvány több megbetegedést idézett elő, igen sok esetben középfülgyulladás kiséretében.

Kultúrnövényzetünket szokatlan rovarkár, gombabetegség nem érte, hála az isteni gondviselésnek csapásszámbamenő jégverés, szélvihar is elkerülte határunkat.

Midőn búcsút mondunk az elmult 1935. mostoha esztendőnek, a jó Istenbe vetett bizalommal nézünk az új év elé. Erős elszántsággal, élniakarással vesszük fel az élet nehéz küzdelmét, mert erős a hitünk, hogy az elkövetkezendő idő kárpótolja az elmult esztendő veszteségeit.

Magyarok! Testvéreim! Apáink ezer esztendeig vérzivatarok között állták a nehéz küzdelmet, az ő hitükkel bízzunk egy szebb, boldogabb idő eljövetelében, édes Hazánk feltámadásában.
 

Weisz Béla

műbútorasztalos

Szarvas, I., Nagybetlehem utca 484.

Készít műbútort művészi tervek szerint

Antik bútorokat javít
 

Karácsonyi és újévi,

valamint nász és jegyajándékokat

a legnagyobb választékban,

a legjutányosabb árakon,

RÉSZLETRE is vásárolható

FLEIISCHER JENŐ

óra és ékszerüzletében.
 
 

Óra, ékszer és optikai cikk javítása

olcsón és pontosan eszközöltetik.
 
 

Nagy választék

mindenféle optikai cikkekben!
 
 

Apró képek Szarvas 1935. évi vallási,társadalmii,

politikai, művészeti életéből

A lassan elmúló 1935. esztendő a Szarvas lakosságát annyira jellemző szelíd, békés lelkiségének megfelelően csendesen, alkotó és szebb jövendőt váró reménykedéssel telt el mind a mai napig, Mlegtépett, sokat szenvedett Hazánk körül kísértetiesen zúg a Sors őrült iramban előrevágató kereke. Új korszak küszöbén állunk és amikor hittelhisszük, hogy porigalázott, kultúrában sokkal alantabb álló népek prédájául dobott országunkra csak szebb, jobb idők jöhetnek, tekintsünk most vissza megnyugtató érzésekkel egy évi multunkra, hogy minden cselekedetünkel a legjobb érzésünk, hogy minden egyházi, társadalmi, politikai és művészeti ténykedésünket a legszebb akarás és legnemesebb célkitűzés hevítette és vezette. Nyugodt lélekkel, erős szívvel visszanézve az új esztendő küszöbén az elmult évre, jól végzett munkánk tudatában, biztos érzésekkel hirdessük, hogy nemzeti és egyházi célkitűzéseink egykoron a legteljesebb sikerre és magyar álmaink megvalósulásához vezetnek.

Egy év története a nagy Mindenség mérhetetlenségében apró parány csak. Különösen egy kis városka élete elvész a világ végességének nagy kakofoniájában. De nekünk mégis kedves minden apró emléke: minden kis megnyilvánulása, minden parányi eseménye. Hiszen benne éltünk, részesei voltunk ennek az elmúló évnek minden örömében, bújában. Most pedig rögzítsük le ezeket a városunkbeli eseményeket azzal hogy egy csokorba gyűjtve láthassuk, hogy ha bár piciny is a nagy világ történések orkeszterében, mégis annak egy részese, mely nélkül nemcsak városunk történelme, de Hazánk történelme se lenne teljes, hiszen kicsiny dolgokból adódnak a nagy összességelv.

Január. Az új esztendő első megmozdulása a nemzeti szellem jegyében folyt le. A megvalósulásra váró „Magyarország közepe emlékmű` tervezete mellett a Vajda Péter gimnázium közszeretetben álló tornatanára, Oláh Miklós felvetette az eszmét, hogy Nagy-Magyarország közepén Szarvas határában alapítsák meg Trianonfalvát is, mely a felállítandó kő emlék mellett a legtöbbet beszélő élő emlék a Magyarországot ért, égbe kiáltó igazságtalanságot hirdesse s legyen a Nagy-Magyarország feltáma fiásába vetett rendíthetetlen hit szimbóluma. - Ebben a hónapban terjedt el az a vészhír, hogy a kormány más vidéki gazdasági ískola renta bilissá tevése érdekében a Tessedik gazdasági tanintézetet elhelyezi Szarvasról. Szarvas lakossága egyöntetűen megmozdult az oly fontos nemzetgazdasági szerepet betöltő tanintézet ittmaradása érdekében és átirattal, Illetve kérelemmel fordult az ország miniszterelnökéhez ezen ügyben

Ugyanekkor erőteljes mozgalom indult meg a piactér kikövezése érdekében is, melynek élére dr. Tóth Pál országgyűlési képviselőn kívül vitéz Biki Nagy Imre főjegyző és Dauda Mihály községi bíró állottak. A hadirokkantak egyesülete az új esztendő első napjára virradó éjjel nagysikerű műkedvelő előadást rendezett és a feledhetetlen éjszaka re ményteljes bevezetője volt az új esztendőnek. -- Szarvas szegényebbsorsú társadalma e hónapban indított mozgalmat a napközi otthonok felállítása érdekében is, miknek felállítását reménykedv;. várja a munkásosztály. - Miron Lajos póstafőnököt Zalaegerszegre áthelyezik. - Fetzer József esperes-plébános, pápai kamarást az egyházmegye kormányzója az Unio Cleri és a Hitterjesztési Egyesületek egyházmegyei igazgatójává„ valamint a Jézus Szíve Szövetség igazgatójává nevezi ki. -- Kiss István szarvasi bankigazgató 53 éves korában meghalt. - Az állami elemi iskolához Kollár Ivánnét kinevezik. - Dauda Mihály községi bírát a vármegye testnevelési felügyelője a levente-intézmények érdekében kifejtett munkásságáért dicsérő oklevéllel kitünteti. - A szarvasi frontharcosok jólsikerült bálat rendeznek. -- Megalakul a Nyugdíjasok Egyesülete. Elnök Némethy Samu, alelnök Lászlóffy István lettek. -- A szarvasi KIE nagy sikerrel előadja egy irredenta előadás keretében Krón Ferenc árvaatya lelkész „Igazságot Magyarországnak" című színdarabját. - A Községiválasztás a polgári pártok győzelmével végződött. --- A vajda Péter gimnázium értékes Madách-emlékünnepélyt rendezett. Megnyitót Tótfalusi Aladár tanár mondott. - A Méhészeti egyesület "tanfolyama nagy sikerrel zárult. A szervezés munkája Wagner Géza gimn. tanár, a bizottság ügyv. alelnökének nagy agilitását dicséri. -- Az ev. egyház tanácsa elhatározza, hogy az ótemplom 1938. évi, 150 éves alapítási jubileumát nagy ünnepségek kíséretében rendezi meg. - Részleges holdfogyatkozás volt. - A Gazdaifjak Önképzőköre teltház előtt a „Gyimesi vadvirág"-ot adta elő, Litauszki István pompás rendezésében.

Február. A Levente-Egyesület pompásan sikerült, magyaros hangulatú tisztibálja vezette be a hónapot. - A község lakossága új elöjáróságot választott. A választáson a polgári pártok jelöltjei kerültek be. Bírónak ismét Dauda Mihályt választották rneg. A szociáldemokraták nem vettek részt a választáson. - Nagy siker mellett folyt le a Kereskedőalkalmazottak Egyesületének álarcos-bálja. -- 11-én hatalmas hóvihar és szibériai időjárás tombolt. A hófúvás tanyákat temetett el és az országúti forgalmat napokra megbénította. A gazdasági tanintézet rneteorológiai állomása 31 C° hideget mért. -- A gimnázium ifjúsága megérdemelt siker mellett, pompás előadásban adta elő Bónyi: .Az elcserélt ember.c. színművét. - A Szarvasi Ipartestület jelentése szerint 626 önálló iparos van Szarvason. - A szegedi egyetemi ifjúság műsoros táncestélyt rendezett. - Az Ipartestület közgyűlése nagy viták mellett folyt le.

Március. A Kereskedők Egyesülete közgyűlésén elhatározza, hogy székházat létesít. - Március Idusát lelkesen ünnepelte Szarvas társadalma. A Kossuth-téri nagyszabású ünnepségen Szelényi János ev. lelkész mondott gyönyörűen felépített beszédet. -- A gazdasági tanintézet tornatanárává Ozman Jenő vívómestert nevezik ki. - A Gróf Bolza Pálné Leányegyesület elnökévé Láposi Kornélia tanárnőt választják meg. - Pajtás Gyula békésszentandrási főjegyző meghalt. -- A szarvasi választópolgárság ismét dr. Tóth Pált választja meg képviselőjéül.

Április. Április hó első napján egy hatalmas meteor lehullása világította meg az estét. A meteor hullásának vonalát percekig látni lehetett. - A szarvasi szimfónikusok nagysikerű hangversenyt rendeztek, Nagy gazdagyűlés volt Szarvason, melyen Varga László kamarai titkár tartott előadást s adta át a kamara kitüntetését id. Sápszki Pálnak, aki 92 évig dolgozott, mint gazdasági cseléd hőséggel vitéz Tepliczky Jánosnál. - A Polgári Lövészegylet közgyűlésén elnöknek Takátsy Sándor főmérnökök választották meg. - Iskoláink és társadalmi egyesületeink kegyeletes keretelv közölt ünnepelték meg II. Rákóczi Ferenc halálának 200 éves fordulóját. - A Kereskedőalkalmazottak Egyesülete Orosz Iván pompás rendezésében megérdemelt siker mellett adta elő a „Juhászlegény szegény juhászlegény" című magyaros operettet.

Május. A község képviselőtestületének közgyűlésén dr. Molnár János községi ügyvezető-orvos tartalmas jelentésében számolt be a község közegészségügyi viszonyairól. Jelentése szerint Szarvason 96 elemi iskola és ugyanannyi korcsma van. - Polgári Kör elnökévé vitéz Biki Nagy Imre főjegyzőt választják meg. - A szarvasi eserkészek nagyszabású cserkésznapot rendeztek. - A Nemzeti Egység nagy bankettet rendezett dr. Tóth Pál képviselő tiszteletére. - Átadták hivatásának a Levente Egyesület pompás otthonát. - A Levente-Egyesület közgyűlésén elnöknek ismét dr. Aszódi Imre vezető-járásbírót választották meg. - A Thália Színház vendégszerepel Szarvason. - Kontra Károly 1akatos újabb találmányt mutat be. Az új kályhát „Villám" néven hozza forgalomba, Erős fagy vonult el a szarvasi határ felett. A termés nagyrészét megsemmisítette. Idős emberek hetven évvel ezelőtt éltek meg hasonló májusi fagyot. - Az ev. egyház nagysikerű és lelki épülést nyújtó evangélikus napokat rendezett. Számos vendégszónok előadásaiban gyünyörködött ela hatalmas közönség. -- Szarvas lakossága kegyeletes ünnepségen emlékezik meg a Hűsölt emlékéről. A Hősi Emlékmű előít rendezett szép ünnepségen Bartos Pál ev. lelkész mondott gyönyörű, hazafiasságtól izzó beszédet.

Június. A Szarvasi Öregdiákok Szövetsége a Vajda Péter gimnázium igazgatóságával karöltve nagyszabású ünnepségeket rendezett, melyen szeretetteljes ünneplésben részesítették a bányakerület nagynevű püspökét dr. Raffay Sándort, aki ez alkalommal tartotta rneg ötven éves érettségi találkozóját. Ugyanekkor Chován Kálmánnak, a világhírű zenepedagógus, zongoraművész emlékezetére emléktáblát állítottak a tanítónőképző-intézet Falába. A modern elgondolású, sok lelkiséget kihozó relief Boda Béla fiatal szobrászművész alkotása. Emléktáblával jelölték meg a granárium udvarán a régi tanítói lakban Chován Zsigmond emlékezetét is. Az ünnepségekre a megszállott terülelekről is sok öregdiák jött Szarvasra. A Szarvasi Kózlöny Nyomda- és Lapkiadóvállalat csinos kiállítású kötetben kiadta Orosz Iván legújabb verseit "Pán hétágú sípján" címmel. A jeles szarvasi költő verskötete a fővárosi lapoknál is nagy sikert aratott. - A Szarvasi Vívó Club ismét megrendezte a Terstyánszky-emléltversenyt. A vándordíjat Rajcsányi László nyerte el. - Pataki János, a szarvasi ev. elemi iskolák kiváló igazgatója 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. - Az ev. egyház Puspam S. John hittérítőnőt Madraba küldte ki a misszió egyesület adományaiból. - Rohony Pál, Rohoska Lajos 25, Hanzó Mihály 30 évi tanítói jubileumukat nagy lelkesedéssel ünnepelte meg kiterjedt , baráti és tisztelői köre. Meleg ünneplésben részesítették Lászlóffy Rózsi óvónőt is, aki 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. - Károlyi József ' színtársulata megkezdte 6 hetes színiszezonját. - A gazdászok sárgulási ünnepélye nagy érdeklődés mellett folyt le. - Az OMGE tanulmányi kirándulást tett a Tessedik gazdasági tanintézetben. - A gimnáziumi érettségi vizsgálatokat dr. Raffay Sándor püspök vezette le. ---- A Levente Egyesület évzáró tornaünnepe jelentős siker mellett ment végbe.

Július. A gazdasági tanintézet kiváló tanárát, Molnár Béla gépészmérnököt, a műszaki tanszék vezetőjét rendes tanárrá nevezik ki. -- A ' nagy szárazság kipusztulással fenyegeti a kapásnövényeket és a tengerit. - A frontharcosok dr. Schauer Gábor felszólítására elhatározzák, hogy behozzák az .,Együtt voltunk! - Együtt leszünk! frontharcos köszöntést és a "Nagy Magyarország közepe emlékmű" megvalósításáért a legerőteljesebb propagandát indítják. - A szarvasi Vajda Péter gimnázium évvégi értesítője gazdag tartalommal ,jelent meg. Az értesítőben dr. Nádor Jenő írt értékes tanulmányt „Rákóczi történelmi hagyatéka" címmel. - Az ev. elemi iskolák igazgatójául Rohoska Géza orgonistatanítót választották meg. -- A kultuszminiszter dr. Weidlein Jánost, a Vajda Péter gimnázium tudós tanárát rendes tanárrá léptette elő. - Kutlik Endre c. tankerületi főigazgató, a gimnázium nyug. tanára arany-,Holéczy• Béla állampénztári tanácsos ezüstlattodalmaikat- ülték meg. - A vármegye törvényhatósága nyugdíjazta dr. Tóth Pál községi orvost és Palkovics Mária irodatisztet. - A szarvasi gimnáziumi cserkészcsapat két héten át táborozott a Balaton mellett. - A gimnázium az iskola zenetanárául Szederkényi Nándort választotta meg.

Augusztus. A szarvasi Turul és Bocskay fuzionált. - A Szarvasi Nyugdíjasok: Egyesülete dr. Tóth Pál országgyűlési képviselőt és dr. Schauer Gábor főszolgabírót díszelnökökké választotta. - Nagy vihar vonult el Szarvas felett. A villám a Bolza-majorban több hatalmas szalmakazalt felgyújtott. - Nagysikerű és látványos Körös-estet rendeztek a Körösön. A Békésszentandrás-Szarvas közötti Holt-Körös távúszó bajnokságot Dömsödi József (Orosháza) nyerte. --- A Stefánia Szövetség elnökéül dr. Schauer Gábornét választottál: meg. - Szarvas község képviselőtestülete elhatározza, hogy az országos vásárt ezután csütörtök, péntek és szombati napokon tartja meg. - Rajaobelina madagaszkári maláj ev. lelkész előadási tartoll Szarvason. - Vitéz Bánky Róbert kamaraszínháza tíz estén át vendégszerepelt a színházban.

Szeptember. A Szarvasi Ipartestület óriási érdeklődés mellett tartotta meg fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett jubiláris ünnepségeit. A díszközgyűlésen 15 szarvasi iparosmestert tüntettek ki az Iparkamara oklevelével, akit: 50 évvel ezelőtt résztvettek az Ipartestület megalakításában. Ez alkalommal ipari kiállítást és vásárt is rendeztek osztatlan nagy siker mellett. - A szarvasi Luther-tanítónőképző tanintézet felügyelőbizottsága a magyar-német tanszékre Zsolnai Etel okt. Tanárnőt választotta meg. - A Nemzeti Egység választmánya a szarvasi útépítések folytatását és szarvasi munkások alkalmazását kéri a vármegyétől. Erőteljes mozgalmat indítottak a Kossuth-tér kikövezése, a Sirató-bezina't rész járdával való ellátása, az ifjúsági-, női- és munkáscsoportok felállítása érdekében.

Október. Október 6-át, nagy nemzeti gyászünnepünket kegyelettel ünnepelte meg a község ifjúsága és társadalma. A kegyeleti stafétát a gazdasági tanintézet futói nyertélc. - A „Szarvasi Közlöny" hatalmas cikkben foglalkozik egy csabai hitelcég szarvasi propagandájával s élesen kikel annak terjeszkedése ellen. - Az ev. egyház tanítót választ Hanó János személyében. -- Szarka Gyula postatiszt 25 éves szolgálati jubileumát ünnepli meg. - Elhalt Dérczy Antal népfelkelő százados. - A ' Levente-Egyesület jólsikerült műsoros-estet rendez. - A szarvasi járásbírósághoz telekkönyvvezetőnek dr. Csont Jenőt nevezik ki. - A gimnázium felügyelőbizottsága gyűlést tart dr. Melich János tud. egyet. tanár elnöklésével. -- A gimnázium 67 növendéke tanulmányi kiránduláson vesz részt. - Megkezdődnek a népművelési előadások. -- A HangyaSzövetkezet szervező gyűlést tart a Vigadóban. - Díszes kiállítású észt. albumot kapnak az állami elemi iskola tanulói.
 

A szivacs

írta: Krón Ferenc.

A mult a jelen szárnyán sokszor visszatér. Most is az elrablott Bácskából tért vissza egy régi, de emlékeim között nagyon Friss esemény, az osztályszivaccsal kapcsolatos igaz történet. Reggel háromnegyed nyolckor, amikor a marcona Mátyás bá megnyitotta az alma mater kapuját mindenki befelé törtetett, mert mindenki attól tartott, hogy a tizenharmadik lesz. Erre a szerencsétlenre mindenki szánalommal nézett - kivéve, ha spicli vagy stréber volt az illető, - mert holtbiztos volt, hogy bebundázik. A tizenharmadik bizonyos apátiával megadta magát kikerülhetetlen sorsának, még akkor is ha úgy érezte, hogy el van készülve. Így történt velem is. Öt nehéz óra egymásutánja várt ránk, a hatodik érzékem azt súgta, hogy felelni fogok. Korán ott döngtem a gimnázium táján, hogy lehetőleg elsőnek jussak be az osztályba Sikerült. Az első órán algebra volt, minden órán Dante poklának minden kínját éltem át, mert jó tanárom örökké folytonossági hiányokat fedezett fel tudásomban, amit én magam is éreztem. E hiányt igyekeztern pótolni, amiért is nagy hévvel nekifogtam a tangens tétel levezetéséhez. Közben eszembe jutott, hogy meg kellene számolni, hogy ki lesz a tizenharmadik, a sors által kjelölt bundafogó A krétával és szivaccsal a kezemben az ajtóhoz állok és mondom 12,

no most, alti bejön, annak a képéhez nyomom a szivacsot. Nyílik az ajtó, én mint aki hallását és szemevilágát elveszítette, elkiálltom magam tizenhárom és már nyomom is a szivacsot a tizenharmadik ábrázatához. Mindez villámgyorsan történt, csakhogy a villám engem sújtott a sárgaföldig. A tizenharmadik a folyosón ügyeletes osztályfőnököm volt, aki azt a két, képlettel jól megtömött tárgyat: s fizikát és algebrát tanította. Az arcáról csurgott a krétás lé, a kabátján villámgyors műveletemnek meg voltak a félreismerhetetlen nyomai. Vészjóslón nézett rám, elfordult s bement a tanáriba. Minden leckét elfelejtettem, egész énem csak imádkozni tudott s úgy hirtelenjében a következő könyörgés tört ki nyögdécselő hangon belőlem : „Uram sok csodát műveltél, könyörgő fiad imájára nyisd meg a Földet és nyelessél el vele vagy küld el Illés tüzes szekerét, hogy az, égbe kocsikázhassak rajta még, ha egy kicsit megpörkölődök is". De úgylátszik a jó Isten az osztályfőnököm pártjára állt, mert néhány perc mulva szemtől-szemben állunk egymással. Vagyis az én szemem a földre szegzetten még mindig a föld megnyílását várta. A két hidegrázó óra minden veszély nélkül elmult. Osztályfőnököm arra sem tartott érdemesnek, hogy egy jól megérdemelt bunda erejéig megbüntessen. De nem úgy a másik három, egymásután kihívtak és egymásután szekundára ponáltak. Zúgott a fejem, előkészültem a végítéletre. Délután a népkerti séta közben rájöttem, hogy végtére amiatt a szivacs miatt nem érdemes búsulni, de tizenháromig számolni nem fogok többé, nekem egyszer sikerült, elég volt belőle. 30 év után együtt voltunk osztályfőnökömmel a találkozón. Ahogy kezet szorítottunk, azonnal így szólt : „Nincsnálad a szivacs."- Szánalmas arcot vágtam; de azután hirtelen eszembe jutott, nincs már notesze a tanáromnak, nem kell félnem a bundától s jókedvűen felújítottuk a rossz emléket. Az asztalnál tizenhárman ültünk, nem voltunk már babonás diákol., hanem tizenhárom próbás vihart állt Bácskánkért síró honfiak.
 

Versek ifj. Vitéz Zerniváry Szilárdtól

Erika	Kottatartó
A neved esti lágy harangszó	Az életem örök kottáját
Zengő hegedűk sóhaja,	Ráleszem minden könnyezőre
Cselló zenéje, melynek húrja	S az elmúlás játszik belőle.
Az angyalok aranyhaja
A neved üde pálmazsongás,	Ráterítem az almafákra,
A nyári szél a szív felett,	Hogy a tavasz a bimbós ágon
A Te neved hinti a könnyet,	Az én kottámból muzsikáljon.
A vágyat és az éneket
A Te neved a tél s a nyár is,	Ráterítem a vadvirágra
A szerenád, a millió	Egy méh a pipacsról felissza
Tarka szín, a rétek füvében,	S dalom mézével repül vissza.
A harmat és a téli hó.
A Te neved ünnepi zsoltár,	De a legszebbik kottatartóm
Az imádságom és hitem,	Ugye elhiszed Erika ?
S mint aranyfényben úszó árnyék,	A Te szíved, a Te szíved.
végigkisér az életen.

Képeslap
 
 

Egy képeslap a szerelem,

Színes benne a kép, a szó,

Főszerkesztő maga a Nyár,

És az álom a kiadó.
 
 

Címe hol: Bánat, hol : Öröm,

A sóhaj apróhirdetés ;

A vágy rézkarc, -- aranyszínű,

Amit a nyár a szívre vés.
 
 

S az első csók lírai vers,

Forró regény vagy tárcacikk,

De mindig odaírható

„Folytatása következik”.
 
 
 
 

Bracsok csárdás

Írta : Jeszenszki József.

Ma már csak nagyon kevesen tudják azt, hogy az. 1722-ben idetelepített nógrádi, gömöri és zólyomi őseink mennyi bámulatosan szép népszokást hoztak magukkal a felföldről, amelyek a későbbi, azóta már régen igaz magyarokká lett unokák lelkeiben itt-ott élénken megmaradtak ugyan, de lassan eltünnek a feledés homályába.

Ilyen például a Bracsok-csárdás.

Nem tudni, hogyan támadt, mikor keletkezett, csak egy igaz hogy eredetien szarvasi.

Szeretném átmenteni jövő unokáink számára is a Szvatopluk morva herceg zengzetes nyelvén oly lágyan csengő melódiáját ennek az édes-bús nótának, amely egyszer nagyon-nagyon régen talán úgy szüle tett meg a nép ajkán, mint megannyi szívhezszóló dal, amely egy nemzet minden örömét és fájdalmát kacagja vagy sírja el. Nem tudni, hogy hogyan támadt. Talán az őszi szél csendes susogása hozta magával messzi tájakról, a szelíden csobogó, szőkevizű Hernád partjáról vagy talán az estharang sírta bele a csendes körösparti kis falu reménytelen éjszakájába. Ki tudja?

Sokat kerestem, kutattam utána régi írások, megsárgult, poros fóliánsok között, érdeklődtem felőle a régi, jó öregeknél és végre is a sok különböző vélemény oda csúcsosodott ki, hogy a Bracsok-csárdás szerzője nem lehetett más, mint néha való jó Bracsok János uram, aki az 1840-es években tanító volt a szarvasi evangelikus egyháznál. Az alacsonytermetű, muzikális lelkületű emberkét, mint mondják nem egyszer úgy kellett erővel elcipelni a harmónium klaviatúrája mellől, hogy a már rég egybesereglett, éktelen ordítozások kiséretében verekedő nebulóknak szellemi táplálékot nyújtson az iskola katedrájáról, ha máskép nem, a jó öreg mogyorófavessző félelmetes körforgása kiséretében.

Amennyiben a százszázalékig épen hitelesnek nem mondható adatokból és a szóhagyományok nyomán megállapíthattam, hogy a Bracsok-csárdás keletkezése a szabadságharc idejére vezethető vissza s valószínű, hogy eredetileg verbunkosnak készült.

A hetvenes években még erősen dívik a magyar csárdásra kreált tánc, amikoris a gróf Mitrowslcy-kastély parkjában (a mai községháza helyén) ugyancsak ropták á jellegzetes, tulipánokkal kivarrott „lajbijú", kihúzott ingelejű „csárdások" (valószínű, hogy épen eme táncuk miatt kapták a „csárdás" elnevezést), meg a tizenháromszoknyás, pirosarcú, szöghajú szláv szépségek, hogy a mulatság végeztével ölre menjenek a legények és változó szerencsével védjék meg a „Tusjacka sztrana" vagy az „Aszódszká sztrana"-i hegemóniát.

A "vecsjerkákon" itt-ott még felhangzik a Bracsok-csárdás nehéz-variációjú, de fülbemászó édes-bús zenéje s akad még egy-két táncospár, akik kipattannak az alacsony mestergerendájú, fehérremeszelt szoba közepére, hogy kéz a kézben ellejtsék az örökszép csárdás ritmikus táncát. De mint minden a földön, lassan ez is elvész, tovatűnik a mult ködébe, hogy aztán csak mint egy régi, visszajáró emlék maradjon meg a min dent hamar elfeledő emberek lelkében.
 

Az elegáns urak szabója GUNDA MIHÁLY

Kerület, 199. szám.

Készít a legújabb szabásmnták szerint divatos férfiöltönyöket,

felöltőket és télikabátokat

A Szarvasi Ipartestület ötvenéves történte

Írta és a jubileumi díszközgyűlésen elmondotta Tákos Lajos ipt. Jegyző.

Midőn ipartestületünk ötvenéves fennállását ünnepli és amikor ezen félszázados határkőnél zászlaját, mint a boldoguláshoz vezető összetartás és az egymás iránti szeretet és megbecsülés külső szimbólumát kibontja, hogy a kibontott zászló alatt mind ama magasztos eszméket és elgondolásokat, melyeket a haza felvirágoztatása, a magyar ipar fejlődése és a testvéri összetartás érdekében elérni célul tűzött ki, kívánatos, hogy siker koronázza.

Amidőn ipartestületünk ötvenéves multjára visszatekintünk, elmondhatjuk, hogy ezen hosszú idők alatt az ipartestületek szimbóluma és a magyar ipar fejlődése oly magas nívóra emelkedett, hogy ha párhuzamot vonunk a régi rendszer és az újabb törvényadta rendeletek között, bátran megállapíthatjuk azt a tényt és valóságot, hogy csak az újabb kor adta meg az iparnak is azt a lökést, amellyel fejlődésének mai színvonalát elérhette.

Azonban, hogy a mult és a mai kor iparfejlődését és gyakorlatait röviden megismertessem, tekintsünk vissza az úgynevezett céhrendszer korszakára, annak gyakorlati tulajdonságaira és egyúttal sokesetben áldásos szokásaira is.

A magyar nemzet mielőtt mostani hazánkban megtelepedett, a népvándorlás hullámzása közben gyakran változtatta hazáját és nomád életet élt. Történeti és életviszonyai ilyeténképen megakadályozták, hogy városok alapítására és városi élet kifejlesztésére gondolhatott volna. Szükségét sem érezte, a nép szellemével és életmódjával sem fért össze. Mint téres mezőket szerető pusztai nép, szűk falak és korlátok között nem érezte jól magát, építőanyagot gyéren talált volna vándorlása útirányában. Házieszközökkel pedig maguk látták el magukat.

A népvándorlás forgataga, az egymást követő és felváltó különböző népfajok harca öt század óta dúlta, pusztította azt a csekély civilizációt, melyet itt a rómaiak három évszázados uralma alkotott. Magyarországnak a II. század utolsó évtizedében való elfoglalása alkalmával a római korból a magyarokra csak romok maradtak. Az új haza első két emberöltőjénél a kalandvágy az uralkodó szenvedély.

Az utolsó vezér, Géza fejedelem szüntette meg a rendetlen életmódot és erősen hozzálát a végleges letelepítéshez. Szent István az első király fejezi be azt a törzs- és nemzetségi közös birtokoknak állami, községí és részben családi birtokokká való átalakításával. Neki tulajdoníthatjuk az országnak vármegyékre való felosztását és vármegyei székhelyek alakítását.

Szent István egyébként is előmozdította a telepítési központok létesítését, elrendelte, hogy minden tíz falu egy-egy templomot építsen, melyekbe vasárnaponként istentiszteletre kellett összegyűlni a népnek. Ezek az összegyülekezések aztán alkalmul szolgáltak és fölhasználtattak a termesztvények és az ipari készítmények eladására és beszerzésére, azaz vásárok tartására. A heti ünnepnap jelölésére szolgáló vasárnap név maga is vásárnap szóból eredt. A magyar vásár szó pedig nem más, mint a török-tatár nyelvek „bazár" szava. A templomok körül épült „bazárok" itt-ott még napjainkig is fennmaradtak, szemmelláthatólag mutatván a történelmi fejlődésben a kapcsolatot.

Telepedési gócpontokul tehát a királyság és kereszténység első századában a várakat és templomokat tekinthetjük. A várak aljában és védelme alatt templomok környékén keletkeztek a népesebb községek. A községek fejlődése magába foglalta az ipar szükségletét is.

Az ipar eleinte természetesen háziipar volt, mely a nomád életmód között a nép szükségletét ki tudta elégíteni. A mezőgazdaságra áttérés azonban lassanként az ipar fejlettebb fokát, a kézműipart igényelte, miután mindinkább olyan szükségletek támadtak, melyeket minden háznál előállítani nem lehetett. Ez az állapot már a munkafejlesztést, munkafelosztást kívánta s a fejleltebb viszonyokat kielégítő iparcikkek előállítása szakértő iparosokat igényelt.

A község hol és mikor keletkezésére rendszerint történeti, természeti és földrajzi, meg nemzetgazdasági tényezők voltak az irányadók. A jelentékeny hajózható folyók mente s ahol a természet valamely kiaknázható helyül szolgált a telepedésre. gyarapodásra és idővel kedvező körülmények mellett községekké való fejlődésre.

Így alapult meg Szarvas község is a Hármas-Körös mentén a tizennyolcadik században.

A település utáni első évtizedekben szarvasi iparosokról alig lehet szó, mert a kevés számú és igénytelen földműves nép maga készítette a mindennapi élethez szükséges cikkeket.

Legrégibb hivatásos iparosok Szarvason a csizmadiák voltak nevezetes, hogy 1778-ban alakított céhjük a gyulai csizmadiák 1756-ban alapított céhje után a második céh volt Békés vármegyében. 1817-ben keletkezett a szarvasi asztalosok, kerékgyártók, kovácsok és tímárok céhje. Ugyanazon évben még két, voltakép külön iparágat folytató iparosok alkottak egy céhet : a szarvasi férfi- és szűrszabók. Ezekre nagy szükség volt, mert az általuk készített cikkek máshonnan hozva, tetemesen drágábbak voltak.

Azok az iparosok pedig, akik csekély számuknál fogva külön céhet nem alkothattak, más, többnyire rokon szakmát folytatókkal egyesültek egy céhbe. Így keletkezett 1840-ben a festők céhje, majd 1844-ben a lakatos, kádár és üveges mesterek céhje.

A céhek Szent István király óta álltak fenn, azonban rendszeresítve Mária Terézia idejében lettek. Szabadalmaikat a város tanácsától, földesuraiktól, a királytól vagy pedig a nádortól kapták.

A céh élén egy fő és egy al-céhmester állott, ők vezették a céh ügyeit, ellenőrizték a céhek mindenféle peres dolgait, nagyobb bűnügyeket, mint lopás, rablás vagy esetleg gyilkosság, általuk lett a megyénél feljelentve. Volt továbbá egy atyamester is, ennek kötelessége volt a mesterlegények felett atyáskodni.

Minden céh évenként újév napján választotta meg vezetőit, akiket esküvel kötelezett a céhben rendet tartani és igazságot szolgáltatn. Ezek vettek részt a székgyűléseken, hogy ott az iparosok érdekeit képviseljék. Az iparosok szabadon űzhették mesterségüket, árulhatták készítményeiket a piacon és házaiknál, tarthattak bármennyi legényt és inast. Egynél több mesterséget senki nem űzhetett, különben 20 forint bírságot fizetett. A céhbe lépésnél a mesterek felvételi díjakat tartoztak fizetni, melyek minden céh részére részletesen megállapítattak (1-10 forint) viaszban 2-4 fontot, borban 2-4 veder, azonkívül lakomákban. A rossz munkát a céhmester lefoglalta és a céh vagy a templom javára értékesítette. Amely céh más szabályokat alkotott, 24 ezüstforintot fizetett bírságul. A mesterlegények jó és illendő magaviselete birság alatt volt kötelező. Ha valaki leitta magát és az ital miatt eszét vesztette, büntetése 2 forint, szerencsejátékért 4-6 forint volt. Amely mesterlegény felmondás nélkül odébbállt, a céh utánaírt, hogy az okozott kárt térítse meg. Amely legény a mester házát meggyalázta, például rosszfajta nőt vitt be oda, azt a céh megbírságolta és előzte. A szitkozódó és kötekedő legény is bírságot fizetett. Úgy a mesterek, mint a mesterlegények templomlátogatása 20-40 krajcár büntetés terhe mellett volt kötelező, valamint az elhalt mester temetésén való megjelenés is.

A céhbe szervezett iparosok munkássága mellett a nagynevű Tessedik Sámuel ev. lelkész kezdeményezésére létesült Szarvason meglehetősen virágzó selyemipar, majd gyapjúszövő ipar is. Sok szegény családnak szerzett ez kenyeret az ínséges években. Azonban míhelyt a szükség elmult, azonnal elfeledték a keresetet, az ipart és a fabrikát, amivel nagyon derék vállalkozás szűnt meg.

Nevezetes, bár sikertelen vállalkozás volt az ipar terén Szarvason az elmult század második felében az indigógyártás, azonban mivel előállítása igen költséges volt, azért fennállása rövidéletű lett.

Továbbá nevezetes volt még Szarvasnak sörgyártása is, azonban a hozzáfűzött remények miután nem váltak be és mivel a község miatta nagy költségbe verte magát, nagy adókat kellett utána fizetni, jövedelme pedig kevés volt, ennélfogva a sörgyártást is beszüntették.

Az indigógyár községünk nyugati szélén, a sörgyár pedig a gazdasági tanintézet jelenlegi kertészeti telepén volt.

Gaál Pál szarvasi tímármester és Szloboda József vándortanító kezdeményezésére 1908-ban megalakult a szarvasi tímárüzem, amely 1909-ben kezdte meg működését s több-kevesebb megszakításokkal a mai napig is fennáll, azonban a törzsrészvényesek elhalálozása következtében jelenleg szünetel.

Iparágak szerint Szarvason mindig túlnyomó többségben voltak a csizmadiák, utánuk jöttek a szabók és kovácsok, azután az asztalosok, tímárok, ácsok, cipészek, lakatosok, szűcsök stb. Gyáripara községünknek a fent említett rövidéletű gyári vállalatoktól, majd a később alakított téglagyáraktól eltekintve kifejezetten nem volt, az őrlést is jó sokáig csak szárazmalmok és szélmalmok végezték. A legelső gőzmalmot 1854-ben építették fel (jelenleg Krebs-telep), működése 1895-ig tartott, amikor leégett. Közben azonban több hasonló gőzmalom keletkezett.

Megemlítésre méltó még a községi jéggyár, amely 1910-11. évben alakult, azonban a fogyasztás csekély volta miatt üzemét, sajnos, egyelőre beszüntették.

Miután azonban a mai korszellemnek a régi rendszer nem felelt meg, így 1848. június 9-én változtak a céhek szabályai, mivel érezhetők voltak, hogy a fejlődésnek indult viszonyainknál fogva nem felelnek meg az igényeknek ezek a korlátozó rendszabályok. Ez indította az abszolut kormányt arra, hogy 1859. december 20-án kiadja az Iparrendtartást, amely az iparszabadságot célozta és az iparfejlődést előmozdította volna, azonban az akkor is magyarérzelmű iparosokat, kik a szabadságharcot átélték és még mindig eltelve és átszellemülve az akkori időktől, ezen kormánytól még a jót sem akarták elfogadni. Végre minden oldalról megnyilvánított óhajnak megfelelni akarván, Magyarországnak alkotmányos kormánya 1869-ben terjesztette be az ipartörvényekre vonatkozó javaslatát, mely három év multán, 1872. évben törvényerőre is emeltetett és a céhek eltörlésével a korszaknak megfelelő iparhatóságok jöttek létre. Az 1872-iki ipartörvénynek célja az volt, hogy mikép lehet és mikép kell az iparszabadság elvének teljes fenntartása mellett iparosaink közt a rendet, a szervezetet biztosítani és mikép lehet egész erélyességgel keresztülvínni az iparfejlődésnek azon feltételét, hogy az iparostanoncok és segédek kellő oktatásban részesüljenek, mikép lehet az iparoktatást az iparszabadság teljes megóvása mellett úgy fejleszteni, amint azt egy erőteljes és haladásban levő ipar részére követelni kell. Ezen alapon szervezi azután az 1884. évi ipartörvény az iparhatóságokat, meghonosítja a munkakönyveket, szabályozza a tanonciskolák ügyét és a testületek viszonyát. Az ipartestületek meghonosítása egyike a legüdvösebb intézményeknek. Ezen intézmény által az iparosok ügyes-bajos dolgaikat maguk intézik el s ezen intézményben találják meg sok esetben jogaik védelmét is.

Örvendetes körülmény volt, hogy a szarvasi iparosság azonnal felismerte a kötelező úgy magukra, mint az ipar fejlődésére üdvös intézménynek szükséges voltát és már 1885. április 29-én Práznóvszky Ferenc szolgabíró. iparhatósági biztos elnöklete alatt megalakította a szarvasi ipartestületet. Első elnökéül Tepliczky János lett egyhangúlag megválasztva, jegyzőül ifj. Demcsák János, segédjegyzőül Petróczy Károly, pénztárnokul Konvalina Ferenc, ügyészül Haviár Dániel lettek szótöbbséggel megválasztva. Számvevőkül Darida Mihály, Blaskó János és Grósz Lambert. Előljárósági tagokul : Klenk József, Huba Sámuel, Liska János, Konyecsnyi János, Marsal János, Janurik András, Konyecsnyi András, Szabó Bálint, Kudlák Mihály, Csiszár János, Vostyjar Sámuel, Süle János, Kunstár Pál, Baginyi Pál, Lindenberger Ádám, Gaál János. Molítórisz Lajos, Petricz András, Vidlicska Míklós, Koreny József és Lévay Imre már régen jobblétre költözött iparosok lettek annakidején megválasztva. Ezen említett tisztviselők voltak a Szarvasi Ipartestület első úttörői s ami a későbbi jegyzőkönyvekből kitűnik és ami köztudomású is, hogy a kezdet nehézségeível meg kellett küzdeniök. Számítani kellett a helyzettel és úgy intézni a dolgokat, hogy a csekély 40 krajcáros évi díjakból a felmerülendő költségeket fedezhessék, ezen alapon vezettettek az ipartestület ügyei az évenkénti megválasztott elnökség és előljáróság által több-kevesebb vátozatossággal 1893, január 31-ig. Ugyanis az akkori elnökség elmulasztotta a közgyűlésnek az évi bevétel és kiadásról beszámolni, sem a költségelőirányzatot bemutatni, ennélfogva az új elnökség a felmerült differenciák fedezésére kénytelen volt módot találni olyformán, hogy a tagdíjat 40 krajcárról 80 krajcárra emelte fel. Ugyancsak 1893-ban alakult meg a segédek jólétének biztosítására az ipari betegsegélyző pénztár, amely céljának a józan és rendszeres kezelés mellett sokkal jobban megfelelt, mint a mai, általánosságban kifogásolt betegsegélyző pénztár Mivel pedig az ipartestületnek saját háza nem volt, ennélfogva 1888-ban kezdett az elöljáróság az ipartestületnek megfelelő házvétel eszméjével foglalkozni, dr. Lengyel Sándor iparhatósági biztos tette meg a házvételre az elfogadható ajánlatot az azon év március hó 22-én tartott rendkívüli elöljárósági ülésen. Ebből kindulva Opauszky István akkori elnök közbenjárására felvett 1500 forint kölcsönből vette meg az ipartestület az ifj. Mikolai János féle házat.

1896-ban dr. Krecsmárik János akkori főszolgabíró úr, aki az iparosságnak mindenkor hűséges és lelkes támogatója volt, indítványt tett az iparosság részére felállítandó árucsarnok iránt és közbenjárására a kereskedelemügyi miniszter az árucsarnok felépítését engedélyezte is és az építkezéshez az állam pénztárából 4000 forinttal hozzájárult, ennélfogva az iparárucsarnok 1898-ban hivatásának teljesen megfelelőleg el is készült és működését megkezdte. Célja az ipar fejlődésének előmozdítása azáltal, hogy a szarvasi iparosok által készített árukat könnyen hozzáférhető helyen közszemlére kiteszi s így az iparosokat és a fogyasztóközönséget egymáshoz közelebb hozza, a szarvasi iparosság termelő és hitelképességét emelni, az élőállított iparcikkekre olcsó kölcsönök kieszközlése által biztosítani az iparüzem fenntartását az iparágakra is hol az iparosnalt kellő mennyiségű saját tőkéje nem volna. Sajnos, a világháborút követő gazdasági helyzet következtében beálló hitelképesség megszüntetése miatt, az árucsarnok jellege ma csupán raktározásra szorul.

1898-ban az ipartestület kebelébe beolvadt iparoskör részére felállítandó olvasócsarnok költségeinek fedezése végett az ipartestület kénytelen volt a tagdíjakat újból emelni éspedig 80 krajcárról 1 forintra, ami azonban általános helyesléssel találkozott annál is inkább, mivel a jelenlegi ház építkezési tervezetét Opauszky István elnök akkor kezdte meg.

1899-ben Opauszky István dacára az egyhangú közóhajnak elnöki állásáról lemondott és helyébe Darida Mihály választatott meg. Ugyanez évben a régi ház eladatott és mivel az árucsarnok kezelése is az ipartestület vezetőségének adatott át, ennélfogva a jelenlegi ház felépíttetett. A telek, amelyre a ház épült községi kultúralapot képezett, mely oknál fogva a község nem volt akkor abban a helyzetben, hogy azt a estületnek örökáron átengedhesse s így évenként egy forint, illetve egy korona bérösszeget kellett érte használati díj címén fizetni, míg végre 1930-ban dr. Mázor Elemér ügyész közbenjárására és az akkori községi képviselőtestület jóindulata következtében a telek véglegesen, telekkönyvileg is a testület tulajdonába ment át. Áldassék érte a község nemesen gondolkozó testülete.

A ház építkezése igen sok gondot okozott úgy az elnökségnek, mint az elöljáróságnak is. Darida Mihály testületi elnöknek tapintatos és Melyes tervezése alapján, minden egyes ipartestületi tag építési költség címén egyszersmindenkorra 4 koronával járult hozzá az építéshez. Ezen összeg képezte hosszabb időkön a beíratási díjat, míg az 1932, évi VIII. törvénycikk azt véglegesen szabályozta.

Ekkor adta az ipartestület mindenegyes tagja az összetartásnak legszebb tanújelét, amikor ezt a nemes célt támogatásával elősegítette és ma már mindenegyes iparos büszkén mondhatja, hogy e ház, mely bár külső keretében szerény ugyan, azonban mégis a mienk, magunknak építettük.

Ezen idők alatt mint iparhatósági biztosok működtek : Práznóvszky Ferenc, dr. Lengyel Sándor, Golián Soma, Liska János, Kutlik Endre, Jeszenszky Frigyes, Biki Nagy Imre, dr. Dérczy Ferenc és mind a mai napig Moldvay Béla, 1;ínelc működése alatt a békéltetés a munkaadó és rnunkás kölcsönös megértése miatt valóban békésen folyik. Elnökei voltak Tepliczky János, Marsal János, Józsa József, Klenk József, Opauszky István, Valastyán Pál, Darida Mihály, Liska Sámuel, Liska Pál, Andrássy Dezső, Fehér József, kinek elnöksége alatt az ipartestület belélete és az iparosság békés együttműködése a legmesszebbmenő erkölcsi fokát érte el, a mai napig pedig Janurik János. Ügyészei voltak : Haviár Dániel, dr. Salacz Oszkár, dr. Haviár Gyula, dr. Dancs Szilárd, dr. Mázor Elemér és a mai napig teljes megelégedésre dr. Dörnyei József. Alelnökei voltak Marsal János, Petricz András, Huba Sámuel, Konvalina Ferenc, Grósz Lambert, Fleisch Ede, Babák Márton, Liska Pál, Janurik János, Fehér József, mind a mai napig az iparosügyek lelkes művelője Medvegy Miklós. Testületi jegyzők voltak : ifj. Demcsák János, Petróczy Károly, Osztroluczky János, Schlosszer János, Hrivnák Dániel és mind a mai napig Tákos Lajos, kinek 25 éves szolgálati idejét méltó keretek között ünnepelte meg az ipartestület 1932. augusztus 7-én. Pénztárnokai voltak : Konvalina Ferenc, Konyecsnyi János, Kudlák Mihály, Kántor Sámuel, Biszterszky János, Ribárszky János, Belopotoczky István, Liska Soma, Czibula János, Holub György, Grósz Lambert és mind máig Kasnyik János, aki becsületes sáfárkodással végzi 15 év óta az ipartestület pénzügyi adminisztrációját és hűséges őrzője az ipartestület vagyonának.

Nevezetes iparosaink voltak : Behan Sámuel világhírű herefejtű rostakészítésével, Blaskó István és Némedi Gyula géplakatosok értékes készítményeikkel. Sztraka István borbélyiparos repülőkísérleteivel és cikornyás szójátékával. Kiss András asztalos mázolóművészetével.

Találmányaikkal kitőnlek : Forster Károly bádogos és szerelő szabadalmazott több típusú karbidlámpáival és más egyéb ónékes készítményeivel, Forster Gusztáv szabadalmazott keltetőgépeivel, melyeket külföldre is szállított, Kontra Sándor géplakatos szabadalmazott kályhamodelljeivel és azok tökéletes használhatóságával, továbbá Laukó György többszörös aranyoklevéllel kitünietett hentesmester készítményeivel és szobrász-alkotásaival.

A békés, boldog időkre bekövetkezett világégés a szarvasi ipartestületet sem kímélte meg. Tagjai jórészének be kellett vonulnia, családját, meleg tűzhelyét és mindenét elhagynia. Sokan, nagyon sokan nem is tértek vissza többé szeretteikhez és kedves műhelypadjaikhoz, távol, mindenektől elhagyatva, szétszórtan porladoznak és mint hősök nyugosznak örök álmaikban. Áldott legyen emlékük.

A világháborút követő kommunizmus és oláh megszállás idejét a szarvasi iparosság nyugodt mederben élte át, a szélsőséges irányzatba magát el nem ragadtatta és békés türelemmel várta az idők jobbra fordulását. A vészes idők elmultával szerencsétlen Hazánk megcsonkítottságában is végzi a reá háruló feladatát és teljesíti bár nehéz súlyos kötelezettségeit és várja helyzetének jobbra fordulását.

A vészes idők elmultával testületünk ismét megkezdte nyugalmas beléletét. A társasélet és az együvétömörülés céljából 1920-ban szerezte meg Andrássy Dezső elnöklete alatt italmérését. 1923-ban a Békésmegyei Gazdasági Egyesület és a Szarvasi Vitézi Székkel kapcsolatban igen szép és nívós ipari kiállítást rendezett. 1924-ben Fehér József elnöklete alatt alsó nagytermét szeretetkölcsön támogatásával kibővítette. 1928-ban a segédek és tanoncok szorgalmának fokozására segéd- és tanonckiállítást rendezett. Rendezett ezenkívül még agyagipari kiállítást is.

1932-ben szervezte meg Temetkezési Segélyző Csoportját, melynek célja az elhunyt tagok hátramaradottjainak egy alkalommali

kölcsönös segítése.

Az ipartestületeket újabban az 1922. évi XII., valamint az 1932. évi VIII. törvénycikkek szabályozzák.

A szarvasi Ipartestületnek jelenleg 624 önálló tagja van. Ügymenetét a szarvasi járási főszolgabíróság felügyelete mellett az elnökség, 30 előljárósági tag, 3 számvevő, 2 gondnok és 2 könyvtárnok végzi.

A szarvasi ipartestület történetét befejezve, ezalkalommal szólok az iparosintézményről általában. Mi, kik e Hazában születtünk, itt élünk, ennek a kenyerét esszük, tudjuk, hogy annyi sanyargatásnak és elnyomatásnak egy nemzet sem volt kitéve, mint a magyar nemzet és mégis ilyen viszonyok között is mindig igyekeznünk kellett és kell a lét küzdelmével megmérkőzve iparunkat fejleszteni és odatörekedni, hogy a külföldi konkurrenciával szemben megállhassuk helyeinket, ma pedig, amidőn szabad Hazában élünk,. iparügyeink rendezése nagyrészt csak tőlünk függ, mégpedig az ipari szakmákban való haladás és a tökeletesítés felé való törekvésbon.

Az iparosság mai anyagi helyzete azonban szerencsétlen Hazánk megcsonkítása következtében és a mai sivár viszonyok mellett kétségbe ejtő, oka ennek a nagy pénztelenség és az ennek következtében beálló kereslet csökkenése. Nagyban fokozza a kézműiparosság sanyarú helyzetét a különböző nagymérvű közteherviselés is, ennek enyhítését állandóan sürgeti és várja a megfelelő kormányintézkedést.

Helyzetének jobbrafordulását Hazánk integritásában és a reánehezedő különböző kormányrendeletek revíziójában látja.

Sok nehéz napot megért testületünknek pedig adja a Mindenható, hogy a második 50 év, melybe a mai nappal belép, jobb jövő virradjon rá s hogy a testület tagjai, mint egy nagy család gyermekei vállvetve együtt működjünk, mert csak így tehetjük testületünket naggyá és virágzóvá.
 

Szarvas nagyközség

kertgazdasága
szállít:
első osztályú gyümölcsfát, 150 -160 centi
magasak a koronáig.
Platánt. 220 – 250 centi a koronáig, stb. Díszbokor, díszfa,
bokorrózsákat
Jutányos árak mellett.
A kertgazdaság minden betegségtől mentes.
A telep növény és kórtani állomás felügyelete alatt áll.
A Magyar Faiskolai Szövetség tagja.
Viszonteladóknak és nagybani vásárlóknak kedvezményes ár.
- Ár és fajtajegyzéket díjmentesen küld.
Levélcím:
JÓZSA MIHÁLY
kertgazdasági főintéző,

***Szarvas.***

A botcsinálta hős

Írta: Miklós Vitéz

Viday Pistá, a híres írót melegen ünnepelték barátai és írótársai a „Fészek” -ben, 25 éves szerzői jubileuma alkalmából. Az aranytoll és más kitüntetések átadása és hivatalos szónoklatok elhangzása után a hangulat egyre emelkedettebb lett s itt-ott már pezsgős palackok is durrogtak. A nyelvek megoldódtak, sőt az egyébként szófukar Görömbey tábornok is szólásra emelkedett és szellemes közöntőjében az ünnepeltet nemcsak mint a „magyar Moliere” -t de -saját tapasztalatai alapján mint a volt cs. És kir. 33. gyalogezred hősét is aposztrofálta.

Pista bátyánk egészen belepirult az újabb ünneplés áradatba. Nem, nem ! - tiltakozott zavartan és kétségbeesetten. - Az „ezred hőse” titulus túl megtisztelő rám nézve. Ehhez a címhez és Moliere-hez legfeljebb annyi közöm van, hogy Moliere megcsinálta a botcsinálta doktor” -t, én pedig megcsináltam a botcsnálta hős” -t. Szenzációs! -lelkendezett a Színházi Újság főszerkesztője. -Erről a művedről nem is tudunk!

-Kéziratban maradt! - mosolyogott ravaszul Viday. - A tábornok úr vissza fog emlékezni egyes részletekre.

Hm, hm . . . Nem emlékszem! - köhécselt zavartan az öreg hős. De csak mondjad fiam mondjad.

- Halljuk, halljuk ! - türelmetlenkedett a társaság

A nagy író hatásos szünetet tartva , nagy gonddal nyakazott le egy nagy havannát.S az első bodor nagy kék füstfelhőnél mesélni kezdett:

A harmadik Isonzó-csatában történt. Zászlóaljunk a tolmeini hídfőt védte. 1915. év november havát írtuk véres szironyainkkal a háború történelmének egyik legragyogóbb lapjára, ahol a magyar baka hősiessége van megörökítve. Igazam van tábornok úr?

Igazad an fiam, igazad! - Merengett el az öreg hős. -Az én egykori hős zászlóaljam . . . Folytasd fiam folytasd !

_ Felváltva harcoltunnnk. Legalább is úgy kellett volna, hogy legyen. De a szedett-vedett cseh-morva zászlóalj, amelyik bennünket 48 óránként váltott, soha nem állotta meg a helyét a bersaglerik támadásánál. Hamar észre vették a digók hogy kikkel van dolguk, mert amíg bennünket – első véres kudarcaik után – alig támadtak meg többé, a váltás után rendszerint azonnal megtámadták a zsebrákokat, akik pedig, nemzeti szokásuk szerint, jobb esetben is megfutottak, de rosszabb esetben szinte vezényszóra dobták fel kezüket a magasba.
 

KÓCZY divatáruházata ÁRVAHÁZ

A vége az lett, hogy a takarékban úgyszólván soha nem pihentünk, de vad ellentámadásokkal kellett állásainkat visszafoglalnunk, sőt nem egyszer még az elfogott zsebrákokat is kiszabadítanunk.

- Kár volt I - mordult közbe az öreg hős. Ott helyben agyon kellett volna verni őket ! Folytasd csak Fiam, folytasd I

- Önkéntes szakaszvezető és szakaszparancsnok voltam a 3. század 3. szakaszánál. A katonáim ellen semmi okom sem volt a panaszra. De volt egy gézengúz, lókötő, csirkefogó cigányom, valami Kolompár Gyurka nevezetű. Ezzel több bajom volt, mint az egész szakasszal. Nagyobb tolvaj és nagyobb szimuláns az egész zászlóaljban nem volt. De a bőrét nem szerette a vásárra vinni. A rohamoknál és ellen támadásoknál valóságos művészettel tudott kámforrá változni.

Végül is meguntam a dolgot és magam elé rendeltem őt, rajparancsnokával, Szelei tizedessel együtt.

-- Te büdös cigány, Kolompér! - kezdettem a szónoklatot. Mégis csak disznóság, hogy te minden rohamból meglógsz„ amíg a bajtársaid véreznek. Jegyezd meg jól: ezentúl a rohamokban mellettem, a szakasz közepén van a helyed. A jobb oldalodon a rajparancsnokod. Előre nyomulni és verekedni fogsz épen úgy, mint mi - vagy pedig ott helyben agyonvágunk, mint a kutyát! Megértettük? - fejeztem be a hatásos kihallgatást.

- Igenis! - tisztelgett felvillanó szemmel a tizedesem, - de annál hosszabb orral a cigányom.

A próbatétel ideje nem sokáig késett, mert még aznap éjjel ellentámadásba kellett mennünk az állásainkból kivert osztrákok megsegítésére. Káromkodtunk, mint a jégeső és dolgoztunk szuronyainkkal, mint a veszett fenevadak. Az ellentámadás lendületében már az olasz állások előtt saraboltuk, daraboltuk az ellenséget, mikor észrevettem, hogy az én cigányom megint lógni készül.

- Előre ! - üvöltött Szelei tizedes - puskatusával egy irgalmatlan lökést adva az ipsének.

- Jaj ! - jaj I - óbégatott a cigány. Belém vágott a gránát Végem van ! - és hasra vágódva elnyúlt a földön.
 

Csillárok, izzók, szigetelő-lemezek, rádiók raktára

Kerékpárjavítás, tömlők, köpenyek

Szűcs József

elektrotechnikai, fémcsiszoló és nikkelező üzeme.

„Villám” -hőpárnák gyára. Speciális javítóműhely.

Mágnesezés! Szarvas (Színházzal szemben.)
 
 

-- Előre! - harsogtam én is és nádpálcámmal röptében vagy hármat olyat odasuhintottam az esztelenebb fertályára, hogy szinte magam is megsokalltam.

Az én emberem pokoli ordítással felugrott, mint akit a vipera csípett meg és eszét vesztve, hanyatt-homlok, elsőnek ugrott be fejjel az olasz lövészárok kellős közepébe. Pont egy ellenséges gépfegyver-fészekbe_ Olt a géppuskások rémületükben felemelték kezeiket, - megadták magukat. De az én cigányom ebből semmit sem látott és hallott, de ösztönszerűleg a géppuska mögé bújt, sőt mindkét karjával belekapaszkodva önkéntelenül meg is fordította azt, nyitván velem és a tizedessel szemben keresve fedezéket.

De mit nem tesz. az Isten, vagy a vakszerencse? A cigány groteszk mozdulataitól az akaratlanul meghódított ellenséges géppuska a saját csapadui ellen fordult, akik nagy hűhóval, mint tartalék rohantak szorongatott bajtársaik segítségére.

- Pa -pa -pa -pal - kaszált szorgalmasan jobbra-balra új szövetségesünk, úgy•, ahogy a cigány rémületében rángatta jobbra-balra. Őrületes hatás ! Az ellenséges ellentámadásnak pont a centrumafulladt vérbe. Azért azután meginogtak a szárnyak is és öt perc múlva zászlóaljunk már bent volt az ellenség második állásában is, ezzel elfoglalva és megtartva egy fontos támpontot.

A cigányt pedig másnap őrmesterré léptették elő és megkapta a arany vitézségi érmet. Én abban az ütközetben megsebesültem és kórházba kerültem. A cigányommal pedig nem tudom, hogy mi lett, mert elvezényelték az ezredtől.

- A történetet én fejezem be! -- emelkedett újabb szólásra

Görömbey tábornok. Kolompár Gyurka - most már, mint alhadnagy a hadosztályom körletében az altiszti-iskola egyik legkiválóbb kiképzője. Te pedig Pisla fiam, fogadd emlékül szívesen tőlünk e csekélységet!

- És harsogó éljenzés és taps közölt nyújtott át egy remekművű ezüstplakettet az ünnepeltnek.

A plaketten a következő felirat ragyogott.

- Viday Pistának, az ezred hősének, - szerető bajtársai.
 

ÜZENET

Kiss Mihály verse

Szarvas állattenyésztésnek fejlődése
 
 

írta : Kachelmann Curt
 
 

m. kír. gazdasági tanár, a m. kír. Tessedik Sámuel középfokú

gazdasági tanintézet állattenyésztési tanszékének vezetője.

Az állattenyésztés a szarvasi nép ősi foglalkozása. Szarvas lakosságának mezőgazdaságában az állattenyésztés - különösen a múltban. mikor a Körös vidékének legnagyobb része művelésre még alkalmatlan árterület volt - sokkal fontosabb szerepet játszott a fölművelésnél. Az állattenyésztésből szerezte a lakosság zöme élelmét, az állatokkal való foglalkozás volt legkedvesebb életfeladata. Az állattenyésztésre predesztinálta és predestinálja nagy részben még ma is a lakosságot Szarvas határának térszíni alakja, nagy kiterjedésű legelői, melyeket csak állattenyésztéssel lehet kihasználni.

Már a neolit -korból és még inkább a népvándorlás idejéből vannak szarvasi emlékek, melyek igazolják, hogy az e korban itt lakó emberek főfoglalkozása az állattenyésztés volt. A honfoglalás tatán itt először letelepülő magyarság, majd az őket felváltó kun lakosság is előszeretettel űzte az állattenyésztést, melyre a Körös folyó közelében elterülő füves térségek szinte korlátlan kiterjedésű legelői igen alkalmasak voltak.

A letelepült lakosságnál az egykori állandó helyváltoztatásra kényszerült nomadizálást csakhamar felváltja: a szilaj pásztorkodás, mely állattenyésztési módnál az állatokat minden gondozás és ápolás nélkül, úgyszólván teljesen elvadult állapotban télen-nyáron a legelőn tartották. A szilaj pásztorkodás Szarvason igen hosszú ideig, a török hódoltság idején túl, mondhatjuk égészen Tessedik koráig, azaz a XVIII. század végéig tartotta fenn magát.

Az állattenyésztés nívójának emelése Tessedik Sámuel ev. lelkész -nevéhez fűződik. Tessedik látva a korabeli állattenyésztés alacsony színvonalát, a szarvasi népet az okszerűbb állattenyésztésre tanította és buzdította. Az ő tanításának és tevékenységének halására Szarvas állatállománya minőség tekintetében sokat Fejlődött és a lakosság az ő buzdítására tért át az eddigi egészen primitív szilaj tartásmódról a részbeni istállózást alkalmazó, úgy-nevezett Fél szilaj tartásmódra. Ennél a tartásmódnál a jószágot már csak tavasztól őszig tartották legelőn, erejét gazdasági munkák idején igázásra is igénybe vették, télen pedig istállóban tartották és gyűjtött vagy termesztett takarmánnyal rendszeresen takarmányozták. Az állatok tejét, gyapját is egyre jobban kihasználták, a jószágot sokszor már rendszeresen hizlalták és mint vágómarhát értékesítették, sőt ennél a tartásmódnál már az állatok szaporítására is nagyobb gondot fordítottak,a hágatás idejét már szabályozták.
 

Hajós Sándor cipész

I. kerület, Deák Ferenc utca .61. szám.

Készít női, férfi- és gyermekcipőket. Tartós javításokat gyorsan és olcsón eszközöl.

Középiskolai tanulóknak engedmény!
 

Szarvas állattenyésztésének történetében a múlt század közepén állott be a legújabb és leglényegesebb változás, amikor a nagybirtokok parcellázása és a kisbirtokok térfoglalása megindult és ezzel egyidejűleg a földművelés is mindinkább elterjedt. Az intenzívebb földművelés következtében a szarvasi gazdák fokozatosan áttérnek az állatok fél szilaj tartásmódjáról az istállózó állattartásra, úgyhogy ma már Szarvas legelőin a legelőtársulatokba tömörült gazdák nagyobbára csak csikókat, növendékszarvasmarhákat és munkaidőn kívül az igavonó jószágot tartják tavasztól őszig kizárólag legelőn.

Szarvas állattenyésztésében a vezetőszerepet kezdettől fogva a lótenyésztés játszotta. A szarvasiak mindenkor kedvelték a lovat és tenyésztésével úgy hajdan, mint manapság előszeretettel foglalkoznak.

Szarvas lóállományát egészen a XVIII. századig az ősi magyar ló képviselte, melyen mindössze a török hódoltság alkalmával ide is eljutott keleti ló vére végzett javító nemesítést. Ez a lótipus a XVIII.

században vele szemben támasztott igényeknek már nem felelt meg, mert edzett, erős, kitartó és igénytelen, de kistestű és alacsonytermetű volt. A XVIII. században II. József császár intézkedésére Békésmegyében

felállított méntelep, majd az 1875-ben Mezőhegyesen létesített katonai ménes működésének igen jó hatása volt Szarvas lóállományának fejlődésére. Az igazi fejlődés Szarvas lótenyésztésében azonban csak 1898-ban köveíkezett be, amikor gróf d' Orsay Olivér ezredes megalapította a ma is fennálló és működő „Szarvasi Nónius Tájfajta Lótenyésztési Egyesületet, mely céljául a mezőhegyesi Nónius tájfajta tenyésztéset tűzte ki, abból az elvből kiindulva, hogy a kötött, nehezen művelhető, de a nagyobb csont- és testtömeg kifejlesztésére alkalmas takarmányt megtermő földeken gazdálkodó szarvasi gazdáknak olyan erősebb félvérjellegű lóra van szükségük, amely a nehezebb mezőgazdasági munkák elvégzésére is alkalmas. Erre a célra Szarvas vidékén legjobban a Nónius ló felel meg. Szarvas ezóta kimondottan Nónius tenyészkerület.
 

ÁIlandóan frissen csapolt sör! Jó borok!

Hideg és meleg ételek állandóan kaphatók !

Olcsó billlárd!

a Gazdák és Iparosok Szövetkezetének

VENDÉGLŐJÉBEN.

Üzletvezető : Laczó János.

Lakodalmi célokra és összejövetelek rendezesére teljes felszereléssel jutányosan kiadó a „VIGADÓ"!
 
 
 
 

Erre a célra Szarvas vidékén legjobban a Nónius ló felel meg. Szarvas ezóta kimondottan Nónius tenyészkerület.

Az egyesület alapításával egyidejűleg állították fel a törzskönyvezett fedeztetési állomást, mely később állandó jellegű fedeztetési állomássá alakult.

Ezeknek a lótenyésztési intézményeknek a vidék lóanyagának javítása, fejlesztés, egyöntetűvé tétele, továbbá a tenyésziránynak megfelelő tóanyagnak a továbbtenyésztés érdekében való megtartása, törzskönyvezése és végül a lóértékesítés előmozdítása.

A "Szarvasi Nónius Tájfajta Lótenyésztési Egyesület" és az ezzel együtt működő törzskönyvezett fedeztetési állomás évtizedeken át tartó szakszerű működésének és irányításának eredménye ma már általánosan meglátszik Szarvas lóállományán. Harminchét év következetes munkájának eredménye, hogy a szarvasi gazdák kezén napjainkban oly kitűnő Nónius tájfajta lóanyag van, amely országos viszonylatban is kitűnik. A békésmegyei Nónius tenyésztés egyik legfontosabb gócpontja Szarvas. A lótenyésztésből a gazdáknak nagy anyagi hasznuk van, mert az országoshírű szarvasi lóvásárokon külföldi (török, bolgár, orosz, német) vásárlók is gyakran megfordulnak és magas áron veszik meg a jobb lóanyagot. Felismerve a lótenyésztés nemzeti és gazdasági fontosságát és látva a belőle húzható haszon nagyságát, a szarvasi gazdák ma már teljes okszerűséggel folytatják a lótenyésztést. A szarvasi lótenyésztésnek mai nívóra való fejlődése a gazdáknak a ló irántilelkesedésén és áldozatainkívül a lótenyésztő egyesület és a fedeztetési állomás vezetőségének, valamint a község áldozatkészségének köszönhető.

A lótenyésztés mellett kezdettől fosva a szarvasmarha tenyésztése játszotta a főszerepet Szarvas állattenyésztésében.

A szarvasmarhaállományt egészen az 1900-as évekig kizárólag az itteni mostoha viszonyokhoz kitűnően alkalmazkodni képes, a rossz teleltetést, Szarvas szélsőségekre hajló alföldi éghajlatát jól tűrő, edzett és igénytelen magyar marha képviselte, mely Szarvas vidékén már röviddel a honfoglalás után elterjedt és hosszú századokon keresztül eredetiségéből alig veszílett Ez annak tulajdonítható, hogy a szarvasiak ezt a marhát egészen a XVIII. század végéig teljesen külterjesen, szilaj módon tenyésztették, takarmányozására, táplálására egyáltalában nem fordítottak gondot s szaporodását sem irányították. Ezért a magyar marha Szarvason még a XVIII. században is kis testű és rossz külemű volt.
 

NőI ÉS ÚRI FODRÁSZTEREM

Hitelbank-épület A községházával szemben

Szappanos Samu üzletében.

Nói fodrászmunkát FABÓ végzi. Borotválás, hajvágás, ondolálás és női hajvágás.
 
 
 
 

A XVIII. század utolsó és a XIX. század első éveiben az okszerűbb állattenyésztésre való áttérés, az állatok jobb takarmányozásának és gondozásának hatására a magyar marha egyre nemesedett s nagyobb tömegűvé vált, de emellett nagy mértékben megőrizte érlékes eredeti tulajdonságait is s ennek a vidéknek legértékesebb fajtájává fejlődött. Szarvas állattenyésztő gazdáinak különösen a XIX. század második felében már szép és értékes magyar marhaállományuk volt. Ezt a fajtát természetének és a helyi gazdasági viszonyoknak megfelelően mindvégig félszilaj módon, edzetten tartották, gulyákban tenyésztették.

A szarvasiak nagy szeretettel foglalkoztak a gazdasági viszonyaiknak igen megfelelő magyar marha tenyésztésével s a szarvasmarhatenyésztő gazdák közül sokan csak igen nehezen, hosszú unszolásra és kényszerítésre térlek át a pirostarka marha tenyésztésére.

A magyar pirostarka marhát Szarvason az 1900-as évek elején kezdték tenyészteni. Ez a szarvasmarha fajta azóta rohamosan terjedt s évről-évre egyre jobban háttérbe szorította a magyar marhát. Míg 1900-ban Szarvas szarvasmarhaállománya 100 százalékban magyar marhából állott, addig 1905-ben már 75, 1910-ben 50, 1918-ban 25, 1924-ben 5 százalékra csökkent le a száma s az 1934. évi állatösszeírás szerint már csak 1'5 százalék volt található. .

A pirostarka - bonyhádi - szarvasmarha Dunántúlról származott át Szarvasra, mint általában az egész Alföldre s itt a magyar marhával való keresztezésből alakult ki az alföldi pirostarka tájfajta, mely Szarvason ma a legnagyobb számban van elterjedve. A szarvasi közbirtokosság kezén lévő magyar pirostarka szarvasmarhaállomány általában elég gyenge minőségű, semmi esetre sem áll azon a nívón, amelyen a magyar - marha állott. Ez annak tulajdonítható, hogy ez a magyar marhánál jóval igényesebb, kevésbbé edzett pirostarka marha nem tudja úgy elviselni Szarvas szélsőséges éghajlatát, a mostoha takarmányozási viszonyokat s általában nem képes ügy beleilleszkedni az itt szokásos külterjes viszonyokba, mint amaz. A pirostarka marha nem bírja a 6-8 km távolságra
 

Weiczner Gáspár és fia
áspár malma

A legmodernebb gépekkel újjászerelve. Felszerelve
úzamosóval, végez vámfelöntéses és vámcsereőrléseket.

fekvő legelőre járást, nagyobb igényeit nem elégítik ki a gyenge s nyáron teljesen kisült szikes legelők. Márpedig a takarmány dolgában szűken álló szarvasi gazdának nem igen van módja szarvasmarháit bőségesen takarmányozni, abrakolni. Az állattartás Szarvason a messzefekvő, kevés füvet termő szikeseken való legeltetésre van alapítva, ezt a tartásmódot nem bírja. Nem csoda tehát, ha ilyen körülmények közt a szarvasi pirostarka szarvasmarhaállomány gyenge, sőt rossz minőségű.

Szarvason a szélsőséges alföldi klíma, a nagy távolságra fekvő s hamar kisülő szikes legelők miatt a pirostarka marhát Szarvason eredményesen tenyészteni csak teljes istállózással egybekötött bőséges takarmányozás és abrakolás mellett lehet. Mivel erre a közbirtokosságnak nincs is módja, de nagykiterjedésű legelőinek kihasználása végett is kényszerül a szarvasmarhát legeltetni, a pirostarka marha tenyésztésének Szarvason nincs jelentősége s helyesebb lenne az erre a vidékre predestinált, az itt szokásos külterjes tartásmódra sokkal alkalmasabb, kisebb igényű és edzettebb magyar marha tenyésztésére visszatérni.

Ez annál is indokoltabb lenne, mert a mostoha takarmánytermesztési viszonyokkal küzdő szarvasi gazdák intenzívebb tejtermelésre nem is gondolhatván, a pirostarka marha tenyésztésénél is a főcélt a tinónevelésre kénytelenek fektetni, erre a célra pedig a világ legjobb igásökreit s fiatal korban értékes vágó állatot is szolgáltató magyar marha, az itteni, viszonyok mellett kétségtelenül alkalmasabb. Végül az ésszerűségen kívül a magyar marha tenyésztésére való visszatérés mellett szót ennek a marha fajtának országszerte rohamosan csökkenő száma is, már pedig nemzeti érdek, hogy ennek a sok tekintetben kiváló és igen értékes ősi magyar fajtának kiveszését megakadályozzuk.

A juhtenyésztésnek Szarvason még a mullban sem volt nagyobb jelentősége, napjainkban pedig egészen alárendelt szerepel játszik.

A szarvasiak egészen a XIX. század közepéig kizárólag az alföldi racka juhot tenyésztették. E század második felében kezdett elterjedni a merinói juh, főleg a rambuillet, melynek a parlagi juhokkal való keresztezéséből alakult ki a mai fésűs merinó, mely Szarvas mai juhállományának nagy részét alkotja.

A szarvasi fésűs merinó juh általában kistestű, igénytelen, bundája nem kiegyenlített s az egész állomány igen gyenge minőségű, sőt a tervszerűtlen össze-vissza való keresztezés és a tenyészkiválasztás teljes elhanyagolása következtében legnagyobbrészt kifejezett fajtajellegnélküli egyedekből áll.

A juhtenyésztéshez hasonlóan nem bír nagyobb jelentőséggel Szarvason a sertéstenyésztés sem, nem különösen az utóbbi években, mikor a sertéslétszám a világháború előttinek harmadára apadt.
 

Ócskavasat vesz BAGINYI lakatos !
indenféle e szakmába vágó munkát elkészít és készen kapható. Javít: írógépet. varrógépet és kerékpárt.
eggeszt, illetve forraszt mindenféle tárgyakat.

Szarvason a XVIII, század közepéig a szalontai, azóta a mangalica sertést tenyésztik. A szarvasi gazdák mangalica sertésállománya nagyon rossz, minőségileg talán az összes állattenyésztési ágak között a leggyengébb. Ez főleg a rokontenyésztés következménye. A vérfrissítésre ugyanis egyáltalában nemfordítanak gondot, még a községi kanokat sem veszik igénybe. Így a rokon, sőt a vérfertőző tenyésztés következtében a sertésállomány teljesen elkorcsosodott s ellen állóképességét teljesen elvesztette s ezért a sertésbetegségek tetemes pusztításokat okoznak.

A legutóbbi években a hússertés is kezd terjedni, 1934-ben az állomány 8 százalékát tette ki, de a szarvasi hússertések nagyobbára csak fajtajelfajtajelleg nélküli egnélküli korcsok. Szarvas tanyavilága általában nagyon kedvez a baromfiak tenyésztésének, miértis a szarvasi gazdasszonyok mindenkor nagy kedvvel foglalkoztak a különféle baromfiak tenyésztésével. Különösen nagy jelentősége van a pulyka, gyöngytyúk és a lúd tenyésztésének, mert ezeknek a nagy területet igénylő baromfiaknak a tanyákon korlátlan terület áll a rendelkezésükre. Bár a baromfitenyésztés Szarvason épen úgy, mint általában, az egész országban, a gazdasszonyok foglalkozása s többé-kevésbé még ma is lekicsinyelt ága az állattenyésztésnek, mégis számottevő jövedelmet biztosít a szarvasi gazdáknak, mert a baromfi felnevelése a tanyákon alig kerül valamibe. Szarvas baromfi piaca igen jelentékeny, sok baromfit vásárolnak exportcélokra is.

Hathatósan előmozdította Szarvas baromfitenyésztését, főleg az állomány minőségbeli javulását az 1906-ban alapított „Szarvasi Baromfitenyésztő Egyesület", mely jelenleg a tiszántúli területre államilag kijelölt nemesített fehér magyar tyúk, a bronzpulyka és az emdenivel nemesített magyar lúd tenyésztését támogatja.

A méhtenyésztéssel is igen régen foglalkoznak Szarvason. Ennek fellendítése is Tessedik érdeme. 1924. óta a szarvasi méhészek miniszterileg jóváhagyott alapszabályokkal bíró „Szarvasi Méhészkör"-be tömörültek s működnek szép eredménnyel.
 

A méhészkedésre a község területe és környéke általában elég alkalmas lenne, de az időjárás szeszélye okozta bizonytalan virágzás következtében a méztermés mennyisége igen különböző.

A hal- és selyemhernyó tenyésztés jelentősége az újabb időben erősen hanyatlott.

Végigtekintve Szarvas állattenyésztésének fejlődésén megállapíthatjuk; hogy a természeti adottságoknál (nagy kiterjedésű legelők) fogva a község mezőgazdálkodásában az állattenyésztésnek -- ha a múlthoz képest némileg veszített is jelentőségéből - még ma is igen nagy szerepe van és ezt a fontos szerepét még igen hosszú időn keresztül meg is fogja tartani. Habár az állattenyésztés egyes ágai -- különösen a juh és sertéstenyésztés - még korántsem állanak a mai kornak ezen a téren is fokozottabb igényei által megkívánt színvonalon -- mégis el kell ismernünk, hogy Szarvas állattenyésztése általában, de különösen a lótenyésztése az utóbbi években sokat fejlődött. A szarvasi gazdák közül egyre többen törekszenek állatállományuk minőségének és téteményképességének javítására. A gazdáknak ez a nemes törekvése bizakodással tölthet el Szarvas állattenyésztésének további Fokozatos fejlődését illetőleg.
 

No, hogy van Gera?
rta: Chován József

.

Schwartz M. önkéntestársam volt a világháború alatt. Huszonnégy éves volt és teljesen kopasz, de azért sohasem jött zavarba, ha valamelyik jó pajtása kölcsönkért tőle néhány koronát.

Zavarba nem jött, tönkre pedig nem ment; tehát helyben maradt és még a mai nehéz gazdasági viszonyok között is tisztességesen megállja a helyét.

Schwartz M. édes atyja terménykereskedő és Fuvarozó volt Makón. Talpig becsületes öreg úr, aki nyolc fiút és két leányt nevelt fel igazi, korrekt emberekké. Schwartz M. édes atyjának Gera Dénes volt a Fuvaros kocsisa, ki a világháború alatt háromszáz önkéntes teljhatalmú feljebbvalója, parancsnokló őrmestere, elöljárója volt.

Gera Dénes volt az, aki az első kivonulási napon kijelentette, hogy enyhe béltaposást rendez a hasunkon, ha a tisztesek előtt valami rosszat merünk rá mondani, s Gera Dénes volt az, aki sohasem szolgált rá arra, hogy indokoltan megmocskolhassák.

Ebben a tárcában tehát Schwartz M. önkéntesről és Gera Dénes
 

Laukó György hentes és mészáros
I. kerület, Szent István király utca.
jánlja saját készítésű ízletes és friss felvágottait. Naponta friss vágású húsok.
 
 

őrmesterről lesz szó, helyesebben arról, hogy mennyire megváltoztatta a köztük lévő viszonyt az a sajátságos világháború, amely annyi helyzet változásnak volt a közvetlen, avagy közvetett okozója.

A dolog így történt:

A második kivonulási napon, a pihenő alatt, Schwartz M. odalépett Gera Dénes őrmesterhez és így szólt minden különösebb reglamáris

hanghordozás és hanghajlítás nélkül:

-- No, hogy van . Gera? ! Akad egy jobbfajta cigarettája ? - Mire Gera őrmester legelőbb is körülnézett az éppen ott szélterülő szennyes világon s azután - száját szabályos egyenszárú háromszögre húzva ilyenképen szólt oda a kezét zsebében tartó Schwartz M. Önkéntesnek:

-- Hallja maga Schwartz ! Hapták ! Hátra arc ! Most nem Makón vagyunk, hanem Gyulafehérváron. Itt pedig az a regula, hogy a magam fajta embert őrmester úrnak titulálják! Már mostan, ha maga még egyszer ilyen ostobán szólítja meg a feljebbvalóját, úgy mellbevágom, hogy az öklöm a két tüdeje közt fog bevonulni az elégtételszerzés túlvilági élvezeteinek paradicsomába !

Verstanden?!

-- . . . Ver ! - mondta szelíden Schwartz, mialatt nem is vette észre, hogy a német választ derékban kettéharapta. De Gera Dénes teljesen megelégedett ezzel a lisztázással és soha többé, az egész világ áború ideje alatt nem volt bajuk egymással.

De az idők múltak, sőt meg is változtak lassacskán . . .
 

Schwartzéknál voltam Makón, akiknek terménykereskedésük és fuvarozási vállalatuk volt, amely üzlet észre sem vette, hogy évek során nyolc fiú és két leány neveledett fel a törvényes és jogos üzlethozadékok morzsáin s amelynek öreg, megbízható bútordarabja volt -- most ismét -- ugyanaz a Gera Dénes, aki olyan karakán őrmester úr volt a világháború idején, Gyulafehérváron.

Befejezésül tehát azt fogom elmondani, hogy milyen volt a hely
 

NŐI- és úriszabó-szalon
Kiss Mihály (Árpád-bazár.)
Mérték után a legújabb divat szerint készülnek
raktáron levő szövetekből: női télikabátok,
kosztümök és felöltők.
Régi divatú kabátok á t a 1 a k í t á s a olcsó áron
Árajánlattal készséggel állok a n, é. rendelő közönség rendelkezésér

Kerékpárok és kerékpár alkatrészek.

Villanyszerelés olcsón, csillárok, lámpák olcsó áron.

Telepes és hálózati RÁDIÓK!

Használt RÁDIÓT vesz

Gondolatok
Vajda Péter erkölcsi beszédeiből

Amit az adókról tudni kell

Az alábbiakban dióhéjban ismertetjük az adózással kapcsolatos tudnivalókat. Adórendszerünk hosszas gyakorlatnak és szükségleteknek eredménye, amelynek alapját az egyenes adók képezik. Ezek: földadó, házadó, kereseti adó, társulati adó, jövedelem és vagyonadó.

Földadó. A földadót hivatalból vetik ki minden év február végéig. Ezt minden ingatlantulajdonosnak fizetnie kell. A földadó alapja a kataszerinti tiszta jövedelem, amelynek 23'2 százalékát kell adóban fizetni. Ha haszonélvezettel van terhelve az ingatlan, az adót a haszonélvező tartozik fizetni.

Házadó. A házadó alapja a nyers házbérjövedelem. Bérbe nem adott házaknál a becsérték. A házadó kulcsa nálunk 14 százalék. A bérbe adott vagy részben bérbe adott házak jövedelmeiről a tulajdonos minden év novemberében házbérbevallási-ívet köteles kiállítva benyújtani. Ezt az összeírás során az összeíró közegek állítják ki. Bérbe nem adott épületeknél az adókivető hatóságok arányosítás útján állapíthatják meg az adóalapot. Házadóköteles minden olyan lakóház, amely emberi lakásra alkalmas és olyan mellélc-, raktárhelyiség, amely bérbe van adva.

Kereseti adó. Általános kereseti adó alá esik mindaz a jövedelem amely ipari, kereskedelmi üzletből, szellemi és bármi más hasznot hajtó foglalkozásból. járadékszerű visszatérő szolgáltatásból, haszonbérekből stb. ered. Nem esik kereseti adó alá földbirtokosoknál a gazdasági termelés és ezzel kapcsolatos mezőgazdasági iparágak jövedelmei, ha nem ipari feldolgozással kerülnek értékesítésre, továbbá a házadó alá eső jövedelmek. Az adóköteles-jövedelem megállapításánál a nyers bevételből az üzleti veszteségek, üzemi kiadások stb. levonhatók. Az általános kereseti adót bevallás alapján vetik ki. A bevallást februárban keli az üzlet, itt foglalkozás szerint esedékes elöljáróságnál benyújtani. Indokolt esetben 30 napi haladékot is lehet kérni. A bevallás alapja az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem. A földhaszonbérletről való lemondást januárban kell bejelenteni a rögzítés megszüntetése végett. Az adó kivetési kulcsa 5 százalék. Az alkalmazottak kereseti adóját a munkaadó vonja le és szolgáltatja be. A heti 20, illetve havi 80 pengőt meg nem haladó illetmény mentes a kereseti adó alól.

Társulati adó. és tantiemadó. Nagyobb vállalatok az adókötetes nyereség után fizetik. A bevallást az üzletév lejártát követő négy hónapon belül tartoznak beadni. Tantiemadó aláesnek az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjainak a javadalmazásai.

Jövedelem: és vagyonadó. Jövedelemadót tartoznak fizetni azok akiknek az adóévet megelőző naptári évben 1000 pengőt meghaladó jövedelmük és 5000 pengőt meghaladó vagyonuk van. A közszolgálati alkalmazottak illetményei mentesek a jövedelemadó alól. A magán- és egyházi szolgálatban lévők csak akkor kötelesek bevallást adni, ha jövedelmük az évi 3600 pengőt meghaladja. A jövedelem- és vagyonadót a háztartás Fejére vetik ki és adó alá esik a háztartásban élő személyek jövedelme és vagyona. A rögzített adókat január hó végéig lehet.
 

Állandóan friss pörkölésű MEINL. Kávé
G A Á L J Á N O S fűszer és csemegeüzletében
Telefon: 51l. Szarvas, Piactér.

Jogorvoslatok.A földadó kivetése ellen az adóív kézbesítését követő 15 nap alatt lehet fellebbezni a gyulai kir. pénzügyigazgatósághoz. A fellebbezés bélyegmentes. A kivetett házadó jogossága és mérve ellen szintén a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezéssel élni, szintén 15 nap alatt az adóív átvételétől. Új megállapítású házadónál a fizetési meghagyás átvételétől számított 15 nap alatt. Aki a fellebbezési határidőt elmulasztotta, hat hónapon belül igazolási kérelemmel élhet. A kereseti-, vagyon- és jövedelemadók megállapítása ellen a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 nap alatt a helyi adófelszólamlási bizottsághoz leltet fellebbezni. A fellebbezésben foglalt állításokat bizonyítani is kell. Az adófelszólamlási bizottság határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz.

Adómentességek és törlések.A földadó alól mentesek a terméketlen és nem művelhető területek. Állandóan adómentesek még a közutak, utcák, beépített telkek és udvarok, csatornák, temetők, véd töltések stb. Ideiglenesen mentesek e földadó alól a rendkívüli költséggel használhatóvá tett területek 15 évig, szőlőtelepítések 6-10 évig. Földadó-elengedésnek van helye, ha elemi csapások folytán károk következnek be. Elemi károkat 8 nap alatt szóval vagy írásban kell bejelenteni a községi elöljáróságnál. - Házadó alól mentesek a templomok, gyárak, sportházak. közművelődési épületek. Új épületekre 15 évi házadómentességet adnak. Házadó elengedésének vagyis adótörlésnek van helye, ha az épület év közben adómentes lesz, ha lebontás vagy elemi csapás folytán lakhatatlanná válik, továbbá, ha üresen áll vagy megüresedik. Adótörlésnek van helye igazoltan behajthatatlan házbér után is. A jogigény megnyílta után 15 nap alatt kell kérni a törlést. Aki elkésve folyamodik, annak a házadóját csak a kérvény beadásának napjától törlik. Kereseti adó akkor törölhető, ha megszűnik az üzlet vagy foglalkozás. Jövedelemadó akkor törölhető, ha az adóköteles elhal. Törölhető vagyonfelosztás esetében is. valamint vagyoni romlás esetén is, amikor az adózónak vagyoni és jövedelmi viszonyai annyira megromlottak, hogy a kivetett adót még részletekben sem képes megfizetni.
 

HORBELY SAMU

angol úrig és egyenruhaszabósága

Szarvas, Horthy Miklós út 13. szám. (Postával

Készít ruhákat a legújabb divat szerint, hazai és külföldi
 
 

Bírságok, büntetések. Házadóbevallás beadásának elmulasztása esetén az adóalap egy százalékát; ha pedig felszólításra sem adja be a fél a bevallást az adóalap három százalékát vetik ki bírság gyanánt. Jövedelem- és vagyonadó bevallásának elmulasztása esetén 10 százalékos adópótlékot vetnek ki bírság címén, ha felhívásra sem adja be, a bírság ötven százalékos.

Az adók esedékessége és kedvezmények. Az egyenes adók minden naptári évnegyed elején (január, április, július és október elsején) esedékesek és a naptári évnegyed közepéig (február, május, augusztus és november 15.) kamatmentesen fizethetők. Amíg az új adó kivetése meg nem történik, a kamatol az előző évi kivetés alapján számítják. A kamat 9 százalékos, de aki csak negyedévi részlettel van hátralékban és az adóját a kivetési évben rendezi 6 százalékos kamatot fizet. Aki adóját november 15-ig teljesen rendezi, annak 2 százalékos kamattérítést nyújtanak. Rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák. Károly- csapatkeresztesek és vitézségi éremtulajdonosok, valamint a négynél több gyermekes adózók külön kedvezményben részesülnek.

Egyéb adónemek. A fent ismertetett egyenes adókon kívül még számos adónem van. Többek között: rokkant ellátási adó, ezt rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nem fizetik, Károly-csapatkeresztesek a felét, betegápolási pótadó. községi pótadó, útadó, vármegyei pótadó, ebadó, általános forgalmi-, fényűzési adó ; ártéradó, közmunkaadó, mezőgazdasági és iparkamarai illetékek, mezőőri adók stb. Mivel ezeknek nagy része az egyenes adók után vettetnek ki, így azok változásával ezek is változnak vagy egyes adótárgyak után lesznek kiróva, miknek megszűnése az adó megszűnését is maga után vonja. Minden ily adónem ellen az adóív átvételét követő 15 nap alatt lehel fellebbezni.
 

Szarvasi Takarékpénztár

a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete,

a Magyar Nemzeti Bank mellékhelye.

Folyósít kölcsönöket előnyös feltételek mellett. Elfogad betéteket jó kamatozással,

azokat felmondás nélkül bármikor visszafizeti. Előlegel nyújt a

MEZŐGAZDASÁGI KOZRAKTÁRAK RT. vasútállomás melletti tárházaiban elhelyezett

árukra. Foglalkozik a banküzlet minden ágával,

MINT A FUTURA RT. FŐBIZOMÁNYOSA vásárol minden.

nemű terményt a legmagasabb napi áron.

Képviseli a Triesti Általános Biztosító Társulatot.
 
 

NAGY SÁNDOR
 

könyv:, zenemű: és papírkereskedése

SZARVAS. I Horthy Miklós út 9. szám.

Telefon 16. (A gimnázium közelében) Telefon 16.
 
 

Legújabb megjelenésű szépirodalmi és ifjúsági könyvekből állandóan dúsan felszerelt raktár. Játéktárgyak. képeskönyvek, levélpapír különlegességek, emlék könyvek, üzleti könyvek, irodafelszerelési cikkek. A legjobb gyártmányú hegedűk és harmonikák. Magyar és tót énekes- és imakönyvek kap hatók a legolcsóbb árakon. Irodabútorok, Thonet-féle hajlított székek.

Névjegyek, lakodalmi és báli meghívók, hírlapok, könyvek, folyóiratok, számlák, ügyvédi és kereskedelmi nyomtatványok, levélpapírok, falragaszok legolcsóbban és legízlésesebb kivitelben készülnek a

Szarvasi közlöny

NYOMDA: ÉS LAPKIADÓVÁLLALAT KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.

Bármilyen nyomdai munkára van szüksége, mielőtt megrendelné, kérjen cégünktől árajánlatot !
 
 

A "SZARVASI KÖZLÖNY"

politikai hetilap kiadóhivatala.

Szarvas sportja 1934-35 -ben

Írta : Szőllősi B. Imre.

A magyar vidék legnépszerűbb sportja napjainkban a labdarúgás. Ezt űzik legtöbben, ez vonzza a legnagyobb közönséget. Természetes hogy Szarvas 1934-35 évi sportját is a footbal uralta. Két legális egyesület űzte a footbalt állandóan és vett részt a Délmagyarországi Labdarúgó Szövetség békéscsabai alosztályának bajnoki tornáján. Az első osztályban a Turul SE játszott és a bajnoki táblázat közepén fejezte be a bajnoki kampányt. A klub szereplése sima, zökkenő mentes volt ügyvezetés tekintetében. A nyújtott teljesítményt illetőleg hullámos. Voltak időszakok amikor a Turul a legnagyobb csapatok számára is kemény dió volt, akitől féltek és aki a legnagyobb csaták helyét is győztesen hagyta el. Voltak azonban időszakok, amikor mintha kicserélték volna az együttest, a fiúk elveszítették önbizalmukat, játékuk csapkodó és eredménytelen volt. Érdekes a közönség viselkedése is, a sikerek szép napjaiban sok volt a szakértő, nagy volt a lelkesedés, minden és mindenki jó volt. Mikor aztán vesztettek, rögtön azok szedték le a keresztvizet vezetőkről, játékosokról. akik pár nap előtt még esküdtek rájuk. Ilyenkor a mérkőzéseken egy biztató hangot sem lehetett hallani, amit bizony megérzett a csapat, mert ha már idegenben ellenünk szurkoló közönség ellen kellett játszanunk, legalább itthon érezték volna az értük szorongó közönség szeretetét és hallották volna biztatását.

A második osztályú bajnokságért a Bocskay SE játszott. Biztató kezdet után anyagi nehézségek akadályozták a törekvő és lelkes iparos klubot jó helyezés és jelentős sportbeli sikerek elérésében. Pedig megérdemelték volna, mert vezetők, játékosok tudásuk legjavát adták, de hát anyagilag nem bírták a tempót tartani.

A szezon vége felé aztán belátták az egyesületi vezetők, hogy a nehéz anyagi körülmények miatt jobb lesz egyesülniök. Ezt sikerült is úgy megoldani, hogy a sport nem látta kárát, amennyiben az első és második osztályban is szerepeltet a most már Turul - Bocskay SE névre hallgató sportklub egy-egy együttest. Ezzel elérik azt, hogy több játékost tudnak foglalkoztatni. Egész dicséretet azonban csak akkor érdemelnek, ha majd ifjúsági csapatot is létesítenek az utánpótlás megfelelő előkészítésére.

Kérdezhetné valaki, hogy mi a jelentősége a tömeget illetőleg egy olyan sportnak, ahol 22 ember szerepel és százak kényelmesen nézik?
 

Medvegy Miklós

úri és egyenruha szabósága,

Szent István király utca és Vasút utca sarok.

Akik finoman és elegánsan óhajtanak öltözködni

keressék fel úri szabóságomat. .
 

Kétségtelenül előnyösebb volna, ha a nézők is kivétel nélkül sportolnának,. de ismerve a nagy tömegek kényelemszeretetét erre nem igen fog sor kerülni. De ez a néző tömeg a mérkőzések ideje alatt szabad levegőn tölt két-három órát és friss levegővel tölti meg a tüdejét. És ez is sokat jelent, ha tekintetbe vesszük, hogy foolbal nélkül ezt az Időt zárt helyen töltötték volna nagy részben.

A teniszezők erős tréningben voltalt egész évben, jelentősebb. versenyen azonban nem vettek részt. Ugyanezt mondhatjuk a birkózókról is. Sajnos az úszók sem tudnak sokat felmutatnia Körös-bajnokság rendezésén kívül. Ezeknek a sportágaknak nagyobb propagandával kellene dolgozni.

A vívó élet szintén csendes volt. A nagy sikerűnek remélt Terstyánszky -emlékversenye az SzVTC-nett nem sikerült úgy, ahogy azt várfák.

A Levente Egyesület évzáró-versenye, különösen annak ügyességi: része várakozáson felettit nyújtott. A legnagyobb fejlődési lehetőséget itt látom és itt is kell keresni az új tehetségeket.
 

VAN ISTEN

Garay Samu költeménye

Rádiók, csillárok, gramofonok,

villamos háztartási cikkek, gyermekkocsik, éjjeli lámpák, fali

karok, izzók, zománcedények, hó- és sárcipőjavítás, kerékpárok,

kerékpáralkatrészek, kerékpárjavítás és egyéb szerelési munkák

legolcsóbban

S T E F Á N I műszerész

villamossági és rádió üzletében,

SZARVAS Árpád-bazár 5..
 

Írta : Józsa Mihály

Szarvas nagyközség kertgazdaságának Főintézője.

Az Alföld fásítási ügye nagy és főként régi elgondolás, azonban az elgondolás kiviteléhez különösen a mostani, nehéz pénztelen helyzetben: sok az akadály. Amikor ilyen közhasznú, nagy fontosságú dolgot akarunk véghezvinni, nemcsak azt kellene várnunk, hogy majd a kormányon lévők ezt elintézik. Meg kell csinálnunk egy tervezetet, egy jó elgondolást és azt végre meg is kell valósítanunk. Jelenleg nem tudom az elgondolásom tényekkel is igazolni, mivel az ez évi májusi fagykár azt a gyümölcsöt, amit 15 évi községi szolgálatom alatt megfigyeltem megsemmisítette. Mivel a nagyobb fásítás véghezviteléhez szükséges pénzt nem tudjuk előteremteni, alapozzuk meg a gyümölcstermesztést, amit itt a legkevesebb kezelési költséggel, de jól bevált értékesítési lehetőséggel fenn tudunk tartani.

A beszterceiszilva, a kajszi barack, a meggy és a cseresznye termesztése jól kifizetődik. Kecskemétet a barack tette külföldön is ismeretessé. Miért ne lehetne nálunk is megszervezni a szilva, kajszi, meggy. cseresznye nagybani termesztését?

Akit esetleg érdekel ezen állításom, az megtekintheti és szemléltetően meggyőződhetik 1936. év július-augusztus hónapban az Erzsébet liget melletti gyümölcsösben, amikor pár száz darab kajszibarack és szeptember hónapban beszterceiszilva fog termést hozni a kisérletképeni kiültetések között. Azért lett kísérletképen kiültetve, hogy meggyőződjem arról, hogy mit lehetne ezen a száraz Alföldön a termő gyümölcsből hasznot hozóan előállítani. A kiültetett fák már 6-8 évesek és nagyon jól fejlődnek, eddigi terméshozamuk is jó.

Amikor facsemetéket ültetnek, ha ugyan egyáltalán ültetnek, azt szokták hangoztatni, hogy minek, nem érdemes, nem fizeti ki magát, én már úgysem élvezem annak gyümölcsét. Ezen balga állítást én megcáfolom, mert a fent megnevezett csontmagú gyümölcsfa a kiültetéstől számítva 4-5 évre már szépen terem és minden évben terem. Ki is fizetődik eszerint, illetve még meg is fogjuk érni azt, hogy élvezzük, sőt ha nagyobb mennyiséget ültetünk ki akármelyikből, nagyon is jól tudjuk jövedelmeztetni.

Az elmúlt 1934. évben ősszel egy 60 év körüli gazda jött hozzám azzal, hogy nagyobb mennyiségű gyümölcsfát akar venni és főként sok Pongorádi ropogós cseresznyefát akar ültetni. Megkérdezem tőle, hogy miért éppen a Pongorádi cseresznyét kéri, talán ismeri ? Azt mondja - igen,
 

Női kalapokat. kesztyűket, kézimunkákat, sírkoszorúkat

menyasszonyt csokrokat a legolcsóbban szerezhet be

Fenyő Sándorné divattermében
 
 

hiszen ezelőtt 10 évvel vettem magától 1 darab Pongorádi cseresznyét és maga azt mondta nekem akkor, hogy barátom ne egy darabot vecgyen. anem száz darabot, ha van hova ültetnie, mert az jó hasznot fog hozni idővel. Én nem fogadtam meg a szavát s nagyon megbántam, mert az egy darab cseresznyefából 100 pengő hasznom volt.

Azért írtam ezt ide, hogy azok a gazdák vagy gazdasággal rendelkezők, akik tehetik, akik ültethetnek főldjükbe, ha keveset is, okuljanak és ezt az elgondolást tegyék a magukévá. Teremtsünk Szarvason egy nagyobb gyümölcsöst, mintegy alapozzuk meg a szilva, kajszi, stb. tömeg termesztését. Ne féljen attól senki, hogy hogyan fogjuk értékesíteni, mert

ha nagyban termelünk, nagyban fogunk tudni szállítani, sőt a kereskedelem érte küld, érte jön. A fiatal generációt pedig még, lesz időnk meg tanítani arra, hogy hogyan dolgozzák fel azt a gyümölcsöt, amit azok a jól gondolkozó öregek reájuk hagytak örökségül, akik telepítettek az utánuk következők részére és boldogulására.
 

F I A M N A K

Inczédy László versenye

A „T U R U L_" szikvízfejtő üzem szódavize

a leg szénsavdúsabb!

II. 49. Piactér. (szarvasi Takarékkal szemben)
 

Javítsuk sziktalajainkat diózással

Irta: Krsnyák Pál kisgazda

A sziktalajjavítás ugyan nem az a probléma, amely felelt napjainkban sűrűn térnek napirendre, pedig éppen a gazdasági helyet súlyosbodása avatja azt különös fontossággal bíró tényezővé akkor, amikor nagy kiterjedésű szikes talajaink javítása révén a terméshozamot fokozni tudniuk,s általa magán- és közgazdasági életűnket egyensúlyozhatónk ki. A sziktalajjavítás azt jelentené, hogy a ma még terméketlen. mintegy 800000 katasztrális holdnyi magyar ugarból kis tőkével minden növény termelésére alkalmas, könnyen művelhető területet kapnánk. Évtizedek kísérleteinek eredményei odavezettek, hogy a sziktalaj javítására leginkább két módszer mutatkozik alkalmasnak : az egyik a digózás. ami szarvasi találmány, a másik a meszezés Mindkét módszer alkalmas a szikes, rosszul termő és nehezen művelhető talaj oly átformálására, hogy jól és könnyen művelhető, termékeny talajt kapjunk eredményül. Csak az a kérdés, hogy a fentebb említett két módszer közül melyik az olcsóbb, tartósabb, illetve célravezetőbb. A digózással való javítás mellett több érv szól, mert a digózással javított szikes talajt a kitermelt föld széthordásával elsősorban - a hepe -hupák eltüntetésével - simává tehetjük s megakadályozhatjuk a csapadékvíznek a mélyedésekben való összefutását, egyúttal elejét vesszük a talaj esetleges kilúgozásának s mi több - ami a lapályos helye ken gyakran előfordul - nem pálik ki a földbe vetett mag vagy a fejlődésben levő növény. Másodsorban 10-15 cm-el vastagítjuk termőrétegünket, aszerint. hogy mily vastagon terítettük a kitermelt altalajt. Az így megvastagított
 

S Z A R V A S I H I T E L B A N K

RÉSZÉNYTÁRSASÁG

Részvénytőke és tartalékok : P 740000.

Folyósít k ö I c s ö n ö k e t a legelőnyösebb

feltételek mellett.

Elfogad b e t é t e k e t a legmagasabb

kamatozással és azokat felmondás nélkül

bármikor visszafizeti.

Foglalkozik a banküzlet minden ágával és üzletkörébe vágó

megbízásokat gyorsan és jutányosan teljesít.
 
 

föld több csapadékot képes fölvenni és elraktározni s vele megoldottuk a vízfelvétel szabályozását, mert földünkön az elraktározás révén sohasem marad fölösleges vízmennyiség.

Harmadszor az amúgy is sok munkanélküli földmunkásnak munka alkalmat adnánk s e kormányzatot mentenők fel egy sok gondot okozó kérdés megoldásától.

A digózás nem egyöntetű sziktalajjavítást művelet, több módszerével találkozunk a gyakorlatban.

Régebben fekete humusszal javították kisgazdáink földjeiket, de az nem váll be, mert a földet nagy távolságról kellett elhordani s ezt a fekete földet a szik

egy-két év alatt annyira elnyelte, hogy halása a harmadik évben alig vagy egyáltalán nem volt érezhető. Kevés előnye mellett elérte a sziktalajjavító azt, hogy a fekete föld elhordásával még egy azelőtt jól termő területet is sovánnyá telt. Később kisgazdáink kisebb területen folytattak kísérleteket. Tessedik Sámuel módszerével éltek ; amennyiben altalajjal (sárgaföld) kezdték javítani a szikes talajokat.

Ez a módszer abban állt, hogy a tábla sarkán vagy más alkalmas helyen nagy gödörből termelték ki a sárga földet és azt a szikes területre fuvarozták ki kordén vagy kocsin. Ezzel a módszerrel azonban nem értek célt, mert a messziről való hordás a munka menetét lassúvá tette annál is inkább, mert ezt a műveletet rendszerint házilag hajtották végre. Márpedig tudjuk, hogy kisebb gazdaságokban csak egy-két kordé vagy egy kocsi állott rendelkezésére a sziktalajjavító gazdának. Hátránya az is, hogy a gödör ásásával több száz négyszögölnyi termőterületet kell használhatatlanná tennünk.

Hosszabb kísérletek eredményes munkájának tudható be az, hogy Felfedezték a már a háború előtt is sűrűbben alkalmazott, de a háború után leghasználatosabb digózási módszert. Ez a módszer olcsósága mellett a legcélravezetőbb és legalkalmasabb is. A már általánosan bevált digózási módszer a következő : A táblán keresztül 40-50 méter távolságra árkokat húzunk, amelyeknek mélysége 2-2 és fél méter lehet. szélessége 1 méter. Az innen kitermelt földet kis talicskán két oldalt 20-25 méter távolságra az ároktól szétterítjük oly mértékben, hogy a talajt vízszintessé tegyük. Az így keletkezett árkokat két oldalról azután betúrjuk és többszöri megszántás után elérjük, hogy az árkok helye jelentéktelen hajlatnak tűnik csupán s helyén bármilyen növény igen dúsan terem. sőt igen alkalmasak gyümölcsfák ültetésére, mert a gyorsan
 

Herczegh Ferencné kozmetika

Arcápolás, zsíros, pattanásos bőr gyógyítása. - Száraz arcbőr kezelése.

Arckikészítés. - Bőrápoló szerek a legjutányosabb áron.

Szőr és szemölcs irtás garantálva a 1 e g j a t á n y o s a b b árban.
 

fejlődő fa ebben a hajlatban hamarosan gyönyörűen díszlik. Ezt; a sok esetben eredményesen kipróbált módszert az alábbi példákkal állítom az olvasó elé, mint szemléltető bemutatást: ha egy kishold (1200 -öl) területet 15 cm. vastagon akarunk teríteni, 200 köbméter sárgaföldre van szükségünk. Ennek kitermelése és kubikosmunkásokkal való széthordatása köbméterenként 3 kg búzába, vagyis a holdankénti alapos megjavítás 6 q búzába kerül. "természetesen ez az összeg a terítés vastagságának függvénye. Az így feljavított területet kívánatos azután alaposan megtrágyázni és többször kell rajta keverőszántást végezni. Így végezve munkánkat, már az első évben közepes termést kapunk, de a következő években a terméshozam feltűnően emelkedik. És tény az, hogy amíg földünk digózatlan állapotban csak 2--3 q-ás termést hozott, addig ugyanarról a területről célszerű feljavítás után 6-9 q-ás termést takaríthatunk a csűrbe.

A módszer ismerése mellett tudnunk kell azt is, hogy nem minden altalaj (sárgaföld) alkalmas a digózás műveletének kiviteléhez. Vannak talajok, amelyek a szikes talaj megjavítására alkalmatlanok, mert olyan sókat tartalmaznak, amelyek a sziket nem semlegesítik --- s mi több ---kevés meszet tartalmaznak. A digózásnál pedig igen fontos, hogy a kitermelt altalaj jó meszes legyen, mert a sziket közömbösíteni, illetve eltüntetni csak kellő mennyiségű mész tudja_ Ezek szerint a digózás sem más, mint meszezés. A különbség csak az, hogy a meszet az altalajból kapjuk a földünkön való kitermelés által és azt nem kell vasúton nagy távolságról, tetemes kiadásnöveléssel fuvaroznunk.

A digózás célravezető volta az altalaj részbeni gazdagságától függ elsősorban. A kitermelendő altalaj mésztartalmát kísérleti úton a következőképpen állapíthatjuk meg: a kitermelendő altalajból egy keveset megszárítunk s rá pár csepp ecetet öntünk, ha ezen műveletünk után a sárgaföld pezseg, altalajunk alkalmas digózásra, mert elegendő meszet tartalmaz.

Az utóbbi időben az állam kezdeményezésére a sziktalajjavítás másik módszerét, a meszezést is kipróbálták kísérletképpen. A meszezéssel való sziktalajjavítás módszere abban áll, hogy a megjavításra szoruló talajt mészporral szórják be. Ez a módszer Szarvason nem tudott meghonosodni, mert jóval drágább a digózásnál és eredményre csak akkor vezetett, ha katasztrális holdanként 9--10 vagon meszet adtunk, melynek fuvarja és ára 400-500 pengőbe került. Ezek szerint négy-ötször annyiba jött, mint a digózás, amellett megmaradt az a hátránya, hogy földünkről nem távolítottuk el a laposokat és nagyobb csapadék lehullása
 

IMGRUND FERENC

Piactér női és férfi fodrászterme Breitner -ház.

Ondolálás, manikűr, hajvágás !
 

esetén a víz összefutott és előidézte az előbb már említett rossz hatásokat.

Volt idő, amikor még a hatóságok sem akarták elismerni a szarvasi kisgazdáknak ezt a nagy jelentőségű felfedezését a sziktalajjavítás terén. de ez, ha lassan is, csak tért hódított s ma már a kormányzat is elismeri. hogy olt, ahol az altalaj alkalmas a szikes talaj javítására, leghelyesebben és legcélravezetőbben járhatunk el a digózássali javítással.

Ennek dacára is - a munkanélküliek száma százezrekre rúg fel - a rendelkezésünkre álló olcsó munkaerő kihasználása és a kubikos réteg keresethez juttatásának meg nem oldottsága mellett 800.000 katasztrális hold szikes föld áll terméketlenül, mint kihasználatlan magyar nemzeti; vagyon.
 

Nagy emberek mondásai

Mezőgazdasái Közraktárak Rt.

Telefon I5. szarvasi telepe a vasútállomás mellet Telefon.15

a Szarvasi Takarékpénztár kezelésében.

Elfogad tárolásra mindennemű terményt és árut igen

előnyös tárolási díjak mellett, azokra a S Z A R V A S I

TAKARÉKPÉNZTÁR előnyös feltételű előleget nyújt.

Érdeklődni lehet a helyszínen és a Szarvasi Takarékpénztár helyiségében. -

A Szarvasi Takarékpénztár telefonszáma: 5.

Ne szomorkodj Bálint

Gyóni Géza verse

Fel a fejjel, Bálint,
Nézz csak a szemembe ;
Sok százéves magyar harag
Lángja lobog benne,
Ráismersz-e most már
Jó kuruc komádra ?
Rákóczinak voltam egykor
Az íródeákja.
 

Ifj. Sztrehovszhy „Márton

villamossági, rádiótechnikai és műszaki vállalata

SZARVAS, Piactér (artézi kúttal szemben) Telefon z 59.

A környék legolcsóbb beszerzési forrása

Kerékpár, varrógép, rádió, csillár és izzók, villanyszerelések,

csengő- és telefonberendezések készítése.

Az itt felsoroltak szakszerű javítása.

Hó és sárcipők, gumik javítása. Vulkanizáló üzem.
 
 
 
 

a tengerit meg kell kapálni, a szénakaszálást és behordást el kell végezni. A gyümölcsfákat vértetű-kátránnyal bekenjük. A virágoskertben a legtöbb évelőnövény, díszcserje és rózsa virágzik. Utána, ha magra nincs szükség, megmetsszük a virágszárakat. Az állatokat zöldtakarmányra fogjuk. A méhesben a kipergetett lépeket visszahelyezzük a kaptárakba.

Júliusban az aratás és behordás után a tarlót felszántjuk és a korai tarlóba jó időben kölest, tarlórépát vetünk. Elvetjük a fejes salátamagot, a baromfiudvarból lehetőleg tarlós helyre irányítjuk a szárnyasokat. Szárazság esetén a méhek etetéséről és itatásáról meg ne feledkezzünk.

Augusztusban a lent és a kendert, ha magja esett egészen kicsepüljük és a szárát beáztatjuk. Babot, lencsét, borsót learatjuk és kicsépeljük. Megkezdjük a paradicsom leszedését, el lehet vetni a koratavaszi petrezselymet és szedhető minden főzelékféle. A gyümölcsösben alvó szemre szemzünk. A baromfiudvarban a tojáshozam megcsappan, a tyúkok vedlési időszakát megrövidítjük. A méheket ajánlatos jól megnézni, ha a tisztesfű virágzása még nem elégséges.

Szeptemberben learatjuk a kölest, a hajdinet, Felszedjük a cukorrépát, befejezzük a sarjúkaszálást és elvetjük a rozst és minden őszi takarmányt. A veteményeskertet megtrágyázzuk, elvetjük a fűmagot. A méheket betereljük és a gyenge családokat a közepesekkel egyesítjük.

Októberben elvetjük az őszi búzát és a rozst. Elvégezzük az őszi mélyszántást, a veteményeskertben minden terményt felszedünk és elvermeljük. A melegágyakat megtrágyázzuk és felássuk. A baromfiaknál a száraz eleségre térünk és a méhesben a kaptárak röplyukait annyira megszűkítjük, hogy csak egy méh férjen ki rajta. A madárodúkat kitisztítjuk és fűrészporral elkerítjük.

Novemberben a gyümölcsfák csemetéit kiszedjük, elültetjük vagy vermeljük. A virágoskertben a gumós- és hagymás virágokat, amelyeket védett helyen kell teleltetni, felszedjük. A baromfiudvarban kezdődik a tojóév, a méhesben már nem etetünk.

Decemberben a földekre trágyát hordunk, a gyümölcsösben enyhe ideig esetén permetezhetünk. A virágoskertben a fák, cserjék körül felássuk a földet, betrágyázzuk a talajt. Az élőnövényeket megnyessük. A méhesben tökéletes csendről és nyugalomról gondoskodunk. A lent és a kendert elkészítjük a háziipari munkákhoz és megkezdjük a fonást, szövést és egyéb szobai munkálatokat.
 

F E H É R L AJ O S mészáros és hentes üzletében,

özv. Simonné -féle házban, Szent István király utca 71.

állandóan friss vágású, elsőosztályú, hízott marha-, borjú-, sertés- és juh

húsok, valamint lakodalmi húsok a legeslegolcsóbb naptáron kaphatók.

Hentesáruk ízléses és kiváló minőségben!

A betyár útnak indul

írta : Orosz István

Nagy tömeg verődött össze a Körös fahídjánál. Alkonyodott már. A lassan folydogáló víz hullámai az ezüstösen csillogó fűzfák lábaihoz verődtek a parton és bánatosan locsogtak. A tömeg pedig állandóan nőtt, ahogy a szomorú hír tovaterjedt a városban. A grófi park magas bástyáján is megjelent a cselédség és széltében-hosszában másról sem lehetett hallani, mint az öngyilkosságról.

- Kolompár Mari vízbe ölte magát Még kora reggel történt. Egymásnak beszélték az emberek, hogy

az éjjeli őr, az üreg Hugyecz Pali bácsi kora hajnalban a Páva-utcán látta futni a csinos leányzót. Még utána is kiállott

- Hová ily korán Mari lelkem ?

De a leány nem felelt. Csak futott tovább eszelősen, feldúlt idegekkel, bensőjében a szörnyű elhatározással. Pali bácsi utána fordult még, majd tovább baktatott. Fáradt volt nagyon, hiszen egész éjjel rótta a falu utcáit, vigyázott a rendre, nehogy a tolvajféle embereit dézsamát vegyenek valahol. A sarkon még egyszer visszafordult, de a leány akkorra már messze járt.

Aznap piac volt. Szent-András felől sokan igyekeztek befelé a kora reggelben. Az egyik asszony a Körösre pillantva meglátta a szerencsétlen leányzót, amint a vízre borulva, karjaival még kapálódzott. De a fejét akkor már lehúzta a víz, míg testét a bő szoknyák alá szorult levegő fenntartotta a vízen. Nagyot sikoltott. A piacra menők odafutottak és nemsokára látták, hogy a hömpölygő víz tovább viszi az öngyilkost, majd lassan el is merül.

Többen a városházára loholtak, ahol jelentették az esetet. Két kisbírót küldtek ki a partra, akik egész délután figyelték a vizet, de a leány holtteste csak nem bukkant fel sehol. A folyton szaporodó kíván

csak közül valaki Betlehembe futott el és beszólt Demcsák Pista bácsihoz is, az öreg vak tímárhoz. Nemsokára egy csónak indult el a mangoli nyárfák alól.
 

Legkellemesebb szórakozóhely
a "Bagolyvár" vendéglő.
Kitűnő italok ! Hideg és meleg ételek

Minden este a közkedvelt FALUSSY-JAZZ hangversenyez ! ! !

A vak tímár ült rajta, az evezőket Pedig egy markos segédje emelgette nagy szabályosan. A tömegen halk moraj futott át. Tudták, hogy Demcsák Pista bácsinak sikerülni fog az öngyilkos feltalálása.

A vak ember halottlátó volt. Különös érzés vett erőt rajta, ha valaki beölte magát a Körösbe. Valami földöntúli látnoki érzés vezette a halott feltalálására. Messze földön híre volt ebbeli képességéről. Egyszer Szegedre is elhívták, amikor a Bodonyi alispán fia beleveszett a Tiszába. Egy órányi keresés után megtalálta a fiút, akit már három napon keresztül hiába kerestek a kétségbeesett apa emberei. Egy fűzfa gyökerébe kapaszkodott meg a csónakból véletlenül kiesett jurátus-gyerek és odaveszett.

A csónak elhaladt a fahíd alatt. Ekkorra már egészen besötétedett. Messze távol; a fordulóban lámpások fényei csillogtak, a felkelő hold fénye pedig ezüstösre Festette a parti füzek lombjait. A csónak lassan siklott a vízen lefelé.

Demcsák tímárt egyszerre meleg láz öntötte el. Ekkor már ott jártak az indigógyár alatt.

- Itt... itt... Jani fiam... kicsit jobbra... most... - suttogta a vakember és vasszögű botjával nagyokat böködöd a mély vízbe.

A bot megakadt.

- Itt van ! - kiállott a part felé.

A partról rövid mozgolódás után egy fáklyás csónak indult el. A község emberei álltak benne. Az egyik rendőr kezében hosszú csáklya volt.

- Itt van!- mondotta ismét Pista bácsi az odaérkezőknek és a benyomott csáklya beleakadt a földönfekvő hullába.
 

Evezzetek – adta ki a parancsot és a csónakkal a part felé húzták a leány holttestét is,

A tömeg ekkorra már a gátat teljesen ellepte. Mindenki kíváncsi volt a szép Marira, aki a vízbe ölte magát. A lámpások és fáklyák fényében partra húzták a bőszoknyájú, bársonyködmönös, fonotthajú leányt. Az arca foltos és puffadt volt a kísérteties fényben. Az egyik kisbíró egy zsákot borított reá. A tömeget alig tudták visszatartani, mindenki látni akarta őt.

Itt-ott a gyengébb szívű asszonyok, leányok felríttak.

Nemsokára megérkezett Télesy, az öreg, töpörödött orvos is.

Felhajtotta a lenzsákot, megfogta a leány homlokát.

Elvihetik! - mondotta.

A községi kocsira rakták fel éppen a leányt, amikor megérkezett az édesapja. Komor nézésű, kerekarcú, tagbaszakadt ember. A nézők utat nyitottak neki.

Leányom! Drága leányom! -sírt fel a férfi és megszédült, amikor a kocsinfekvő leányt meglátta Télessy kapott utána.

-Semmi doktor úr, semmi! - és elindult a kocsi után.

Kézt fáklyás ment elől. Télessy Kolompárt támogatta a kocsi után. Utánuk meg a hatalmas tömeg. A tömeg után pedig messze lemaradva egy legény baktatott lehorgasztott, fedetlen fejjel. Se nem látott, se nem hallott. Kohút Gyurka volt . . .Egy kis fiam, kis Gyurkám . . . - kérlelte az anyja.

Nem kell!

Miért búsítod magad! Hiszen úgysrem segythetsz már rajta. A Körösnek zavarták, mert téged szeretett. Szegény kis fiam . . . Nekik is fáj, hiszen a gyerekük volt.

- De nekem mindenem!

- Persze te nem vooltál jó nekik. Nem voltál közéjük való. Persze, nekik senki egy fuvaros, egy szegény legény akinek nincs egyebe, csak két jó lova és egy jó szive.

- Utána megyek . . . - suttogta maga elé a fiú.

- Dehogy mégy, Gyurikám, hogyan is mennél. Itt maradsz te nálam!

- Megyek én . . . - mondotta újra a legény, de ekkor már nem mondta, hogy hová.

Fogta a szűrét az ostorát és nekiindult a temető felé. Az anyja utána.
 



Benczúr órás
Javít órát, ékszert olcsó árért. Szarvas, piactér (Kat.-iskola)

A halottas ház ajtaja zárva volt. Gyurka a küszöbre terítette a virágos szűrt, a falhoz állította az ostort és leült. Sok mindenre gondolt. Bent a zárt ajtó mögött az feküdt, aki neki a legkedvesebb volt. Sírni szeretett volna, de nem tudott. Szíve összeszorult és a nagy fájdalomtól elszunnyadt. Amire édesanyja előmerészkedett a bokrok mögül, már aludt.

Megsimogatta a fiú göndör haját és fejébe nyomta a magával hozott kalapot, majd hazaindult.

Csendes volt a temető.

Bent aludt a holt és kint aludt az élő.

A Hold pedig vigyázott reájuk...
 

Harmadnap délelőtt volt a temetés. Az egész lakosság kivonult az öngyilkos leány végtisztességére. Négy legény vitte ki a sírhoz az ezüstszürke koporsót, tizenkét koszorús pár kísérte el utolsó útján. Vőlegénye, Hajdú Miska, akihez hozzá akarták adni, ünneplőben egyedül ment a koporsó után.

Az őszi rőt fényű délelőttben nagyon szomorú volt a temetés. Szomorú volt a pap beszéde, még szomorúbb a búcsúztató. Mindenkitől elbúcsúztatta a kántor, de aki néki a legkedvesebb volt, akiért vízbe ölte magát, arról egy szó sem esett a búcsúztatóban.
 

De annál több a gyásztömegben. Leányok, legények, asszonyok emberek mindnyájan Kohút Gyurkáról beszéltek, a szép fuvaroslegényről. Mindenki őt kereste, de nem volt sehol.

Mikor vége volt a temetésnek, lassan szétoszlott a nép. Mindenki hazaindult. A könnyek is felszáradtak a szemekről, Korompáréknál a tor is elmúlt kellő módon. A temetőre újból mélységes csend borult. Az őszirózsáktól beborított sírhant mellett pedig egy fiú zokogott keservesen.

Lassan leszállt az alkonyat. A nap vérvörösen izzott a láthatár szélén. A fák sejtelmesen susogtak. A síró fiú is magára ébredt. Megborzongott. Felugrott a sír mellől, letörölte a port kopottas ruhájáról és felkiáltott

- Megállj Hajdú Miska ! Megkeserülöd még ezt ! Markos, izmos: keze ökölbe szorult és a lehunyó nap bágyadt fénye a kéz hosszú árnyékát vetette a földre.

A kéz árnyéka végighullt a temetőn és az ököl árnyéka pedig

éppen a városra esett. . .
 

Kohút Gyurka hazaballagott. Leüt az istálló ajtajába és ott búslakodott jódrabig. Lassan elpihent a város is, elpihent minden az őszi éjszakában.

Éjfél felé járt az idő, amikor bement az istállóba. Meggyújtotta a kis repceolajas mécses, és előszedegette vasveretes ládájából értékeit Pár levelet, amiket Marika küldött neki, Marika selyemkendőjét, majd pár forintnyi pénzét. Elrakta ezüstgombos mellényének belső zsebébe. majd Kiment az udvarra.

Az öreg eperfa lomhán szunnyadozott az éjszakában. Sötét volt. A hold is elpihent már a láthatár szélén.

Gyurka odament a konyhaajtóhoz. Fáradt volt.

- Alszik már édesanyám? -- kérlelte halkan. Nem felelt senki.

- Jó éjszakát! Én már elmegyek ! - mondotta a búcsút és visszament az istállóba.

Amikor eloldotta sok munkába fáradt Buksi lovát, az öreg Csucsi kutya a csizmájához dörzsölődött.

- Menj innen Csucsi! Ne szomorítsd te is árva szívemet ! Te érzed, hogy messze megyek, betyár leszek, szegények barátja, szenvedők vigasza, gazdagok réme, koldusok öröme .

A kutya felvonyított és ez ajtóhoz húzódott.

Értelmes szemei oly bánatosan meredtek a fiúra.

Mintha kérlelné:
 

Klimaj Sándor úriszabó

Szarvas, 1, kerület 83, szám,

Készít elegáns és tartós minőségben férfiöltönyöket, télikabátokat és felöltőket.
 
 

-- Ne hagyj itt bennünket kis gazdánk! Mi lesz az anyáddal és mi lesz velem?

A lovat kivezette az istállóból, egy pokrócot dobott a hátára, majd. ő is felugrott reá.

És eltűntek a sötét éjszakában.

A kutya vonyítása messze elkísérte őket.
 

Egy ló baktat a csabai országúton. A sűrű éjszakában se közel. se távol senki sincs ébren. A lovasa is alszik. Szép feje feje lekonyul a mellére.

Irány az országút. Vége talán nincs is. Csabacsűd alatt egy vásári: kocsi jön velük szembe. Szolnokra igyekeznek.

-- Egy betyár ! - riad fel az egyik.

Előrángatják a kereskedők pisztolyaikat.

A ló elbaktat mellettük. A betyár feléjük se néz.

Megnyugodva, hajtanak tovább. A ló pedig egyenletes lépéssel haladt előre, hátán a fiúval. Vigyáz reá, nehogy az lecsússzon.

Kifárasztotta a nagy fájdalom és a háromnapos keserű bánat.

Már hajnalodott, amikor a kondorosi csárdánál felébredt.

Nagy frissen leugrott a lóról és ahogy egykor édesapjától hallotta,sok szép mesékben, mint a többi dalos betyár és szegénylegény szokta, bekopogtatott a csárda ajtaján.

Nemsokára előbújt az öreg kocsmáros.

Egy mérő bort kért,

Leült az egyik kecskelábas asztalhoz és szép lassan kiitta a savanyú lőrét.

Nem szólt semmit.

Majd pénzt dobott az asztalra, kilépett ez ajtón, felugrott a lovára, nekilovagolt a nagy pusztaságnak és megkezdte színes, szép, keserű betyáréletét.
 

ELSŐ MAGYAR ZENEKAR

Gazsó György vezényletével

s z o 1 g á l t a t

cigány, szalon és fúvószenét

Megkeresések a GISz -ben eszközölendők.
 
 

Képző. és szépművészeti értékek

és törekvések Szarvason

Azok a városok, községek és falvak, amelyek az elmúlt századi nagy török-tatár pusztítások útvonalába beleestek, a szörnyű idegen ármádiák rombolásai következtében vagy teljesen elpusztultak vagy pedig elpusztulásuk után teljesen új telepítések révén, addigi múltjukat, így értékeiket, szokásaikat, művészeti termékeiket is elvesztették.

A régi Szarvas katolikus, majd református lakossága a török hódoltság hosszú évtizedekig tartó uralma alatt teljesen kipusztult és így a égi nemesi házak felégetésével minden, ami az akkori időkre emlékeztetne, minden ami igazolná az akkori emberek művészi hajlamait is, teljesen elveszett.

Az új Szarvas telepesei Nógrádból, Hontból hoztak magukkal bizonyos szokásokat, néprajzi és népművészeti tárgyakat, amik az alföldi nagy távolságok révén nálunk meg is maradtak ; levetkőzték a felvidéki ősi formákat és sok népszerűséget, eredetiséget vettek fel. Innen van az, hogy népünk szőttesei, csipkemintái, kivarrásai szinte újszerűen és különlegesen hatnak és azokhoz hasonlókat legföljebb csak a környékbeli szintén tótszármazású helyeken, Tótkomlóson, Békéscsabán találunk. Sajnos, a modern gyárkultúra és a kereskedői termékeit olcsóbbsága lassan kiszorították a háziipart nálunk is, mielőtt hivatalos köreink rájöttek volna ennek óriási nagy kárára és mielőtt a néprajzzal és népművészetekkel foglalkozó és azokat összegyűjtő és megmentő tényezők a szarvasi eredeti formákat egybegyűjtötték volna.

A régi mulasztásokat igyekszik pótolni az a pár művészetbarát egyén, akik fáradságot és anyagi áldozatot nem kímélve, hangyaszorgalommal, a népi előítéletekkel szembeszállva gyűjtik össze lassan ezeket a néprajzi kincseket. De hivatalos köreink is rájöttek már arra, hogy népünket vissza kell vezetni a háziipari készítmények felvételére és örvendetesen látjuk, hogy a rokkák, szövőszékek ismét divatba jönnek és az eddig padlásra dobott háziipari szerszámok újból kéz alá kerülnek és az emberi kényelemszeretetből fakadt téli semmittevést népünk megunva anyagi felvirágzását ismét a háziipar felvételében látja. Népművelési tanfolyamokon igyekeznek vezetőink a népet az ősi foglalkozásokra visszavezetni.

A háziiparnak Szarvason különösképpen kell, hogy talaja legyen,
 

Mikulásra és karácsonyra legolcsóbban

Podmanyiczkinál

vásárolhat!
 

hiszen a nagynevű Tessedik Sámuel, az áldott emlékű lutheránus pap atyai gondossággal, minden üldöztetést és rosszindulatot elszenvedve tanítgatta a népet mindezekre. Ő a nép jólétének emelését a háziipar fokozott munkásságában látta és akkor, amikor a szárazságok, jégverés, fagyok elvették a gazdasági termést, jóindulatú és a jó felé mindig hajló népünk el is fogadta azokat. Hiszen mondhatnánk a világ első mezőgazdasági és ipari iskolájában, a szarvasi Tessedik -iskolában akkor 900-on felül volt a tanulók száma és ott nemcsak az írás-vetést, az olvasást, de a mezőgazdasági és ipari munkálatok egész garmadáját tanulták meg a tanulók, ki-ki tehetségének és hajlamának megfelelőt. Fel is virágzott akkor a szarvasi lakosság élete. Szegénységről, nyomorról akkor itt nem lehetett beszélni. De mihelyt újból eljöttek a jobb idők és a búzatermés is elegendő megélhetést biztosított, a nép a rosszindulatú emberek, irigy ellenségek mellé szegődött és nemcsak iskoláját szüntették meg, hanem hosszú évtizedeken, sőt évszázadokon át meg is feledkeztek nemcsak Szarvas. hanem a világ közgazdaságának eme hatalmas apostoláról.

Az új Szarvas, amely 122. évi július 23-án alakult meg, az első időkben az alapvető munkálatokkal volt elfoglalva. A sürgős házépítés természetesen semmi különösebb és praktikusabb formát nem hozott. Azután egy, legfeljebb két apró ablakkal készültek a legnagyobbrészt náddal fedett, alacsony házak. Később csak a ház eleji fatűzfalrész kapott több helyen kisebb faragásokat, valamint a konyhaajtó félmagas rostélyosa, amely sok szép motívumot őrzött meg számunkra. Ezt a kis
 

ajtócskát arra használták, hogy a baromfi ne tudjon bejönni a konyhába. Sok helyen még ma is megtaláljuk ezeket. Középületeink nagy része is az egyhangú pallér-stílusban épült, mint mindenhol szerte az alföldi magyar vidéken. Csak az ó- és új templom nemes vonalai, a városháza görögös stílje, a régi gimnáziumi épület emelkedett klasszikus formája és újabb tanintézeteink épületei emelhetők ki az egyhangúságból. Szép a mórstílusú ótemetői grófi kripta és említésre méltó a két kőrös parti grófi kastély is.

A régebbi időkben Szarvason szobrászairól inkább semmit, festészetről pedig igen keveset beszélhetünk. Mint mindenhol, úgy itt is akadtak fúrni-faragni szerető ezermesterek, akiknek némelyike agyagból, gipszből. kenyérbélből kisebb-nagyobb szobrokat készített. De mivel sehonnan semminemű bátorítást nern kaptak, a feledés homályába merültek. A régebbi időkből a szarvasi Vajda Péter-gimnázium számos gipszszobor másolatot őríz nagyjainkról, így ugyanott görög- és renaíssance-kori nagy művészek szobrainak gipszmásolatait is megtaláljuk. Országos hírre emelkedett a tanítónőképzöintézet falán elhelyezett szarvasi pantheon is, amelynek egyik-másik reliefje tiszta művészetet képvisel. Nagyon érlékes a gimnázium tulajdonában lévő „jeleseink arcképcsarnoka", melynek sorában ott látjuk többek között Vajda Péter, Tessedik Sámuel, Tatay István, Ballagi Mór, Haviár Dani portréit. Művészetileg nagy értékkel bír a városháza nagytanácstermének nyugati oldalán lévő hatalmas festmény, amely báró Podmaniczky Frigyest, a kerület egykori képviselőjét ábrázolja. A nagyértékű festményt Haán Antal, a kiváló és országoshirű festőművész festette. A szarvasi gimnáziumból indult el egykoron európaihírű festőpályájára Jankó János, a kiváló tótkornlósi születésű karikatúrísla is, aki már diákkorában a rajz tanítója volt az iskolában. A szarvasi gimnáziumban tanult Orlay-Petrics Soma, a mezőberényi születésű, nagynevű festőművész is, aki a magyar történelmi festészet egyik érdemes alakja lett. Sajnos, műveivel csak a nagy pesti múzeumokban találkozhatunk.

Az újabb korban már több művészről és művészi törekvésről számolhatunk be. A szarvasi polgári lakásokban számos festménnyel, szoborral találkozunk, sajnos, nagyon sok közöttük a gyenge és értéktelen mű. Sok helyen azonban neves, országos hírű művészek festményei díszítik a falakat és nem egy lakostársunk lakásában nemcsak helyi, de országos viszonylatban is számottevő értéket őriz.

Az újabb művészgeneráció között Ruzicskay György festőművész emelkedett fel európai hírnévre. Lelki és társadalmi problémákba nyúló rajzait nagy német és Francia világlapok közlik. Festményeit a mozgalmak ereje és a történések lendülete, biztos vonalvezetés és mély filozófia jellemzik. Számos festményében és rajzában a szarvasi szokásokat adja és a szarvasi nép lelkét fogta meg. A Luther Árvaház dísztermének nyugati falára festett hatalmas és mély triptichonja felbecsülhetetlen művészi értékkel bír. Egyháza és városa iránti nagy szeretetéből adta ezt az értékes ajándékot. Mint portréfestő is európai hírű. Szarvason különösen a szarvasi Kisgazdakör nagytermében elhelyezett Nagyatádi Szabó István és Borgulya Pálról készült portréi közismertek. Jó nevű festő Mészáros Jenő is, aki kűlönösen a természeti szépségek iránti fogékonyságával, mint tájképfestő tűnik ki. Több képét a város vásárolta meg. A legifjabbak között Csabai Kálmán különféle pályázatokon nyert első díjaival bizonyította be tehetségét. Szép és élethű portrékat festett még dr. Schauer Gábor főszolgabíró családja tagjairól.

Az utóbbi időben pedig szinte országos mozgalom lett az őstehetségek felkutatása. A Szarvasi ipartestület fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából szintén megrendezte a szarvasi őstehetségek kiállítását nagy és mélyreható sikerrel. Sok kedves festmény, sok igéret gyűlt egybe ez alkalommal. Különösen nagy sikere volt Toman Jánosnak, aki hangulatos és szívbőljövő melegségű rajzokkal és metszetekkel állt ki. Sokat ígérő tahetség ő, aki már állépte az őstehetségi formákat és egyéniségének álomvirágoktól színes lélekmezőin ,jár. Nagy volt a sikere Laukó Györgynek, a jónevű hentes-szobrásznak, aki már számos alkalommal zsírból készült szobraival is sok elismerést aratott. Ez alkalommal hősi emlékmű és Nagymagyarország közepe emlékmű tervezetét, valamint több szobrászati munkáját állitotta ki. A nemes célkitűzések és bátor formakészség tehetségének bizonyítékai. Különösen értékes a „Családom" című csoportja. Molnár Mátyás szintén szobrokat állított ki. Gondos figyelemmel és erős meglátással készült portréi eredeti tehetségére vallanak. Tőle még sokat várhalunk. Fehér Lajos, Antal Gyula. Kohut János festményei mellett egy 14 éves kanászfiúnak, Gutyan Mihálynak rajzai keltettek feltűnést. Tákos Lajos rajzokkal, Leshalmi Pál portrékkal szerepeltek.

Örvendetesen láttuk a már halódó szűcs-, szűrszabó- és cserepesipar nemes és művészi előtörését is. Kresnyák Sámuel két művészi kivitelű szűre múzeális értékű; míg Tóth István és Bomonyi Pál virágos, magyaros, sok szarvasi színnel és motívummal díszített cserépmunkái a cserepesipar újjáéledését hirdetik.

A kultúra előrehaladása magával hozza a művészetek előretörését is. ,A kultúrközönség pártfogását pedig megérdemlik mindazok, akik a kultúráért és a művészetekért harcolnak.Mert igazi értékeinket sohasem a földi, hanem a lelki, így a művészeti kincseink adják.

Szarvas pedig jó talaja a művészeteknek. A szarvasi nép tótba oltott magyar szelleme, ábrándozó és jó lelkülete szinte predesztinálják arra, hogy az új alföldi tehetségek egész sora innen kerüljön ki. Az anyag itt sokszorozottan megvan és rajtunk áll, hogy meleg támogatásunkkal segítsük őket a hírnév és a halhatatlanság felé
 

Morvacsik Sándor fazekas, III. 293/1.

Raktáron : cserépedény, virágcserép és tűzállóedény. Előzékeny kiszolgálás.

Készít : kályhákba samotte -béléseket. - OLCSÓ ÁRAK l
 

Magyar fabulák

Irta : Bartóky József

A Ráró meg a Csillag

Alig termett valami zab, a gazda tehát kisebb porcióra fogfa a lovait. A Ráró este is, hajnalban is nagyokat nyerített s így akarta megértetni gazdájával, hogy több zabra vágyik, a Csillag meg nagy keserűséggel csak füstölgött magában, rágta a jászol végét s még azért is haragudott,. ha a Ráró fel-felnyerített.

- Mit kunyorálsz folyton ?! Én ugyan nem kérek semmit ettől a kőszívű gazdától, hanem ha kifogyok a béketűrésből, fogadom olyat teszek, amiből majd megérti ez a zsarnok, hogy milyen elégedetlen vagyok s akkor aztán, hogy megbékítsen, majd ad zabot, szívesen két kézzel.

A Csillag béketűrése csak olyan kurta volt, mint az esze s így másnap este, amikor a gazda bekötötte lovait az istállóba s éppen szénát akart nekik vetni, a Csillag nagy haragosan rugott egyet s jól térden rugta gazdáját.

- Ejnye az árgyélusodat ! - kiáltott a gazda, - ha ettől a kis porció zabtól is íqy rugdosol, akkor az ördög adjon neked zabot ezután f

És a gazda a rugós Csillag porcióját ettől fogva mindig Rárónak adta.
 

Varjút a szaváról

A gazda a padláson tett-vett valamit, a legkisebb fia, a Pista gyerek pedig a házereszről levert jégcsapokat szedegette az udvaron. Egyszer csak leszállt az. udvar végibe egy varjú. A gyerek, ,akinek még nem volt annyi esze, hogy a varjút megismerte volna, felkiabált a padlásra az apjához

- Édesapám, valami.igen furcsa galamb szállt le minálunk! Kár, hogy kend nem látja

- Kár! Kár! - kiáltott a varjú is, azt gondolván, hogyha így erősítgeti a gyerek szavát, az még inkább elhiszi : csakugyan valami ritka galamb szállt le náluk . . .

- Nem galamb az te, Pista, hanem varjú !

- Honnét tudja kend, hiszen a padlásról nem látja kend?!

- Megismerni fiam a varjút szaváról

Erre a varjú, akiről, ha nem károgott volna, Pista gyerek ma sem tudta volna meg, hogy nem galamb, - bosszankodva felrebbent s mert ott is olyan kis gyereket látott játszadozni, akit még talán bolonddá lehet tartani, átszállt a harmadik szomszéd udvarára.
 

Farkas Flórián férfi- és nőifodrász

Szarvas, GISz -épület.

Ondollásás. hajvágás, borotválás!

ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS! OLCSÓ ÁRAK!
 

Legyen hű minden lány . . .

Szabolcska Mihály verse

Fel is írták szépen a Zsófi lejéhez

Legyen hű minden lány a szeretőjéhez
 

Aházinyúltenyésztés, mint fő jövedelumi forrás

Írta:: Major Ákos, a Szeged és Vidéke Házinyúltenyésztők Egyesületének titkára

Ma úgy a kisgazda, mint a kistisztviselő nagyon küzd a rnegélhetés gondjaival. Bizony sokszor előfordul, hogy alig akad betevő falat s télen nem jut meleg ruha, cipő a gyermekeknek. Amikor ennyire kell a kisgazdláknak, kisiparosnak, kistisztviselőnek és kereskedőnek küzdenie a mindennapi kenyér és ruha előteremtéséért, akkor nem volna szabad figyelmen kívül hagyni ez olyan szórakozásszámba menő és mégis igen, komoly foglalkozási ágat, mint amilyen a modern és intenzív házinyúltenyésztés. Hangsúlyoznom kelI azt, hogy nem a közönséges házinyúl tenyésztésére gondolok, - amivel itt Szarvason is bizonyára többen vesződnek, ami csak sok vesződéssel és bosszúsággal jár, - hanem a fajtiszta, kitenyésztett. kultúr házinyulak tenyésztésére. Ezek ma nagyon kifizetőek. Ha okszerűen, komoly hivatásszerűen űzzük tenyésztését úgy lehet jólfizető mellélcfoglalkozás, de lehet biztos egzisztencia is.

Hazánkban kétféle fajtiszta házinyulat érdemes tenyészteni. Lehet egyszerre mindkettő tenyésztésével is foglalkozni, de külön-külön űzve tenyésztését, szintén megélhetünk belőle. Az egyik az angóra, a másik az óriás.

Nem igényelnek sok befektetést, kezdhetjük egészen kicsinyben is, sőt kellő szakértelem hiányában így jobb is, meri bár a házinyúl tenyésztése nagyon könnyű foglalkozás annak, aki érti, szinte szórakozás. de a hozzá nem értő ember jobban cselekszik, ha egy-egy törzs tenyészanyagotvásárol, azt is megbízható, egyesületileg ellenőrzött és központilag Tetovált (törzskönyvezett) telepről, onnan utasításokat kér, járat szaklapot s csak lassan, fokozatosan fejleszti állományát.

Az óriás házinyúl eredeti hazája Belgium. Németországban tenyésztették ki óriását.Magyarországon egy középtermetű, erős, izmos,
 

Fenyő László Filléres-divatáruháza, Árpád-bazár.

A legolcsóbban itt szerezheti be karácsonyra ajándékcikkeit.
 
 

edzett, átlag 5-7 kg-os súlyú állattá tenyészett ki. Tenyésztését ketrec

rendszerben űzzük, igénytelen, a tisztántartást, gondos takarmányozást nagyon meghálálja. Főtakarmánya a zöldségféle. Mindent megeszik, csak a bürök, hagyma, gyümölcsfák levele és a csípőscsalán ártalmasak. A A túlságos zöldtakarmányozás megárthat, ezért száraz szénát és időnként abrakot is adjunk nekik. Pontosan, meghatározott időben, télen reggeleste, nyáron délben is etessük meg őket. Nagyon szapora. Húsa az összes háziállatok húsát felülmúlja értékével és ízletes, porhanyós hófehér húsával, még a csirke húsánál is több fehérjét tartalmaz. Tenyésztik vasderes, fehér, szürke, fekete színben. Szőrméjéből eredeti színben is bundákat, kabátbéléseket, sapkákat, muffokat, gallérokat, karmantyúkat, házicipőt, szőnyeget, falvédőt, takarókat, félemelegítőket készítenek. Igen keresett a húsa egyetemi városokban, jól megfizetik. Tenyésztése nagyon kifizető, mert elsősorban állandóan friss hússal látja el a családot, télen (egész éven át tenyésztve) tömegesen vágva őket le, húsát (úgy pácolva, mint a sertés húsát) felfüstölik, nagyon finom, szőrméjéből pedig a családtagoknak, vagy a lakás díszítésére a már fentebb említett dolgokat készítjük, vagy készíttetjük el. Így meleg ruhaneműhöz juttatjuk gyermekeinket. Ezenfelül a sejtelmes állatokat tömegesen szállítva húsként értékesítjük. Az egész éven át folytatott tenyésztés mintapéldányait pedig hirdetve őket szaklapokban, megjelenve velük kiállításokon és prospektusok szétküldése mellett, - mint tenyészállatokat értékesíthetjük drága pénzen. Alis van olyan kisállat, mely csak meg is közelítené hasznosságát.

Az angórai selyemszőrű házinyúl pedig valóságos áldás a háznál. Szőrméje 5- 12 cm hosszú, nagyon gondos kezelést igényel, mert fésülni, kefélni kell, havonként pedig tépni vagy pedig negyedévenként
 

Takács
 

FAKERESKEDÉS

Szarvas Telefon 47

Tüzelő- és épít-

kezési anyagok
 

nyírni. Havonta 20 állat hoz 1 kilogramm gyapjút. 1 kilogramm értéke elsőrendű 50 P, másodrendű 40 P, harmadrendű 30 P. Sokkalta több hasznot hajt akkor, ha a tépett vagy nyírt gyapjút magunk fonjuk meg rokkán fonalnak s kötjük is meg vagy a család női tagjával készíttetjük el, mert így kétszeres, sőt háromszoros hasznot hajt. 1 kilogramm gyapjúból ugyanis 8 darab pullover vagy jumper jön ki. Az angórából készült kötöttáruk nagyon keresettek, értékesek és szépek. Nem szúr, tízszerte sűrűbb, mint a birkagyapjú, lágy és, pehelykönnyű, tapintása finom. Készíthetünk belőle sálat, zoknit, harisnyát, hálókabátot, alsó trikóneműt, sapkát. Nagyon tartós, nagyon hálás, nagyon jól jövedelmez. Külföldön tízezrek élnek meg belőle. Hazánkban most kezd tenyésztése fejlődni, már van egy pár nagyobb - ezres - telepünk. Nincs az a mennyiség, amit el ne lehetne adni. Van ennek a gyapjúnak egy különleges értéke még. Ez pedig az, hogy nagy rádium kisugárzó erővel bír s így a belőle készült térd-, boka-, csukló- és lélekmelegítők a reumatikus fájdalmakat kitűnően gyógyítják, hatásuk bámulatos. Szarvas nagyközségben az összes foglalkozási ágak igen eredményesen űzhetik tenyésztését úgy a városban bent a nagy kertes-udvaros házaltnál, mint kint a tanyákon.

A Szeged és Vidéke Házinyúltenyésztők Egyesületének Vezetősége díjtalanul ad a részlekbe vágóan is felvilágosítást. Az egyesület címe : Szeged, Széchenyi-tér 9. II. 7.
 

A tökéletes nőicipő védjegye:

„CORSO”
Naponta állandóan ú j d o n s á g o k érkeznek be !
Kérem a tisztelt vevőket, vétel
kényszer nélkül tekintsék meg
dúsan felszerelt raktáramat.
Mindenféle női és férfi divatcikkek
olcsón beszerezhetők
Kis Deutschnál.
Különösen felhívom t. vevőim figyelmét a legdivatosabb hócipőimre.

Vidéki sajtó

Írta : Chován József

Klyocok Demeter főszerkesztője volt a „Teplici Fütykös" című napilapnak. A lap arról volt nevezetes, hogy féléves fennállása óta minden nap szorgalmasan megjelent. De arról még nevezetesebb volt, hogy

- ugyancsak féléves fennállása óta - nem akadt ember, aki el is olvasta volna. Nos, ekkor jöttem én, aki minden vacakot lelkiismeretesen végigolvasok és mondhatom, hogy egyetlen szám után megtudtam azt, amit rajtam kívül senki meg nem tudhatott ezen a kerek égvilágon. Megtudtam ugyanis, hogy miért nem lett korszakos író Frckasa Vendel magánzóból, aki első nagy novelláját a „Teplici Fütykös" hasábjain jelenítette meg 1916-ban,
 

A novella arról számolt be, hogy Baron Géza államügyész felesége volt a helység újonnan feltűnt csillaga, továbbá arról, hogy majd minden este szerenádot kapott egy titokzatos embertől, egy állítólagos, nyugalombavonult államminiszierlől, akit Kaffla Igornak hívtak s aki kissé elhízott alak, - de e mellett -- „fess und szimpatisch" emberke volt.

Frckasa ennek az államnagyságnak a révén számított felhágni a Parnasszusz első lépcsőfokára s bizony nem rajta múlt, hogy a „Gradus ad Parnasszum” helyett a „Gradus ad Marhasszum"-ra érkezett.

S amint itt is látható, hogy mennyit ronthat egy pár betű megcserélése a szavakban, úgy Frckasa is a „vidéki sajtó műveletlenségének" köszönhette, hogy első és legjobb szándékú novellájának bukása őt is végkép legurította az irodalmi Olympos első hágójáról. Ez pedig úgy történt, hogy a novellát a következő sajtóhibák özönével hozták napvilágra.

Az egyik részlet:

.. Barom államügyész, aki teljesen tisztában volt feleségének abszolut hülyeségével (hűségével), egyáltalában nem féltette őt magára hagyni Mafla miniszter társaságában" . . .

. . . a másik részlet

... „és bár a minisztert észrevehetően figyelmeztették duzzadó mirigyei (duzzogó irigyei), vajmi keveset törődött most a helyzet esetleges veszedelmeivel..."

Harmadik részlet

... „erre az elbízott Mafla (elhízott Kaffla) gacsos (becses) lábai-.
 

VERES GYÖRGY hentesmester

Szarvas, II. kerület, 315. szám.

Géperőre berendezett szarvasi hentesüzeme. Felvágott különlegességek

és prágai sonkák készítését megrendelésre a legpontosabban végzi.

Privát vágásokat és húsfüstölést szakszerűen végez.
 
 

val asztmatikusan (atletikusan) lépett az ablak alá, ahol hatalmas csokrot nyújtva át a meglépett (meglepett) szépasszonynak, tetveivel (tetteivel) immár Barom legnagyobb megdöbbenését is kivívta (kihívta) . . ."

Negyedik és utolsó részlet:

. . . „a nő, kezében a távirattal, révetegen pillantott maga elé.

A függöny felhördült (a függöny felgördült) s tanui voltunk a vérzékeny (érzékeny) végjelenetnek . . ."

. . . Nos, hogy ez is megtörtént, megmondom magának Mafla, hogy maga egy valóságos fuhrmann (gourmand) és ezenfelül hess1 unszimpatisch ember! (fess und szimpatisch) …"
 

És ennél tovább már én sem olvastam a novellát. Megértettem, hogy Frckasa Vendel végzetes elkeseredéssel tehette le a tollat. Szegény Nála fordítva csapott le a dramatikus felkiáltás: „Dicsérni jöttem, nem temetni !" Dicsérni akart s önmagát temette e. saját novellája.

Igaz, hogy sírásói a sajtóhibák voltak.
 

HAJNAL

Jeszenszki József költeménye

HICZ PÁL kovácsmester

II. kerület, Gróf Csáky Albin utca 71. szám.

Az ezredéves kiállításon elismerő oklevéllel ki

tüntetve, mint eke és gazdasági szerkovács.

Saját vasöntőde !

Vállal e szakmában mindennemű munkát jótállás mellett.
 

A szarvasi evang. egyházközség

1936. évi istentiszteleteinek sorrendje

Január 1-én (Újév) a ótemplomban tót-magyar-, az új templomban tótnyelvű istentisztelet, úrvacsoraosztás mindkét helyen. 5-én az óban tót, az újban magyar. 6-án (Vízkereszt) az óban tót-magyar, az újban tót, mindkét helyen úrv. 12-én az óban tót, az újban magyar. 19-én az óban tót-magyar, az újban tót. 26-án az óban tót, az újban magyar.

Február 2-án az óban tót-magyar, az újban tót. 9-én az óban tót, az újban magyar. 16-án az óban tót-magyar, az újban tót. 23-án az óban tót, az újban magyar nyelvű istentisztelet.

Március 1-én az óban tót-magyar, az újban tót és úrvacsoraosztás 8-án az óban tót, úrv., az újban magyar. 15-én (Nemzeti ünnep) az óban tót-magyar, az újban tót, úrv. 22-én az óban tót, úrv., az újban magyar 29-én az óban tót-magyar, az újban tót, úrvacsoraosztással.

Április 5-én (Virágvasárnap) az óban tót-magyar, úrv. az újban tót, úrv. 10-én (Nagypéntek) az óban tót, úrv., az újban magyar, úrv. 12-én (Húsvétvasárnap) az óban tót-magyar, úrv., az újban tót, úrv. 13-án (Húsvéthétfő) az óban tót, úrv., az újban magyar, úrv. 19-én az óban tót-magyar, az újban tót, úrv. 26-án az óban tót, úrv., az újban magyar.

Május 3-én az óban tót-magyar, az újban tót, úrv. 10-én az óban tót, úrv. az. újban magyar. 17-én az óban tót-magyar, az újban tót, úrv 21-én (Áldozócsütörtök) az óban tót istentisztelet; tót konfirmáció úrvacsora osztással, az újban magyar nyelvű istentisztelet, magyar konfirmáció úrv 24-én az óban tót-magyar, tanyai magyar konfirmáció úrv., az újban tót, tanyai tót konfirmáció úrv. 31-én (Pünkösdvasárnap) az óban tót, úrv. az újban magyar nyelvű istentisztelet.

Június 1-én (Pünkösdhétfő) az óban tót-magyar, magyar konfirmáció úrvacsoraosztással, az újban tót úrv. 7-én az óban tót, úrv., az újban magyar. 14-én az óban tót-magyar, az újban tót. 2I-én az óban tót, az újban magyar. 28-án az óban tót-magyar, az újban templomszentelési emlékünnep tót nyelven úrvacsoraosztással.

Július 5-én az óban tót, az újban magyar. 12-én az óban tót-magyar, az újban tót. 19-én az óban tót, az újban magyar. 26-án az óban tót-magyar, az újban tótnyelvű istentisztelet.

Augusztus 2-án az óban tót, az. újban magyar. 9-én az óban tót-magyar, az újban tót 16-án az óban tót, az újban magyar. 23-án az óban tót-magyar, az újban tót. 30-án az óban tót, az újban magyar.

Szeptember 6-án az óban tót-magyar, az újban tót. 13-án az óban tót, az újban magyar. 20-án az óban tót-magyar, az újban tót. 27-én (Aratási hálaadóünnep) az óban tót, az újban magyar, úrvacsoraosztással.

Október 4-én az óban tót-magyar, az újban tót. 6-án (Nemzeti gyászünnep) az óban magyar. 11-én az óban tót, az újban magyar. 18-án az óban tót-magyar, az újban tót. 25-én az óban tót, az újban magyar. 31-én (Reformációi emlékünnep) magyar nyelvű esti istentisztelet az óban.
 

Mindenféle épület- és bútormunkákat csinos és tartós

kivitelben, jutányos áron készít

Rohony János épület- és bútorasztalos

I., Nagy-Betlehem utca 475. szám.
 

November 1-én az óban tót-magyar, úrv., az újban tót, úrv. 8-án az óban tót, az újban magyar. 15-én az óban tót-magyar, az újban tót. 22-én az óban tót, az újban magyar. 29-én az óban tót-magyar, az újban tótnyelvű istentisztelet úrvacsoraosztással.

December 6-án az óban tót, úrv., az újban magyar, úrv. 13-án az óban templomszentelési emlékünnep tót-magyar, úrv., az újban tót, úrv. 20-án az óban tót, úrv., az újban magyar. 25-én (Karácsony I. ünnepe) az óban tót-magyar, az újban magyar. 26-án (Karácsony II. ünnepe) az óban tót, úrv., az újban magyar, úrv. 27-én az óban tót-magyar, az újban tót. 31-én (Óév estéje) az óban tót, az újban magyar.
 

Jegyzet. A magyar nyelvű istentisztelet az ótemplomban délelőtt 10 órakor, ez.

új templomban délelőtt 9 órakor kezdődik Adventben, böjtben minden csütörtökön és október 31-én esti istentisztelet este 5, illetve 6 órakor.
 

Tájékoztató iskoláinkról

A szarvasi ág. b. ev. Vajda Péter gimnázium rövid Története

A szarvasi ev. gimnázium 182-ben alakult meg az 1790/91-iki 26. törvénycikkben foglalt és a protestánsoknak adott engedély alapján Mezőberény városában. Alapítója az akkori nagy Békés-Bánáti Esperesség, amely az 1802. május 19-én Szarvason tartott egyházmegyei közgyűlésen Boczkó Dániel szarvasi lelkész indítványára mondta ki a latin iskola megalapítását. Az iskolát azért tették Mezőberénybe, hogy a tanulóságnak alkalma legyen a Mezőberényben akkor is három nyelven beszélő lakosságtól a német és a tót nyelvet is elsajátítani. 1902, november 1-én nyílt meg az iskola 22 tanulóval és 3 tanárral. Az iskola alapítása adományokból történt. Fenntartása pedig lehetővé vált a Wenkheim, Podmaniczky, Prónay és Földváry családok állandó áldozatkészsége folytán. Küzdelmes volt ennek dacára élete az első években, amit még nehezebbé tett az 1813-iki devalváció. 1815-ben tanulóinak a száma 200-ra emelkedett, azonban ennek dacára nehéz körülmények között maradt, bár a
 

olcsón és kellemesen szórakozhat a

„FEKETE SAS” vendéglőben

Kitűnő kimért és palackozott borok ! Pezsgők !

Eredeti SZEKSZÁRDI BIKAVÉR vörös gyógybor kapható

Esténként elsőrangú cigány és jazz -zenekar hangversenyez
 

nagyobb számú tanulóság által befizetett tandíjak; meglehetősen, támogatták anyagilag az iskola pénztárát. Az iskola első igazgatója Skolka András volt, aki a szarvasi Tessedik-féle gazdasági irányú tanintézetből lett meghíva Mezőberénybe. Őt Farkas Mátyás, majd Benka Ádám, Jankovics

János, Tomasek Pál követék. 1834-ben amikor nyár az iskola léte és nemléte felett kellett határozni - a szarvasi nagybirtokosság - gróf Bolza József, Bolza Antónia és Schröffl Mansperg Jozefa 305 kisholdat kitevő alapítványukkal biztosítani tudták az iskola fennmaradását, de ennek ellenében azt Szarvasra kellett áttelepíteni. Az áttelepítés meg is történt és az áttelepített iskolának Molitórisz Adolf, Magda Pál voltak igazgatói, majd 1843-ban a kiváló Vajda Péter vette át az iskola vezetését, Leinek nevéről 1930-ban az iskola vezetősége hálája és kegyelete jeléül a gimnáziumot Vajda Péter gimnáziumnak nevezte el.

1836-ban a Békési Esperesség különvált a Bánáttól s ő maradt az iskola fenntartója. vajda Péter vezetése mellett az iskola rendkívüli eleven életet mutatott, azonban a hamarosan bekövetkező önkényuralom ismét veszedelmes helyzetbe sodorta azt. 1856-ban a Békési Esperesség egyházközségeinek alapítványai iparkodtak az iskolát a pusztulástól megmenteni, ami valóban sikerült is. A Vajda után következő Ballagi Mór, Gregus Ágost, Pecz Gyula, Szemián Dénes, Domanovszky Endre, Háberern Jonathán után az országos hírű Tatay István állott az iskola élére. akinek. igazgatása alatt elérte a tanulók létszáma a maximális értéket. 569-et.

Tatay távozása után a nagynevű Benka Gyula lett az iskola igazgatója, aki 1884-től 1908-ig terjedő igazgatása alatt országos hírűvé tette a szarvasi iskolát és az ő nagy és lelkes fáradozásának köszönhető,
 

Művészi kivitelű magyaros díszítésű,
szarvasi motívumokkal díszített
virágvázák, cserépáruk,
emléktárgyak
nagy választékban olcsó áron !
Csempekályhák, kenyérsütő csempekemencék
ízléses és csinos kivitelben.
Hardtmuth fafűtéses szerkezet, szénfűtésű töltőkályhák.
Javítások, átépítések.
Domonyi Pál
cserepes-mesternél, Szarvas, IV. kerület, 13. szám.

hogy 1895-ben, amikor az állam is segítségére jött a gimnáziumnak, új élet kezdődött az iskolában. Berki után Mocskónyi József, majd Saskó Samu és a jelenleg működő igazgató voltak az iskola vezetői. Az iskola mai fenntartója a Békési s a Csanád-Csongrádi Esperesség s államilag a szegedi tankerületbe tartozik.

A szarvasi iskola az államsegély élvezésének idejétől minden tekintetben tartozott az állam által a középiskolák számára előírott szabványokat betartani és az iskola működésének ellenőrzését azóta évről évre hivatalos állami közeg gyakorolja.

Átélte az iskola a világháború súlyos éveit is, amelyek bár működését többször megzavarták, de ételét nem bénították meg. Súlyosan érintette azonban az iskolát a háború utáni gazdasági válság, mert értékpapírjai, alapítványai azt mondhatni teljesen tönkrementek és így a háború utáni évek az iskolát ismét nehéz helyzet elé állították_

Ma a tanulóknak átlagosan évi 330-as létszáma a tanárok fizetésének 75 százalékát kitevő államsegély és s földes uraság alapítványi földjének hozama fedezi az iskola kiadásait.

A szarvasi gimnáziumot a béke idejében az ország minden részéből felkeresték, tanítványai a Liptótól kezdve a Bácskáig a Dunántúl és Erdély részi megyéből is összejöttek, ma a trianoni határok között és az újabban emelt középiskolák miatt csak szűkebb területről szedi tanítványait.

Tájékoztató. A szarvasi gimnáziumba a törvény szabta korú fitanulók vehetők fel. Egyházi főhatósági engedéllyel ma már leánytanulókat is felvesz bejáró tanulókul.

Az iskolában a beíratási díj 45 pengő, a tandíj pedig felekezetek szerint 80-155 pengőig változik.

Az iskola mellett internátus is működik, amelyben a tanulók évi 500 pengőt tíz havi egyenlő részletben fizetnek a teljes ellátásért. Ide a felvétel május 1-től augusztus 20-ig történik.

Más típusú tanintézetből átjövő tanulók csak a miniszter által előírott különbözeti vizsgálat letétele után vehetők fel.

Az iskola humán gimnázium, a görög nyelv helyeit azonban az V. osztálytól tanulható a francia nyelv.

Az iskolában mint rendkívüli tárgyak tanulhatók a német, francia és angol nyelvek, továbbá a gyorsírás, rajz, műének, vívás, általában a sport.

Működő ifjúsági egyesületek a Segélyegylet, a Vajda Önképzőkör,a Luther szövetség vagy Gyámintézet, Cserkészet. Gyorsírókör és Sportkör.
 

HANKISZ GYÖRGY
épület- és díszműbádogos, vízvezeték berendező.
Készít minden e szakmába vágó munkát, bármily kivitelben.
Javításokat is vállal! Költségvetés díjtalan !
Szarvas, Piactér, Katolikus-iskola.

 
 
 
 

Szarvasi Luther tanítónőképző intézet

Ez az intézet az ország egyetlen evangélikus tanítónőképzője Eredetileg fitanító képző volt. 1862-ben létesült. mint a helybeli evangélikus főgimnázium tanítóképző tanfolyama. 1906-ig olyan szoros kapcsolatban élt a gimnáziummal, hogy a tanítónövendékeket a gimnázium helyiségeiben, annak tanárai tanították. 1907-ben a szarvasi fitanító képző teljesen elvált a gimnáziumtól, külön épületben, külön tanárikarral, önálló intézet gyanánt rendezkedett be.

Azonban a szarvasi tanítóképző csak nem tudott megerősödni. mert rajta kívül még három más evangélikus fitanító képző működött az akkori Magyarországban. A növendéklétszám sohasem érte el a miniszter által megkövetelt keretet.

Az evangélikus egyháznak sok volt négy fitanító képző, megfontolva különösen, hogy ugyanakkor nem volt egyetlen tanítónőképzője sem. Ez vezette az intézet akkori igazgatóját, Nikelszky Zoltánt és az ő buzgó tevékenysége nyomában a bányai evangélikus egyházkerületet arra, hogy az addigi fitanító képzőt átszervezzék tanítónőképzővé. Ez a háború alatt, 1917-ben történt és azóta az intézet tanítónőképző gyanánt működik, mint e minőségében egyetlen intézete az országnak. Nem felesleges intézmény tehát, különösen, ha meggondoljuk, hogy a római katolikus egyháznak 26, a református egyháznak pedig 4 tanítónőképzője van. De azt se lehet mondani, hogy ne volna elegendő, mert még akkor is képes volna befogadni az ország evangélikusainak tanítói pályára szánt leánygyermekeit, ha azok mind Szarvasra folyamodnának.

Az, intézetnek tanítással kapcsolatos összes helyiségei, valamint a 70-es létszámú nagy internátus a Tessedik -épületben vannak. Ez a ház a helybeli evangélikus gimnázium tulajdona, az intézet csak az ingyenes használati jogot élvezi a gimnáziumtól. Méltó itt megemlíteni, hogy ez az épület Szarvasnak egyetlen műemléknek is beillő, legszebb épülete szerkesztésében és jórészt külső, belső díszítésében is megfelel az 1809-as századforduló építkezési stílusának. Ezt a sajátságát kegyelettel óvja a tanítónőképző jelenlegi vezetősége is.

A régi, úgynevezett Molnár -féle iskolát a tanítónőképző az evangélikus egyháztól vette meg, hogy ott berendezze a 30-as létszámú kis internátust. Az egykori Haviár Dani féle ház pedig a köztartással kapcsolatos helyiségeket foglalja magában Jelenleg az intézet tulajdona a Lukes-féle telek is, a Haviár Dani-féle ház mezsgyés szomszédja. Itt szándékoznak felépíteni a tanítónőképző gyakorló-iskoláját. Van még a
 

Hanó Karola női szabó
Készít ruhákat és kabátokat a legelegánsabbtól a legegyszerűbb
kivitelig, méltányos árak mellett.

tanítónőképzőnek egy 26 katasztrális holdnyi földingatlana a szentandrási határhoz tartozó Gödénylaposban : közös birtoktest a helybeli Luther Árvaház ugyancsak 26 katasztrális holdnyi ingatlanával. Ezt a birtokok mindkét intézmény ingyen kapta a huszas években az OFB által lebonyolított földbirtok-reform során.

Az intézet eddigi legnagyobb jótevője Haviár Dani volt országgyűlési képviselő, aki elhunytakor vagyonának egynegyed részét hagyta a tanítónőképzőre. Ez a hagyaték akkoriban körülbelül megfelelt a Haviár Dani-féle ház értékének. Haviár Dani az intézet különválása óta egész 1917-ig elnöke volt a tanítónőképző Intézőbizottságának, leköszönése után pedig egész haláláig díszelnöke. Az intézet iránt megnyilvánult nagylelkűségét a tanítónőképző állandóan nyilván tartja és erre való megemlékezésül minden évben Halottak napján felkeresi az egykori jótevő sírját, hogy lerója hálás kegyeletét egy koszorú elhelyezésével.

Szarvas politikai község és az evangélikus egyházközség is nagy megértéssel mérték fel azt a szolgálatot, amit a tanítónőképző képvisel Szarvas közönsége javára műveltségi és közgazdasági szempontból. Ezt honorálja Szarvas politikai község azzal, hogy az intézetet tekintélyes segéllyel támogatja : a mangolzugi Körös-parton 3000 négyszögöles szántó. ingyen használata, azonkívül 25 métermázsa búza, 10 métermázsa árpa és 30 métermázsa csöves tengeri évi segély. A helybeli evangélikus egy házközség pedig 3 ingyen helyet tart fenn a tanítónőképző internátusában_

A tanítónőképző jelenleg öt évfolyamos, egy gyakorlóiskolai tanítóval. Az intézettel közös igazgatás alatt működik a 100 férőhelyes internátus, köztartással egybekötve. Az internátus vidéki tanulók elhelyezésére és nevelésére szolgál. Szerencsésebb anyagi viszonyok között nemcsak megtelik ez a létszám, hanem még kintlakásra is szorulnak vidéki növendékeink rendszerint a más vallásúak. Az intézet növendékeinek összlétszáma, helybelieket és kintlakókat is beleértve, átlagban 150 körül szokott lenni.

Aki ismeri a tanítóképzés gyakorlatias tantervét, az megérti, hogy a közfelfogás miért tekinti a tanítónőképzőt a középfokú nőnevelés legalkalmasabb intézményének. Ugyanis nemcsak azok a szülők adjál: leányaikat tanítónőképzőbe, akik okleveles tanítónőt akarnak képeztetni gyermekükből, hanem azok is, akik a művelt női élet gyakorlati kívánalmai szerint óhajtják fölneveltetni leányukat. A tanítónőképző midőn növendékeiből vallásos és hazafias érzületű okleveles tanítónőket nevel, e célkitűzés szolgálatában gyermeknevelésre, zenére, gazdasági és háztartási ismeretekre oktatja növendékeit : éppen ezek azon legfontosabb követemények is, amiket fölállít a mai társadalom is a háztartásban élő művelt magyar nővel szemben.
 

Darida Béla Divatszűcs
Szarvas, Postával szemben. Bal- és külföldi SZŐRMÉK nagy raktára !
Molykár elleni megóvás ! Felszőrmézések, bundaátalakítások olcsón.

Intézetünk növendékei akár helybeliek, akár vidékiek jelenleg a következő évi díjakat fizetik: beíratási díj 6 P. tandíj 80 P, ref. 84 P, róm. kat. 92 P, fenntartási járulék 70 P, bútor- és zongorahasználat díja 6 P. Az internátusban lakó vidéki növendékek havonként 50 P köztartási díjat fizetnek.
 

Szarvasi M. Kir. Tessedik Sámuel

Középfokú Gazdasági Tanintézet

Az 1919. novembertől 1920. áprilisáig, megszálló román csapatok Szarvas nagyközségben requirált élelmiszerek, főleg gabona egy részét Budapestre szállították. amiért a megszállás után Budapest főváros bizonyos térítést adott a községnek. Ezen pénzek a megsarcolt gazdák között nem voltak szétoszthatók s így az akkori községi vezetőség, az összegyűlt pénzt egy gazdasági iskola létesítésére a m. kir. kormánynak ajánlotta fel. A megindult tárgyalások folyamán Szarvas község az ezen időközben elértéktelenedett összegen kívül ingyen felajánlotta az intézet beltelkét, a libalaposi 25 katasztrális hold jó és a galambosi alig használható vadszikes 40 katasztrális hold területet. Schwarz Gyula csabacsűdi földbirtokos tulajdonát képező ingatlanból az OFB igénybe vett 400 katasztrális hold földet, mit az OFB átadott a földművelésügyi kormánynak szakoktatási célokra. Miután ez a 400 katasztrális hold Szarvastól 18 km távolságra fekszik, a középfokú tanintézet tangazdasága részére nem volt használható, Szarvas nagyközség ezen csabacsűdi ingatlant elcserélte közvetlen Szarvas mellett fekvő bikazugi 400 katasztrális hold ingatlannal. Így tehát a libalaposi, galambosi és a bikazugi ingatlanokon 1927. évben kezdetét vette a tanintézet tangazdaságának a berendezése. A tangazdaság 466.539 katsztrális hold, ebből szántó 300. Az egész terület a kincstár tulajdonát képezi.

A tanítás elméleti és gyakorlati. A közismereti tárgyak közül taníttatnak : hit- és erkölcstan, magyar-, német nyelv, történelem, fizika. matematika, földrajz stb , a gazdasági tárgyak közül : talajismeret, növénytermesztéstan, állatbonctan és élettan, állattenyésztéstan, gazdasági növény- és élettan, szerves és szervetlen vegytan, gazdasági építészet, kertészet-, földmértan, gép- és eszköztan, gazdasági üzem- és számviteltan stb. A gyakorlati oktatás céljait szolgálja a tanintézet 440 katasztrális holdas gazdasága. 7 katasztrális holdas kísérleti telepe és botanikus kertje, 3 katasztrális hold bolgárkertészete. 12 katasztrális hold faiskolája és gyümölcsöse. 1 katasztrális hold szőlője, továbbá gazdasági állattenyésztése
 

Kovácsik Pál fűszeres, csemege és festék

kereskedő
 

ajánlja dúsan felszerelt raktárát o I c s ó á r a k és pontos

kiszolgálás mellett ! - Szarvas, I. kerület 49,
 
 

A tanintézet a gyakorlati kiképzésre nagy súlyt helyez. Minden délután gyakorlati oktatás van.

Az intézet négy évfolyamú. A tanulók a tangazdaságban és a kertészetben felváltva hetes szolgálatot teljesítenek, ahol mindig változó beosztásban gyakorlatilag megismerik a gazdálkodás minden részletét.

A beiratkozás szeptember 1-5-ig történik, személyes jelentkezéssel. A tanintézetbe felvehető az., aki valamely középiskola négy osztályát sikerrel elvégezte és ezt eredeti iskolai bizonyítvánnyal igazolja. Aki valamely középiskola ötödik osztályát sikerrel elvégezte, a tanintézet II. évfolyamába beiratkozhat, ha különbözeti vizsgát tesz. A felvételnél korhatár nincs. A tanintézetet magánúton elvégezni, vagy magánvizsgát tenni nem lehet.

A Felvételhez szükséges: születési anyakönyvi kivonat; iskolai bizonyítvány, a IV. esetleg V. középiskola elvégzéséről; hatósági orvosi bizonyítvány az egészséges és ép testalkatról ; helyhatósági igazolása annak, hogy a jelentkező földbirtokkal vagy bérlettel rendelkezik, illetve ilyennek várományosa.

Évi tandíj 30 pengő, melynek fele a beíratáskor, fele február 1-én fizetendő. Ezenkívül különféle díjak címén fizetendő a beíratáskor 41'50 pengő, mely díjak beíratáskor fizetendők. Tandíjmentessége van három szarvasi születésű tanulónak, ezenkívül a m. kir. Földművelésügyi Miniszter úr méltánylást érdemlő kedvezőtlen anyagi körülmények közt levő szülők gyermekeinek tandíját, kifogástalan magaviselet, jó előmenetel és szorgalom esetén, az igazgató javaslatára egészben, vagy részben elengedheti. Hadiárvák és hadigondozottak gyermekei, ha legalább általános jó tanulmányi eredményt (legfeljebb egy elégséges osztályzatot) mutatnak fel, sem tandíjat, sem beíratási díjat, sem egyéb díjat - bélyegilletéken kívül - nem fizetnek, tehát teljesen ingyenesen tanul. Jogosultságuk községi „Hadigondozási igazolvány" -nyal bizonyítandó. Békés vármegye alispánja a növendék részére évenként három, egyenként 500 pengős ösztöndíjat ad.
 

NŐI- ÉS ÚRISZABÓSÁG

Női és gyermekkabát áruház!

Csernák Ferenc Skorka György

üzletvezető cégtulajdonos.

Mérték után a legújabb divat szerint készülnek:

női kabátok, kosztümök és gyermekkabátok

raktáron lévő szövetekből
 
 

A növendékek az egyes évfolyamok elvégzéséről tanulmányi értesítőjükbe bizonyítványt, a IV. évfolyam befejeztével a kiküldött miniszteri biztos előtt tett sikeres képesítővizsga után „Mezőgazdasági képesítő bizonyítványt kapnak s mint képesített gazdák bocsáttatnak el az intézetből. A képesített gazda rendes hallgatónak beiratkozhatik : a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamra ; a felső tejipari és tejgazdasági szaktanfolyamra ; a budapesti m. kir. kertészeti tanintézetbe ; a budapesti egyéves kereskedelmi szaktanfolyamra, ezenkívül külön képesítés nélkül vezethet tejgazdasági üzemet. A végzett és képesítőt tett tanulók katonai szolgálat esetén önkéntesi karpaszomány viselésére jogosultak.

Fizetendő díj az internátusi ellátásért évi 600 pengő, mely díj fél-, negyedévi, vagy havi előzetes részletekben is fizethető. Ennek ellenében a növendékek napi élelmezésül kapnak reggelit, három fogásból álló ebédet, uzsonnát és egyfogásos friss vacsorát, ezenkívül ágyneműt, mosást, fűtést, világítást, fürdőt, továbbá ingyenes orvosi kezelést. Azok a növendékek, akik az internátusba nem vehetők fel, csak az előzetesen felülvizsgált és engedélyezett magánházaknál helyezhetők el.
 

A szarvasi magyar királyi állami polgári leányiskola

A szarvasi magyar királyi állami polgári leányiskolát 72 évvel ezelőtt szervezték, államosítása óta 31 év telt el. Az elmúlt évben vezették be a háztartási gyakorlatokat, melyek tevőlegyesen a Szarvas község által bérbe adott 350 négyszögöl területű kertben végeztetnek.

Beíratás. A rendes tanulók június hó 18-án és 19-én délelőtt iratkozhatnak be. Azok a tanulók, akik e két napon valamely ok miatt nem iratkozhatnak be, a szeptember hó 6-án és 7-én tartandó pót beíratáskor jelentkezhetnek. Az I. osztályba oly a negyedik elemi iskolát legalább elégséges eredménnyel végzett tanulót vehetnek fel, aki a 9. életévét betöltötte, de a 13. életévét még nem lépte túl. A 13. évét betöltött, de 15 évét még el nem ért tanulót az I. osztályba csak a kir. főigazgató engedélyével lehet felvenni. Azért az iskola igazgatósága útján kell folyamodni.

Az I. osztályba beiratkozni óhajtó helybeli tanulók saját érdekükben teszik, ha június 18., 19-én iratkoznak be, mert ha a létszám betelik, többé nem vehetők fel. Az I. osztályba jelentkezőknek szüleik kíséretében személyesen kell megjelenni és vigyék magukkal : a) az elemi iskolai Értesítő-könyvecskét. (Bizonyítvány külön nem kell.) b) a születési anyakönyvi kivonatot és c) az újraoltási bizonyítványt. Azok a tanulók, akik már itt jártak iskolába, csak az év végi bizonyítványukat vigyék be.
 

Gaál Gyula, női és férfi lábbeli készítő
 

Szarvason, IV., Szék-utca 359.sz.

Megrendelések, javítások olcsón és gyorsan készülnek!

Javító és pót vizsgálatok. A javítóvizsgálatot tenni szándékozó tanulók iskolai bizonyítványukat augusztus hó 15-ig tartoznak az iskola igazgatójának benyújtani. A felvételi és különbözeti vizsgák ideje szeptember hó 4-5. napja. .A vizsgák általában írásbeliek és szóbeliek.

A tanév ünnepélyes megnyitását szeptember 9-én tartják, 10-én kezdődik a rendes tanítás. Fizetendő díjak : rendes tanuló 44'20 pengő, magántanuló 108'20 pengő. A jeles és jó előmenetelű, rendes tanuló hadiárvák és hadigyámoltak tandíjat nem fizetnek, ezen minőségüket azonban a község által kiállított legújabb keletű hadigondozási igazolvánnyal tartoznak bizonyítani. A hadirokkantiság mérve legalább 25 százalékos. A díjkedvezményt a tanári testület az érdemesség és anyagi ráutaltság sorrendjében állapítja meg. Az I. fokú díjkedvezményesek évi 32 pengőt, a II. fokozatúak 24 pengőt, a III. fokozatúak 16 pengőt, a IV. fokozatúak 8 pengőt fizetnek.

Az iskolában német társalgási tanfolyam, gyorsírás, rendkívüli rajz- és tánctanfolyam tartható.

A vidékről vonattal, vagy autóbusszal bejáró tanulók kötelesek a rendre, a tisztaságra és helyes magatartásra a legnagyobb mértekben ügyelni. A megállóhelytől csak zárt sorokban és a megbízott tanuló vezetése mellett távozhatnak. Így mennek az iskolából is. Bejárási engedélyt csak az kaphat, akinek otthonról való távolléte nem haladja meg a 9 és fél órát és jó tanuló. Elégtelen tanuló bejárási engedélyt nem kaphat

Lakást csalt az igazgató előzetes engedélye alapján lehet felfogadni. A nagyszünidőben igazgató minden hét kedd és péntek napján délelőtt tart hivatalos órát. Ha pedig itthon van mindig szívesen áll az érdeklődő szülők rendelkezésére.
 

Szarvasi Kereskedelmi Női Szaktanfolyam

A Szarvasi Kereskedelmi Női Szaktanfolyamot az érdeklődés alapján a tanfolyam tanulmányi tanácsa minden évben megnyitja és arra IV. középiskolai (gimnáziumi vagy polgári) osztályt végzett leányokat vesz fel. A folytatólagos beiratkozás szeptember első napjaiban történik. A tanítások kezdete a gimnáziumi tanév kezdetével esik egybe. A tanfolyam tantermi helyiségei a gimnázium második emeletén vannak elhelyezve és az előadások hétköznap naponként délután 2-től 6-ig folynak. A tanfolyam tantervében szerepelnek a gépírás, a kereskedelmi gyorsírás, kereskedelmi levelezés és ügyirálytan, kereskedelmi áruismeret, egyszerű és kettős könyvvitel. A tanfolyam elvégzése levelezői, könyvelői, pénztárnoki, titkári állásokra képesít. Az eddig végzett növendékek: java része a helybeli és vidéki bankok; gyárak; és vállalatok irodáiban nyertek elhelyezést.
 

Ebédlő-, háló- és konyhaberendezés

nagy választékban kaphatók

Szirony Pál asztalosnál

özv. Rómer Pálné házában
 
 

Szarvasi Községi Iparostanonc iskola

A XVIII század 80-as éveiben az akkor élő hazafias érzületű s a művelődés és tudás vágyainak kielégítése után vágyakozó iparosság belátta azt, hogy az elemi iskolából kikerült s az akkori ismétlő iskolába utalt inasok nem kapják meg ott azt a szellemi táplálékot, amelynek megemésztése a nemzet értékes s hasznos tagjaivá, a maguk :szakmájában pedig nemcsak ügyes mesterré, hanem értelmes polgárrá is teszi őket, ezért országosan általános volt az az óhaj, hogy az inasoktatást meg kell reformálni.

A közóhajnak engedve, az akkori vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium már 1883-ban felhívta a városokat és községeket iparos tanonciskolák felállítására.

Szarvas község képviselő testülete 1884, január 24-én tárgyalta s a már 50 éves fordulóján túlment iparos tanonciskola megalapozását határozatilag kimondta.
 

Közhivatalok

Járási Főszolgabírói Hivatal. Dr.Schauer Gábor főszolgabíró, dr Jeney Viktor tb. Főszolgabíró, dr. Vásárhelyi József tb. szolgabíró, dr- Raskó Sándor tb. szolgabíró, dr Déri Henrik járási tisztiorvos, egészségügyi főtanácsos, dr. Takáts János járási állatorvos, Omazta Béla irodafőtiszt, Kiss Pál járási díjnok, Barton Lajos kisegítő munkaerő, Vida János III. osztályú altiszt.

Szarvas Nagyközség Elöljárósága és Tisztviselő Kara. Vitéz Biki Nagy Imre főjegyző, Moldvai Béla jegyző, dr. Dérczy Ferenc jegyző, dr. Simkovics Mihály jegyző, dr. Lehoczky János s. jegyző, anyakönyvvezető, Ruzsicska György s, jegyző, dr. Demián György számvevő, Inczédy Lajos iktató, Szvák Mihály irodatiszt, Szvák Pál irodatiszt, dr. Kovács Géza irodatiszt, Majerik Jenő irodatiszt. Marozsi László birtoknyilvántartó, vitéz Takács István pénztári ellenőr, Füschl Miksa adótiszt, Szirony János adótiszt, Orosz. Iván adótiszt, Frauenhoffer Ferenc adótiszt, Sárkány Pál adótiszt, Wekerle Ferenc irodatiszt, Mocskónyi László irodatiszt, dr. Molnár János orvos. dr. Placskó Samu orvos, Déri Árrnin állatorvos, Pogány Béla állatorvos, dr. Nagy Béla ügy ész.

Elöljáróság: Dauda Mihály bíró, Czinkoczky János törvénybíró, Galáth János gazda, Sinkovicz Mlihály esküdt, Szolni András esküdt. Galáth Pál esküdt, Czinkoczky Márton esküdt, Frankó Márton esküdt, Valkovszky Márton esküdt, Litavecz Mihály pénztáros, Laudisz Lajos pénztáros, Podani Samu közgyám.
 

Brachna .János kéményseprő mester

Szarvas, I, kerület 167.
 
 

Napidíjas: Kürtössy József, Dérczy Antal, Brauner Pál, Incze Pál, dr. Kresnyák Gyula, Litavecz János. Füzék Ilona, Sulyan Anna, Tomka Pál, Litauszky Gyula. Jegyzőgyakornokok : dr. Leslyán János, Demeter András, Tákos Lajos, dr. Kotlai Lajos. Szülésznők: Trabach Jánosné. Bartek Erzsébet. Pitonya Pálné, Kántor Sámuelné, Belopotoczky Jánosné. Kohúl Jánosné.

Rendőrök: Lestyan György egészségügyi rendőr, Sándor Gábor rendőrtizedes, Bagyin András, Kunstár Mihály, Valaslyan György, Lustyik Míhály, Nagy András, Blaskó István, Sztruhár János. Opauszky István, Manaszi József, Zima János.

Hordójelző: Petrasovits Gyula.

Mezőőrök: Törölt György, Petrovics István, Csapó Pál, Medvegy György. Brieznyik György, Tóth György, Kondacs Pál, Pribelszky János, Szrnka János, Bagyin Pál, Klimaj György.

Kézbesítők: Veles István, Valastyán János, Pásztó János, Bobcsek János, Szakács György, Kondacs András, Dankó Mihály, Laukó Mihály, Raffay Mihály dobos, Kasuba András, Zsamba Mihály udvaros.

Kocsisok : Medvegy János. Kiszely György. Zahorecz János, Babinszky Pál.

Végrehajtók : Duhaj Pál, Laluska János. Kisegítő végrehajtók Pusztai Mihály, Kiszely Mihály, Pribelszky András. Becsüsök: Zvara Márton, Szabó András.

Csőszök. toronyőrök, stb.: Peczkó János, Mlinár András, Mrsan János, Kertész Elek, Mlinár Pál, Magyar Mihály, Bobvos János, Brusznyiczki János, Dina János, Paulovics István, Rideg János bikás, Gyurik János gyepmester. Bárány András iparos tanonciskolai szolga, Szentpétery Lajos fürdőkezelő, Szlovák Pál, Kovács János ácsok, Demián György gazdaságvezető, Józsa Mihály kertgazdasági főintéző.

Tűzoltóság: vitéz Biki Nagy Imre parancsnok, járási tűzrendészeti felügyelő, dr. Simkovics Mihály alparancsnok. Hivatásos tűzoltók : Kasuba Pál, Brusznyiczki Mihály, Kornidesz Sándor, Pricz György. Kornidesz József. Mentőállomás sofőrje: Törőcsík Sándor. Önkéntes tűzoltók: Idős Neuhauser János, ifjú Neuhauser János, ifjú Brachna János, Zamba Mihály, Szabó Sándor, Pecsenya János, Kasuba András, Kuti János, Hankisz György, Demeter András, Matusik Endre, Litauszki Ferenc, Molnár István, Pribelszki Pál, Medvegy András, Meszjarik János, Szvák Pál, Frankó András, Kohút György, Novodomszky András, Molin János, Gilyan Pál, Gilyan György, Demeter Mihály, Brecska István, Bőröcz István, Csorba János, Major György. Brlás István, Sztrehovszky György, Kovács Mátyás, Urbancsok János, Kiss Pál, Pásztó Pál, Hovanyecz György. Gugoja József őrvezető, Szappanos Mihály, Veles István, Bánfalvi János, Ruzsinszki Mihály, Szalai Sándor, Majerik Jenő, Brauner Pál. Felszerelése Locsolóautó, kombinált tűzoltófecskendő, Mátrai-féle 11 lóerős motorfecskendő. Mátrai-gépezetes szabadon állítható tolólétra 15 méteres. 4 darab országos egységes kocsifecskendő, 2 darab színházi fecskendő, különböző vegyszerek. Telefon : 61. mentők, tűzoltók.
 

Képkeretezést és épületüvegezést vállal

GLÜCK GYULA üveges, Szarvas, IV. Ker.110.
 

Szarvasi M. Kir. Járásbíróság. Dr. Aszódi Imre kir. bírósági elnök, dr. Pándi Kornél II. f. cs. jellegével felruházott kir. járásbíró, dr. vitéz Zerinváry Szilárd kir. járásbíró, Nuridzsán Mihály kir. telekkönyvvezető dr. Csont Jenő kir. telekkönyvvezető, Tamás Zoltán irodatiszt, Oláh Béla kezelő. Kovács Mátyás, Józna László, Győri László díjnokok. Moldoványi Dezső fogházőr, Vezér Pál, Szénási György altisztek.

M. Kir. Adóhivatal. Marozsy János állampénztári igazgató. Holéczy Béla. Melis Mihály, Such Gusztáv állampénztári tanácsosok, Galó Mihálv, Moravcsik József, Illyés Bálint állampénztári tisztek. Krizsán Mihály adóhivatali díjnok, Magda Péterné állampénztári kezelő, Vitális János, dr. Gille Ferenc állampénztári díjnokok, Rágyanszki György állampénztári altiszt.

M. Kir. Postahivatal. Horváth Zoltán postafelügyelő, hivatalvezető, Holub Pál felügyelő, főpénztáros. Lukács Tibor, Balaton János. Zoltán Ernő forgalmi díjnokok, Zalán Gusztáv főellenőr, Szarka Gyula ellenőr, Győrbíró Sámuel s. ellenőr, Füzék Elel s. tisztnő, Szvák Anna kezelőnő. Megyeri Traján vonalfelvigyázó, altisztek : Tóth János. Molnár István. Demeter János, Kovács Márton. Gombár Pái, Liska Pál, Gelencsér Mihály, Kondacs János, Gaál László. Lestár Emil, Kositzki István, Adamcsek Gyula, Varga Sándor.

M Kir. Pénzügyőrség. Nagy Sándor szemlész, Krémer Mihály és Kassai Árpád fővigyázó, Baló Arpád I. o. vigyázó.

MÁV. Karcsaj János állomásfőnök, főintéziő, Lukács Gyula áll. elöljáró. üzemi s. tiszt, Medgyaszai Róbert főraktárnok ü. s. liszt, Varga János állomásfelvigyázó, ü. s. tiszt. Rózsasahegyi László. Havasi Gábor állomásfelvigyázó, s. tisztjelöltek, Máté András, Halász Miklós üzemi altisztek, Halász László. Vida Sándor órabéres munkások, Annyi Zsigmond fő-, Fábri Sándor pólyamester, Herceg István poggyászhordó.
 

Nem probléma a jó fűtőtest
Kontra Károly
legújabb, legjobb és legmodernebb
"Villám" és "Szarvas" Kályhái
a legsilányabb hazai szén tüzlése mellett
óriási meleget adnk.
Régi kályhákra Kontra féle hősugárzó!!!
Üzem:
III.ker Piactér, komlovszky-féle ház.

Társadalrni egyesületek, alakulatok, intézményei

szaknévsorok, országos vásárok jegyzéke

Angol-francia Egyesület, elnöke : dr. Faragó Mór, Szarvasi Dalkar, karnagya Rohoska Géza, Világosság Dalkar, Ág. h, ev. Elemi Iskolák, igazgató Rohoska Géza, tanítók : Rohoska Jenő. Lipták Mihály Melis Mihály, Gémes Mátyás, Rohoska Lajos. Palkovics Júlia, Adam Teréz. Szakács György, Kovács Pál, Reményi Gyula, Frankó Mihály Garas Samu, Dankó János, Regős Béla, Janowsky György. Brózik Károly, Borgulya Endre, Rohony Pál, Piliszky János, Rohony Gábor, Lelk Pál, Podani János, Trizna Jenö, Megyeri György, vitéz Csatai György Kovács György, Hanzó Mihály, Zima Pál, Janurik Mátyás, Hanó János Községi Elemi Iskolák igazgatója Molnár László, tanítók ~ Regős Mátyás Pataki István, Filyó János, Jeszenei Samu, Konyecsni János. Allami el mi Leányiskola igazgatója özv. Fertig Alajosné, tanítók: özv. Koll Ivánné, özv. Kovácsné Glück Ilona, Placskó Márta. Róm. kat. Iskola igazgatója Privler Pál, tanítók : Kovácsik Erzsébet, Koffán Béla, Heg József. Izr. neológ iskola tanítója Berger Jenő, Izr. orthodox iskola tartója Weisz Sándor. Frontharcosok Szarvasi Csoportja, elnöke dr. Schau Gábor, Gazdaifjak Önképzőköre, elnöke Kondacs Pál, HONSz, elnöl dr. Sahauer Gábor, Iparosifjak Önképzőköre, elnöke Holub János, I: Nőegylet, Szarvasi Ipartestület, Kisgazda Kör elnöke: vitéz Tepliczky János, Kereskedő-alkalmazottak Egyesülete, elnöke Brecsok Endre, KIE Kereskedők Egyesülete, elnöke Donner Arpád, Gróf Bolza Pálné Leány egyesület elnöke Láposi Kornélia. Nemzeti Egység elnöke Ribárszky Pál. Munkás-Otthon Szövetkezet, Protestáns Nőszövetség, Protestáns Leány egyesület, Méhészkör, Polgári Lövészegylet, Polgári Kör elnöke vitéz Biki Nagy Imre, Róm. kat. Nőgylet. Nyugdíjasok Egyesülete, elnöke Némethy Samu, Iparosasszonyok és Lányok Egyesülete, elnöke Szűcs Józsefné, Vitézi Szakasz, Szimfónikus Zenekar karnagya Havranek Vilmos Levente-Egyesület elnöke dr. Aszódi Imre, Stefánia Szövetség, elnöke c Schauer Gáborné, Turul -Bocskay SE, elnöke Palyó János, 584 szán „Gábor Áron" iparos-cserkészcsapat, parancsnoka Krón Ferenc.

Ág. h. ev. egyház lelkészei: Bartos Pál, Kello Gusztáv, Szelér János, Krón Ferenc árva atya, gondnok Jancsó András. Róm. kat. egy ház, plébános Fetzer József, segédlelkész Dávid Béla, világi elnök dr Aszódi Imre. Ref. egyház lelkésze Halász Szabó Imre, főgondnok vit Biki Nagy Imre. Izr. hitközség, hitoktató Kelemen Albert.

Ág. h. ev. Vajda Péter gimnázium, igazgató Raskó Kálmán, Kir. Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézet, igazgatója Csabai Kálmán mezőgazdasági szakiskolai főigazgató, Luther-Tanítónőképző intézet, igazgató Kiss Sándor. Állami Polgári Leányiskola igazgatója Paál Samu. Kereskedelmi Női Szaktanfolyam igazgatója Rasko Kálmán. Községi Iparostanonc-iskola, igazgató Janowsky György. Gazdasági tovább képző iskolák igazgatója Janowsky György. Iskolán kívüli Népművelési Bizottság, ügyv. alelnöke Wagner Géza.
 

Balogh Mária Medvegy Józsefné

hölgyfodrászata II. ker. 74., Simonné -féle ház

Ondolálás Hajvágás Manikűr.
 

Magyar Általános Hitelbank. Körös---Tisza--Marosi Ármentesítő Társulat, főmérnök Takátsy Sándor, Frecska Mozgó, ifj. Fazekas Pál malomtulajdonos, Grexa György téglagyáros, Pete Sándor malomtulajdonos. Szarvasi Hitelbank, vezérigazgató Salgó Miksa, Országos Központi Hitelszövetkezet, igazgató dr. Podany Pál, Szarvasi Takarékpénztár, igazgató vitéz Kovács Ferenc. M. Kir. Méntelep, Magyar-Olasz Bank, igazgatója Kiss Mihály, Réthy Sándor és Fia ecetszeszgyára, Simon Gyula fehérnemű mosodája. Szarvasi Hengergőzmalom, mint Szövetkezet, vezérigazgató Szrnka Mihály, Weiczner Gáspár és Fia Gáspár-malom, Shell Kőolaj rt. vezetője Weisz Sándor, Mezőtúri Villámtelep, vezetője községünkben Garai János, Mezőgazdasági közraktárak rt. a Szarvasi Takarékpénztár kezelésében.
 

Orvosok. Dr. Déri Henrik, dr. Faragó Mór, dr. Grósz Jenö, dr. Kácser Rezső, dr. Keszt Béla, dr. Kiss Ernő, dr. Kerényi Miksa, dr. Molnár János, dr. Mocskónyi Béla, dr. Placskó Samu, dr. Ribárszky Pál, dr. Sinkovicz György, dr. Simon Béla, dr. Tokai Lajos, dr. Ungár László, állatorvosok : Déri Ármin. Medvegy Mihály, Pogány Béla.
 

Ügyvédek. Áts Nagy Ferenc, dr. Benczúr Vilmos, dr. Dörnyei József, dr. Dávid László, dr. Fischbein Soma, dr. Fischbein Imre, dr. Fejér Kálmán, dr. Faragó Jenő. dr. Gerő Oszkár, dr. Halász Aladár, dr. Keszt Ármin, dr. Krát Pál, dr. Lőwy Gyula, dr. Medvegy György, dr. Nagy Béla, dr. Robitsek Jenő, dr. Roszik Mihály, dr. Silberstein Gyula, dr. Silberslein Dezső, dr: Selacz Aladár, dr. Salacz László, dr. Szemző István, dr. Tokay László. dr. Wolff Jenő.
 

A szarvasi iparosok szaknévsora. Asztalosok: Bárány András, Blaskó Sándor. Holub János. Halász Dániel, Hantos György. Jedlicska István, Jánosik Mihály. Kreizler János, Medvegy János, Pesti János, Podani János, Piácsek Pál, Rómer Pálné, Rohony János, Sutyinszky Pál, Vranka József, Pesti Gyula, Rohony István. Brachna Lajos, Blaskó Pál, Klimaj Pál, Komár Pál. Kolvan János, Pecsenya Pál, Dankó János, Szirony Pál, Bárány Mihály, Litavecz János, Pribelszki György, Mravik Sándor, ifjú Nádházi János. Benkavics Pál. Dispiter Pál, Misik István. András István, Weisz Béla, Urbancsok János. Szatmári László, Varga András, Rózsa Antal, Újházi János. Poljóka Mihály. Tomasovszki Mihály, Vitéz Pál, Uhljar György, ifjú Jedlicska István.

Üveges és képkeretező: Brandsa András, özv. Gross Sándorné, Mócz Kálmán, Glüc Gyula.

Esztergályos : Bődi Lajos, Bődi János, Neuhauser János.

Kádár: Brandt Károly, ifjú Brendt Károly, Serfőző Károly.

Kerékgyártó : Czibula János, Darida Sámuel. Brachna Pál, ÉrnesztPál, Komár Lajos, Kolompár János, Maginyecz György, Rómer György. Jancsó György, Pálkó János. Sinkovics Pál, Wéber János, Brlázs Pál, Kurucz Mihály, Lipták András. Fazekas Mihály, Bohus Pál, Barecz András Csabacsűd, Pócsai Gyula Csabacsűd, Hőgye István. Sovány Pál.
 

Holub János épület- és bútorasztalos

villamos erőre berendezett üzeme.

Szarvas, 111, ker., Damjanich utca 318, sz.
 

Férfiszabó: Brusznyiczki János, Bakator János, Bankó János, Bertók Pál, Bankó Mihály, Bobvos György, Dalos Sámuel, Gyemjan András. Horváth János, Janúrik János, Hugyecz János, Kasnyik János, Kóczy Mihály, Kovács Mihály, özv. Kóczy Pálné, Klimaj János Kiss István, Lukács J. Károly, Mihálik János, Melis János, Medvegy Miklós, Matusik Károly, Podani Mihály, üzv. Palkovics Istvánné, Papp János, Pribelszky Pál, üzv. Sinkovicz Pálné. Greksza János, Oncsik György, Komár János, Lipták Sámuel, Korbely Mihály, Dankó István, Bankó János. Szloszjar János, özv. Tomka Pálné, Zvara András, Paluska Pál, Frecska András, Kiss Mihály, Mitlyan Márlon, ifjú Palkovics Pál, idős Palkovics Pál, Korbely Sámuel, Kondacs Sámuel, Uhljar Pál, Gunda Mihály, Klimaj Sándor, Domoki János, Csernők Ferenc, ifjú Mihalik János, Kasnyik Ferenc, Polonszky Mihály. Borgulya Pál, Kúgyela Mihály, Oravecz János, Semetka Sámuel, Farkas György, Simon József, Medvegy József.

Nőiszbó: Mazura Marietta, dr. Wietand Sándorné, özv. Kasnyik Pálné, Galó Mihályné, Bukovinszky Jánosné, Piácsek Pálné, Vitális Juliska, Váradi Béláné, Székely Jánosné. Janowsky Györgyné és fia, Medvegy Erzsébet, László Emma, Bulik Pálné, Hantos .Judit, Krajcsovics Judit, Kugyela Mária, Gyurcsik Mihályné, Gyurik Mária, Oszterland Béláné, Ifjú Lestyan János, Czesznak Jánosné, Hanó Karolin.

Szűrszabó : Kresnyák Sámuel, Darida Mihály.

Kalapos : Szarka István, özv. Szarka Jánosné, özv. Simkó Sámuelné, Szarka Ferenc.

Nöikalapos: Marsall Mariska, Stern Bernátné, Surányi Mária, Krenyiczky Ilona.

Csizmadia: özv. Burák Mihályné, Balázs István, Babarik Pál, Borbély Sándor, Bürák Sámuel, Brusznyiczki Mihály, Djeska Jánosné, Ducza Lajos, Demcsák András, Demcsák János, Erdélyi Ferenc, Erneszt Mihály, Fedorjákc András, Fábri Ferenc. Fábri Dániel, Gyurik István, Jeszenszki Ferenc, Jancsó Márton, Jancsó János, Kelemen Sámuel, Kapuszta János, Kelemen Pál, Kántor Sámuel, Králik János, Kergyik András, Lapis Pál, Matók Sándor. Miloszrdny János, Mikus István, Matusik Mihály, Madarász Sándor, Novodomszky András, Pálinkás Lajos, Rohoska János, Rohony György, Kontó Imre. Bobvos András, Szloszjar Jözsef. Szekera .János, Szalbóth János. Zamba Mihály, Gaál László, ifjú Lapis János, Gajdos Tamás, Csabai Péter, Komár Mihály, András János, ifjú Burák Sámuel, ifjú Borbély András, Boebély Pál, Hanzó ,János, Klimaj György, Matusik János. Varga János, Belicza György, Burák János, Kelemen György, Steigauff István. Klimaj Pál, Glozik János, Gaál Gyula, Szklenár János, ifjú Filip András, Jeszenszki József, Sutyinszki Pál, Szekretár Mihály, Szloszjar Pál, Sznyida Pál, ifjú Borbély Sándor, Novodomszki Sámuel, Tamási Balázs, Augusztinyi Mátyás, Krenyiczky István, Burák Dániel, Kornidesz József, Kun Pál, Nagy Imre, P. Nagy István, Csasztvan Mátyás, Mótyan András, Mótyan György, Dispiter Sámuel, Filyó János.
 

Farkas György

úriszabó. II. kerület 283.

Készít legújabb divat szerint, kollekcióból

választott vagy húzott szövetekből elegáns,

tartós öltönyöket, felöltőket és télikabátokat.
 

Cipész: Bodnár Imre, Bocskay János, Darida János, Demetrovics Jözsef, Dauda János, Dolozsin Szergej, Fleischer Bernát, Fodor Pál, Várkonyi Pál, Frecska György, Litauszki Pál, Podani János, Pintér János, Rohony Lajos, Scherfer Miháiyné. Sulyan János, Szűcs József, Szarka Antal, Szarka Géza, Bartyik György. Kuti János, Zsigmond Sándor, Mrena Kálmán, Hanó Pál, ifjú Medvegy Pál, Buttermann József, Rómer János, Brecska György, Makan János, Litauszky György, Darida Ferenc. Hajós Sándor, D. Molnár Sándor, Domoki Lajos, Bobcsek Dániel, P. Nagy István, Köles István, Bobvos Mihály és Bobvos János, Scherfer Géza, Scherfer Imre, Valkovszky György, Pálti Sándor, Tóth István.

Papucsos: Kohút Mihály, Juhász Istvánné.

Tímár: Brachna Lajos, Dauda Mihály, Kelemen Ferenc, Misik Lajos, Slajchó János, Slajchó Sámuel, Marsall Gyula, Bohus SámueÍ (szattyános).

Szíjgyártó : Dózsa János, Lakos Lajos (kárpitos),., Kriska György (nyerges), Litauszki Ferenc (nyerges), Vitál Márton.

Kárpitos: Csernák István, Frank János, Mányik Mihály, Szabó Sándor.

Építőmester Sárkány János.

Kőművesmester: Barton Vencel, Bruncsák János, Grjecsnyik János, Gyebnár András.

Ácsmester : Tomasovszky István, Medvegy János, Szvák György.

Ácsok: Adamik István, Biszkup János, Grajczjar Mihály, Jánosik János, Klimaj János, Krajcsovics Mihály, Nyemcsok Pál, Sulyán István, Kovács P. János, Tóth Mihály, Hrncsjar János, Petrik György, Varga Mihály.

Kőműves: Halasi Mihály, Laurik János, Vágó Géza, Vágó Pál, Bednár Sándor, Arnóczky Pál, Csilik András, Klimaj Mihály, Szabó András, András János, Sutyinszki Pál, Laukó János, Brlázs István, Grjetsnyilc Pál. Kugyela Márton, Krnák János.

Szobafestő : Dauda András mázoló, Fuchs Salamon mázoló, Kiszely Mihály, Mandl Sámuel mázoló, Vitát Endre, Fabó János mázoló. Garaí Pálné, Czeperkó István mázoló és fényező, Fodor György mázoló, Lestyan Mihály mázoló és címfestő, Frankó András mázoló, ifjú Laurik János.

Kőfaragó Schwartz Zakariás.

Kéményseprő : Brachna János, özv. Sall Károlyné.

Bádogos : Forster Károly, Forster Gusztáv, Kiss István, Hankisz György szerelő, Grünwald János, Braun Zoltán.

Gépész Gajewsky Lipót.

Kovács : Konyecsnyi György, Trabach György, Gyurik János, Hicz Pál, Kudlák Pál, Kriska János, Marsinszki Márton, Matyej András,. Potoczki György, Poljak Mihály, Pribelszki János, Pálkó György, Rágyanszki György, Szrnka Pál, Terhes András, Simon András, Kornidesz Sámuel. Valastyan János, Vitális Károly, Bobvos Sámuel, Molnár István. Madarász János, Gaál Pál, Gáspár András, Sipos Mihály, Árvai István, Brlázs János, Janecskó András, Varga Pál, Szloszjar György, Oskó Pál. Belopotoczki György, Martinák Ferenc, ifjú Konyecsnyi György, Hraskó Sámuel, Fulajtár Mihály. Major József, Nyíri Kálmán, Gaál Lajos, Gaál György, Janecskó Pál, Juhász István, Kolompár István, Strausz Mór, Csík Elek, Csík János, Novodomszky János. Varga Pál, ifjú Gaál János. Johanovics Pál, Fábián György, Darida György és Oszlerland Béla, Pataki Mihály, Borgulya Mihály.

Géplakatos: Baginyi József műszerész, Cseh József, Schlisszer József, Petrásovits Gyula, Frecska János, Uhljar István, Hamza László. Kohút Mihály, Ruzsicska Mihály, Bakos Jenő. Kontra Sándor mérlegkészítő. Gaál István, Bracsok Pál villanyszerelő, Hipszki György. Huszárik Pál, Kontra Károly, Tomasovszki Pál, Sándor Pál, Bernát János, Baginyi Ferenc, Gráfik János.

Villanyszerelő : Sztrehovszky Márton, Stefáni Mihály, Szűcs József. Dankó János, Bakos László.Szűcs : Lapis János. Lapis Pál, Nyemcsok Pál, Piácsek István, Piácsek Pál, Nyemcsok Lajos, Koszti János, Darida Béla, Vladár Péter.

Cukrász : Brachna Lajos és fia, Hanzó Pál, özv. Perczel Jánosné,Hali .József, Frankó Pál, Szvák János, Szervátka Sándor, Varga Ferenc. Zrena Pálné.

Sütő : Piros József, Steinfeld Jenő. Horváth Etel, Demcsák Mária, Dankó Jánosné, Éliás János, Gazsó János, Meitner Pál, Weisz Mór, Adász Sándor.

Mészáros és hentes: Demcsák Pál, Darida Mihály. Rohony Sámuel, Szrnka János, Májer Mihály, ifjú Lendvay József, Kúgyela Mihály, Frecska Gyula, Janecskó János. Relly Antal, Nagy Károly, ifjú Fehér József, Fehér Lajos. Cséke Gyula, Gyurik György, Laukó György, Tusjak Lajos, Povázsay György, Kondacs János, Veres György, Nagy Imre, Janowsky György, Ridegh János, Roszik Mihály, ifjú vitéz Tóth János, Urbancsok János.

Órás: Benczúr Mihály. Fleischer Jenő, Székely Mór, Székely Szeréna, Zuberecz Pál, Kozsuch Gábor, Katz Márton.

Borbély és fodrász : Deutschensmiedt András, Erneszt Mihály, Gróf György, Gyurik István, Klucsjar Mihály, Pásztor Gyula (és női), Sutka Judit, Sebjan János, Tákos Lajos, Váradi Béláné, Szappanos Samu (és női), Póch Károly, Imgrund Ferenc (és női), Köves János, Korik Tibor (Csabacsűd). Búzás Gyula, Köchler József, Medvegy József nőifodrász, Laurinyecz Pál. Kohút Pál, Várkonyi Margit nőifodrász, Szabó Antal, Vékony Ignác, Fabó János (és női). Balogh Mária nőifodrász, Bangya Sándor.

Fazekas : Kriska János, Szloszjar János, Tóth István, Moravcsik Sándor, Domonyi Pál (és kályhás).

Fésűs: Vajdai József. Vajdai Lajos.

Fényképész: Berger Marit, Róth Béla, Mihajlovics Honória, ifjú Malók Sándor.

Kelmefeslő Süveges János.

Fehémeműtisztítő: Simon Gyula, Molnár Istvánné.

Kefekötő Varga György.

Kötélverő: Murányi József, Molitórisz Pál, Krisha György.

Mázoló: Galambos Gyula, Balogh József, Volentik Zonltán (és címfestő).

Köszörűs Poroszlai Károly.

Kosárfonó : Kiss Ferenc, Kiss Kálmán, Gubjer János.

Malmos: Weiczner Gáspár és fia, Szarvasi Első Hengergőzmalom, mint Szövetkezei, Tomka Sándor, Fazekas Pál, Bárány György, Pethe János, Süle Sándor, Janúrik András.

Kaptafakészítő : Králik Pál, Prjevara János.

Nyomdász: özv. Müller Károlyné (és könyvkötészet), Szarvasi Közlöny Nyomda- és Lapkiadóvállalat (és könyvkötészet), Kiszel Antal.

Szitakötő Bőröcz István.

Vendéglős: Polónyi Pálné, Medvegy Mihály, Glózik György. Szarvasi Polgári Kör, Kerekes Antal, Hegedűs János, Hortobágyi Alajosné, Keller Ferenc, Wigner Sándor, Garay Pál, Szarvasi Ipartestület Vendéglöje. GISz Vendéglője.

Fogtechnikus: Baginyi Endre. Klenk JózseF, Kovácsik Ilona.

Paplankészítö: Vitál Endréné.
 

Kereskedők. Andermann Béla, Baán Béla, Balla Béla, Bárány Béla, Breitner Sándor, Buk Mór, Buk Adolf fiai, Bunzl Izidor, Bakos; János, Berger László, Baross Pál. Donner Árpád, Deutsch György, Dcutsch Jenő, Fenyő László, Fleischer Jenő, Gaál János. Gross Sándor, Jansik Mihály. Kovácsik Pál, Krajner Sándor, Kovácsik Gyula, özv. Krausz Sándorné, Kóczy Pál, Kovácsik Károly, Kudlak Endre, Kallus Soma. Klein Mór, Miklós Jözsef. Meitner Soma, Mauthner László, özv. Medvegy Györgyné, Makó Gyula, Medvegy Béla, özv. Marsal Lászlóné, Miklya Pál, özv. Müller Károlyné, özv. Nagy Sándorné, Podmaniczki .János. Pohl Jenő. Pollák Sándor, Pribelszki.János, Rákosí Ottó, Rosenberg Gyula, Reich Jenő. Reich Sándor, Szeleczky Vilmos, Spilberger Pál, Schlisszer Zoltán, Székely Mór, Schlesinger Sámuel, Schlesinger Salamon és Sámuel. Simkó Gyula, Steinfeld József, ,Steinfeld Dávid, Szöllősi Márton, Sábel József, Ungár Jónás, Walfisch Károly, Walfisch József. Veszter Béla, Vitális János, Weisz Jenő, András Mátyás. András Pál.
 

Akörnyékbeli országok városok jegyzéke

Apátfalva Csanádm.Ápr. 24, júl. 26. szept. 8 és nov. 25 u. szomb., ha ünn. köv. közn.

Battonya Csanádm. Judica v. feketevas. előtti, jún. 29 utáni, nov. 5 elötli pénteki napokat mcgcl. szomb. napon áv., vasárnap kv.

Békés Békésm. mártc 24, jún. 20, szept 29, ha nem vasárnapra esnek, mindig a megel. vasárnap. Ezt megel. 2 napon áv.. nov, 25-ét megel. pént. és szomb., ha szomb. esik:, ezen a napon kv. az el. levű pént, áv.

Békéscsaba Békésm. febr. utolsó, jún. 3, okt. 4, dec. 1 hélf. (marhavásár), kedd (lóvásár), szerdájánkv, lukszuslövásár ápr. 24.

Berettyóújfalu Biharm. ápr. 24, aug. 15, okt. 9 napját megelőző hét és február havának első csütörtökjén.

Biharkeresztes Biharm. máj. 29, szept. 12-ét mfogl. hét szerd. napján.

Cibakháza Pestm. márc. 31, máj. 30, szept. 15, nov. 18. ha vasárnapra esnek, az cl. levő szombaton.

Csanádpalota Csanádm. jan. 31. jún. 11., aug.3l. és okt. 23. megel. szornb.

Csépa Jász-Nagy-Kun Szolnokm. ápr. 12, júl. 12, szept. 5, dec. 18, Ha hétköznapra esik, akkor megelőző vasárnap:

Csongrád Csongrádm márc. 1, máj. 1, aug. 25 és dec. 15-ét megelőző vas. kv, megel. nap áv. Ha vas. esnek, a vásár e nap tartatik

Dderecske Biharm. jan. 15. ápr. 29, aug. 15 és okt. 15 megel. n. el. pént.

Dévaványa J.-N.-Kun Szolnokm. jan. 17. ápr. 15. júl. 5, okt. 12 étmegelőző hétfő és kedden : esőnap áv., második nap kv.

Endrőd Békésm. máj. 18, aug. 22, nov. 23. ha ezek a napok szomb. esnek, ellenkező esetben a megel. szomb. Ha ker. ünn., a legköz. köznap.

Fegyvernekpuszta J.-N.-Kun Szolnokm. márc. 1, jún. 1, szept. 14, és nov. 20. hetében vas. és hétfőn; elsőn. áv., másnap kv.

Füzesgyarmat Békésm. márc. 29-30, jún. 10--11, aug. 25-26, okt. 24-25. Ha nem szomb., vas. esnek, a megel. szomb. szarvasmarha-, juh- és sertés-, vasárnap a kirakó- és lóvásár.

Gyoma Békésm, márc. 10---11, jún. 1--2, aug. 15-16, nov. 15-16 meglel. pént. áv., szomb. köv., vas. kv.

Gyula Békésm, Pál fordulást, Exaudi vasárnapot, július 22-ét és szept. 8-át megel. het. szerd. hétfő délig.

Jászapáti J: N: Kun Szolnokm. febr. 19, jún. 24, szept. 8, dec. 3. n. megel. hétfőn.

Jászberény márc. 25, máj. 18. aug. 15, okt. 4, dec. 9-ét mfogl. hétfőjén. Ha ünnep, a köv. köznap.

Jászkisér febr. 3, ápr. 25, júl. 25, nov. 11-ét megel. vas. áv., hétfőn kv., máj. 3. kv.

Karcag J.N.-Kun Szolnok_ m. Mátyás nap, Margit nap, Szent-Mihály nap, Szent-András nap el. hétfő.

Kétegyháza Békésm. Ápr.-, aug., és dec. elsejét követő hétfőn.

Kistelek Csongrádm, jan. 13-át, ápr. 16-át, júl. 7-ét és okt. 20-át megelőző vasárnap és hétfő.

Kisújszállás. J-N.-Kun Szolnokm márc. 19-20, jún. 30, szept. 4-5 és dec. 13-át megel. vas, és hétfő. Ha vasárnap és hétfőre esnek, akkor ezen napokon tartatik,

Komádi ápr., jún., aug. és okt. 21-ét magában foglaló héten.

Körösladány Békésm. máj. 10, jún. 28 és szept. 15. Ha vas. vagy ünn, a megel. két napon. Első nap áv., másnap kv.

Kunszentmárton J.- N.-Kun Szolnokm. febr. 14-15, máj. 22 -23, nov. 11 -13 napját mfogl. héten vas. és hétfő.

Makó Csanádm. Judica vas., jún. 2•1, aug. 19, nov. 19 megel. szomb. vas. és hétfő, elsőnap áv., a másik hét napon kv., jan. utolsó vasárnapját megel pént. áv., jan. utolsó vasárnapját megel. szomb, kv.

Mezőberény Békésm. ápr. 8, júl. 12 és okt. 6-át megelőző pénteken szarvasmarha-, juh- és sertés-, szombaton ló-, vasárnap kv., jan. 16-át megel. 'pént. áv., szombaton kv.

Mezőtúr J.-N.-Kun Szolnokm. jan. 4, máj. 4, aug. 4, nov. 4, a megel. nap áv., a határnapon kv., ha vas. vagy ünn, akkor a köv. közn.

Mindszent Csongrádm. jan. 7-8, ápr. 14-15, jún, 30, júl. 1. okt, 27--28. Ha nem péntek és szombat, a megel. pent. és szomb. Első nap áv., második nap kv.

Öcsöd Békésm. márc. 10. szept. 27., ha vas. vagy ünn, a höv. közn.

Orosháza márc. első, jún., szept, és dec. második het. csütörtökjén.

Sarkad Biharm. ápr. 24, jún, 8, okt. 10 és dec. 21, napját megelőzőhét csütörtök és péntekjén.

Szarvas febr. 24, jún. 24, okt. 19, dec. 21-ét megelőző csütörtök, péneke áv. és szombaton kv,

Szeghalom Békésm. febr. 10, máj. 20, júl. 20. szept. 20 ut. hétf. kedd.

Szentes Csongrádm. febr. 2, ápr. 24, júl. 22, szept. 21, nov. 30-át megel. pént. és szomb. Ha ünnep, s megel pént. és szomb. szombaton kv., a köv. két napon áv.

Tiszakürt minden év máj. első vas., szept. 30-át mfogl. hét vasárnap

és hétfőn. Első nap áv., második nap kv.

Tiszaföldvár J.-N.-Kun Szolnokm. Márc. 24, jún. 8, aug. 29, okt. 11,

ha hétköznapra esik az előző vasárnap és hétfőn.

Túrkeve ápr. 1, jún. 20, szept. 20, dec. 5 mfogl. vas. és hétfőn.

Újkécske Pestm. febr. 20, máj. 15, júl. 31, nov. 3, ha nem vas. úgy

s megel, vas. és hétfő.

Vésztő Békésm. febr., máj., aug., nov. első napját mfogl. hét szerdán.
 

MÁV menetrend, postai díjszabás, illetékek

Vasúti menetrend érvényes 1936. május 14 -ig. Mezőtúrról érkezik. Szarvasra éjjel 2'25, délelőtt 6'46, délután 12'17, este 6 02, 8'17. Orosházáról Szarvasra érkezik délelőtt 7'46, délután 2'07, 4'40, este 7'03 órakor, Szarvasról Mezőtúrra indul reggel 5'40, délelőtt 8:30, délután 2 09, 4'42,

este 7'05, 11'00 órakor. Szarvasról Orosházára indul éjjel 2'27, délelőtt 6'48, délután I'10, este 6'04. Szarvasról Mezőtúr-felé induló motoros vonatoknak közvetlen csatlakozása van a Budapest-felé induló vonatokkal.

Posta és távíródíjszabás. Levél vidékre 20 gm-ig 20, ajánlva 70 fillér, 40 gm 28-78, 250 gm 36-86, 500 gm 50-100 fillér. Levél helyben 20 gm-ig 10, ajánlva 30 fillér, 40 gm 14-34, 250 gm 18-38, 500 gm 26-46 fülér. Levelezőlap vidékre 10, ajánlva 60, helyben 6, ajánlva 26 Fillér. Képes levelezőlap, ha az aláíráson, lakcímen és keleten kívül legfeljebb 5 szóból álló üdvözletet, szerencsekívánatot, vagy más udvariassági kifejezést tartalmaz, vidékre és helyben 2 fillér. Levél Ausztria és Németországba: 20 gm-ig 32, minden további 20 gm után még 16 fillér ; Csehszlovákia, Lengyelország, Olaszország és gyarmatai, Románia, Vatikán város államba: 20 gm-ig 32, minden további 20 gm után 20 Fillér; egyéb külföldre 20 gm-ig 40, minden további 20 gm után 20 fillér. Levelezőlap Ausztria, Németország, Csehszlovákia, Lengyelország, Olaszország és gyarmatai, Románia, Vatikán államba 16, egyéb külföld 20 fillér.

Belföldi postautalványozott összeg 20 P-ig 20 f, 100 P-ig 60 f, 500 P-ig I'20 P, 1000 P-ig 2'00 P, 1200 P-ig 2'20 P. Csekkbefizetési díj 50 P-ig 6 f, 100 P-ig 20 f, 100 P-n felül 40 fillér.

Táviratok díja (minden szó 10 fillér, de legalább 1 pengő) Magyarországon 1 P, Ausztria 1'20 P, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia 1'80 P, Lengyelország 2 P, Németország 2'80 P. Sürgős táviratért háromszoros díj jár.

Áruminta 50 gm-ig 6, 250 gm-ig I6, 350 gm-ig 24, 500 gm-ig 30 Fillér.

Ajánlási díj vidékre 50, helyben 20 fillér. Expresszdíj 60 fillér.
 

Illetékek. Számlailleték 200 pengőig 2, 200-500 pengőig 5. 500pengőtől 1000 pengőig 10, 1000-2000 pengőig 20. 2000-5000 50 fillér.

Nyugták és átvételi elismervények után a II. fok, helyett 0 6 % illeték jár. A 2 pengőt meg nem haladó összegről kiállított nyugták és átvételi elismervények illetékmentesek.

Bérleti és haszonbérleti szerződések után az illetékdíjjegyzék 20. tételben megszabott II. fokozat helyett 0'6 % illeték jár.

Kölcsönszerződések, kötvények és adóslevelek az illetékdíjjegyzék 64. tételében meghatározott II. vagy III. fokozat helyett 0'6 % illeték alá esnek. Ugyancsak ennyi illetéket kell leróni az eddigi II Fokozat helyett a tartozásátvállalásról kiállított okiratok után is.

Szolgálati szerződések után az illetékdíjjegyzék 87. tételében meghatározott II, vagy III. Fokozat helyeit az illeték 3'6%.
 

LŐWY SALAMON

kerület, Szent István király utca 215.


 
 

Úgyszintén raktáron tart mindennemű tüzelőanyagokat

a legolcsóbb napiárakon, pontos kiszolgálás mellett !!
 

Olcsó áron jóminőségű vasáru

Reich Jenő

vaskereskedőnél

Szarvason, Fő (Beliczey) út 225. szám.

Nagy választékban kapható:

Összes vasáru

szerszám

zománcedény

kályha, kályhacsó

asztaltűzhely

Kerékpár alkatrész, gumi

Legolcsóbb beszerzési hely!

A kallendáriumot digitálsan felújította: Arnóczi Ferenc