Dr. Búzás László

(Szarvas, 1929) ny. főigazgató-helyettes, tanszékvezető főiskolai tanár. Matematika-fizika szakos ált. isk. tanár; politikai tudományokból középiskolai tanár; egyetemi doktor.

Pályája: 1951-1952-ig Szarvason külterületi iskolákban tanított 1-4, majd 1-8 osztályban. 1952-1962-ig a Békésszentandrási Ált. Iskola tanára, majd igazgatója. Szarvason 1962-66-ig ált. isk. igazgató. 1966-tól a Felsőfokú Óvónőképző Intézetben intézeti tanár, főiskolai tanár, tanszékvezető, később főigazgató-helyettes. Oktatott tárgyai: filozófia, etika, Magyarország története, katonapolitika. Társadalmi tevékenységet az egykori Hazafias Népfrontban végzett. A Szarvasi Krónika c. periodika egyik alapítója, szerkesztőbizottsági tagja, az 1-4. szám felelős kiadója.

Írásai: A szarvasi Székely Mihály Szakmunkásképző Jubileumi Évkönyve 1884-1994 (szerk.); Ki kicsoda? Szarvas, 1990-2000 (szerk). Cikkei, tanulmányai jelentek meg a szaklapokban. Helytörténeti tárgyú írásaiban a helyi oktatásügy történetével foglalkozik, a Szarvasi Krónika rendszeresen közli tanulmányait.

Dr. Kutas Ferenc

(Szentes, 1940) tanító, magyar-történelem szakos középiskolai tanár; egyetemi bölcsészdoktor.

Pályája: 1959-től Békés megyei tanyai iskolákban tanított alsó majd felső tagozaton. 1965-67-ig a szarvasi 2. Sz. Ált. Iskola tanára, 1967-től a Szarvas, Középhalmi Általános Iskola igazgatója. 1971-től a szarvasi Vajda Péter Gimnázium tanára, 2003/2004-ben megbízott igazgatója. 1986 óta munkatársa a Szarvas és Vidéke c. hetilapnak; 1988-tól a Szarvasi Krónika egyik alapító szerkesztője, 1989-től felelős szerkesztője; 1992-ben a Szarvasi Krónika Alapítvány megszervezője, kuratóriumi tagja, ügyvivője. 1996-ban indította el és szerkeszti a Szarvasi Krónika Kiskönyvtára sorozatot. 1995-től a szegedi Mozaik Oktatási Stúdió magyar-tankönyvcsaládjainak szakmai lektora, tankönyvíró. 1989-től 2000-ig a Szegedi Rádió Békés megyei tudósítója.

Írásai: Szerkesztője a Szarvasi Kalauz (1990); A Vajda Péter Gimnázium évkönyvei (1996-2004); a Körös Völgye Régió (1997); a Ki kicsoda? Szarvas, 1990-2000; a Szarvasi képeslapok (2000) című kiadványoknak. Munkatársa a Körös-szög (2000); Látnivalók Békés megyében (2000), Szarvas (2003) című köteteknek. Önálló kötetei: Fogalmazástanítás a középiskolában, 1996; Emberközelben (publicisztika) 1996; Az elbeszéléstől az érettségi dolgozatig 1998, 2000, 2002, 2004; Útmutató a középiskolai fogalmazástanításhoz, 1998; Fejezetek Vajda Péter életéből, munkásságából 1999; Az elbeszéléstől az emelt szintű érettségiig, 2006. Cikkek, tanulmányok: Szakmódszertani és helytörténeti tanulmányok, irodalmi riportok 1965-től különböző folyóiratokban. Írásait saját nevével és - F - szignóval jegyzi.

Dr. Marjai Gyula

(Nagykőrös, 1930) okleveles víz- és agrármérnök

Pályája: 1953-1970 között az Öntözési Kutató Intézetben tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs, 1970-1976 között a DATE Főiskolai Karán főiskolai tanár, tanszékvezető, 1976-1989-ig az Öntözési Kutató Intézetben tudományos főmunkatárs, tudományos osztályvezető, tudományos igazgatóhelyettes, nyugdíjba vonulásáig igazgató. 1975-1980 között az MTA Vízgazdálkodási Bizottság tagja, 1976-1989-ig a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) Magyar Nemzeti Bizottságának tagja, 1980-1989 között a Mezőgazdaságban Dolgozó Mérnökök Világszervezete (CIGR) Magyar Nemzeti Bizottságának tagja, 1980-1989 között a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei szervezetének vezetőségi tagja, 1985-1989-ig az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának tagja volt. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa, 1970. A rendszerváltás előtt a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja, a Műszaki Bizottság elnöke, a Lakáselosztó Bizottság elnöke.

Írásai: Az öntözés kézikönyve, Budapest, 1969, társszerző; Az esőszerű öntözés számokban, Budapest, 1966, szerkesztő; Öntözőmunkások könyve, Budapest, 1962, társszerző; Meliorációs kézikönyv, Budapest, 1977, társszerző; A rizs termesztése, Budapest, 1983, társszerző (e kötetek a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelentek meg); Vízrendezés-Melioráció. Debrecen, 1982, MHT kiadvány, társszerző, Öntözőmunkások könyve. Budapest, 1989, Mezőgazdasági Kiadó, társszerző. 11 egyetemi és főiskolai jegyzetet jelentetett meg. Szakmai folyóiratokban összesen 90 szakcikket publikált, külföldi folyóiratokban 12 cikke látott napvilágot. Hazai tudományos fórumokon 28, nemzetközi és külföldi rendezvényeken 11 előadást tartott. Társszerkesztője a Ki kicsoda?, Szarvas, 1990-2000 c. adattárnak. A Szarvasi Krónika szerkesztőbizottságának tagja.

Szabadalmi és védett eljárásai: 8 szabadalmi védettségben, illetve bejelentésben volt társtulajdonos.

Dr. Molitorisz Pál

(Verebély, Bars-Hont megye, 1944) mg. szaktechnikus, jogász.

Pályája: 1964-67-ig a SZÁT mezőgazdásza, 1967-74-ig a Szarvasi Járási Tanács majd a Járási Hivatal főelőadója, 1974-78-ig a Városi Tanács igazgatási osztályvezetője, 1978-85-ig vb-titkára. 1985-től a Szarvasi Városi Ügyészség ügyésze, 1996-tól vezető ügyész. Elnöke a Békés Megyei Főügyészség Ügyészi Tanácsának, a Szarvasi Krónika szerkesztőbizottságának, Szarvas Város Barátai Köre választmányának, valamint a Körös Holtág Hasznosító Egyesület Igazgatóságának.

Írásai: Helytörténeti tárgyú cikkei jelentek meg a Szarvasi Krónikában, a Szarvas a városiasodás útján (Szarvas, 1985) című kötetben; tanulmányai önálló kötetben is megjelentek a TSF Agrártörténeti füzetek c. sorozatában (11-12. szám, 2005) A helyi és regionális sajtóban - alkalmanként Pásztori Molli néven - jelennek meg írásai. Társszerkesztője a Ki kicsoda? Szarvas, 1990-2000 c. adattárnak. Szakmai cikkét közölte az Ügyészek Lapja.

Dr. Reszkető Péter

(Ófehértó, 1948.) főiskolai docens, szaktanácsadó. Okl. mg. mérnök; okl. trópusi-szubtrópusi mg. szakmérnök; egyetemi doktor.

Pályája: 1970-ben a Nyírbogáti Rákóczi Mgtsz-ben kezdett társadalmi ösztöndíjas gyakornokként; ugyanott segédüzemági osztályvezető, 1971-1974 között. 1974-től a DATE Meliorációs- Öntözéses Mg. Főiskolán, illetve annak jogutódjain, a Növénytermesztési Tanszéken, Szarvason dolgozik. 1974 és 1980 között főiskolai tanársegéd, 1980-tól 1998-ig főiskolai adjunktus, 1998-tól főiskolai docens. A Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Karán, a Növénytermesztéstani Tanszéken szántóföldi növénytermesztéstant, földműveléstant, földhasznosítást és egyéb fakultációs tantárgyakat oktat. Tudományos előadásaival, posztereivel rendszeresen részt vesz a hazai és nemzetközi tudományos tanácskozásokon.

Kutatási területe: 1975-86 között részt vett a Karon folytatott programos és diszciplináris kutatásban-fejlesztésben, a térségi-komplex meliorációs tervek készítésében; ezeken túl a szántóföldi növénytermesztés és a kukorica termesztése, öntözése a szakterülete. 1994 óta kukorica adaptációs kísérleteket végez nemzetközi cégeknek, és technológiai fejlesztésekben vesz részt, valamint a hüvelyesek termesztésének tananyagát gondozza. A MAE tagja, szaktanácsadója, és a MAE Békés megyei Szervezet vezetőségi tagja 1976-tól. A Ruzicskay Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A Szarvasi Krónika és a Tessedik Napló szerkesztőbizottságának tagja, a Szarvasi Város- és Környezetvédő Egyesület egyik alapító tagja, aktivistája. Gyakran szervez helyi festőknek kiállítást.

Írásai: Műszaki fejlesztés és eszközgazdálkodás vizsgálata néhány gazdaság öntözéses lucerna ágazatában, doktori disszertáció, Debrecen, 1979; Az öntözéses beruházások hasznosításának optimalizálása, tanulmány, Szarvas, 1983, társszerző; Földműveléstani gyakorlatok I. jegyzet, Szarvas, 1983; Az öntözéses növénytermesztés alapjai, jegyzet, Szarvas, 1989; Hüvelyesek: borsó, szója, lóbab, csillagfürt, bab termesztése, jegyzetrész, Szarvas, 1991, Növénytermesztés; Mezőgazdasági ágazati technológiák, PHARE jegyzet, Szarvas, 1998, társszerző; Genetika és növénynemesítés alapjai, jegyzet, Szarvas, 2000, társszerző; Jelentés a NOVARTIS kukoricahibridek tőszámkísérletéről, kutatási jelentések, Szarvas, 1995-2000. Egyéb környezetvédő- ismeretterjesztő és publicisztikai írásai, riportjai gyakran jelennek meg a helyi újságban és periodikákban (írói neve: R.P. vagy Reszi szignó). Társszerkesztője a Ki kicsoda? Szarvas, 1990-2000 c. adattárnak. 53 tudományos szakcikket, jegyzetet, tanulmányt, közleményt írt.