Főoldal
A mĂşlt szilĂĄnkjai
Képek a város jelenéből
Szarvasi KrĂłnika
A Szarvasi KrĂłnika KiskĂśnyvtĂĄra
A Szarvasi KrĂłnika repertĂłriuma
A Szarvasi KrĂłnika szĂĄmai
  A honlap kÄ‚Å szĂ­tői
Szarvasi Krónika


<< Vissza

Ki kicsoda?
Szarvas, 1990-2000

Szarvasi Krónika Kiskönyvtára 8. 282 o. Szarvas, 2000
Felelõs szerkesztõ dr. Kutas Ferenc

 

 

Több éves tervezés, közel egyéves munka után született meg az utóbbi évtizedek legjelentõsebb helyi könyvkiadási vállalkozása, a szarvasi Ki kicsoda?. Szerkesztõi azonosak a Szarvasi Krónika szerkesztõivel. A szerkesztõbizottság hat területre osztotta a város társadalmát, és meghatározta az egyes területek kidolgozóit. Dr. Búzás László: egyház, egészségügy, kulturális és civil szervezetek, óvóképzõ; dr. Kutas Ferenc: alsó- és középfokú oktatás, választott képviselõk, köztisztviselõk, közalkalmazottak, politikai szervezetek; dr. Marjai Gyula és dr. Reszketõ Péter: tudomány, mezõgazdasági fõiskola, vállalkozók; dr. Molitorisz Pál: jogászok, pénz- és közintézmények, mûvészetek; Molnár László (meghívott munkatársként): sport.

A szerkesztõk a következõ elveket fogalmazták meg:

- A kiadvány célja, hogy megörökítse a jelennek és az utókornak a város személyekhez köthetõ értékeit, megörökítse a feledésre ítélt értékeket és érdemeket, segítse a jövõ helytörténészeinek munkáját.

- Azoknak a városban élõ vagy városhoz kötõdõ személyeknek a nevét és életútját tartalmazza lexikonszerû tömörséggel, akik 1990-2000-ig fejtették ki tevékenységüket, vagy korábban tették ezt (idõsebbek esetében), de e tárgyidõszakban is éltek vagy élnek.

- A szerkesztõk megkerestek minden olyan személyt:

- akinek tudományos minõsítése, jelentõs önálló tárgyi vagy szellemi alkotása van, szakmai lapokban rendszeresen publikál, eredményei (tanítványainak eredményei) országos elismerést kaptak;
- aki intézményekben, hivatalokban, vállalatokban, vállalkozásokban, egyesületekben esetenként meghatározandó szintû vezetõi pozíciót töltött vagy tölt be;
- aki országgyûlési, önkormányzati képviselõ (vagy képviselõ volt);
- akinek tevékenysége a város minden lakóját érintheti (orvos, gyógyszerész, jogász, újságíró);
- aki a sport területén kiemelkedõ eredményt ért el, vagy jelentõs sportszervezõi, edzõi, vezetõi tevékenységet folytat vagy folytatott.

- Az adattár csak tényeket közöl, nem értékel, nem minõsít. Ezért a kitöltött kérdõívek ilyen tartalmú mondatai nem kerültek a szócikkekbe.

A Ki kicsoda? 600 személy adatait tartalmazza lexikonszerû tömörséggel. A tájékozódást a könyv végén lévõ Névmutató segíti. Az adatokat az érintettek (vagy leszármazottaik) által kitöltött adatlapok alapján rögzítették a szerkesztõk. (Nem szerepelnek a könyvben azok, akik többszöri kérésre sem küldték vissza adatlapjukat, vagy nem küldtek fényképet.)

A könyv tetszetõs: kemény, színes borítóval jelent meg 800 példányban. (A borító Lóránt Demeter munkája.) Egy hónapon belül elfogyott, s még 160 példány készült utánnyomással.

 

Részlet a Ki kicsoda? Szarvas, 1990-2000 c. adattárból

Bolza Mariette gr. (Budapest, 1911. dec. 15.-1996. júl. 5.) festõmûvész, tolmács. Szülei: gr. B. Pál, gr. Vigyázó Jozefa. Férje: gr. Zichy Domonkos diplomata. Gyermekei: Z. Jenõ, Z. Margit, Z. Katalin. Iskolái: Magántanulóként képezte magát, felsõfokú angol, német és francia nyelvvizsgával rendelkezett, mûvészeti tanulmányait Péchy-Pilch Dezsõ, Balló Ede, Tatz László és Diósy Antal növendékeként végezte. Pályája: Gr. Bolza Pálnak, a Pepi-kert megalkotójának a lánya. Mûvészeti tanulmányait már 10 éves korában elkezdte, s 17 éves volt, amikor a Mûcsarnok tavaszi tárlatán, 1928-ban kiállították egyik képét. 1935-ben, mint diplomata-feleség, Bécsbe került, s 27 esztendõs korában a Bécsi Sezessionban volt sikeres kiállítása. A háború idejét Somogy megyei birtokán töltötte. 1945 után méltányolták, hogy a háború alatt a Hadigondozó Szolgálatban a környékbeli három falu hadigondozottjainak segélyeket járt ki, így megtarthatta kastélyát és birtokának egy részét. 1949-ben azonban elvették otthonát és minden vagyonát, származása elzárta az érvényesülés útját. Mégsem veszítette el alkotó kedvét. Megtalálta a hegyek, folyók, tavak, fák és virágok szépségében örömét, festõi világát. Az 1970-es években szikrontolmácsként, mûszaki fordítóként mûködött. 1972-ben nyílt lehetõsége elõször arra, hogy nyugatra utazhasson, s mivel képei kiállítására nem adtak engedélyt, ezért a Galerie der Kunst 97 festményét megvásárolta, és szép sikerrel kiállította. A Görög- és Spanyolországban megismert mediterrán tájak, a finn tóvidék csillogó víztükrei, az Alpok sziklaormai éppúgy megragadták képzeletét, mint a hazai tájak. Mûvészetét áthatja a természet szeretete, a színek változatossága és a fények harmóniája. Néhány alkotása a lélekrezdüléseket is plasztikusan érzékeltetõ mûvészi látomás. Több önálló kiállítása volt külföldön (Svájc, Franciaország, Belgium, Németország, Finnország), valamint Magyarországon, Budapesten, vidéki városokban, egyebek között Szarvason is. 1986 óta állandó kiállítása van a Szarvasi Arborétumban.