Dr. Kutas Ferenc

Fejezetek Vajda Péter életébõl, munkásságából

A Szarvasi Krónika Kiskönyvtára 7. 94 o. Szarvas, 1999

Ma már Vajda Péternek - a jobbágykunyhótól a fõiskolai katedráig ívelõ - életét és sokoldalú munkásságát a szarvasi gimnáziumban érettségizettek sem ismerik kellõen. Vajdát említve az e gimnáziumban érettségizetteknek is legfeljebb csak a fenti idézet jut eszébe, de hasonló a helyzet az újabb generációknál is. Ideje tehát feltenni a kérdést: mi fûz bennünket Vajdához, tettünk-e annak érdekében, hogy a gimnázium diákjai korszerû ismereteket szerezzenek az intézmény névadójáról.

Vajda mûvei gyakorlatilag hozzáférhetetlenek, alakját és munkásságát jóindulatú feledés borítja. E kedvezõtlen ténybõl következik a szarvasi Vajda Péter Gimnázium különleges helyzete és feladata, hogy tanulói megfelelõ színvonalú ismereteket szerezzenek a gimnázium névadójáról. (Pl. egy Arany János nevét viselõ középiskolában ilyen kérdés nem merülhet fel.)

A Vajda-irodalom gazdagnak mondható, az elmúlt száz évben három terjedelmes monográfia dolgozta fel életét és munkásságát - a legutóbbi a gimnázium kiadásában három éve jelent meg -, azonban ezek a munkák céljuk miatt, de terjedelmüknél fogva sem alkalmasak gimnáziumi tananyagnak. A Sõtér István fõszerkesztésében kiadott Magyar irodalom története (a "Spenót") ugyan tömören tárgyalja Vajda életmûvét, a szarvasi vonatkozások azonban e munkában sem kapnak megfelelõ hangsúlyt, e summázat didaktikai szempontból inkább egyetemi tananyag lehet.

Szükség van tehát egy középiskolásoknak - mindenekelõtt a szarvasi gimnázium hallgatóinak - írott Vajda-tankönyvre.

A szerzõ szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban érettségizett, évtizedek óta itt tanít magyar nyelvtant, irodalmat és történelmet; megyei szaktanácsadó. Nagy publikációs rutinnal rendelkezik: a Szarvasi Krónika közmûvelõdési és helytörténeti periodika felelõs szerkesztõje, a Szarvas és Vidéke hetilap munkatársa, a Szegedi Rádió tudósítója. Önálló szakmai és publicisztikai kötetei jelentek meg, a középiskolások számára írt fogalmazás-tankönyvét országszerte használják.

A kötet célját a szerzõ az elõszóban megfogalmazza: a gimnázium diákjai ismerjék meg, mit is jelentett Vajda a saját korában, s ismertessék meg másokkal is. A könyv mértéktartó címe utal arra, hogy a szerzõ nem kíván versenyezni a Vajda Péter monográfiákkal, nem törekedhetett teljességre, a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó tankönyvet írt, illetõleg szerkesztett. Figyelemre méltó alkotás a kötet címlapjának allegorikus kompozíciója, mely a gimnázium végzõs diákjának, a tehetséges Lóránt Demeternek a munkája.

A bevezetõ néhány oldala a lexikoncikk tömörségével tekinti át Vajda életét és korát, majd megismerteti az olvasót Vajda lírájával, szépprózájával, drámáival, publicisztikájával, erkölcsi beszédeivel.

A mû szerkezete áttekinthetõ, a könnyû tájékozódást segíti, hogy a szerzõ a fõfejezeteket alcímekre bontotta. A fejezetek arányosak, a Vajda Péter Szarvason címû fejezet kissé bõvebb terjedelme is indokolt. A munka hangvétele tárgyilagos, nem szépít; távol áll tõle az udvarolgató kritika, ugyanakkor értékelése kiegyensúlyozott.

Dr. Kutas Ferenc Vajda-portréja emberközelbe hozza az olvasó számára a gimnázium egykori jeles igazgatóját, s alkalmas arra - épp objektivitása miatt -, hogy felkeltse az olvasó érdeklõdését, sõt rokonszenvét Vajda iránt.

A szerzõ a szövegközökben kérdéseket tesz fel, melyek a tanulókat önálló tevékenységre, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására késztetik. A fejezetek végén pedig a "Jegyezzük meg !" címszavak alatt közöltek az anyag lényeglátó tömörítését tartalmazzák - s mintegy az érettségi tétel szorosan vett anyaga - megkönnyítik a felkészülést. E részeket is kétfelé bontja a szerzõ az anyag könnyebb elsajátítása céljából: egy irodalomtörténeti és egy irodalomkritikai részre.

A munka szerves részét képezi a jól válogatott szöveggyûjtemény, melybõl különlenyomatok is készültek az érettségi vizsgán való használat céljából.

A mû szövege olvasmányos, nyelvezete világos, "tanáros", jól szerkesztett rövid mondatok jellemzik, s a kötetet mintegy 40 kép teszi színessé. A hiánypótló tankönyvet több alapítvány (Trefort Ágoston Emlékére, Szarvasi Krónika, Vajda Péter) és a Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre támogatásával adták ki, a nyomdai munkák a Fazekas és Fiai nyomdájának szakértelmét dicsérik.