<< Vissza

Demján Sándor

Szarvas elsõ templomai és lelkészei

A Szarvasi Krónika Kiskönyvtára 5. 36 o. Szarvas, 1998

Demján Sándor (1948, Fót) kántor. Budapesten érettségizett, majd röntgentechnikusi és kántori oklevelet szerzett. A Szent Lázár lovagrend tagja, régióvezetõ. Szarvasra kerülése után az Ótemplomi Evangélikus Gyülekezet munkatársa, majd igazgatója 2002-ig. Helytörténeti tárgyú írásai a Szarvasi Krónikában jelentek meg.

* * *

1788-ban épült fel Szarvas legrégibb, ma is álló temploma, a 21. századi szemmel nézve is lenyûgözõ Ótemplom, amely a maga korában a település egyetlen temploma volt. Felépítésének 210. évfordulóra készült ez a kiadvány.

Az Ótemplom építésérõl is sok mindent megtudunk, de igazán a háttérismeretek jelentenek újdonságot. Bár a történelmet és a helytörténetet kedvelõ szarvasiak eddig is olvashattak e tárgyról, (többek közt a szerzõ korábbi írásaiból is), most kaphatnak teljes képet Szarvas elsõ templomairól és lelkészeirõl. A 16-19. század fordulója jeles egyházi személyiségeinek élete mögött fölsejlik a kor is.

Noha Tessedik Sámuel neve ismert, kevesen tudják, hogy emberi tulajdonságaival, felvilágosult pedagógiai, gazdasági és városszervezõ elveivel még ma is "modern" gondolkodónak, és ami ennél is fontosabb, "modern", gyakorlati embernek tûnik. Errõl gyõzõdhetnek meg az olvasók e tanulmányban idézett munkáiból.

Kortársai közül egyedül Boczkó Dániel neve lehet ismerõs a helyiek elõtt, az övé is elsõsorban azért, mert kérlelhetetlen ellenfele volt Tessediknek. Ez az írás többet mond el róla: a maga módján õ is tehetséges, városáért dolgozó ember volt. Sokat tudhatunk meg a Tessedik árnyékában élõ lelkészekrõl, másodlelkészekrõl. Velük együtt teljes az a kor, amelyet a magyar felvilágosodás korának szoktak nevezni. E könyvbõl kiderül, hogy Szarvason is éltek e korban kiemelkedõ személyiségek.

Demján Sándor mûve alaposan dokumentált mû, egyben érdekes olvasmány is. Segít nekünk abban, hogy megismerjük múltunkat, megtanít tisztelni elõdeinket.