Sarvaąská čítanka "Úgy gondolom, nem volt véletlen, hogy 1872-ben magyarul és biblikus cseh nyelven jelent meg Zsilinszky Mihály könyve Szarvas történelméről és jelen viszonyairól. A két könyv jó bizonyítéka annak, hogy a település szlovák evangélikus lakossága még igényelte az általa alapított város történelmének megörökítését liturgikus nyelvében is. A város történelmével, melyet eredetileg magyar nyelven írt meg, nem csupán a szűkebb kört, hanem az olvasók tágabb táborát is megszólította. Ennek a kétnyelvű-ségnek, sajnos, nem lett folytatása. A Szarvasról szóló olvasókönyv egyrészt megújítója a Zsilinszky-könyv
emlékének, egyben folytatása a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete
törekvéseinek és terveinek. Ez ugyanis harmadik kötete annak a kétnyelvű
sorozatnak, melyből eddig a Békéscsabáról és Tótkomlósról szóló jelent
meg. A könyvet a szarvasi kutatók, a helyi szlovák értelmiség és a Szlovák
Kutatóintézet munkatársai írták és állították össze" - írja Gyivicsán
Anna, a könyv egyik lektora Ajánlásában. A szerkesztő nyolc fejezetre osztotta a könyvet; a fejezetcímek egyben az olvasókönyv tartalmát is mutatják. A legterjedelmesebb A település történetéből c. fejezet: 34 szemelvényből áll. Gerincét a Zsilinszky-könyv szemelvényei adják. Ehhez kapcsolódik A szarvasi egyházak történetéből című, II. fejezet. A szerzők őskortól 1956-ig tekintik át a város történelmét. E fejezetben a Zsilinszky-szövegek mellett szinte a teljes szerzőgárda "felvonul": a szarvasi Csicselyné Korbely Zsuzsanna, dr. Kutas Ferenc, dr. Lovász György, Mótyán Tibor, a békéscsabai Chlebniczky János és dr. Gombos János. Az Oktatás c. fejezet két új szerzője az eddigiek mellett Frankó Pálné és Dankó Pál, valamint Molnár László. A IV. fejezetben a város híres embereit ismerhetik meg az olvasók; itt találkozunk Augustin Ma»ovčik szlovák szerző írásával. A további fejezetek a város épületeivel, szobraival, emlékműveivel (V.); gazdasági életével (VI.); népességével, népszokásaival (VII-IX.) foglalkoznak. A közel 300 oldalas könyv archív fotókat is tartalmaz, ezek főként az
épületeket ábrázolják. Valószínűleg a terjedelmi korlátok akadályozták
a gazdagabb képanyag közlését. A szemelvények döntő többsége magyar nyelven készült. A fordítás Frankó Anna, Radics Lászlóné (Szlovák Általános Iskola, Szarvas) és Chlebniczky János munkája. A lektori feladatokat dr. Gyivicsán Anna és dr. Paľická Magdaléna látta el. A könyvet a Szlovák Kutatóintézet jelentette meg a Kisebbségekért Közalapítvány
és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támo-gatásával. Vegyék néha kezükbe ezt a könyvet, mely bizonyára segít mélyebben megismerni városukat, melyben élnek, vagy éltek hosszabb-rövidebb ideig, mely talán érzelmileg is segít közelebb kerülni hozzá, embereihez; olvasója előtt megnyitja a szlovák és a magyar kultúra természetes együttélésének világát abban a városban, melynek lakosai meg kell hogy védjék ezt az együttélést, melyre büszkék kell hogy legyenek." (Ajánlás) Dr. Kutas Ferenc |
||