Diskurzus
Tudomány és művészet
TSF Pedagógiai Kara, Szarvas, 2002, 138 o.

Virágné Horváth Erzsébet szerkesztésében 2002-ben új kötet jelent meg a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar gondozásában Szarvason. A szerkesztő a kötet előszavában a tudomány, a művészet és a gyakorlat közti interkulturális diskurzus lehetőségét kínálja mindazoknak, akik a tudás és érték konszenzusát a minőségi megújulás feltételének gondolják.

A kötet tizennégy szerző (Szakács Mihályné, FehérVeronika, Lipcsei Imre, Lentvorszki Anna, Juhász Orsolya, Szilvássy Orsolya, Virágné Horváth Erzsébet, Bliznákné Dudás Julianna, Bartáné Góhér Edit, Lindenbergerné Kardos Erzsébet, Gaál Sándorné, Hajzer Szerén, Kurunczi Jenő, B. Kiss Attila) munkája, akik között ott találjuk a neveléstudomány szakembereit és szakterületeket képviselő oktatókat. Véleményeket, elképzeléseket, nézeteket, gondolatköröket tükröznek a tanulmányok, amelyek végén összefoglaló és a témához tartozó szakirodalom ajánlása található.
Valamennyi tanulmány a pedagógia és a szakmetodikák figyelemre méltó problémaköreit dolgozza fel, így az európai és nemzeti értékek a művészetben; Érték a közművelődésben és közoktatásban; A kórushangzás kialakítása és az intonációs problémák megoldása; Terápia zenével; A tudás optimalizálásának lehetőségei a testnevelés tanításában 5-10 éves korban; Környezetünk matematikája az óvodában; Az eurázsiai koncepció az orosz histográfiában; A tengeri hatalmak és Rákóczi című írások is.

A kötet rendkívüli érdeme, hogy a korszerű elméleti alapok mellett a nevelés-oktatás integrált módszereivel is találkozunk tevékenységorientált felfogásban. Mindezek a tudomány napján elhangzott előadások anyagai, amelyeket egyúttal műhelybeszélgetésként is felfoghatunk a szakemberek körében, akik felelősséggel gondolkodnak az óvodások és kisiskolások fejlesztéséről; de bemutatják azokat a kutatási területeket is, amelyekkel pedagógusképzésben találkozunk: a pedagógus hivatás megítélése főiskolai hallgatók körében; Klebelsberg Kunó és a Collegium Hungaricumok; a szlovák nemzetiségi kultúra megőrzése; presztízsérték és önérték a gyermekirodalomban; a megismerésként felfogott művészet és a térábrázolások összefüggései Italo Calvino, Umberto Eco és Luigi Malerba prózájában. Érdeklődésre méltóak Az arcok és (ál)arcok; Zenei tudás-zenei érték a közművelődésben és közoktatásban; A kórushangzás kialakítása és az intonációs problémák megoldása; Terápia zenével; A tudás optimalizálásának lehetőségei a testnevelés tanításában 5-10 éves korban; Környezetünk matematikája az óvodában; Az eurázsiai koncepció az orosz histográfiában; A tengeri hatalmak és Rákóczi című írások is.

Valóban, a tematikus tanulmányokban kifejezésre jutó megközelítések a gondolatcsere szabadságát sugallják, s a regionális párbeszéd a régión túli világnak is szól.

A kötet rendkívüli érdeme, hogy a korszerű elméleti alapok mellett a nevelés-oktatás integrált módszereivel is találkozunk tevékenységorientált felfogásban. Mindezek a tudomány napján elhangzott előadások anyagai, amelyeket egyúttal műhelybeszélgetésként is felfoghatunk a szakemberek körében, akik felelősséggel gondolkodnak az óvodások és kisiskolások fejlesztéséről; de bemutatják azokat a kutatási területeket is, amelyekkel kiegészítik az alkotók pedagógiai munkájukat. Igényesen, teljességre és kiteljesedésre törekszenek. A tanulmányok mellett elismerés illeti Lonovics László és E. Szabó Zoltán grafikai munkáit.

Nanszákné Dr. Cserfalvi Ilona
főiskolai tanár, főigazgató-helyettes, a neveléstudomány kandidátusa (PhD)
Megjelent a Tessedik Napló 2002 márciusi számában


Kiszely György rajza