Merényi-Metzger Gábor
A DÉLIBÁB motorhajó a Körösökön

A Szarvasi Krónika 2003/ 17. számában megjelent egy tanulmány, amely az 1878-ban, illetve 1879-ben, Szarvas és Gyoma között közlekedett PETŐFI csavargőzösnek a történetét dolgozta fel. Jelen írás - kapcsolódva az előbb említetthez - Szarvas város és egyben Békés megye hajózástörténetének egy másik, későbbi fejezetét idézi fel.

A személyhajózás megindításának feltételei a Körösökön

A belvízi hajózás feltételei a XX. század elejére valósultak meg a Körösökön. A Hármas-Körös tiszai torkolatától 5 km-re - 1905 és 1906 között - megépült a Körösök csatornázásának első nagy létesítménye, a bökényi duzzasztómű. A Poiré rendszerű tűsgát egyik feladata a hajózáshoz szükséges vízmennyiség biztosítása volt, mely 2,5-3 méteres duzzasztással, 43 km hosszú folyószakaszon tette lehetővé a hajózást.

A második Körös-vidéki nagy vízgazdálkodási létesítmény a békésszentandrási vízlépcső megépítése volt. Az 1936 és 1942 között épült és 1942. október 15-én Horthy Miklós kormányzó által üzembe helyezett objektum - bár elsősorban a mezőgazdaság vízszükségletét volt hivatva biztosítani - duzzasztóműve és hajózsilipjének méretezése révén mintegy 110-120 km folyamszakaszon tette lehetővé a géphajózás bevezetését.

A békésszentandrási duzzasztómű megépülte után kerülhetett sor arra, hogy Békés vármegye használatra átvegye a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) tulajdonában lévő DÉLIBÁB nevű személyszállító hajót, amely ettől kezdve a Csongrád vármegyei Csongrád és a Békés vármegyei Békés között, a Hármas-, illetve a Kettős-Körösön személyszállítási feladatokat látott el.

A személyhajózás megindítása a Körösökön

A 200 - más források szerint 350 - utast befogadó, 130 lóerős motorhajó - más, téves források szerint gőzhajó - 1943. augusztus 12-én, csütörtökön indult el első, a Körösöket bejáró útjára. Fedélzetén volt - többek között - Békés vármegye részéről Beliczey Miklós főispán, dr. Márki Barnabás alispán és Pánczél József főjegyző, valamint az MFTR részéről Szelke Árpád igazgató és dr. Suppan István miniszteri osztálytanácsos, igazgató-helyettes. A hajó reggel 9 órakor indult el a csongrádi kikötőből, majd kikötött a bökényi duzzasztónál, a sze-levényi kompnál, Kunszentmártonban, Öcsödön, a békés-szentandrási duz-zasztónál és végül Szarvason.

Itt - a Körös-vidék című újság tudósítása szerint - "A parton emberek, a község vezetői és gazdák. Szemükből úgy sugárzik az öröm, mint a nap az égen. Dauda Mihály, a község hatalmas termetű bírája a meghatottságtól nem tud mást mondani, mint ezt: "Végtelenül boldogok vagyunk". Beliczey Miklós főispánt kérdezik, mit érez most, hogy hajó úszik a Körösön. A főispán messzire néz, a múltba, amint lassan, szíve mélyéből válaszol: "Életem egyik legboldogabb napja ez. Évtizedek álma, vágya valósult meg. Most talán még nem tudjuk teljesen értékelni a körösi hajózás megindulásának roppant jelentőségét. Elég ha annyit mondok, hogy a békési kikötőbe talán azt írhatjuk ki: Békés-New York, vagy Békés-San Francisco. Amit egyes országoknak jelent a tenger, azt jelenti Békés vármegyének a hajózható Körös...."

A DÉLIBÁB másnap, augusztus 13-án, pénteken folytatta tovább az útját Szarvasról. Ezen a napon kikötött Mezőtúron, Endrődön, Gyomán, Köröstarcsán és végül megérkezett Békésre. A hajót - a már említett vármegyei napilap híradása szerint - mindenhol ünnepi sokadalom fogadta.

A fenti útvonalon 1943 augusztusától kezdve rendszeresen - menetrend szerint - közlekedett a DÉLIBÁB. Ez az állapot azonban sajnálatos módon nem tartott túl sokáig. Az MFTR hajóparkja 1944. január 1-én 373 egységből állt, melyek közül a II. világháborús hadműveletek során 50 hajó megsérült, 143 pedig elsüllyedt. Az utóbbi hajók közé tartozott a DÉLIBÁB is, amely még 1944-ben - valószínűleg a csongrádi kikötőben - odaveszett.

Csak az érdekesség kedvéért említem még meg, hogy a DÉLIBÁB nem 1943-ban járt először a Körösökön. 1942. október 15-én - amikor még MEGYER-nek hívták - ezen a hajón utazott Horthy Miklós kormányzó a békésszentandrási duzzasztó ünnepélyes megnyitására.

Néhány adat a DÉLIBÁB-ról

A DÉLIBÁB motorhajó a csehszlovák állami hajózás részére készült a komarnoi - komáromi - Skoda Hajógyárban. Hossza 25 méter, szélessége 5,7 méter, merülése pedig 1,15 méter volt. 1934-ben bocsátották vízre BRATISLAVA - azaz Pozsony - néven. Az MFTR 1938-ban vásárolta meg és átkeresztelte MEGYER-re. 1943 és 1944 között - ekkor már DÉLIBÁB néven - a Körösökön közlekedett, majd elsüllyedt. A II. világháború után a hajót kiemelték és rendbe hozták, fedélzetét átépítették és új motorokkal látták el. 1950 és 1954 között a Balatoni Hajózási Vállalat kezelésében a Tiszán hajózott. 1955-ben átirányították a Dunára, ahol egészen 1980-ig, kiselejtezéséig közlekedett. Ezt követően a Tisza-tó mellett, mint büféhajó volt kikötve. Az 1990-es években egy jégzajlás következtében megsérült és Kiskörénél elsüllyedt. A DÉLIBÁB-ot ugyan később kiemelték a Tiszából, de mivel a rendbehozatalára nem került sor, ma már csak roncsként látható.
Arról, hogy a hajó milyen is volt "fénykorában" - a korabeli fényképek mellett - mindössze az 1:50 arányban készített makettja tanúskodik a budapesti Közlekedési Múzeum állandó kiállításán.

Felhasznált irodalom

Bíró József: Kiállítás Békésen a Körösök történetéről. In: Békési Élet, 1975. 3. sz. 586-587. p.
Goda Péter: A bökényi és a békésszentandrási vízlépcső. Budapest, 1996.
Kálnai Attila: "Egy személyszállító hajó a Körösön" című cikk kiegészítése. In: Magyar Hajózás, 2002. 7. sz. 5. p.
Körös-Sárréti útikalauz. Szerk.: Goda Péter és Köteles Lajos. Kondoros, 1984. 383-384. p.
Körösvidék, 1943. 183. sz. 1. p., 3-5. p.
Merényi-Metzger Gábor: Egy személyszállító hajó a Körösökön. In: Magyar Hajózás, 2002. 6. sz. 6. p.
Mészáros Vince: A Körösök és a Berettyó vízrendszere. In: Gyula. Végvár a Körösök mellett. Gyula, 1983. 96-98. p.
Mészáros Vince: A Körösvidék története. Békés, 1975. 34-38. p.
Nagy György: A Körösök szabályozásának története. In: Békési Élet, 1971. 3. sz. 440-441. p.
Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon. Békéscsaba, 1985. 14-19. p.