Lelkes Pál
A tanyasi iskolák története
8. rész

Az iskolák felszereltsége

Az államsegélyben részesült szarvasi ev. egyházközség a törvény kikötésének is igyekezett eleget tenni. Bejelentette, hogy az egyház iskoláiban a tannyelv magyar, az iskolai felszereléseket pedig a kívánt időre pótolja. Ez az utolsó kikötés és annak teljesítése különösen az eddig nagyon silányan felszerelt, tanszerek hiányában szenvedő tanyasi iskolák szempontjából volt igen fontos. A kívánt felszerelés valóban folyamatosan be is következett, részben a tanfelügyelő adományaiból, ahonnan nemzeti címereket, Himnusz-táblákat, szemléltető képeket kaptak a tanyasi iskolák, másrészt az egyházközség által, úgyhogy az 1910. május 6-án tartott iskolabizottsági gyűlésen az elnök már jelenthette, hogy az egyházközség iskoláit - a törvény kívánalmainak megfelelően - tanszerekkel felszerelte, beszerzésükre a tanszeralapból 3636 koronát és 15 fillért fordított.

Dacára annak, hogy az egyházközség ilyen tekintélyes összeget fordított iskolái felszerelésére, a tanyasi iskolák most is mostohán voltak tanszerekkel és egyéb felszerelésekkel ellátva. A legtöbb tanyasi iskola tantermében csak egyetlen kisméretű szekrény volt. Ebben kellett elhelyezni az ifjúság könyveit, a tanító által naponként használt tan- és vezér-könyveket, a hat osztály füzeteit, a tanulók értesítő könyvecskéit, a rendtartási naplókat, a fizikai és kémiai kísérletek eszközeit, a szemléltető anyagot. A csak egy állványos fekete tábla pedig nagyon megnehezítette a közvetlenül nem foglalkoztatott osztályok csendes foglalkozási feladatainak a kijelölését.

Majdnem minden presbiteri gyűlésen ott szerepeltek a tanyasi tanítók lakásainak a hiányaival, a tanterem, az iskolai udvar, a melléképületek, az ivóvíz, az illemhelyek, a fűtés és takarítás problémáival kapcsolatos kifogások.

Ha az iskolafenntartó szarvasi egyházközség a kifogásolt hiányokat nem is tudta teljes mértékben pótolni, mentségére szolgálhatott, hogy éppen ebben az időben építtette a városban a 6 tanerős Kossuth-utcai központi elemi népiskola emeletes épületét, ami magában is meghaladta a sok iskolát fenntartó egyház teherbíró képességét, annyira, hogy kénytelen volt 50 ezer korona kölcsönt igénybe venni, hogy az új iskolát korszerűen felszerelhesse.

Ezek után országos problémákra fordítva figyelmünket, megállapít-hatjuk, hogy a tanügy fejlődésének szempontjából nagy jelentősége volt az 1905-ös tanterv és utasítás megjelenésének, amely az előző idők tapasztalatait felhasználva és a kor követelményeit figyelembe véve további évtizedekre jelölte meg a magyar elemi népiskolák fejlődésének irányát és a haladásának útját.

Utasításait természetesen a szarvasi tanyai népiskolák is betartani tartoztak, s ezentúl a szarvasi tanyasi tanítók ennek az alapján készítették el tanmeneteiket és órarendjeiket, figyelembe véve az egyházi tanterv vallástani anyagát is.

A tanyasi tanítók fizetéseinek ismertetése során többször is szó esett már arról, hogy a szarvasi tanítók fizetésének egyik része, 40 köböl búza, amely súlyban kifejezve 38 q-t tett ki, természetbeni járandóságként volt megállapítva. Ez az iskolafenntartó egyházközség szempontjából azért volt kényelmetlen, mert a több mint 30 tanítónak búzajárandósága csaknem 10 vagon búzát tett ki évenként, többet, mint amennyi az egyházközség búzabevétele volt, és megtörtént, hogy ez nem volt elegendő a tanítók búzajárandóságainak fedezésére. De a tanítók is gyakran kifogásolták a hívek által az egyház raktáraiba összehordott, rendszerint másodrendű búza minőségét. Így kölcsönös érdekként merült fel a tanítói híványok búzajárandóságai pénzre való átváltásának a terve, amely tervet a szarvasi evangélikus egyházközség presbitériumának 1909. évi június 29-én tartott gyűlésén hozott határozatával valósította meg, amikor kimondta, hogy a tanítók fizetésének búzajárandóságait időről időre beváltja 16 korona 02 filléres árban métermázsánként, s a tárgyban hozott határozatát jóváhagyás végett az egyházmegyei közgyűlés elé terjesztette.

Az egyháznak a tanítók búzafizetésének pénzbeli megváltását a fizetéskiegészítés során a közoktatásügyi kormány is elfogadta.

Más vonatkozásban is több igen fontos rendelkezés történt ezekben az években mind országos viszonylatokban, mind a szarvasi evangélikus városi és tanyasi iskolák esetében.
1908. november 27-iki egyházi tanácsgyűlés határozata intézkedett az iskolák feliratokkal való ellátása, az 1909. november 27-i határozat az értesítő könyvecskék bevezetése, az 1910. október 3-iki határozat az iskolai ifjúsági könyvtár felállítása, az 1912. október 1-jei határozat a kézügyesség tantárgy tervezetére, az 1913. június 18-iki határozat a törzskönyv és végbizonyítvány bevezetése tárgyában.

Megjegyzés

Ez az írás a Lelkes Pál hagyatékában lévő "A szarvasi tanyai elemi népiskolák története" című tanulmányának 8. részlete. Folytatását a Szarvasi Krónika következő számában közöljük.