Jani Erzsébet - Sándor Márta A Szarvasi Krónika 17. számában jelent meg a szarvasi 2. Sz. Általános
Iskola történetének első része. Ebben az iskola jogelőd iskoláiról, a
2. Sz. Általános Iskola létrejöttéről (1948) történetéről és megszűnésének
(átalakulásának) körülményeiről (2000) olvashatnak. Megismerhetik az iskola
igazgatóit is. (Hatan voltak az intézmény története során.) A 2. Sz. Általános Iskola nevelői az államosítástól az iskolaegyesítés időszakáig Az 1950-60-as évek tanárainak névsora Adamik Terézia, Asztalos Margit, Árvai Pál, Árvai Pálné, Babinszky Pálné, Balás Pál, Bartos Valéria, Bátori Emil, Bógyik Györgyné, Borgulya István, Búzás László, Búzás Lászlóné, Czinkoczky János, Czinkoczky Mihályné, Csaba Ernőné, Cservölgyi János, Csonka Istvánné, Csörge Tiborné, Dalos Etel, Dankó Erzsébet, Dankó Mária, Dankó Pál, Dima Andrásné, Demeter Sarolta, Dévényi István, Dobronyovszky Jenőné (Barányi Lenke), Dobruczky Istvánné, Domján Rozália, Drahos Ágostonné, Fábri Pál, Falusi Lenke, Fazekas Erzsébet, Fodor Józsefné (Dobronyovszky Dalma), Folytán Jánosné, Dr. Gémes Szilárdné, Geredy Emilné, Glózik Jánosné, Gottfried Katalin, Gulyás Mihályné, Haffner Andrásné, Hanó János, Hantos Gusztáv, Hantos Gusztávné, Hanzó Lajosné, Ivanics János, Iványi Simonné, Janecskó Pálné, Jankó Istvánné (Kóczi Erzsébet), Jánovszki Etelka, Janurik Mátyás, Jenei Györgyné, Jeszenszky Sándor, Jeszenszky Sándorné, Kalmár László, Kalmár Lászlóné, Kelle Sándorné, Keresztényi Magda, Kiss Árpád Béláné, Kohr Erzsébet, Kondacs Jánosné, Dr. Koszti György, Koszti Györgyné, Kovács Erzsébet, Kovács Mária, Kovácsik Gábor, Kremzer Rózsa, Kurucz Mihályné, Kutas Ferenc, Kutas Ferencné, Kutas György, Kutas Györgyné (Szénási Ilona), Laczy József, Lang János, Laurenczy Jenő, Lelkes Lajosné, Lestyan Zsuzsanna, ifj Lipták Mihály, Litauszky Jánosné, Litauszki Mihály, Lovász Györgyné, Lászlóffy Istvánné, Maczik Pálné, Medvegy Mária, Melis Mihály, Mészáros János György, Mészárosné Verók Mária, Molnár Ferenc, Molnár László, Dr. Molnár Györgyné, Molnár Pál, Molnár Pálné, Oláh Emődné, Patonai János, Dr. Patkó Lajosné, Pricz Pál, Dr. Pándy Kornélné, Povázsai Edit (napköziotthon-vezető), Privler Pál, Regős Mátyás, Reményi István, Reményik Mária, Réthy Vilmosné (napk.o vez.) Rohony Gábor, Roszik János, Sáfár Sándor, Sáfár Sándorné, Sass Mária (napk.o.vez.), Schultz Sándorné, Szarvasi Imre László, Szekera Erzsébet, Szigeti Györgyné, Szilvássy Lászlóné, Szirony Pál, Szitó Andrásné, Sznyida György, Sztankovics Ernő, Sztrehovszki Zsuzsanna, Thury György, Thury Györgyné, Tóth Irén, Tóth Jenő, Tóth Józsefné, Trizna Jenő, Udvardi Endréné, Uhljár Ilona, Valach János, Valach Jánosné, Varga Lászlóné, Várkövi Jánosné, Dr. Záhony Béláné, Zahorecz Erzsébet. A nevelőtestület tagjai a 1970-es évektől az egyesítésig Baginé Lőrincz Erika, Bakulya Anna, Bobvos Nanetta, Bobvos Vera, Boros Máténé, Brachna Irén, Barcsikné Vostjár Éva, Bátor György, Bencsik Imréné, Csankovszki Pál, Czerjak Pál, Csikós György, Cs. Tóth Istvánné, Darida Károly, Darida Orsolya, Deák Sándorné, Dékán Istvánné, Deme Imréné, Fehér Lajosné, Fest Attiláné, Ficzere Enikő, Filip Sándorné, Fodor Mariann, Fonád Zoltán, Gaál Eliza, Gácsi Lajos, Gerő Andrásné, Greksza Jánosné, Grünwald Béla, Győri Imréné, Hanzel Lászlóné, Heredeáné Borák Erzsébet, Holp Józsefné, Horti György, Huzián Lászlóné, Jani Erzsébet, Janurik Andrásné, Janurik Viktória, Kaiserné Nagy Éva, Kántor Zsolt, Kántorné Hanzó Ildikó, Kelemen Ferencné, Kepenyes Jánosné, Kereszturszkyné Sebő Rózsa, Kislakiné Ádám Ildikó, Kiszely Mária, Klenk Józsefné, Koltai Lajos, Kovács Lászlóné, Kozák Ferencné, Kozsuch Andrea, Láncziné Szakács Irén, Liker András, Litauszki Mária, Litauszki Zoltánné, Litauszkiné Erki Katalin, Litavszki Mária, Lósné Mocskonyi Judit, Mári Sándorné, Mikolik Gábor, Melis Orsolya, Mocskonyi Gábor, Molnárné Tóth Katalin, dr. Nagy Károlyné, Németh Judit, Patkó Lajosné, Petneházi Andrea, Petőné Babinszky Ágnes, Pljesovszki Jánosné, Polgár Marianna, Pusztai Mátyásné, Rácz Jánosné, Rekényiné Gábor Krisztina, Réthyné Borgulya Mária, Révész Éva, Roszikné Csongrádi Erika, Ruzsányi Istvánné, Sándor Márta, Skorkáné Szánthó Krisztina, Dr. Sonkolyné Bagi Katalin, Stafira Sándorné, Szabó Istvánné, Szabó Katalin, Szenes Jánosné, Szirony Pál, Szirony Pálné, Szuhaj György, Szuhajné Elefánty Mária, Tímár Imréné, Tolnai Tímea, Tóth Istvánné, Tomasovszkiné Dányi Csilla, Thury Katalin, Veszterné Tóth M. Gyöngyi, Tótáné Császár Irén, Tímár Anita, Tóth Tünde, Uhljár Jánosné, Uhljár Zita, Vida Jánosné, Vida Klára, Vojtek Éva, Závogyán Judit, Zielbauer András, Zielbauer Andrásné, Zima Jánosné, Zvara Róbertné Az 1950-es években kültelki iskolákban tanítók Maginyec-tanyai népiskola: Laurenczy Jenő és Mészáros János György A 2. Sz. Általános Iskola gazdasági vezetői Unk Sándorné, Bodnár Istvánné, Kerekes Béláné, Zvaráné Szrnka Ildikó, Varga Lászlóné Iskolatitkárok: Borgulya Márta, Bárány Mihályné
A 2. Sz. Általános Iskola tanulóinak országos szintű versenyeredményei 2000-ig Kosárlabda 1973: Mini - Pajtás Kupa (Bp. 5-6. ) leány 1., fiú 2. helyezés, 1974:
Úttörő Olimpia (Ú.O.) - Kaposvár (7-8.) leány 1., fiú 5., 1975: Ú.O. -
Szombathely (7-8. o.) leány 1., fiú 3., 1979: Ú.O. - Szeged (7-8.) leány
5., 1994: Diákolimpia - Nagykanizsa (5-6.) leány 1., Székesfehérvár (7
- 8.) leány 3., 1995: DO. - Szarvas leány 1.,1999: DO. - Tata (5-6.) leány
3., fiú 5., Nyíregyháza (7-8.) leány 1., 2000: DO. - Mezőberény leány
6.,
Sakk 1993: Bp. fiúcsapat ( Ruszin Péter, Patkó Gergely, Szilágyi Péter, Roszik
Mihály) 7. hely egyéniben Ruszin Péter első táblán 1. hely
Asztalitenisz Dr. Fest Attila (1976-1982 között volt az iskola testnevelés tagozatos
tanulója.) Újonc, serdülő és ifi korosztályban többszörös 1-3., két ízben
nemzetközi 2. helyezett, minden korosztályban ranglistás. 1982-ben a magyar
serdülő asztalitenisz-válogatott tagja lett.
Torna Fiú Országos Diákolimpia csapatverseny Kajak - kenu Egyéni versenyzők: Szekeres István - 1982 ifjúsági (kenu) válogatott, Tóth Tibor - 1994
Ifjúsági Világkupa - Groningen K - 2 500 m 1. hely, K - 2 1000 m 1. hely,
K - 4 1000 m 1. hely, K - 4 500 m 2. hely Csapatversenyek: 1995: K- 4 kölyök fiú 2000 m 1. hely: Félegyházi T. István, Szikora Róbert,
Szilágyi Péter, Szebedinszky Péter Disputa 1994: Debrecen: 1995: Pécs 1996: Pécs 1997: Pécs 1998: Pécs 1999: Pécs 2000: Pécs Felkészítők: Závogyán Judit (Nyelvhegyezők 1., 2., Nyelvtörők, Csacsogó Csitrik, Csupa Duma), Molnárné Tóth Katalin (Dumagép), Sándor Márta (Fruskák, Szóvirágok)
Kazinczy-díjas 1994: Roszik Enikő 8.b, 2000: Csellár Eszter 8.b Történelem 1999: Keszthely "Kossuth Lajos azt üzente..." országos történelmi
vetélkedő: 1. helyezés Rajz 1997: Közlekedési rajzpályázat - Tóth Annamária 3. hely Természettudományok 1982: Tudományos Technikai Úttörő Szemle, Úttörő Mezőgazdász - Szekeres
László, Klenk Nóra, Vitális Mihály - 1. hely Angol 1996: OATV egyéni szóbeli verseny - Kéri Adrienn 11. hely Német 1999: LITTERATUM országos szóbeli verseny - Todea Nikolett 1. hely < Felhasznált irodalom Nádor Jenő: Szarvas nagyközség története (Szarvas,1922) Adatközlők Bátor György (Szarvas, 1957), Darida Károly (Salgótarján, 1944), Fest Attila (Ják, 1945), Fest Attiláné (Dévaványa, 1946), Jánovszki Etelka (Szarvas,1928), Janurik Andrásné (Csabacsüd, 1950) Kalmár Magdolna (Endrőd, 1943), Kántorné Hanzó Ildikó (Szarvas, 1958), Klenk Józsefné (Zombor, 1942), Koszti Pál (Szarvas, 1941), Kovácsik Gábor (Tótkomlós, 1926), Kutas Béla (Szarvas, 1954), Dr. Kutas Ferenc (Szentes, 1940), Megyeri Éva (Szarvas, 1937), Patkó Lajos (Székesfehárvár, 1948) Szirony Pál (Szarvas, 1942), Závogyán Judit (Kondoros, 1960), Zsáky Istvánné
Úttörőmozgalom az iskolában A Magyar Úttörők Szövetsége a Magyar Szocialista Munkáspárt - rendszerváltásig működő - gyermekszervezete volt, amelynek közvetlen politikai irányítását a KISZ (Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség) látta el. Célja a gyermekek szocialista szellemű nevelése, valamint érdekeik védelme volt. Feladatait társadalmi összefogással, a szülőkkel és a nevelőkkel együttműködve hajtotta végre. Szervezte a gyermekek közösségi életét, szabadidejüket és a nyári táborozást, segítette az iskolai nevelőmunkát. Az alsósok kék nyakkendőt viselő kisdobosok, míg a fölsősök piros nyakkendős úttörők lehettek, ha a csapatzászló és a csapatgyűlés előtt ünnepélyes fogadalmat tettek: "A Magyar Népköztársaság ifjú úttörője, csapatom zászlaja és úttörőtársaim előtt fogadom: az úttörőélet törvényét minden körülmények között megtartom, csapatom jó hírnevét megőrzöm, tetteimmel szocialista hazámat, a dolgozó népet szolgálom." (Az úttörők esküszövege.) A szervezet tagjai 'pajtásnak' szólították egymást. Jelmondatuk: "A dolgozó népért, a hazáért előre - rendületlenül." A kisdobos és úttörőélet törvényei (a 6 illetve a 12 pont) megfogalmazták a tagok magatartására vonatkozó elvárásokat. A tagok számára önkéntes vállalás alapján teljesíthető követelményeket állítottak, amelyek az úttörőélet törvényeinek gyakorlati megvalósítását szolgálták. Ez a próbarendszer minden évben más-más jelmondathoz kapcsolódott. Így például: Őrizzük a lángot, A tettek beszélnek, Együtt egymásért, Nem térkép e táj. Szervezetileg általában egy osztály alkotott egy rajt, azon belül - létszámtól függően - két vagy három őrs alakult. Ezek élén az őrsvezető, illetve a rajtitkár állt. Ez utóbbi képviselte a rajt az úttörőcsapat önkormányzatában, amely a diák-önkormányzat elődjének tekinthető.
Az elvégzett feladatokról, a próbák teljesítéséről őrsi- és rajnaplót
kellett vezetni. Az úttörők saját kisközösségükben különféle tisztségeket
töltöttek be, pl. nótafa, krónikás, kultúrfelelős, mókamester. Fábri Pál csapatvezető 1953. július 13-án beszámolójában elmondta, hogy a csapat 315 taggal indult a közel 600 tanulót számláló iskolában.
Április 4-én 60 pajtást avattak. Már ezekben az években felhasználták az úttörőmozgalom kereteit a tanulmányi eredmények javítására, például a rajok között tanulmányi versenyt rendeztek. A fegyelmezetlen magatartású tanulókat kizárták a csapatból. Eredményességüket jelzi, hogy fegyelmezett magatartásukért a Községi Tanácstól dicséretet kaptak. Megemlékezéseket tartottak, társadalmi munkában vettek részt az úttörők. Az 50-es évek végéig a munka kisebb nagyobb hiányosságokkal folyt. Laurenczy Jenő az 1957/58-as tanévben 20-22 úttörővel őrsvezetőképző tanfolyamot indított be az iskolában, és a felső tagozatos tanárok is részt vettek az úttörő mozgalommal kapcsolatos előadáson. A kültelki iskolák ebben az időben szervezetileg külön csapatot alkottak, például a Kacskovics-majori iskolában az úttörőcsapat Ságvári Endre nevét viselte. Vezetője 1957-62 között Kovácsik Gábor volt. A 154/1960-as minisztériumi rendelet a közösségi élet színterévé az úttörőmozgalmat tette. Ezzel kötelezővé vált a pedagógusok úttörő-mozgalomban való részvétele. Pataki István, az iskola ekkori igazgatója október 25-én külön beszámolóban foglalkozott az előállt új helyzettel. Ekkor a 427 tanuló közül 265 volt úttörő. A 'megemelkedett csapatlétszám' a felső tagozatos nevelők teljes egészének bevonását követelte meg, pontosan megfogalmazta a mozgalmi munkában résztvevők feladatait, az úttörő-foglalkozások menetét.
Az iskolavezetés erőfeszítései eredményesek voltak. Sznyida György járási művelődésügyi felügyelő az iskolában végzett ellenőrzés kapcsán kedvezően nyilatkozott. Kiemelte az úttörőmunka tervszerűségét és kidolgozottságát. Az úttörők részt vettek a Kulturális Seregszemlén, és "nagy hatással volt az ifjúságra... a megemlékezés Lumumbáról, a kongói nép hős fiáról", valamint Gagarin űrrepüléséről. A diákság számára az úttörőélet tartalmas és emlékezetes programok egész
sorát jelentette, mely feledtette a mozgalom most már kötelező jellegét.
Kovácsik Gábor 1962-75 között fogta össze a 2461. számú Vak Bottyán Úttörőcsapat
tevékenységét. Visszaemlékezésében az iskola sokoldalú szabadidős foglalkozásait
emelte ki. Többek között a sporttevékenységet, az Úttörő Olimpiákon való
részvételt, a belföldi és külföldi úttörőtáborokat valamint a diákönkormányzat
hatékony működését. * Az 1987-ben a hagyományos úttörőszervezet megszűnt az úttörőmunkát kivették a tanárok kötelező feladatai közül. A rendszerváltás előszeleként, a szabadabb légkörben a tantestület úgy döntött, hogy az úttörőszervezet helyét a diákönkormányzat veszi át. Az úttörőmozgalom e döntéssel az iskolában megszűnt. Az úttörőcsapat vezetői Sándor Jenő (1948/49), Szénási Ilona (1949/50), Molnár Pál (1950/51), Ivanics János (1951/52), Fábri Pál (1952-1956), Laurenczy Jenő (1957/58), Tóth Jenő (1958-60), Litauszky Mihály (1960/61), Pataki István (1961/62), Kovácsik Gábor (1962-68), Koltai Lajos (1968/69), Kalmár Magdolna (1969-85), Greksza Jánosné (1985-87)
|
||||||