In memoriam

Ruzicskay György
(1896-1993)

Ruzicskay György Szarvas város szülötte tíz éve halott.
1918-ban Nagyváradon kezdte művészi pályáját, ekkor és ott vette fel a Ruzicskay művésznevet. Tanulmányait Münchenben folytatta, de tanult és alkotott Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, az USA-ban, Kanadában is.

1960-ban szülővárosa az Erzsébet-ligetben alkotóházat bocsátott rendelkezésére, így attól kezdve nyarait ott töltötte, és Budapest - Párizs - Szarvas háromszögben élt és dolgozott. A Ruzicskay Alkotóház időközben két kiállító-teremmel bővült, ami lehetővé tette képeinek állandó kiállítását. Itt végigkövethető a művész hosszú és termékeny életének valamennyi alkotó korszaka: a kezdeti akadémiai, a történeti témák, a világtörténeti utazások, az ember és a technika ábrázolásának korszaka, a bio-festészetnek nevezett időszak alkotásai. Kiemelhetők a szeretett város, Párizs képei, mely mint téma, szinte végigvonul tevékeny életművén. Ezek stílusát a művész essencializmusnak nevezte.

Ars poeticáját így határozta meg: "A valóságból, a természetből indultam ki; különböző stílusfokozatokat alakítottam ki, de mindenkor az élet, a mozgás festője vagyok, szándékom az expresszív realizmus - intim és monumentális értelemben."

Kiállításai voltak Nagyváradon, Budapesten, Temesváron, Aradon, Bukarestben, Kolozsváron, Amszterdamban, Utrechtben, Párizsban, New Yorkban, Glasgowban, Nyíregyházán, Szarvason, Békéscsabán. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a békéscsabai Munkácsy és a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban, Nagyváradon és Kiscellen, de főként a Ruzicskay Alkotóházban. Kiadott jelentősebb rajzsorozatai: Szerelemkereső, Tessedik Sámuel élete, Fantasztikus utazás I-II., Gyula várának krónikája.

1990-ben az Alkotóházban található néprajzi gyűjteményét és festményeit Szarvas városnak ajándékozta, amit végrendeletében kiterjesztett minden ingó és ingatlan vagyonára.
A város festőművész szülötte munkásságát számos hazai és külföldi díj fémjelzi: Grand Prix-díj (Párizs, 1959, 1961); a Munka Érdemrend arany fokozata (1971); Munkácsy-díj (1973); Szarvas Város Díszpolgára (1975); Érdemes Művész (1976); Kiváló Művész (1982) és a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1986).

Tasnádi Attila művészettörténész így ír a művészről: "...Ruzicskay mester életútja (...) a szarvasi szegénynegyedből indulva egészen a világhírig ível. ...Munkásságának fő motívuma: bizalma az emberben és hódolata az emberi munka iránt. ...Ha stílusa felől közelítünk életművéhez, ugyancsak nem tudunk kliséket alkalmazni jellemzésére, mert művészi formanyelve nem szorítható be egyetlen irányzat vagy iskola kereteibe."

Néma főhajtással szeretnénk emlékezni városunk szülöttére halálának tizedik évfordulóján.

Dr. Reszkető Péter