Dr. Marjai Gyula
75 éves a szarvasi agrárszakoktatás
Szerkesztette: dr. Reszkető Péter

A kezdetek

Szarvason Tessedik Sámuel - elsőként Európában - 1780-ban kezdte meg a fiatalok középfokú gyakorlati gazdasági képzését az általa alapított Gyakorlati Gazdasági Szorgalmatossági Iskolában, mely 1806-ig állt fenn.

A Földművelésügyi Minisztérium, felismerve a középfokú képzés hiányát, 1927-ben alapította, a "tessediki örökséget" is felvállalva a Magyar Királyi Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézetet és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomást. Innen datálható tehát - különböző szervezeti változások mellett is - a megszakítás nélküli, 75 éves mezőgazdasági szakemberképzés Szarvason.
Az eltelt 75 év jelentős minőségi változást is eredményezett. 1927-1944 között mint Magyar Királyi Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézet; 1945-1949 között Magyar Állami Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Középiskola és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás; 1949-1950-ben Állami Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Gimnázium; 1950-1951-ben Állami Tessedik Sámuel Növénytermesztési Technikum; 1952-ben Állami Öntözési és Talajjavítási Technikum; 1953-1954-ben Állami Mezőgazdasági Technikum; 1955-1957-ben Állami Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Technikum; 1958-1960 között Állami Mezőgazdasági Szakiskola; 1961-1970 között Felsőfokú (Tessedik Sámuel) Mezőgazdasági Technikum; 1970-1999 között mint a Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses Meliorációs Főiskolai Kara, majd Mezőgazdasági Főiskolai Kara, később Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara, 2000. január 1-jétől mint az önálló Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara működik Szarvason.

A Középfokú Gazdasági Tanintézet
(1927-1944)

A Középfokú Gazdasági Tanintézet létesítése Szarvason

1920-ban Magyarországot még mindig az agrárium túlsúlya jellemezte. A lakosság 55,7 %-a mezőgazdasággal foglalkozott. [...] Szarvas gazdatársadalma és a nagyközség vezetése is támogatta a középfokú gazdasági tanintézet felállítását. E körülmények kedveztek az iskola létesítésének.[...]

1922-ben a román megszálló csapatok kivonulása után az államkincstártól bizonyos térítést kapott a település. A ki nem osztott termények felhasználása céljából indult tárgyalások során dr. Schauer Gábor, a járás főszolgabírája, Biki Nagy Imre, a nagyközség főjegyzője, valamint az iskolaalapítás egyik kulcsszemélyisége, a mintagazdaságáról nevezetes Borgulya Pál, a szarvasi kerület kisgazda párti nemzetgyűlési képviselője, arra az elhatározásra jutott, hogy ezen összegeket a gazdatársadalom érdekében kell felhasználni egy középfokú gazdasági szakiskola céljaira. Ezek után a földművelésügyi miniszter úgy határozott, hogy a középfokú tanintézetet ott állítja fel, ahol legnagyobb fogadására az áldozatkészség. Ez már Szarvason körvonalazódott.

Dr. Belopotoczky György szarvasi községi orvos 1925 májusában 26 vagon búzáért felajánlotta megvételre a nagyközségnek a volt Csáky-kastélyt, melyben szanatóriumot kívánt létesíteni. Borgulya - aki önkormányzati képviselő is volt - támogatta az épület megvételét, azzal a feltétellel, hogy ott gazdasági iskola létesüljön. Szarvas nagyközség képviselő-testülete rendkívüli ülésén 33 szavazattal 5 ellenében a vétel mellett döntött. Borgulya Pál nemzetgyűlési képviselő ajánlotta fel az épületet és a telket, valamint a galambosi 40 kat. hold területű községi szántóföldet a minisztériumnak az iskola céljaira.[...]


Épült 1925-1927-ig

A feltételek megvalósulása után Mayer János földművelésügyi miniszter utasítást adott munkatársainak az intézet építésének megindítására. A bikazugi és a libalaposi területeken már 1925 végén megkezdődött a tanépületek építése. A tanépület terveit és költségvetését is Nászay Miklós kir. mérnök készítette el. Az általa tervezett impozáns épület ma is meghatározza Szarvas nyugati részének város-képét. Az utcai homlok-zaton látható arató-jelenetet Baranski Emil képzőművészeti főisko-lai tanár alkotta, az udvari homlokzat tűz-falát napóra díszíti.

A 627 négyzetméter alapterületű iskola-épület földszintjén a tantermek, a szertárak, a laboratóriumok, az irodák, az étterem és a konyha helyezkedett el. Az emeleten kapott helyett a tanulóotthon, a hálószobák, a mosdók, a betegszoba, a felügyelői szoba és az altiszti lakás. A főépület legszebb helysége a 93 négyzetméteres díszterem, melyet zeneterem egészített ki.

Mayer János földművelésügyi miniszter 1926. április l8-án munkatársai kíséretében helyszíni szemlét tartott, s a körülményeket kedvezőnek ítélte.[...]


Aratójelenet a főépület falán

A Szarvasi Magyar Királyi Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézetet - az ország első ilyen típusú iskoláját - 1927. december 18-án Mayer János miniszter avatta fel. Dr. Gulácsy Sándor gazdasági tanár, megbízott igazgató állt a fogadóbizottság élén. [...] Ünnepi beszédében a miniszter egyebek között a következőket mondta: "Meggyőződésem, hogy a jó agrárpolitika önmagában megoldja a szociális kérdéseket. Ennek azonban feltétele a komoly szaktudással rendelkező gazda. E feltételt akartuk megvalósítani az iskola létesítésével."

1938-ig a szarvasi iskola volt az ország egyetlen mezőgazdasági képzést adó középfokú intézménye, ez magyarázza, hogy az ország legkülönbözőbb tájairól, sőt még az országhatáron túlról is kerültek tanulók az intézetbe. Az oktatás négyéves volt, s a végzősök mezőgazdasági képesítő bizonyítványt kaptak, s jogosultak voltak használni a "képesített gazda" címet.

Az új épületen elhelyezett márványtáblán a következő szöveg hirdeti a mai gazdáknak és hallgatóknak az intézet alapításának történetét lakonikus rövidséggel: "Szarvas nagyközség hozzájárulásával a magyar mezőgazdasági szakoktatás szolgálatára a Magyar Állam építette és a mezőgazdasági szakoktatás kiváló művelője: Tessedik Sámuel nevéről nevezte el 1927. évben."

Az intézetben alapításától kezdve megszakítás nélkül folyt az oktatás. Az elmúlt háromnegyed évszázadban mezőgazdászok nemzedékei számára Szarvas jelentette az agrárszakoktatás fellegvárát.[...]

Demeter László kutatásai szerint Gödényházi Tar Gyula kapott 1926-ban megbízást az intézet alapítására, de az intézet első kinevezett igazgatója dr. Gulácsy Sándor volt. Az alapításra emlékezve állítottak az iskola vezetése, hallgatói valamint a Szarvasi Öreggazdák és Gazdászok Szövetsége emléktáblát a régi épület falán 2002. december 17-én, amit Benedek Fülöp az FVM címzetes államtitkára avatott fel.

A képzési színvonal hamarosan országosan elismert lett, és a nagy érdeklődés miatt az osztályok létszáma gyakran elérte az ötven főt. A közismereti tantárgyak mellett a súlypont a szaktárgyakon volt, gazdasági gyakorlat heti 4 órában folyt, amit a hetesi szolgálat, és a nyári gyakorlat is megerősített. A gyakorlatias képzés mindig is fontos célkitűzés volt.

A Földművelésügyi Minisztérium 1936-ban kísérleti öntözőtelepet létesített, ahol az öntözési és rizstermesztési kísérletek folytak, de talajjavítást-digózást szintén végeztek a tanüzemben. Országosan szakmailag elismert tekintélyes tanáraik közül is emeljük ki Gábos Dénes, dr. Grúber Ferenc, Kachelmann Curt, Kállay Kornél, Koltai Árpád, Páter Károly, Pecznik János és Ubrizsy Gábor nevét. 1945-ig 370-en kaptak képesített gazda oklevelet.

"A Gazdasági Tanintézet, majd a jogutód középfokú intézmények alkalmasak voltak a felsőfokú képzés beindításáig a gazda és gazdászképzésre. Az innen kikerülő szakemberek jó alapot kaptak a gyakorlati munka végzéséhez és a továbbtanuláshoz." ...

Mezőgazdasági középiskola és a technikusképzés
(1945-1965)

Az újrakezdés évei

A II. világháború után azonnal megindult az oktatás. 1945-1950 között az átmeneti, újjászervező években az intézmény mezőgazdasági középiskolaként működött. Majd technikumként folytatódott a munka, kezdetben három-, később négyéves képzési idővel. Az első technikusok 1951-ben vették át oklevelüket.

A technikummá való átszervezéssel a gyakorlati oktatás továbbra is súlyponti feladat maradt, de sokat tettek az iskola tanárai a diákok kellő színvonalú általános műveltségének és esztétikai érzékének fejlesztéséért is. Ebben az időszakban számos ismert és ma már elismert agrár szakember került ki az intézetből. A szarvasi technikum országos vándorzászlót, a tanárai számos kitüntetést kaptak kiváló munkájukért.

A szakember-szükséglet kielégítésére levelező tagozat is indult, ahol mintegy százan kaptak képesítést. 1955-1961 között halász szakmunkás- és halgazdasági szaktechnikusképzés is folyt, valamint 1958-1960 között öntöző szakon, technikusok részére továbbképző tanfolyamok működtek.

Képzési és szervezeti változások
Felsőfokú mezőgazdasági technikusképzés
(1960-1970)


Tessedik Sámuel szobra

1960 őszén már érettségire épülő, kétéves, új tagozatot indított a szarvasi technikum. Ebből alakult a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, ugyan-csak kétéves tanulmányi idővel.

A technikum 1965-ben bocsátott ki utoljára középfokú végzettséggel rendelkező szakembereket. Ebben az időszakban a levelező képzésben részvevőkkel együtt 572 technikus végzett Szarvason.1
1960-től a Felsőfokú Mező-gazdasági Technikum az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézettel közös vezetés alá került. Ez egyrészt lehetővé tette a kutatók bevonását az öntöző szakemberek képzésébe, másrészt jobb körülményeket teremtett a diákok gyakorlati oktatására.1 Az öntözéses gazdál-kodás fejlesztése lehetővé tette a Tisza térségében az öntözés bevezetését újabb mezőgazdasági üzemekben. Ez megnövelte az öntözéses növénytermesztő szak iránti keresletet.

 

A bővítés évei

Az egykori - 1927-ben épült - főépületet leánykollégiummá alakították át. A Holt-Körös partján - gróf Bolza Géza lebontott kastélya helyén - épült fel a háromemeletes tanügyi főépület, a Petőfi utcai oldalon pedig a négyemeletes diákotthon, valamint az objektumokat összekötő folyosó a két előadóteremmel. Az építkezés 1968-ban fejeződött be, addig az Óvónőképző Intézet használatra átmenetileg átadta a nagy múltú Tessedik-iskola épületét.

1967-ben megkezdte a technikum a hároméves képzésre való áttérést. A hatféléves képzés lehetővé tette, hogy az intézmény a célkitűzéseknek megfeleljen, s szakmailag biztos alapokkal, nagyobb tudással rendelkezzenek a végzett szakemberek. Mindezek az események és intézkedések megteremtették a főiskolai képzésre való áttérés alapjait.


Az új tanügyi főépület

A gyakorlati oktatás mindig súlyponti feladat volt. Színhelye csaknem három évtizedig a Bikazugi Tangazdaság. A főhatóság utasítására az iskola ezt a felszabadulás utáni években - kutatások céljaira - átadta az újonnan szervezett Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézetnek. A gazdaság a kísérletek feltételeinek biztosítása mellett egy ideig még szolgálta a gyakorlati oktatást.

1962-ben a Szarvas környéki öt állami gazdaságot összevonták , és az ÖRKI mezőgazdasági üzemága lett. A 12 ezer hektáros nagyüzem szolgált a gyakorlati tanműhelyeként, a bázisüzemeken kívül. Az egykori "Bikazug" a szarvasi "Öreggazdák" lelkében azonban feledhetetlen emlékeket hagyott.[...]

1962-1971 között 557 fő öntözéses növénytermesztő szakos felsőfokú technikus (közöttük 109 fő levelező szaktechnikus) végzett Szarvason. A végzettek főként termelő üzemekben, részben pedig a szakigazgatás, ill. vízgazdálkodás különböző szakterületein helyezkedtek el.

Főiskola Szarvason
(1970-1999)

A mezőgazdasági szakemberképzés reformja a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésével a hatvanas évek végén került napirendre. Az akkori kormányzat megszüntette a szarvasi Felsőfokú Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Technikumot és a debreceni Mezőgazdasági Főiskolát. Ennek eredménye lett, hogy a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum megszüntetésével létrehozták a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karát.1

A Mezőgazdasági Főiskolai Kar (1970)

Az oktatói kar létszámában és minőségében is lényeges változás következett be. Az eddigi hatvanas évfolyamlétszám is jelentősen növekedett. A nappali főiskolások összlétszáma 1971-ben már 452 volt. A főhatóság azonban 1972-tő1 a felvételi keretszámot évről-évre csökkentette.[...]

A főiskolai átszervezés új perspektívát, továbbfejlődési lehetőséget nyitott az intézmény előtt. A mezőgazdaság átszervezése, a tudományos és technikai forradalom adta helyzet magasabb követelményeket támasztott a mezőgazdasági szakemberképzés terén is. Az intézményben évtizedeken át különböző színtű öntözéses szakemberképzés folyt. A Főiskolai Karon, az öntözéses-meliorációs szak keretén belül, a hallgatóknak az I. tanév befejeztével lehetőségük nyílik tanulmányaikat választható szakirányokon folytatni. Választható szakirányok: öntözéses gyepgazdálkodási, vízrendezési és talajjavítási valamint tógazdasági szakirány.

Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Szarvas (1976)


A tornaterem és környéke

Rövidesen tovább bővült a képzés iránya. A kormányzat mindinkább centralizálta az oktatást; a mezőgazdasági kar újabb feladatokat kapott. 1976-ban Minisztertanácsi határozattal Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Szarvas névre módosították az intézmény elnevezését. Ekkortól kizárólag Szarvason történik növénytermesztési és öntözéses-meliorációs üzemmérnök-képzés, a termelés igényeinek megfelelő szakirányulási bontásban. Így azt követően két szakon és ezen belül négy szakirányon történik az üzemmérnök-képzés.

A főiskolai képzés fő erősségét az oktatási idő több mint felét kitevő gyakorlati képzés jelentette. A tanterv, az oktatási program órarend szerinti, tantárgyi (szaktárgyi) gyakorlatot, hetesi szolgálatot írt elő. Továbbá évközben és nyáron - a három tanév folyamán - összesen 16 heti termelés-szervezési, illetve üzemi gyakorlaton vettek részt a hallgatók. A gyakorlati oktatás a tangazdaságban és a galambosi gyakorlótéren kívül a bázisgazdaságokban folyt. A nyári gyakorlatokat külföldön is /Szovjetunió, NDK/ tölthették a hallgatók, oktatói vezetéssel.

A Kar oktatási feladatai jelentősen kiszélesedtek: a képzés nappali tagozaton; a kiegészítő képzés (posztgraduális) terén és a gyakorlatban dolgozó szakemberek továbbképzésénél folyt. [...] Lehetőség nyílt rá, hogy a hátrányos képzési helyzetbe került szakemberek a szaktechnikusi oklevelüket megfelelő kiegészítő tanulmányok után üzemmérnöki oklevélre cserélhessék ki.

Az intézmény foglalkozott termelőüzemekben dolgozó szakemberek továbbképzésével is: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1974-ben létrehozta a Karon a Békés Megyei Mérnök- és Vezető-továbbképző Központot. A szakismeretek robbanásszerű fejlődése és növekedése szükségessé tette, hogy a termelésben dolgozók 5-6 évente tanfolyamokon megismerkedjenek a korszerűbb termeléstechnikai, technológiai eljárásokkal, valamint egyéb új, szükséges ismeretekkel. [...] A fejlődő országok részére - a TESCO felkérésére - tanzániai, iraki és egyiptomi szakemberek továbbképzése is folyt.[...]

Az 1980-as évek elejétől kezdve elkezdték a karon a szennyvízkezelés és elhelyezés, az ökológia, az energiagazdálkodás, a távérzékelés és a környezetvédelem tárgyakat oktatni. A tanszékek elnevezése is az oktatott profilnak megfelelően változott. 1980-tól az alábbi szakosító továbbképzések indultak: mezőgazdasági vízrendezés és talajjavítás, halgazdálkodás, gyepgazdálkodás, szántóföldi vetőmagtermesztés

A kar vezetése megvásárolta a főiskolai kar szomszédságában lévő volt Mária-malom épületét tanügyi épület céljára, amelybe 1986-ban előadóteremmel, vízgépészeti laboratóriummal, gépszínnel, műhellyel kialakítva a Mezőgazdasági Géptani Tanszék költözött át. [...]

Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kar

1989. szeptember 1-jétől ismét név- és ezzel tartalmi változás következett be a Mezőgazdasági Főiskolai Kar életében. Az új elnevezés: Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kar. Ezzel az elnevezéssel hivatalosan is elismerést nyert a környezetbarát termelés szempontja az oktatásban.


Gyakorlatban is

Az 1988-89-ben bekövetkezett változások a kar életére is nagy hatással voltak, mivel a mezőgazdasági termelés struktúrájának megváltozása maga után kellett hogy vonja az agrároktatási struktúra megváltozását is. 1989-től
indult a növényvédelmi szakmérnök képzés, 1991-től pedig a mezőgazdasági környezetgazdálkodási szak-mérnök-képzés.

1992-től a kar profilja bővül. A növénytermesztésre leszűkített képzés helyett álta-lános mezőgazdasági képzést kívánt nyújtani hallgatóinak. Az általános képzés mellett - továbbra is fenntartva a meliorációs üzemmérnök szakot - 1992/93-as tanévtől beindult a környezetgazdálkodási agrármérnök szak, nappali tagozaton. Az 1994/95-ös tanévtől településüzemeltető szakmérnök-képzés indult levelező tagozaton.

1994-ben a kar világbanki pályázatot nyert, 50 millió Ft értékben a Mintafarm kialakításához. Korszerű munka- és erőgépek vásárlására, valamint laboratóriumi műszerek beszerzésére nyílott lehetőség. Minisztériumi támogatással a Mintafarmhoz kapcsolódóan a galambosi gyakorlóterületen tároló- és oktatóépület megépítése valósult meg.

1998-ban a Főiskolák és Egyetemek Fejlesztési Alapja pályázatának elnyerésével új, korszerű 80 ezer kötetes könyvtár kialakítására került sor a Pedagógiai Főiskolai Karral együtt.
1998-ban a tanüzem területét - a tervezettnél kisebb mértékben - 82 ha-ra sikerült növelni. A régi bikazugi gyakorlóterület visszavételére eddig nem nyílott lehetőség.

1997-ben PHARE támogatással beindult a hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés, amely 1999-ben akkreditált felsőfokú képzésként államilag finanszírozott formában jelenleg is folyik.
1999-ben nyújtotta be a három főiskola a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara, Mezőtúr, a Körös Főiskola, Békéscsaba és szarvasi Főiskolai kar az integrációs folyamat megkezdéseként az Intézményfejlesztési Tervet (IDP), amelyet - többszöri átdolgozás után - elfogadtak.[...]

A főiskolává szervezés új perspektívát és továbbfejlődési lehetőséget teremtett, egyúttal jelentős feladatot rótt a Kar oktatóira is. 1971-ben 452 hallgató kezdhette meg tanulmányait. A megnövekedett oktatási feladatok szükségessé tették a Szarvasi Állami Tangazdaság mellett, az Öntézési Kutató Intézettel és a Haltenyésztési Kutató Intézettel való szorosabb együttműködést is.

Az oktatók az oktató-nevelő munkán túl igen jelentős tudományos és kutatómunkát is végeznek a diszciplináris (oktatással kapcsolatos fejlesztések), a programos kutatások (a Karon, kutató intézetekkel, valamint az egyetemmel közösen) és egyéb külső megbízások terén. A kutatómunkába a legjobb diákok is bekapcsolódhattak, és rendszeresen jó eredményeket értek el a Tudományos Diákköri Konferenciákon.

Új fejezet a Főiskola életében
(2000-től)

Az integráció

2000. január 1-jén alakult meg az integrálódó főiskolákból a Tessedik Sámuel Főiskola Szarvas székhellyel, amelyet jelenleg négy főiskolai kar és egy intézet alkot. Ezek a mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kar, a békéscsabai Gazdasági Főiskolai Kar, a szarvasi Pedagógiai Főiskolai Kar, a gyulai Egészségügyi Intézet, a szarvasi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar. A hallgatói létszám közel 7000 fő. A Rektori Hivatal Szarvason található, a TSF első rektora dr. Patay István. [...]

Kar hallgatói létszáma 1997 óta fokozatos növekedést mutat. 2002-ben közel 1300 hallgató tanul a nappali és levelező képzéseken. 2002/2003 tanévre felvett I. évfolyamosok száma összesen 655 hallgató. 1973-tól 2002-ig csak az alapképzésben 3520 diplomát adott ki a Kar.
1999-ben a főiskola megvásárolta a volt MOHOSZ épületét, amely jelenleg a Bolza Kollégium "B" épületeként működik, 80+50 hallgatónak biztosítva szálláslehetőséget. [...]


A "vezérkar": Dr. Bukovinszky László főigazgató (Szarvas, Mg. Kar)
Dr. Patay István rektor Dr. Bartha Árpád főigazgató (Békéscsaba Közg. Kar)
Szakács Mihályné dr. főigazgató (Szarvas, Pedag. Kar)

Kar bekapcsolódott a 2000-ben először meghirdetett Tanüzem pályázati programba, amellyel eddig közel 60 millió Ft beruházást, gépkorszerűsítést tudott megvalósítani. Elsősorban a kisparcellás növénytermesztési kísérletek gépesítésének színvonalát és az öntözés műszaki hátterének korszerűsítését fejlesztik.[...]

A Kar nemzetközi kapcsolatai

A Kar nemzetközi kapcsolatai a meglévő korlátok mellett is eredményesen fejlődnek. E tevékenységet segíti többek között a szarvasi agrárképzés ismertsége, az oktatói kar viszonylag magas kvalifikáltsága, a nemzetközi pályázatokban való sikeres közreműködés, az oktatók részvétele nemzetközi konferenciákon, továbbá a külföldi egyetemekkel, intézetekkel kötött együttműködési megállapodások növekvő száma. A nemzetközi tudományos együttműködés 2002-ben 14 országgal 19 témában volt.

A térségi kapcsolatok fejlesztése főiskolai és kari feladat. A városi és megyei intézményekkel már hosszabb ideje kialakított, hangsúlyozottan jó kapcsolatát a Kar az integrált főiskolán belül is megőrizte, illetve az új körülmények között folyamatosan továbbfejleszti. Az együttműködés az oktatás (elméleti és gyakorlati képzés), a kutatás (megbízások, közös kutatómunka végzése, tudományos diákköri munka segítése) és a szaktanácsadás területére egyaránt kiterjed.
A Főiskolán belül létrehozott Gazdasági Főigazgatóság végzi szabályzatokkal rendezett keretek között a gazdasági ügyek irányítását. [...]

A Kari Tanács a Kar legfőbb javaslattevő, véleménynyilvánító, döntés-előkészítő és döntéshozó szerve. Átlagosan kéthavonta, munkaterv szerint tartott ülései előkészítésében a Kar vezetőin kívül a különböző bizottságok és a hallgatói testületek is részt vesznek.

A Hallgatói Önkormányzat, valamint a Kollégiumi Bizottság készíti elő és szervezi a hallgatókat érintő legfontosabb ügyeket. A hallgatók tagként aktívan közreműködnek a Kari Tanács, a Főigazgatói Tanács, a Diákjóléti Bizottság, a Tudományos Diákköri Tanács és egyéb bizottságok munkájában. [...]

A Főiskolai Kar 10 tanszékkel 41 oktatóval továbbra is törekszik a múlt hagyományaira építve a főiskolára jellemző gyakorlatias képzés megvalósítására. A gyakorlati oktatásra jellemző naposi, hetesi, témás és nyári gyakorlatokat jelenleg is szervezzük. A hallgatói létszám növekedése miatt ez egyre nagyobb erőfeszítéseket igényel a kar dolgozóitól. A jelenlegi oktatási struktúránkban megtalálható a többszintes képzés. Folynak tanfolyamos képzések, felsőfokú szakképzés, főiskolai alapképzés és szakmérnök képzés.

Az alapképzés szakjain, három szakon, összesen 13 szakirány közül választhatnak a hallgatók. A szakmérnök-képzésben jelenleg négy szak nyújt választási lehetőséget a diplomával rendelkezőknek, és további szakok indítása van folyamatban.[...]

2002-ben a jubileumi emlékünnepségen megalakult a Szarvasi Öreggazdák és Gazdászok Szövetsége, melynek első ügyvezető elnöke dr. Timár Vendel lett. Az ünnepségen számos vas-, gyémánt- és arany-diplomát, valamint Tanári Iskolateremtő Munkásságért Oklevelet adtak ki az öreggazdáknak és a nyugdíjas (és posztumusz) kollégának.

Az intézmény igazgatói (1927-2002)

Dr. Gulácsy Sándor 1927 Dr. Kovács Gábor 1962-1971
Csabai Kálmán 1928-1936 Dr. Mihályfalvy István 1971-1977
Dr. Székely Győző 1936-1939 Dr. Matos Károly 1978-1980
Horváth Iván 1940-1941 Dr. Nyári János 1980
Kachelmann Curt 1941-1944 Dr. Szántosi Antal 1980-1988
Banicz Győző 1944-1945 Dr. Nemessályi Zsolt 1988
Bencsik István 1945-1947 Dr. Hódossi Sándor 1989-1994
Sebeők István 1948-1950 Dr. Ligetvári Ferenc 1994-2000
Dr. Vincze Ferenc 1950-1962 Dr. Bukovinszky László 2000-

A felhasznált forrásmunkák

1. Dr. Reszkető Péter (szerk.): Jubileumi Emlékkönyv, 75 éves a szarvasi agrárszakoktatás. Szarvas 2002.
2. Dr. Molitorisz Pál: A Középfokú Gazdasági Tanintézet létesítése Szarvason (Elhangzott a Jubileumi Emlékünnepségen [2002. aug. 31]. Rövidített változata megjelent a Tessedik Napló 2002. decemberi számában)
3.Dr. Mészáros Miklós: A Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar története 1960-tól napjainkig (Elhangzott a Jubileumi Emlékünnepségen [2002. aug. 31].)
4. Dr. Bukovinszky László: Főigazgatói köszöntő (Elhangzott a Jubileumi Emlékünnepségen [2002. aug. 31]. Rövidített változata megjelent a Tessedik Napló 2002. augusztusi számában)
5. Dr. Köhler Mihály: Öreggazdák és gazdászok találkozója (Elhangzott a Jubileumi Emlékünnepségen [2002. aug. 30 )

Az intézmény igazgatói