Koszti Pál
20 éve alakult meg Szarvas Város Barátainak Köre

A kör létrejöttének előkészítése

1982. október 2-án a MOHOSZ-DÉLÉP üdülőben alakult meg Szarvas Város Barátainak Köre. Az alakuló közgyűlést egy évet átfogó előkészítő munka előzte meg. Ez az előkészítő időszak érdemes arra, hogy e rövid megemlékezésben helyet kapjon.

1981. augusztus 16-án ünnepelte Ruzicskay György festőművész 85. születésnapját. Ez alkalommal illusztris vendégek jelenlétében (francia nagykövet és felesége, Hegedűs Géza író) került felavatásra az alkotóház bővített része. A megjelent barátok, ismerősök, ünneplők körében említette a művész úr, hogy létre kellene hozni az "Alkotóház Baráti Körét". Elkészítette a szabályzatát is. Megkért mint illetékest, kezdjem meg a szervezőmunkát.

Történelmi pillanat: megalakul a Baráti Kör. Az elnökségben: dr. Molitorisz Pál VB-titkár, dr. Körösfalví Pál (erősen takarva), a korelnök: Ruzicskay György festőművész, dr. Tóth Lajos, a HNF városi elnöke, Vrbovszki György, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára, Jansik Tamás tanácselnök

A "baráti kör" mint fogalom nem volt ismeretlen előttem. Ebben az időben sokat lehetett hallani a Gyulai Baráti Körről. A Gyuláról elszármazottak - elsősorban a különböző párt, állami, társadalmi szervezetekben - összefogása volt a Baráti Kör feladata azzal a céllal, hogy Gyula város fejlesztésében, fejlődése érdekében működjenek együtt, és ki-ki a maga lehetőségeivel, kapcsolatrendszerével járuljon hozzá. A gyulaiak eredményesen lobbyztak a város fejlődéséért; városuk a megye legszebb városa lett

Erősödött az a gondolat, hogy Szarvason is létrehozható hasonló Baráti Kör, hiszen a városból nagyon sok olyan elszármazott él Budapesten, akik segíteni tudnának a város fejlődésében. Ruzicskay György is támogatta az Alkotóház Baráti Körénél tágabb hatókörű szervezet megalakítását. Elképzelésünk minőségileg, szellemiségében is más volt, mint a gyulaiaké. Nem kimondottan lobby-célok, hanem a szülőváros iránti szeretet ébrentartása volt vezérfonalunk.

Az alakuló ülés résztvevői (az első sorban balról): Dr. Pálos György gimnáziumi tanár (mögötte Koszti Pál művelődési osztályvezető), Sipos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója, Papp László, az OTP helyi vezetője, Kékesi László grafikus

Felhívó levelünk (kivonatosan) a következőket tartalmazta: "...Szarvas kiemelt célkitűzése az idegenforgalom növeléséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek mielőbbi biztosítása a természeti adottságok közkinccsé tétele.

Városunk számára fontos lenne, hogy szoros és folyamatos kapcsolat jöjjön létre a városból elszármazottakkal, azokkal is, akik rövidebb-hosszabb ideig itt éltek és dolgoztak, illetve valamilyen formában elősegítették a város fejlődését. "Otthont" szeretnénk adni azok számára, akik szívesen látogatnak haza a városba, és figyelemmel kísérik szülőhelyük, gyermek- és ifjúkoruk helyének fejlődését, az itt élő emberek életét. Ennek érdekében elhatároztuk, hogy megalakítjuk Szarvas Város Barátainak Körét. Szívből örülnénk, ha Önt is körünk tagjaként üdvözölhetnénk.
... Örömmel vennénk és a szervezés megkönnyítése érdekében kérnénk is, hogy szíveskedjen az ismeretségi körébe tartozó "szarvasiak" és Szarvas városát szeretők figyelmét felhívni a kör megalakulására.

Szarvas, 1982. február 8. "

A felhívást dr. Tóth Lajos kandidátus, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának elnöke, valamint Juhász Sándor tanácselnök-helyettes írta alá. (Hogy miért nem a város elsőszámú vezetői írták alá, csak sejtéseim vannak.)

Közben Laurenczy Jenővel személyesen kerestük fel többek között Fekete Jánost, az MNB első elnökhelyettesét, Melis György operaénekest, dr. Kornidesz Mihályt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, akik örömmel fogadták a kezdeményezést. A belépni szándékozók első kérdése az volt, hogy "Kik léptek már be"? A fent felsorolt nevek hallatára az alapító tagok listája gyorsan bővült.

A Baráti Kör megalakulása

1982. október 2-án 87 meghívott részvételével megalakult a Baráti Kör. Tisztségviselők: Dr. Körösfalvi Pál elnök. Szarvasi születésű, középiskoláit a helyi gimnáziumban végezte. A Békés Megyei Tervező Vállalat igazgatója. Társelnök: Dr. Tóth Lajos kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár. Titkára: Koszti Pál a Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztály vezetője. Gazdaságvezetője: Szekeres István a Táncsics Tsz. elnöke.

Dr. Körösfalvi Pál programadó szavai még ma is aktuálisak, a Baráti Kör működésének kereteit adják: "...Felmerülhet a kérdés mindjárt az alakuló ülésen, hogy mi indokolta éppen ma a Baráti Kör megalakítását. Semmi esetre sem a divat, hanem az a felismerés, miszerint kár, hogy eddig erre nem került sor. Nem szigorú szervezet ez, így nem is lesz szigorú munkaterve, ülésrendje. A célokat talán az alábbiakban lehetne megfogalmazni:
- A szülőváros iránt érzett ragaszkodás ébrentartása, ami egyébként mindnyájunkban megvan, de megnyilvánulásait sokaknál gátolja az a földrajzi távolság, mely a hivatás gyakorlása céljából kijelölt hely és a szülőváros között létrejött.
- Példamutatás a fiatalok számára a szülővároshoz való ragaszkodás, gondjaiban való osztozás, azok megoldásában való közreműködés, a
hagyományai, melyek ismételt számbavételre érdemesek, hogy a jövő számára is megőrizhetők legyenek. Ezek a hagyományok ugyan úgy jellemzői a városnak, mint külső megjelenése. Ezért lenne legalább annyira téves a közösségi élet alakításánál ezeket figyelmen kívül hagyni, mint ahogy a városépítésnél is a buldózer-elvet alkalmazni.

Baráti találkozó. A kép jobb szélén Melis György Kossuth-díjas operaénekes, a város díszpolgára

A hagyományoknak, a külső jegyek megszüntetése azt a Szarvast szüntetné meg, ami bennünk él, ami ma is kisebb vagy nagyobb távolság ellenére hozzáköt valamennyiünket. Újra kell éleszteni ezeket, ahol szükséges, új tartalommal kell megtölteni, és így a jövőbeni felhasználását is lehetővé tenni.
- A társadalmi összefogás segítése, szükség szerinti szervezése. Hogy egy-egy jó, és a város fejlődését előbbre vivő - akár helyi, akár magasabb szintű - döntés gyakorlati végrehajtásánál ne a széthúzás, hanem az erők összefogása érvényesüljön. A jogos igények feltárásával, megfogal-mazásával segíteni, adott esetben sürgetni az illetékes hivatali szervek kedvező döntését.
- Szarvas népszerűsítése. Ez főleg a Baráti Kör azon tagjaitól kérhető, akik az ország különböző részeiben élnek. Úgy gondolom, hogy egyetértenek azzal, hogy nem érdemtelen ügyet szolgál az, aki Szarvast képviseli. Valamennyien sokszor megfogalmaztuk már, hogy sem a felszabadulás előtt, de azóta sem tudta ez a város elérni az ország közvéleményében azt a minősítést, melyet adottságait tekintve megérdemelne. Ez kicsendül a város történetének ismertetéséből is.
Tudom, senki sem értelmezi tévesen a Baráti Kör státuszát, helyét a közéletben, éppen ezért csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy annak megalakulása nem kritika a hivatalos vezetésre nézve, és nem is kívánja annak tevékenységét csorbítani, elvtelenül befolyásolni. Viszont az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetét is figyelembe véve a helyi kezdeményezéseket, mint amit egy ilyen Baráti Kör nyújthat, a város párt- és állami vezetése is szívesen fogadja, mely a jó szándékú véleménynyilvánítás mellett a rendelkezésre álló tartalékok feltárását és kihasználását a jelenleginél magasabb szinten biztosíthatja..."

E szavak elhangzása óta 20 év telt el. Megéltünk egy rendszerváltást is. Vajon a fenti gondolatok érvényüket veszítették? Nyilván nem. És amíg a Baráti Kör él és dolgozik e gondolatok jegyében végzi munkáját.

1982-ben nem volt ismeretes a "civil szervezet" elnevezés. Az egyesületek különböző hobbi-tevékenység köré alakulhattak (horgász, vadász, galambász, méhész stb.) anélkül, hogy tudtuk volna, Szarvason megalakult az első klasszikus értelemben vett civil szervezet. Igaz, hogy legitimitását csak úgy biztosíthatta, hogy működésének kereteit a Hazafias Népfront adta. A Népfront ebben az időszakban Pozsgay Imre vezetésével kezdett önálló életet élni, kezdett színterévé válni országosan a civil kezdeményezéseknek.

Annak érdekében, hogy a Baráti Kör elkerülhesse a Hazafias Népfront általi bekebelezését, kénytelen volt megalkotni Szervezeti és Működési Szabályzatát, és mint önálló egyesület a Városi Tanács Igazgatási Osztályán kérni a bejegyeztetést. (Ismert, hogy a Hazafias Népfront pártirányítás alatt állt.) Erre az eseményre 1985-ben került sor. Ezt előzte meg az 1984. szeptember 29-i közgyűlés, ahol az Alkotmány 65. §-ára hivatkozással, elhatározta az önálló egyesületté válást. Az Egyesület jelszava azóta is: "Szarvasért".

A budapesti csoport megalakulása

Visszatérve az események kronológiai sorrendjéhez, 1982. december elején első ízben találkoztak Budapesten a Magyar Nemzeti Bank Római-parti üdülőjében a szarvasiak a Budapesten élő szarvasiakkal. Ez a találkozó felejthetetlen volt. Ha másért nem, de ezért az élményért érdemes volt a Baráti Körért dolgozni (saját véleményem). A szarvasiak SZÁT kolbászt, Táncsics kenyeret vittek magukkal, és kínálták a hazai ízeket. Sokan több évtizede nem látták egymást. Csókolgatták a hazai kenyeret, továbbá egymást, és sírtak.

A város szépítéséért

Baráti Kör Emlékkő (1983) az Erzsébet ligetben

A Baráti Kör nyilvánossága az őszi közgyűlések voltak. Minden közgyűlés alkalom volt a nyilvánosság előtti megjelenésre. Elhatároztuk, hogy gyarapítjuk a várost köztéri szobrokkal. Dr. Körösfalvi Pál elnök úrral felkerestük Zsigmond Attila urat a Budapest Galéria főigazgatóját, aki a sülysápi "szobor-temetőben" lehetővé tette az ott lévő szobrok közötti válogatást. Szobrok köztéri felállítása abban az időszakban nem volt zökkenőmentes, éppen ezért olyan szobrok között válogattunk, amelyek felállítása nem okozhatott "politikai malőrt". Így választottuk ki Jedlik Ányos és Eötvös Loránd szobrát. Megkaptuk Erzsébet királyné carrarai márványból készült mellszobrát is, amelyet restaurálni kellett. Ez a szobor a hajdani budai királyi palotában volt elhelyezve. Megbíztuk Madarassy Waltert a szobor restaurálására. Sajnos a város nem tudta kifizetni a költségeket, így a szobor máshová került.

Az 1985-ös országgyűlési választás

A magyar belpolitikában a demokratizálódás folyamata erősödött. Az 1985-ös országgyűlési választásokra már a többes jelölés is lehetővé vált. Megtörtént ez Szarvason is. A hivatalos szervek (párt, HNF) dr. Körösfalvi Pált, valamint Mészáros Istvánt jelölték országgyűlési képviselőnek.
Az 5. sz. választókerület is megkapta a választás lehetőségét. Ekkor már ismert volt, hogy Fekete János is vállalná a megmérettetést. (Ennek részleteire most nem térnék ki - maradjon a helytörténet kutatóinak.) 1985-ben nem kellett kopogtatócédulát gyűjteni, hanem elég volt, ha a jelölőgyűlés a jelölést elfogadta. A harmadik jelölt (Fekete János) közzététele és elementáris elfogadása, választási győzelme külön tanulmányt érdemelne. Hogyan hatott ez a Baráti Kör taglétszámának alakulására (ld. A taglétszám évenkénti alakulásának diagrammja) bizonyítja a város társadalmának érdekorientációját.
Az 5. sz. választókerület országgyűlési képviselője lett Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese. Arról sem írok most, hogy milyen kálváriát kellett magának Fekete Jánosnak megjárni, hogy a hivatalos jelöltekkel szemben a "nép" jelölését elfogadhassa.

Baráti találkozó a KISOSZ nagytermében (balról): Zvara Róbertné, Debreceniné Bakos Erzsébet, Fekete János, az MNB első elnökhelyettese (áll), Demeter István, Nagy Józsefné (hátul), Roszik János

Az ügy elkerült egészen Kádár Jánosig, aki azt mondta, "ha a nép akarja Feketét, akkor legyen". Mit tett? Felgyorsította az automata telefonközpont kiépítését, a gázprogramot, a szlovák iskola diákotthonának felépítését, templomok felújítása stb. Szarvas számára komoly erkölcsi tőkét kovácsolt. Átvette a Baráti Kör elnöki tisztségét is.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás idején a Baráti Kör elnöke Misik Lajos lett. 1992-ben, a Kör megalakulásának 10. évfordulóját az alábbi gondolatokkal köszöntötte: "...Felgyorsuló életünkben már az elmúlt 10 év is történelem. Olyan nagy változásokat éltünk meg, ami sorsfordító és sorsrendező valamennyiünk életében. Ma már csekélységnek tűnhet, de 1982-ben bátorság és emberi tartás kellett ahhoz, hogy céljaink szerinti értékek átmentését vállaljuk nyílt kiállással, szervezetten, egy alkotóbb kor lehetőségeire számítva.

A polgárrá válás újraélesztéséhez teremtettünk kereteket. Létünk reményt adott arra, hogy értékessé, hasznossá tehető egymás és a közösség számára az alulról építkező autonóm szervezet. Nem kell külön bizonyítanom, hogy létezésünk 10 éves története alatt a hatalom bizalmatlanságával is meg kellett küzdenünk. Céljaink, értékeink megkérdőjelezhetetlen ereje, tagságunk személyi hitele adott erőt ahhoz, hogy megküzdjünk ezekkel az akadályokkal. Az ébredő polgári öntudat bölcsője voltunk, anélkül, hogy az akartunk volna lenni... Mi szándékaink szerint lokálpatriotizmusból, az emberi tisztesség kényszerétől hajtva eredetileg csak a méltánytalanul elsivárosodó és lassan elnéptelenedő kis városunkon egy kicsit emelni szerettünk volna, s magunk sem akartunk hinni, hogy ennél több is sikerült.

A Kör működése 1990-ig dinamikus volt. A választások alatti és utáni időszakot a visszafogottság jellemezte, ami érthető is. A visszafogottság megjelent a rendezvényeken való részvételen is, de ez nemcsak nálunk, hanem más területen is tapasztalható volt. Emellett azonban nagy értéknek tartjuk, hogy egy széthulló világban emberek szellemi és érzelmi közössége megmaradhatott és továbbra is vállalja a "Körös-parti Athén" szellemi-erkölcsi értékeinek pozitív, embert formáló hordozását."

A Baráti Kör megalakulásától kezdve nemcsak értékeket ment, őriz, hanem értékeket teremt is, mint pl.
- Több szoborral, emléktáblával gazdagította a várost (Baráti Kör emlékkő, Jedlik Ányos, Eötvös Lóránd szobor, dr. Melich János, Székely Mihály, Réthy nyomda emléktábla). Anyagi hozzájárulás a Millenniumi Emlékműhöz, a Történelmi emlékúthoz, helytörténeti kiadványokhoz, a Harruckern Alapítvány, a Szarvasért Alapítvány létrehozatalához.

Kitüntetések

A "Szarvasért Emlékplakett" arany, ezüst, bronz fokozatával tiszteljük meg a városban működő közép- és felsőoktatásban legjobb eredményt elérő diákokat (bronz), továbbá azokat a személyeket, szervezeteket, akik a város fejlődése terén értek el kimagasló eredményeket (arany, ezüst). Az alábbi személyek részesültek, illetve kaptak emlékplakettet.

Arany: Fekete János.
Ezüst: Holub János, Koszti Pál, Mihály István, Misik Lajos, dr. Posgay Elemér, Sipos Mihály, Székely László, Tessedik Táncegyüttes, dr. Tóth Pál.
Bronz: Fekete Jánosné, Hantos Gusztáv, Huszárik Helga, Keszthelyiné Raskó Klára, dr. Körösfalvi Pál, dr. Kutas Ferenc, Mótyán Tibor, dr. Palov József, Papp László, dr. Sipos András, Szekeres István, dr. Szilvássy László. (Az emlékplakett Takács Miklós és dr. Dezső István anyagi támogatásának eredménye.)

Tevékenységünk

- Számos képzőművészeti kiállítás szervezése (szarvasi alkotók műveiből).
- Közreműködés a kecskeméti Petőfi Nyomda szarvasi telephelyének létesítésében.
- A Cervus-termál betéti társaság megalakítása (sajnos érdektelenség miatt - önhibáján kívül - megszűnt).
- A Szlovák Iskola diákotthonának felépítésében a szükséges anyagi források előteremtése.
- A Crossbar telefonközpont és hálózat kiépítésének segítése, valamint a gázellátásban való közreműködés.
- A Szarvas és Vidéke c. hetilap megjelentetése és anyagi támogatása.
- A turul madár visszahelyezésének igénye és annak folyamatos szorgalmazása.
- Közreműködés a templomok tatarozásában.
- Az Erzsébet liget, a temetők állapotának javítását szorgalmazó kezdeményezések.
- Kiadványok megjelentetése (Ruzicskay György: Fantasztikus utazás II. kötet, Kékesi-Tóth: Arcképek Szarvas múltjából).
- A Tessedik Táncegyüttes anyagi támogatása.
- Közreműködés a Katalin II. sétahajó üzembeállításában.
- A történelmi Magyarország közepe emlékmű felújításának és területe védetté nyilvánításának kezdeményezése.
- A "Szarvasi Krónika" Alapítvány anyagi támogatása.
- Közreműködés két Európa Nap rendezésében.
- Díjjal és programmal vettünk részt a IV. Nemzeti Lovas Fesztiválon.
- Anyagilag támogattuk a város újratelepítésének 280. évfordulója tiszteletére az Emlékkő felállítását.
- Pályázattal nyert pénzen kiadtuk 2000-ben a Baráti Kör névjegyzékét.
- Évente megrendezzük a Farsangi bálat, amely az egyetlen nagy nyilvánossága a Baráti Körnek.

A taglétszám alakulása, szervezeti élet

A taglétszám változásait diagram mutatja be. 1982-ben 103 fő, 1983-ban 109 fő lépett be. 1985. május 31-ig 16, majd az országgyűlési választások után 62 fő kérte a felvételét. A rendszerváltás évében 1990-ben 5 fő, 2001-ben nem volt tagfelvétel. 2002-ben 44 személy töltött ki jelentkezési lapot.
1982. és 2002. között 715 jelentkezési lapot regisztráltunk. Időközben meghalt 96 tagunk, kimaradtak illetve elmaradtak összesen 236 fő. Jelenlegi taglétszámunk 383 fő.

Területi megoszlásban: Szarvas, Budapest, Debrecen, Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Százhalombatta, Sárvár, Szentendre, Szentes, Szigetmonostor, Tótkomlós, Újkígyós, Dunakeszi, Hódmezővásárhely, Karcag, Tokaj, Mezőtúr, Nyíregyháza, Orosháza, Salgótarján, Békésszentandrás, továbbá Ausztria, Kanada, Németország, Olaszország.
A Baráti Kör alapító tagja az Európa Háznak. Résztvevője volt a Baráti Körök I. Országos Találkozójának, melyet Cegléd Város Baráti Köre rendezett 2001. november 10-én.

A Baráti Kör eddigi elnökei

Dr.Körösfalvi Pál	Fekete János	Misik Lajos	Sipos Mihály	Koszti Pál

Titkárok: 1982-1997-ig Koszti Pál, 1997-2000-ig Pálfi Károly. Az Egyesület pénzügyeit, gazdálkodását Szekeres István, Papp László, Kertész Imréné, 2000-től Pekár Pálné intézi.
Az elnökség: Elnök: Koszti Pál. Ügyvezető elnök: Dankó Ervin. Társelnökök: dr. Dezső István, Kalmár Magdolna, dr. Misur György, Pekár Pálné, Takács Miklós. A választmány: dr. Gervain Mihály, Holub János, Kiszely Anna, Medvegy Pál, dr. Molitorisz Pál, Papp László, Pécsváradi Antal, Szigetvári Mátyás, Tusjak Mihályné.
Cégbírósági bejegyzés: Békés Megyei Bíróság, Gyula PK. 60.010/1989/2. 1989. augusztus 1. 45. szám alatt nyilvántartásba véve.

Mai feladataink

Az alábbi gondolatokkal kívánom befejezni a rövid történeti visszaemlékezést: Tudjuk, hogy mai viszonyaink is embert próbálóak és most nagy szükség van a türelemre, szeretetre, toleranciára, hogy azt keressük egymásban, ami összeköt és nem azt, ami szétválaszt. Megteremthetnénk magunknak a béke szigetét, ahol gyűlölködés nélkül a lélek felszabadulhat, s önfeledt örömét találja embertársai mosolyában, osztozna bánatában, mindenki segíteni embertársát, ahol tudja. Nem kis emberi tartás kell a tisztesség szolgálatában, mértéktartás a kísértések elhárításában. Hiszem, hogy hagyományaink olyan szilárd alapot teremtettek, melynek mentén a Baráti Kör mindenkor segítőkész szelleme továbbra is megmarad.

Az évenkénti létszám, ill. jelentkezések száma tükrözi a helyi társadalom és a nagypolitika alakulását. 1982: újdonság - 1985: kettős jelölés, népi javaslat, győzelem. 1990: rendszerváltás - "új szelek nyögetik az ősmagyar fákat." 1995-től: nem ezt a lovat akartuk. 2001: Mi lesz itt? Nincs érdeklődés! 2002: Figyelem a civilek felé, helykeresés.

2002: húszéves a Baráti Kör. Az emlékező: Koszti Pál elnök