Dr. Krajcsovics János
Országgyűlési választások 1931-ben Szarvason

1931. június 6-án Horthy Miklós kormányzó feloszlatta az országgyűlést. Kihirdették, hogy az új választásokat 1931. június 28-30. között tartják meg. A parlament feloszlatását gróf Bethlen István miniszterelnök kérte, mert úgy ítélte meg, hogy a gazdasági válságba sodort országot nem képes tovább kormányozni. "Felülről" is "alulról" is egyre több támadás érte a kormányt.

Szarvason nyílt szavazás volt, ami azt jelentette: a szavazóknak előzetesen és nyíltan meg kellett vallaniuk, mely pártra fognak szavazni. Ez a szavazási módszer - Bethlen István korábbi rendeletétét életbe léptetve - 1939-ig volt érvényben, és a vidéki választókerületekre volt évrényes. A nyílt szavazás sok visszaélésre adott alkalmat. Az ellenzéki szavazók voksolását a legkülönbözőbb módszerekkel akadályozták, s így Iehetővé tették a kormánypárti jelölt győzelmét.

A politikai harcba mindhárom legálisan működő párt bekapcsolódott. Az Egységes Párt (kormánypárt) dr. Tóth Pált, addigi országgyűlési képviselőt, a Független Kisgazdapárt Borgulya Pált a kisgazdák vezetőjét, a Szociáldemokrata Párt Farkas Istvánt, a szociáldemokraták országos vezetőségének tagját jelölte.

A jelöltek neve már a képviselőház felosztását követő napon nyilvánosságra került. Ez nem meglepő, hiszen már áprilisban cikkeztek a lapok arról, hogy javában folyik az előkészület a képviselőválasztásra, s a bizalmas utasítások nap nap után mentek a főispánokhoz.

A szarvasi képviselőjelöltek száma azonban hamarosan kettőre olvadt: Borgulya Pál lemondott a jelöltségről. A Szarvasi Közlöny meg is dicsérte a Kisgazdapárt helyi vezetőjét, mert tettével elősegítette, hogy "egységes legyen a gazdaérdek". (3) A Kisgazdapárt jelöltje tehát visszalépett, dr. Tóth Pál mellett viszont maga Bethlen István miniszterelnök is kiállt. Levelet küldött a szarvasi választókhoz, melyben dr. Tóth Pál érdemeit méltatta. (4) A helyi lapok a levelet teljes terjedelmében közölték.

A választási küzdelem alatt megfigyelhető volt, hogy mindkét helyi újság a szociáldemokraták ellen lépett fel, azoktól a legváltozatosabb érvekkel akarták eltántorítani a választókat. A Szarvasi Közlöny Farkas és bárány című cikkében rémuralommal, éhbérrel ijesztgeti a választókat. Azt is írja, hogy a szociáldemokraták csak ígérik a jólétet. adóleszállítást, de ennek érdekében nem tesznek semmit. (5)
Az anyagi romlás felidézése mellett erkölcsi téren is támadják a szociáldemokratákat, kihasználva az egyszerű emberekben meglévő úrtiszteletet. Az egyik újságcikk ugyanis a következőképpen érvel a szociáldemokrata képviselő ellen: "A község szószólója nem lehet szocialista, mert ezekkel a kormányzatot gyakorlók szóba sem állnak, mert viselkedésük miatt erre sem érdemesek. Ülve hallgatják az államfő szózatát, s ez megbocsáthatatlan bűn a magyar becsület, illendőség ellen."

Az anyai szeretetre apellál az "Asszonyok! Olvassátok!" c. újságcikk. Arról van benne szó, hogy a Szovjetunióban ,.kommunista ház" van, a gyerek teljesen elkerül a család köréből, megszüntetik az egyéni élet teljes megnyilvánulását. (6) Ehhez hasonló hangnemet üt meg helyenként a Szarvasi Hírlap is. Az egyik írás a Népszava ingyenkiadása különlenyomatának szavait idézi és kommentálja: "Mi szociáldemokrata kisiparosok és kiskereskedők azt akarjuk, hogy a termelési erők haladása ... áldásában mindannyian részesülhessünk". (7) Mit akarnak a szociáldemokraták, ha erről írnak? kérdezi az újságíró. Kommunizmust! "A jövő ezen nagyszerű ígéretére szívből támogathatják (...) a vörös megváltókat" - fejeződik be a Népszava sorainak kommentálása.

Az újságok a szociáldemokraták lejáratásának szándéka mellett igyekeznek kiemelni dr. Tóth Pál képviselő érdemeit, hangsúlyozni eddigi tevékenységének pozitívumait. A szavazóktól józanságot, megfontoltságot kérnek. Az egyik újságcikk például a következőképpen agitál: "Dr. Tóth Pál megválasztásával a szarvasi kerültben a józan, hazafias, egymást becsülni tudó felfogás diadalmaskodik." Ugyanebben a lapszámban olvashatjuk, hogy azért kell dr. Tóth Pált megválasztani, mert "a szarvasi kerület hazafias polgársága munkát, kenyeret, békét és nyugalmat akar, nem osztályuralmat" - s ezt csak az Egységes Párt biztosíthatja, hiszen Szarvason eddig "mindenkor élvezte a kormány támogatását."

A cikk szerint a hazafiság egyik kritériuma a kormánypárt támogatása. A kommunizmus, az osztályuralom emlegetése pedig a Tanácsköztársaságra utal, melynek ténykedése a szavazók közeli negatív élménye lehetett még 1931-ben.

A lapok bőven idéznek dr. Tóth Pál választási beszédeiből, így módunk van a képviselőjelölt programjának megismerésére.

Az egyik programbeszéd gondolatai:
- csökkenteni kell a nagy fizetéseket,
- szabályozni kell a kartellek működését, "mert azok a községekkel egyáltalán nem törődnek."
- olcsó kamatlábat kell megállapítani, mert a magyarországi helyzettel a külföldi bizalmatlan,
- eI kell törölni a vámhatárokat, csökkenteni a munkanélküliséget,
- kisipari hiteleket adni a szarvasiaknak.

S a választási beszéd koncepciója: "Nem hirdetek osztályharcot, hanem hirdetem a társadalom egységét, az összefogást."

Ha a beszéd gondolatait megvizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy dr. Tóth Pál lényegében összefoglalja a szarvasi társadalmi osztályok, rétegek követeléseit: munkát a munkanélkülieknek, hiteleket a kisiparosoknak, vámkedvezményt a kereskedőknek, takarékoskodást stb. Az osztályharc elvetése a fennálló rend támogatását jelentette.

Az újságok semmit nem írnak az ellenzék, a szociáldemokrata párt programjáról, gyűléseiről. Pedig a szociáldemokraták sem tétlenkedtek, s gyűjtötték a szavazókat, az ajánlásokat s a korábbi választásokon okulva, megszervezték a második vezetőségi gárdát. Erre azért volt szükség, mert választások alkalmával a Szociáldemokrata Párt vezetőségét általában letartóztatták. Ilyenkor a már megszervezett, de a hatóságok előtt nem ismert, s ezért szabadlábon lévő gárda vezette a választási küzdelmet.

S bár a programot az újságok nem közölték, azt mégis sokan ismerték: politikai szabadságjogok, demokrácia, gazdasági nehézségek magszüntetése a cél.
Az akkori választási gyakorlatnak megfelelően a képviselőjelöltek ajánlásokat gyűjtöttek. A Szarvasi Hírlap június 28-án azt közti, hogy dr. Tóth Pálnak 8 598, Farkas Istvánnak 1 183 ajánlása van.

A választás napjára a rendbontás elkerülése érdekében felkészült a csendőrség is: letartóztatták a "kommunista-gyanús" elemeket. Sőt, a rend fenntartása érdekében Mezőtúrról katonaság érkezett. A biztonság kedvéért a piacon még géppuskákat is felállítottak.

A választáson dr. Tóth Pál 8 071, Farkas István 3 887 szavazatot kapott. Az Egységes Párt győzelme tehát teljes volt, bár Farkas Istvánra sokkal több szavazatot kapott, mint ahogy arra az ajánlásokból következtetni lehetett volna.

A helyi újságok elégedettek a választási eredménnyel. A Szarvasi Hírlap így értékeli az Egységes Párt győzelmét: "Békéscsabán, Szarvason, amelyet a Szociáldemokrata Párt magáénak tartott, fölényesen, nagy győzelmet aratott Bethlen István pártja, (...) ami letagadhatatlan bizonyíték, hogy nem volt szükség mesterséges többségszervezésre." A meglepően nyílt hang tökéletesen jellemzi a 30-as évek választási módszereit.

Felvetődhet a kérdés, dr. Tóth Pál hogyan felelt meg a szarvasi társadalom igényeinek. Programjából kiderült, hogy a kisgazdák, kiskereskedők, munkanélküliek mellett állt ki. Az újságok többször is említették, hogy 1931 előtt a képviselő gyakran szóvá tette a szarvasiak és környékbeliek nehéz helyzetét, amelyet a gazdasági válság tovább súlyosbított. Nagy eredményeket nem sikerült elérnie, legfeljebb a különböző problémákat tette szóvá. A választók jó szándékú képviseletét tehát nem lehet elvitatni.

Valószínűleg sok szarvasi elégedett volt tevékenységével, s még az ellenzék tagjai is elismerték, hogy "jó képviselő volt".