Árvai Pál
200 éves a Vajda Péter Gimnázium

Az alapítás körülményei

A szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola ebben a naptári évben ünnepli alapításának 200. évfordulóját.

Az 1790. évi XXVI. Törvény 5. pontja biztosította a protestánsok iskolaalapítási jogát. Így ült össze 1802. május 19-én a szarvasi evangélikus Ótemplomban a Békés-Bánáti egyházmegyei gyűlés, amely kimondta az evangélikus egyházmegye gimnáziumának megalapítását.

Szükségességét kiemelte a tanult emberek hiánya a falusi közigazgatás és népoktatás területén. A másik jelentős szempont, hogy a környék lakossága nemzetiségileg összetett, magyar, német, szlovák, így mind a három nyelv elsajátítására nyílt lehetőség.

Működésének indulási feltételeit alapítványok tették lehetővé. Alapítása jó szándékú, önzetlen, az idők szavát megértő adományozók nevéhez fűződik. Nevük az iskola részletes történetében található meg.
Az alábbiakban vázlatosan ismertetem az iskola működési feltételeinek alakulását, tantervi, oktatási, szerkezeti változásait.

Az oktatás feltételeinek változásai

- 1802 őszén Mezőberényben felajánlott, és bérbe vett magánházakban indult meg a tanítás nehéz körülmények között. (Szarvason nem voltak megfelelő feltételek.)
- 1834-ben Szarvasra költözött az iskola, Tessedik üresen álló iskolájába. (Ma Vajda Péter u.1., a Tessedik Múzeum épülete.).
- 1905. április 8-án megkezdődött az új gimnázium építése.
- 1906. október 2-án új épületben korszerű feltételek mellett indult meg a tanítás (Ma Szabadság u.4., a Tessedik Főiskola Pedagógiai karának épülete.) Az oktatáshoz 20 tanterem, előadók és felszerelt szertárak álltak rendelkezésre.
- 1930. szeptember 11-től az internátus működése a vidéki tanulók elhelyezését tette lehetővé.
- Az új épület felépülésétől kezdve fél évszázadon keresztül az iskola zavartalanul működött.
- 1959-ben a gimnázium átköltözött az akkori Tessedik téri 2. Sz. Általános Iskola (a volt Árvaház, ma: Fő tér 3 szám) alá. Az oktatás a főépületen kívül az Ipartestületben és a könyvtárban folyt. A gimnázium régi épületét az újonnan induló Felsőfokú Óvónőképző intézet kapta meg.
- 1966. augusztus 2. Elkészült a Vajda Péter u. 20. szám alatti új épület. Ettől kezdve itt, valamint a Kossuth utca 5-7. szám alatti épületben folyt az oktatás.
- 1971. Az iskola nagy értékű könyvtára (amit még Vajda Péter alapított) a Kossuth utca 5-7 szám alatti épület két tantermébe költözött. Oka: megkezdődött a Tessedik-épület felújítása, amely eddig helyet adott a könyvtár anyagának.
- 1977-ben a könyvtár visszaköltözött a Tessedik-épületbe. Ma is itt látogatható.
- 1991. Újabb épületcsere. A Kossuth utca 5-7 szám alatti épületet átadták a szakmunkásképzőnek; helyette a volt Úttörőházat kapta meg a gimnázium.
- 2001. A volt Úttörőház épületének udvarán elhelyezték a tornacsarnok alapkövét.
- A kormány 600 millió forintot szavazott meg a főépület felújítására és bővítésére, valamint tornacsarnok építésére.
- 2002. június: megkezdődött a főépület felújítása.

Tantervi, oktatási, szerkezeti változások

- 1802-ben általános oktatás indult. Boczkó Dániel elképzelései szerint latin nyelvű bölcsészeti- teológiai irányzatú.
- 806-tól Scheidius Lajos féle Systhema rei Scholasticae tanítási tervezet történeti, nyelvészeti irányzatú oktatás kezdődött.
- 1842-ben bevezették a Zay-Ugróczi tanítási tervezetet szakrendszerű oktatással.
- 1850-ben megkezdődött a Thun Leó Organizations Entwurf tervezet szerinti teljes szaktanítás.
- 1861-62-ben felekezeti tanítóképzés indult a felső négy osztályban.
- 1861-62-ben tartották Szarvason az első érettségi vizsgát. (Magyarországon 1851-ben tettek először érettségi vizsgát,) Mivel az iskolának főgimnáziumi rangja volt, a környék felekezeti iskoláinak tanulói is itt érettségiztek.
- 1869-ben bevezették az Acsai-Vandrák-féle tanítási tervezetet.
- 1885-ben Bőhm Károly és Batizfalvi István tanítási tervezete lépett életbe.
- 1895-től az 1883. évi XXX. törvény által meghatározott állami tanítási tervezetet alkalmaztak.
- 1907-ben a tanítóképzés levált a gimnáziumtól.
- 1934. évi 11. törvénycikk új tanítási alapelveket követelt meg.
- 1948. június 30-án államosították a gimnáziumot. Elvesztette főgimnáziumi rangját, korábbi országos beiskolázási körzete leszűkült. Új, állami tantervet vezettek be. A nyolcévfolyamos képzés helyett négyévfolyamos képzés indult.
- 1958-59-ben 5+1 rendszerű oktatás indult meg, 5 nap elméleti, 1 nap gyakorlati foglalkozással (mezőgazdasági, vas- és faipari, szabás-varrás).
- 1963-64-ben a gimnázium tiszta jellege megváltozott, mezőgazdasági szakközépiskolával bővült (öntözéses-növénytermesztő gépész szakma).
- 1968-ban megkezdődött az új, országos tanterv bevezetése.
- 1971-72-ben szakközépiskolai szerkezetváltás, a mezőgazdasági helyett közgazdasági szakközépiskolai képzés indult.
- 1972-ben bevezették (országosan) a "tananyagcsökkentést".
- 1974-ben bevezették az osztályozás nélküli érettségi vizsgát, valamint a készségtárgyak osztályozás nélküli értékelését.
- 1976-ban visszavonták az osztályzat nélküli érettségi vizsga rendeletét.
- 1979-ben megkezdődött a fakultatív oktatás.
- 1992-ben megindult a nyolcévfolyamos gimnáziumi oktatás.
- 1993-ban fokozatosan bevezették a kerettantervet a közoktatásról szóló LXXIX. azóta többször módosított törvény szerint.
" 1996. Életbe lépett a Nemzeti Alaptanterv, a NAT. Az iskolában pedagógiai program és helyi tanterv készült. (E dokumentumokat soha nem használták az oktatásban. A NAT 1998 után, a kerettenterv bevezetésével gyakorlatilag "elhalt", bár hivatalosan soha nem vonták vissza.) A gimnáziumi évfolyamok hivatalos neve 9-12. évfolyam lett.
- 1995-96-ban informatikai képzés indult.
- 1999-ben életbe lépett a kerettanterv - 2001. évi bevezetési határidővel.
- 1999-ben középfokú, érettségi utáni szakképző tanfolyam indult: ügyintéző titkári ágazattal.
- 2000-ben gazdasági informatikusképzés kezdődött.
- 2001-ben. véget ért a közgazdasági szakközépiskolai oktatás.
- - a 9. évfolyamon megkezdődött a kerettanterv szerinti oktatás.

* * *

A leírtakban kívántam röviden bemutatni az iskola történetének jelentősebb változásait.

Az eseményeken végig futva megdöbbentem, mennyi minden történt 200 év alatt. Örömet, szomorúságot egyaránt okozó történések, emberek közreműködésével. Szomorú, ha arra gondolok, hogy sokszor az indokolatlan anyagi, tartalmi változások mennyi hátrányt okoztak a tanulóknak, tanároknak, az oktatás ügyének. Sajnos az oktatás állandósága csak a létében van, tartalmában nem képes a műveltséget, a tudományt törés- mentesen képviselni. A politikai változások rányomják bélyegüket, kisajátítva önös érdekeknek megfelelően, és ezt nemzedékek sínylik meg.

A remény az, ami biztató, mert mindig volt és van törekvő ifjúság, vannak áldozat- kész, sokszor megalázott pedagógusok, akik nem csüggednek el, mindent megtesznek a jövőért.

Az itt leírtakat nem ünneprontásnak szántam, hanem ébresztőnek. Remélhetőleg most is lesznek olyan adományozók, mint alapításkor, akik jó szándékkal segítik a nagy múltú iskolát. Az iskola megtett útja során sok viszontagságon ment keresztül, sokan gátolták tevékenységét lejáratással is. 200 éves működése során kiemelkedő egyéniségekkel gazdagította a magyar tudományt, sok becsületes, az élet különböző területein dolgozó emberrel a hazát.

Vajda Péter 1843. október 26-án, gimnáziumi székfoglaló beszédében mondott szavaival zárom ezt a rövid visszaemlékezést:
"Keresni és hirdetni fogom az igazat, terjeszteni a jogot, a jogszeretetet ápolni, mint hű kertész az erkölcsösséget..., a honszeretetre nevelem ifjaimat. Álmaim legszebbikéhez tartozik, hogy e nemzet valaha az értelmesség, az igazság, a jog világánál egészen egyesülni fog. Míg e szép idők bekövetkeznének, a mi feladatunk megtenni hozzá az első lépéseket, megvetni a biztos alapot."

A gimnázium igazgatói 1802-től napjainkig

Skolka András (1802-1808)
Farkas Mátyás (1809-1815)
Benka Ádám (1816-1829)
Jankovics János (1829-1830)
Tomasek Pál (1930-1833)
Molitorisz Adolf (1834-1836)
Magda Pál (1836-1840)
Molitorisz Adolf (1841-1842)
Vajda Péter (1843-1846)
Bloch (Ballagi) Mór (1846-1847)
Greguss (Gerő) Ágost (1848-1849)
Pecz Gyula (1850)
Molitorisz Adolf (1851)
Szemian Dénes (1852)
Domanovszky Endre (1852-1853)
Haberern Jonathán (1854-1856)
Tatay István (1856-1884)
Benka Gyula (1884-1908)
Mocskonyi József (1908-1922)
Saskó Samu (1922-1928)
Raskó Kálmán (1928-1938)
Dr. Nádor Jenő (1939-1948)
Dr. Záhony Béla (1948-1960)
Dr. Gábris József (1960-1969)
Árvai Pál (1969-1978)
Holp József (1978-1990)
Árvai Pál (1990-1994)
Pécsváradi Antal (1994-1998)
Dr. Kepenyes János (1998-)

A Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola tantestületének névsora, 2002. május 31.

Babákné Szabó Erzsébet
Dr. Batai Istvánné
Béres Mária
Borzovánné Burai Julianna
Bődi László
Csilik Attila
Dr. Darida Andrásné
Gácsi Hedvig (Dr.Rácz Lajosné)
Gyuricza Imre
Hidasi Eszter
Hortobágyiné Csizmadia Edina
Hódsági Ferencné
Huszár Jánosné
Kancsalicsné Bakos Arany
Dr. Kepenyes János
Dr.Kepenyes Jánosné
Kordoványi Mária
Kósa Árpád
Dr. Krajcsovics János
Dr. Kutas Ferenc
Dr. Kutas Ferencné
Lelkes György
Dr. Lengyel Albertné
Liska Tamás
Madarász Ildikó Éva
Marosán Ildikó
Medgyesi Györgyi
Dr. Mészárosné Verók Mária
Mészáros Tünde
Molnár Béla
Németh Judit
Opauszki Mihály
Pécsváradi Antal Ernő
Pécsváradiné Tóth Anikó
Dr. Pilishegyi József
Dr. Pilishegyi Józsefné
Pljesovszki Éva
Szabó József
Szigeti Krisztina
Szloszjár Emília
Szuhaj György
Szuromi József
Dr. Tímár Jánosné
Tóthné Jansik Erzsébet
Tóthné Lipták Erzsébet
Vida Béla
Vida Klára
Vidácsné Szurgent Éva

Gyermekgondozási szabadságon

Bánfi Andrásné
Dr. Bondorné Kondor Edit
Borbelyné Janurik Viktória
Búzásné Harmati Annamária
Harmati Ágnes
Hegedűs Bernadett
Hodálik Katalin Éva
Zanáné Kugyela Tímea

Kollégiumi nevelők

Bagyin Pál
Becsei József
Darida Károlyné
Kósa Marietta Judit
Mocskonyi Gábor
Pusztai Andrea

Óraadó tanárok

Akantisz Sándor
Gyuriczáné Antal Mária
Iván Mariann
Komár Tünde
Medvegyné Skorka Anna
Stafira Árpád

Adminisztratív dolgozók

Antal Györgyné
Becsei Józsefné
Csipai Melinda
Huszárik Gábor
Kasuba Jánosné
Kiss Jánosné
Valent Klára
Varga Jánosné

Konyhai dolgozók

Belteki Béláné
Jambrich Pálné
Kertész Jánosné
Kondacsné Feder Márta
Kovács József
Krajcsovics Györgyné
Molnárné Borgulya Ibolya
Pribelszki Katalin
Sindel Józsefné
Truczka Györgyné

Technikai dolgozók

Bertók György
Gyurik Lászlóné
Hraskó Györgyné
Juhos Pálné
Komár József
Kovács Béláné
Kovács Istvánné
Kugyela Pálné
Laluska Jánosné
Nagy Klára Gyöngyi
Papp József
Trabach János
Trabach Jánosné
Tusjak Mátyásné
Varga Lászlóné