Máté József
1848-as-as honvéd- és nemzetőrsírok a szarvasi temetőkben

1848-49 helyi eseményeinek és szereplőinek kutatását 1997 februárjában kezdtem meg. Az immár negyedik éve tartó kutatómunka eredménye egy dokumentumkötet, amely a 150. évforduló tiszteletére még 1998-ban jelent meg. Előkészületben van, megjelenés előtt áll a második könyv, amelynek egyik fejezetét olvashatják most a következő oldalakon, némiképpen tömörítve, de a lényeget érintetlenül hagyva. A két szarvasi temetőben - az evangélikus és római katolikus Ótemetőben - még megtalálható és azonosított '48-as honvéd és nemzetőrsírokról adom közre kutatásaim eredményét.

A sírok többsége elszomorító állapotban van, noha az 1947-es Genfi Konvenció védelmet biztosít az ilyen történelmi emlékek számára. Némi bizakodásra ad okot, hogy e sírokat a Nemzeti Kegyeleti Emlékbizottság 2001-ben oltalma alá helyezte. Idézek egy gondolatot Haubner Máté evangélikus superintendenstől : "Aki jó és jeles tettek által jelöli meg életének nyomdokait, annak emlékoszlopra nem lesz szüksége, akinek pedig nincsen érdeme, annak az sem használ. Legjobb, legtartósabb emlékeztető a valódi érdem."

Úgy tűnik - számomra legalább is -, hogy korunkban az érdem már nem elég...

***

Az Evangélikus Ótemető '48-as honvéd- és nemzetőrsírjai

1 - Kepenyes András honvéd - (altiszt)
1830. szeptember 22. Szarvas
+ 1914. június 22. Szarvas.
Evangélikus vallású. Bátyja helyett - aki már nős, családos - lesz honvéd. A szegedi szervezésű - később legendás hírnevet szerző - 33. honvédzászlóalj katonája lesz. Végigharcolja a szabadságharc legjelentősebb csatáit. Máig őrzött honvéd emléklapja alapján tudjuk, hogy részese volt a délvidék csatáknak, Igló, Branyiszkó, Kápolna és Tápió-Bicske ütközeteinek, de zászlóaljával ott volt Buda visszavételénél is.
Bátorságáért altiszti rendfokozatot kap. A fegyverletételt követő rövid bujdosás után hazatér Szarvasra. 1850. november 19-én megnősül, feleségül veszi Lestyán Juditot. Földművesként él és dolgozik. Kondoroson a gróf Károlyi István-féle ötezer holdas nagybirtok felparcellázásánál ő a földmérés és a birtokügyek egyik ügyintézője. Idős korában papírra veti harctéri emlékeit. A honvédnapló Kossuthról szóló része a ceglédi Kossuth Múzeumban, a többi része pedig Kepenyes Pál, Mexikóban élő szobrászművész birtokában van.

2. - Dr. Kuthy Lajos orvos - (nemzetőr)
1809. augusztus 20.- 1869. augusztus 10. Szarvas. Városi orvos.
A helyi nemzetőrség megalakulásakor azonnal tagja lesz. Köztiszteletben álló személyisége a városnak. Sírköve - nem az eredeti helyén van! Sírja a jelenleg is temetkezésre használt 3-as parcellában volt, ma már nem lehet azonosítani a helyet. (Ezt a parcellát a 70-es években felszámolták, sírköve akkor került a jelenlegi helyre.)
Sírfelirata: "Szívünk nehéz a bú miatt!
Hű özvegyed gyászol sirat!
Hét gyermeked soh sem feled,
Hálás szívvel megemleget,
S velünk együtt oh hány család
Kesergi áldja barátját!"

3 - Réthy Vilmos Lajos - (nemzetőr)
1819 - 1895. április 14. Szarvas
A nyomdatulajdonos - és szintén nemzetőr - Réthy Lipót testvére. A helybeli 4. gyalogos nemzetőrszázad parancsnoka: kapitány. Testvérének - Lipótnak - bebörtönzésekor átmenetileg átveszi a nyomda vezetését.

4 - roglaticzai Zlinszky István - (huszárőrmester)
1834 - 1914
Tizennégy évesen - elhagyva a pesti piarista gimnázium padjait - beáll az éppen akkor szerveződő 18. - Attila - huszárezredbe. (Ezt az ezredet nevezték Kinizsi és Frangepán-huszároknak is, és ez az ezred volt az, amelyet részben idő, részben pedig elegendő pénz és felszerelés hiánya miatt sohasem tudtak teljesen kiállítani. Mindössze két osztálya állt fel.) A világosi fegyverletételkor már őrmester. A bukást követő csendesebb időkben Kondoroson közéleti szerepet vállal. Petőfi Istvánnal - (a költő öccse) - és Dérczy Ferencczel együtt ő is szorgalmazza Kondoros önálló községgé válását. Sírfelirata szerint: Kondoros díszpolgára, nyugalmazott uradalmi tiszt, a Békés megyei Gazdasági Egylet örökös tiszteletbeli tagja, a békéscsabai Vereskereszt Egylet örökös tiszteletbeli jegyzője és Békés vármegye bizottsági tagja.
Közéleti szerepléseiért a császártól megkapja a Ferenc József Lovagrend kitüntetést.
Felesége: Mojsisovics Emma. (A város '48-as főbírájának lánya.) Apósával, anyósával és feleségével közös sírkertben nyugszik.
(Zlinszky János, volt alkotmánybíró, a római jog tanára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának alapító dékánja mai leszármazottja.)

5 - Mojsisovics Sámuel - (nemzetőr)
1797. február 12. Ivánkafalva (Túróc megye) - 1860. november 7. Szarvas.
Szarvas város 1848-ik évi alkotmányosan választott bírája. (Más helyen főbíróként említik.) A megalakuláskor tagja lesz a helyi nemzetőrségnek. A vármegye Állandó Bizottmányának tagja. A szabadságharc bukása után rövid börtönbüntetést szenved. (Arad-várbörtön)

6 -Dr. Télessy József orvos - (nemzetőr)
1821. március 19.-1887. január 9. Szarvas
Városi orvos. Eredeti családneve: Winterlich. Szarvas város köztiszteletben álló orvosa. (Egyik leányát: Zsuzsannát veszi feleségül Placskó István evangélikus lelkész - (később esperes). Másik leánya: Dalma, aki 1849. március 15-én a kaszinóbeli ünnepségen elszavalja Delhy János alkalmi versét.

7 - Chovan István - (honvéd)

8 - Chovan János - (nemzetőr)
(A két, egykori szarvasi polgár a Chovan Károly és családja feliratú sírkertben nyugszik. Egyéb adatot nem lehetett kideríteni.)

9 - Placskó István - (nemzetőr)
1806, Bakabánya - 1855, Szarvas
Evangélikus lelkész. 1848 februárjában kerül Szarvasra, előtte Csábrágsomoson szolgál lelkészként. (Ezt megelőzően Selmecbányán segédlelkész.) Különösen sokat tesz a helyi gimnázium felvirágoztatásáért. Tagja annak a városi küldöttségnek, amely Szarvasnak a forradalomhoz való csatlakozását kimondó okiratot viszi Pestre. 1848. március 26-án, böjt harmadik vasárnapján a templomi istentiszteleten egy terjedelmes, nagyhatású beszédet mond a szabadságról. A beszéd, bár szlovákul hangzik el - (ami akkor természetes) - méltán vált ki országos visszhangot! (Delhy János fordításában a helyi Réthy-nyomda ki is adja. 150 évvel később hasonmás kiadásban újra megjelenik.) A beszéd Réthy-féle kiadásának egyetlen megmaradt példányát - Szarvason - az egyházközség levéltára őrzi.
A helyi nemzetőrség megalakulásakor tagja lesz, s mi több, kardot is köt az oldalára. A vármegyei 3. nemzetőrzászlóalj tábori lelkészeként részt vesz a becskereki nemzetőr-táborozáson is.
1850-ben az egyházmegye esperesévé választják. Felesége Winterlich Zsuzsanna. 1854-ben fia születik. (Aki később édesapja hivatását választja.) Az 1855-ös kolerajárvány idején emberfeletti igyekezettel szolgálja híveit, tartván bennük a lelket. Mígnem ő is megkapja a betegséget és harmadnapra, 49 évesen meghal.

10 - Lányi Gusztáv - evangélikus lelkész, gimnáziumi tanár (nemzetőr)
1828 - 1913, Szarvas
A gimnázium tanára Szarvason. A helyi nemzetőrségnek megalakulásától kezdve tagja. 1855-től lesz csak templomi lelkész. Ezt a posztot 1897-ig tölti be.

11 - Baghy Pál (nemzetőr)
1803 - 1868. június 22. Szarvas.
A nemzetőrségbeli tagságán kívül érdemeleges adat nem került nyilvánosságra.

12 - Szlovák Soma (nemzetőr)
1830. Szarvas - 1884. április 15. Szarvas
Szarvason tanítóként is működik. A helyi nemzetőrség tagja. A becskereki táborozáson levő vármegyei 3. nemzetőrzászlóalj 19. századának őrmestere. Egykorú feljegyzések említik, hogy ugyanott tábori papként is szolgált. A szabadságharc bukása után a későbbi időkben közéleti szerepet vállal, de működését nem kíséri szerencse. (Felesége: Bagi Johanna - a kondorosi csárda egykori bérlőinek leánya.)

13 - Plavetz György (nemzetőr)
1821, Orosháza (?) - 1889, Szarvas
Ügyvéd. A helyi nemzetőrségnek megalakulása óta tagja. A vármegyei Állandó Bizottmány tagja. Később megyei főügyész. (Távoli leszármazottai még élnek Gyulán.)

14 - Melis György (honvéd)
1824, Szarvas - 1895. október 4. Szarvas
A halotti anyakönyv bejegyzéséből nem derül ki, hogy melyik honvédzászlóalj katonája volt. 1844 és 1846 között Szarvas bírája.

15 - Litauszky Mihály (honvéd)
1828. Szarvas - 1897. szeptember 24. Szarvas
A kései utódok által mesélt történet szerint nős, családos emberként vonul be a honvédseregbe. (Lovasszekérre ültette a családot, úgy mentek Szolnokra, a bevonulási helyre. A családot a kocsival együtt aztán hazaküldi Szarvasra.) Kései leszármazottai ma is élnek Szarvason.

A római katolikus Ótemető területén található sírok

16 - Salacz József (honvéd, hadnagy)
1824 - 1890, Szarvas
Római katolikus vallású. Történelmi múltú család sarja. 1842-ben a császári 9. - Miklós cár elnevezésű - huszárezredben szolgál. 1848-ban beáll a 2. honvédzászlóaljhoz. 1848. szeptember 27-én a 2. honvédzászlóalj őrmestere. Ugyanennél a zászlóaljnál kapja meg hadnagyi kinevezését - (1848. december 16.) A kinevezést azonban csak 1849 januárjában veszi át. A zászlóalj a bácskai hadszíntéren szolgál, a péterváradi erőd őrségéhez tartozik. (Ez ma Újvidék óvárosi része.) Alakulatával egészen a péterváradi erőd feladásáig harcol.
1861 és 1872 között Szarvas főjegyzője. 1867-ben a Városi Honvédegylet tagja.
(Testvérei: Ferenc és Gyula ugyancsak kiveszik részüket a szabadságharcból.) - Egykori lakóháza ma a Kossuth utca 9-es számú ház.

17 - Salacz Ferencz (honvéd, hadnagy)
1828, Gyula - 1906, Szarvas
Római katolikus vallású. Joggyakornok.
1848 augusztusában a honvédsereg tüzérségénél lesz önkéntes. Tűzmester a 2. hatfontos lovasütegnél a III. hadtestben. Hadnagyi kinevezésének kelte: 1849. június 26. Kinevezését 1849. június 29-én veszi át. Egészen a világosi fegyverletételig harcol. - (A III. hadtest parancsnokai voltak: Leiningen-Westerburg Károly, Damjanich János és Knézich Károly).
1849. szeptember 27-én kényszerrel besorozzák közlegényként a 25. gyalogezredhez.
1852-ben leszerelik. 1867-ben tagja a Városi honvédegyletnek.
1890-ben Békés vármegye főszolgabírája.
Egykori lakóháza helyén ma a Bölcsőde épülete áll.

18 - gróf Bolza József (nemzetőr)
1807. december 2.- 1887. április 4.
(Azt hiszem, hogy a Bolza családot nem szükséges külön is bemutatni. A szélesebb közvélemény előtt ismeretes a család egyes tagjainak '48-as tevékenysége.)
A helybeli lovas nemzetőrszázad tiszteletbeli parancsnoka mint másodkapitány.

19 - gróf Bolza István (nemzetőr)
1817. október 13.- 1880. március 21.
Ő a helyi nemzetőrség megalakulásakor semmilyen tisztességet nem vállal, de példás fegyelemmel és szorgalommal hajtja végre a nemzetőri kiképzés feladatait. 1861-ben egy évre Szarvas választott bírája lesz.

20 - Dérczy Ferencz (honvéd, hadnagy)
1828. december 31.- 1904. július 3. Szarvas.
Római katolikus vallású. Magánzó. Felesége: Paál Paulina. Honvédhadnagyként szolgál Bem tábornok hadtestében - végigharcolva az erdélyi csatákat. Később Kondoros község újratelepítésnek és önállóvá válásának egyik szorgalmazója. Az önállóvá vált Kondoros községnek huszonöt éven át választott bírája. Bírói fizetését sohasem veszi fel - mondván: az szolgálat, amiért fizetség nem jár.
(Van száz hold saját földje, de még ezer hold bérelt földön is gazdálkodik.)

21 - Tomcsányi Károly - nemzetőr (később huszárkapitány)
1812-1892. január 24. Szarvas.
Római katolikus vallású. Birtokos nemesi származású magyar. A helybeli lovas nemzetőrszázad parancsnoka, mint kapitány. Később a vármegye nemzetőrségének őrnagyává választják. Katonai pályáját a honvédsereg tagjaként fejezi be huszárkapitányi rendfokozattal. Felesége: gróf Bolza Mária. (Két testvére: Mihály és József ugyancsak jelentős szerepet játszik a szabadságharcban.)