Dr. Molitorisz Pál Bevezető Békés megye első nyomdája - a Réthy officina - 1847 és 1856 között Szarvason működött, történetét több tanulmány örökítette meg (1), munkáiból hasonmás kiadások is készültek, ugyanakkor a történetírás mostohán bánt a Szarvason működött többi nyomdával. Réthy Lipót nyomdájának Gyulára való költözése után mintegy két évtizeden át nem volt nyomda Szarvason. A század utolsó negyedében került sor nyomdák alapítására. A századforduló idején a nyomdák száma jelentősen megnőtt, néha egyidejűleg három nyomda is működött Szarvason. E régi nyomdákról részletes adatokat beszerezni ma már kiterjedt levéltári kutatás nélkül rendkívül nehéz, néhány igen hiányos adatot tudunk csak közölni. A századforduló nyomdái Szita Géza nyomdája nyomtatta 1877-ben a Szarvasi Újságot, illetőleg
1877 és 1879 között a Protestáns Halotti Búcsúztatók Tárháza évnegyedes
folyóiratot. Szikes Antal nyomdász és hírlapíró (felesége Dantzky Mária) iskoláit Gyulán és Aradon végezte, 1884-től 1898-ig nyomdája nyomtatta a Szarvasi Lapokat (I), melynek kiadója és részben szerkesztője is volt. A nyomdája 1882-ben már működött, egy 1886. évi hirdetés szerint nagyobb könyv- és papírkereskedést készül nyitni a Simkovicz-házban (Deák utca 2., a Hitelbank helyén korábban állt épület). 1896 szeptemberében a nyomda az Óvóképző Intézet (volt Gimnázium) épületének keleti szárnya helyén állt Frankó-féle házba költözött. Nyomdája, valamint könyv- és papírkereskedése a későbbiekben a Szabadság u. 18. szám alatt működött. Szikes Antal Orosházára költözött, ahol átvette a G.Szabó Lajos-féle nyomda vezetését, majd megalapította 1904-ben az Orosházi Hírlapot. 1905. április 24-én hunyt el, váratlanul, 48 éves korában. (2) Könyvek is készültek a nyomdában. (3) Sámuel Adolf Csengeren 1851. június 18-án született (4) könyv- és papírkereskedő. A Szarvas és Vidékében gyakran közölt hirdetései, illetőleg a nyomda számlái szerint nyomdáját 1880-ban alapította. A nyomda a Szabadság u. 18. szám alatti házban volt. Az épület homlokzatának nyugati szárnyán működött a papírbolt, s a nyomda az épület udvari részén volt elhelyezve. 1907 év elején nyomdáját új betűkkel és gépekkel szerelte fel. Az 1912. évi nyomdász évkönyv adatai szerint a nyomda 1 db gyorssajtóval és 1 db amerikai sajtóval volt felszerelve, 1 szedőt, 1 gépmestert és 2 tanulót foglalkoztatott. 1907-től Sámuel Adolf új könyvkötészetet létesített. Utolsó általunk ismert nyomtatványa 1918-ban készült. A nyomda könyveket is adott ki. (5) Sápszky Zsigmond nyomdája nyomtatta 1892 szeptember 18-tól 1893 február 9-ig a Szarvas és Vidéke című lapot., a nyomda a Szarvasi Takarékpénztár épületében (a mai ÁFÉSZ-székház) működött. Nagy Mihály 1893 februárjában vásárolta meg a Sápszky-nyomdát, nyomdájában készült 1893-ban a Szarvas című hetilap, valamint az Emberbarát című kéthetenként megjelenő lap. A Szarvas és Vidéke nyomdájában készült 1909. július 4-ig hasonló nevű újság. Dantzky Sándor (felesége Nagy Zsuzsanna Nagy Sándor kondorosi vendéglős lánya) könyvnyomdájában készült 1898. február 20. és 1903. december 20. között, a Szarvasi Lapok (I) című hetilap, melynek felelős szerkesztője Szikes Antal volt, illetőleg a Szarvasi Színházi Lap néhány száma 1903 szeptemberében. Nyomdája egykor az Óvónőképző Intézet keleti szárnya helyén álló épületben volt. Staffel János nyomdatulajdonos és lapkiadó nyomdája a Kossuth u. 16. szám alatti épületben működött. 1908-tól 1909 júliusáig e nyomda adta ki a Szarvasi Hír és melléklete a Dongó című lapokat. 1908 augusztus 23-tól 1909. szeptember 1-ig e nyomda készítette a Színházi Újságot. Staffel 1909 októberében Nagyváradra távozott, ott óvadék-sikkasztás miatt letartóztatták. (6) 1911-ben viszont megint e nyomda nyomtatja a Békés Vármegyei Friss Újságot. Dolesch József nyomdájában készült 1902. augusztus 3. napjától 1903. június 30-ig a Szarvasi Hírlap, valamint a Baromfiudvar című egyesületi közlöny. Nyomdájában könyvek is készültek. (7) E nyomda 1903-ban a Szabadság u. 14. szám alatti Ponyiczky Sámuel-féle épületben működött. (8) Kovács Károly 1903. július 1. napján szerezte meg Dolesch József nyomdájának tulajdonjogát, s változatlanul e nyomdában készült a Szarvasi Hírlap, 1903. szeptember végéig, illetőleg a Szarvasi Színházi Újság, és Színházi Lap néhány száma 1903. augusztus és szeptember hónapjaiban. Nyomdájában könyv is készült. (9) A Szarvasi Hírlap 1903. október 18-tól a Szarvasi Hírlap Könyvnyomdájában készült. A Szarvasi Hírlapot kiadó Dolesch, Kovács, majd Szarvasi Hírlap Könyvnyomdák azonosak voltak, csak a tulajdonosok változtak. A Szarvasi Hírlap tulajdonosa (10), s egyben a nyomda tulajdonosa Benczúr Sándor volt, a nyomdát Dóka Gyula nyomdász működtette. Dóka Gyula 1904. május 1-jén átvette a korábban a Szabadság u. 18. szám alatti épületben működő, majd 1904. március 6-tól a Deák és a Vasút utcák kereszteződésében a Blaskó-féle házba (Vasút u. 33.) költözött a Szarvasi Hírlap Könyvnyomdáját. Egy hirdetés szerint a nyomda "többszínbeni munkák nyomtatására dúsan be van rendezve". (11) 1904 és 1906 között kiadta a Szarvasi Lapokat és a Darázs című élclapot. 1909. szeptember 1-jén Sámuel Adolf üzletéből kilépve bérbe vette a Hitelbank épületének (Deák u. 2.) Szabadság utcai szárnyán újonnan létesített Turul Nyomdát. 1909. szeptember 1-jétől e nyomdában készült a Színházi Újság. A Szarvasi Hírlap fennállásának 10. évét ünneplő 1911. augusztus 27-i száma áttekinti a lapot előállító nyomdákat, s Müller Károlyné neve előtt - kinek nyomdájában készült már akkor a lap - megemlíti Vígh István nevét, ki feltehetően 1910. október 9. és 1911. május 21. napja között volt tulajdonosa a Turul Nyomdának. Szarvasi nyomdák az első világháború után Buh Gergely nyomdája 1919 és 1920 között működött a Szabadság u. 18. szám alatti Sámuel házban, 1919-ben e nyomda nyomtatta a Szarvas és Vidéke hírlapot, 1920-ban könyvet készített. (12) Tulok Jenő könyvkötészete és vonalzóintézete az 1920-as években(1923-ban bizonyosan) működött a Deák Ferenc u. 10. sz. alatti épületben. Sajtóján üzleti célú nyomtatványokat állított elő. Özv. Csasztvan Györgyné nyomdája 1920 és 1931 között működött, kezdetben a Szabadság u. 18. szám alatti épületben, 1921. augusztus 29-től a Lustig-féle ház (volt kultúrház) udvari szárnyán, majd 1925-től megszűnéséig a Kossuth u 42. szám alatti házban. E nyomda nyomtatta a Szarvasi Közlönyt 1923-ban és 1926-ban, a Szarvasi Újságot 1920 és 1922 között, valamint 1922-ben a gimnázium önképzőkörének Zsengék című lapját. A nyomda 1923-ban két amerikai nyomógéppel volt ellátva, egy szedőt és egy gépmestert foglalkoztatott. Az 1931. évi Nyomdász Évkönyv és Útikalauz szerint Szarvason működött az Ackermann Nyomda. Tevékenységéről semminemű adatunk nincs, nyomtatványai sem ismeretesek. Az Alföld Nyomda 1933-ban működött Szarvason a Vasút u. 69. számú épületben, Bágyoni (Roszik) János nyomdász tulajdonában (13), felelős vezetője Paczuk Antal volt. E nyomdában készült 1933. február 23. és július 16. között a Szarvasi Újság (III.). A nyomdász évkönyvek e nyomdáról nem tartalmaznak adatokat. Kiszel Antal nyomdája 1933 és a negyvenes évek vége között az Árpád-bazársoron működött 1935-től Kultúra Nyomda néven. Egy nyomdagéppel rendelkezett, alkalmazottja nem volt, újság e nyomdában nem készült. A Szarvasi Müller (Malmos) Nyomda története A Müller Nyomda Szarvas történetének leghosszabb ideig, mintegy négy évtizedig működő jelentős nyomdája volt. E nyomda is könyv- és papírkereskedésből fejlődött ki, majd az üzlet tulajdonosa megszerezte egy helyi lap tulajdonjogát is. A Müller család a poroszországi Posenból származik, a családi hagyomány szerint a nyomdaalapító Müller Károly nagyapja Müller János papírgyáros volt. (14) A Könyvkötő és Rokonszakmák 1910. évi évkönyve szerint Szarvason a nyomdaalapító édesapja, id. Müller Károly 1854-től könyvkötészetet működtetett.
A nyomdaalapító Müller Károly (1875. december 25.-1922. november 30.) is könyvkötő volt eredetileg, de már a századforduló idején (1900-ban bizonyosan) könyv- és papírkereskedést tartott fenn a Szabadság utca 14. szám alatti Ponyiczky Sámuel-féle házban, majd 1905 júliusában üzletét Réthy Sándor házába (Szabadság u. 10. - az épület már nem áll) helyezte át. 1909-ben anyósa, Oszterland Józsefné a Hitelbank (Deák u. 2.) Szabadság utcai szárnyán lévő könyv- és papír-kereskedésének volt a cégvezetője. Egy iparfelügyelői iratban (15) a nyomda alapításának éve 1910-es évszámmal szerepel.
A nyomda tulajdonjogának a Müller család által való megszerzése mindennemű hírverés, hirdetés nélkül történt. A Szarvasi Hírlap 1910. október 2-i száma még Turul Könyvnyomda Dóka Gyula m.b. Szarvas impresszummal jelent meg, mely 1910. október 9-től kezdve csak Turul Könyvnyomda, Szarvas jelzésre változott, s a Szarvasi Hírlap 1911. május 21-i száma jelent meg először Müllerné Könyvnyomdája jelzéssel. A Orosz Iván költő, újságíró 1932-ben a nyomdaalapító Müller Károlyt (sz: 1875) "heves természetű, uralkodni tudó" egyéniségnek jellemezte aki "atyai jósággal" fordult felé. "Müller Károly már évek óta csendesen pihen a temetőben, a körülötte dúló harcok is békésen elsimultak, de a tehetséget megbecsülő, az igazságért mindenkor síkraszállni kész szelleme itt él közöttünk... Ő tanított meg a szarvasi föld szeretetére, a szarvasi nép minden rétegének egyformán való megbecsülésére." (16)
Müller Károly 1922-ben bekövetkezett korai halálát követően özvegye,
Oszterland Emma (1882. július 16. - 1966), majd fia ifj. Müller Károly
(1904. február 07. - 1948. január 15.) vezette a nyomdát. Ifj. Müller
Károly 1945-ben családi nevét Malmosra változtatta, azonban ez a körülmény
sem mentette meg attól, hogy német családi neve miatt ne hurcolják el.
A fogságból hazaküldött leveleiben már betegen filozofikus gondolatokat
is megfogalmaz. Amikor a létfenntartás, a mindennapi élelem volt a legfontosabb,
leveleiben a következőket írja: "...A megpróbáltatások éppúgy az
élethez tartoznak, mint az örömök, háború volt, amiből minden családnak
ki kell vennie a részét... minket nem az étel tart fenn, hanem a hit,
amely keresztény vallásunkból sugárzik." Ifj. Müller Károlyt (és
fiát) a rosztovi körzetben lévő Sahti melletti táborban tartották fogva,
s ott - miután ellopták egész havi kenyérjegyét - éhenhalt. (17) Halálának
pontos ideje nem ismert, a Szarvasi Járásbíróság 1948. január 15. napjával
nyilvánította holttá. A nyomdát a Hitelbank épületéből 1943-ban a Markovitz
utca 8. számú házba helyezték át, a telek északi oldalán lévő melléképületbe.
Az épületet a 60-as évek végén bontották le.
Az alkalmazottak száma 1948-ig alig csökkent, az 1949. szeptember 21-én kelt jelentés szerint az alkalmazottak száma két fő, az 1950. október 21. napján kelt jelentés szerint már nem foglalkoztattak alkalmazottat, csak a könyvkötészet működik. (Ez ma is fennáll, s a papírvágó és a perforáló gépet - melyet a Plastolus Ipari Szövetkezet elődjétől vásároltak vissza az örökösök - még ma is használják). Az államosítás során a nyomda-gépeket a helyszínen összetörték, s mint ócskavasat szállították el. A többi géppel, eszközzel a Plastolus Ipari Szövetkezet jogelődje, a Dobozkészítő KTSZ kezdte meg működését alakulásakor a nyomda helyiségeiben. (14) A Szarvasi Újság (IV) 1949. március 11. számát még a Malmos Nyomda nyomtatta, a következő számot már a Körösvidéki Rt. Nyomdája készítette. A Müller Nyomda alkalmazottainak munkabérei - szemben a nagy rivális Szarvasi Közlöny Nyomdával - viszonylag magasak voltak, 1937-ben a két segéd közül egyikőjüknek heti 50 pengő, a másik segédnek pedig 37 pengő volt a munkabére. (19)
Müller Károlyné 1924-ben és 1933-ban értesíti közönségét, hogy nyomdáját modern betűkkel szerelte fel. (20) A Müller Nyomtatványok betűikről jól felismerhetőek. (A Müller Nyomda betűmintakönyvét nem ismerjük.) A nyomda felszerelése 1944-ben az iparhatósági jelentések szerint a következő gépekből, eszközökből állott: 1 db amerikai sajtó, 1 db perforáló, 2 db gyorssajtó, 1 db fúrógép, 1 db lemezvágó, 1 db prés, 1 db papírvágó, 1 db aranyozó. E nyomdában készült 1911 és 1938 között a Szarvasi Hírlap, Müller Károly
(sz. 1875) e lapnak tulajdonosa is volt, illetőleg 1917 és 1918 között
felelős szerkesztője. Ifj. Müller Károly 1938-ban volt felelős szerkesztője
a lapnak. A nyomda nyomtatta 1939 és 1944 között a Szarvas és Vidéke hetilapot,
melynek ifj. Müller Károly 1939-ben felelős szerkesztője volt, illetőleg
1941 és 1944 között szerkesztette az újságot. A Malmos Nyomdában készült
1945 decemberétől 1949. március 18-ig a Szarvasi Újság (IV), de a Müller
Nyomda nyomtatta 1911-ben a Szarvasi Színpadot, 1926-ban az Álarcz-jelmez
c. farsangi újságot, illetőleg 1936 és 1938 között az Alföldi Evangélikusok
Lapját.
A Müller Nyomda - miként valamennyi szarvasi nyomda - szinte mindennemű nyomdai tevékenységet elvégzett, ami technikailag lehetséges volt. Készítettek meghívókat, gyászjelentéseket, levélpapírokat, borítékokat, üzleti és kereskedelmi nyomtatványokat, plakátokat, ellátták nyomtat-ványokkal a hivatalokat. Állandó munkát biztosított a helyi sajtó nyomtatása. Könyvkötészeti és kiadói tevékenységet is végeztek. Az 1935-ben kiadott Közérdekű Címtár és Útmutató 1500 példányban készült. (19) A nyomda csúcsteljesítménye az 1937-ben majd 44-ben, 10.000 példányban megjelent Énekeskönyv volt. Bőrbe kötött példányai bármely nagy nyomdavállalat kiadványaival vetekedhetnek. A Müller Nyomda másik nagy munkája volt a szarvasi gimnázium könyvtára közel 600 oldalas címjegyzékének elkészítése, melyet dr. Neumann (Nádor) Jenő állított össze. E kiadvány minden bizonnyal jóval kisebb példányszámban készült. E nyomdába készült dr. Neumann (Nádor) Jenő Szarvas nagyközség története című munkája is 1922-ben. Rendszeresen dolgozott a nyomdának Toman János szarvasi grafikusművész, metszeteivel gyakran találkozhatunk a Müller Nyomda által készített lapokban. E nyomda kiadta Toman János linóleummetszeteinek gyűjteményét is Lippai István szép vászonkötésében, minden bizonnyal alacsony példányszámban. A nyomda kiadványainak jegyzékét - mely valószínűleg nem teljes - a melléklet tartalmazza.
Nagy Sándor nyomdájának története Nagy Sándor (1876. augusztus 8 - 1932. április 6.) Szliácson folytatta
szakirányú képzését, majd mint könyv- és papírkereskedő 1919-ben költözött
Kondorosról Szarvasra, megvásárolva a Sámuel-házat (Szabadság u. 18.).
(23) 1929-ben létesítette nyomdáját a fenti címen, mely 1949-ig, az államosításokig
működött. Nyomdája a Müller Nyomda mellett a város egyik legjelentősebb
nyomdavállalata volt. Nagy Sándor 1929. március 21-én a Szarvas és Vidéke
hetilapban a következő hirdetést tette közzé:
Venkovits Károly (24) néhány hónap múlva megvált a nyomdától, a Szarvasi Közlöny 1929. december 19-i számának impresszuma szerint a nyomdai vállalat tulajdonosa Nagy Sándor mellett Kiszel Antal. Kiszel Antal nyomdász felelős vezetője is volt a Nyomdavállalatnak. 1932-ben jelenik meg először a nyomda neveként a Szarvasi Közlöny Könyvnyomdája elnevezés. A nyomdaalapító Nagy Sándor 1932. április 6. napján váratlanul elhunyt, a Szarvasi Hírlap Nagy Sándorról mint szerény modorú, közismert könyvkereskedőről emlékezik meg, kit tisztelői nagy sokasága kísérte el utolsó útjára. (25)
Nagy Sándor halála után özvegye Megyelka Karolin (1881. március 13. - 1946. október 3.) gyakorolta a vállalat felett a tulajdonosi jogokat, majd 1936 januárjában a nyomdaalapító fia, ifj. Nagy Sándor (népszerű nevén Sambó, aki Kondoroson 1904. április 21-én született) értesíti a vásárlóközönséget, hogy édesanyjától a könyv- és papírüzletet, valamint a Szarvasi Közlöny Nyomda- és Lapkiadó Vállalatot átvette. (26) Szarvas nagyközség jegyzőjének a főszolgabíró részére küldött 1937. április 26-án kelt jelentése szerint a nyomda özv.Nagy Sándorné tulajdonában van, s a vállalatban ifj. Nagy Sándor könyvkereskedő és Nyilas Jenő a nyomdászsegéd a vezető. A jelentés feltételezi, hogy a vállalat csak színleges, vagyis abban Nyilas Jenőnek anyagi érdekeltsége nincs, csupán mint szakember van alkalmazva, és üzlettársként van bejelentve, (ezt a körülményt Nyilas Jenő gyermeke ifj. Nyilas Jenő is alátámasztotta). A Szarvasi Közlöny nyomda nyomtatta 1929. március 21. és 1944 között a Szarvasi Közlöny című hetilapot, melynek a Nagy család tulajdonosa is volt, 1934-ben a gazdasági tanintézet önképző körének lapját az Aranykalászt, 1930-ban a Baromfiudvar című szaklapot, 1932-ben és 1933-ban a Szarvasi Újságot (III), illetőleg 1945-ben a Szarvasi Újságot (IV). Ifj. Nagy Sándor 1934 és 1939 között felelős szerkesztője is volt a Szarvasi Közlönynek. A Szarvasi Közlöny Nyomda a következő fontosabb gépekkel volt felszerelve: 1 db dupla 12-es gyorssajtó, 1 db amerikai tégelynyomó (A/4), 1 db papírvágógép, (90 cm-es) 1 db perforálógép (A/2), 1 db lemezolló (B/1). Ifj. Nagy Sándor édesanyja halálát követően 1946 végén a nyomdát eladta a gyulai Zajkás testvéreknek, majd Budapestre költözött, s ott is halt meg 1977. december 10-én. A nyomda új tulajdonosai nem vitték el a felszerelést, hanem Nyilas Jenőt bízták meg a nyomda további üzemeltetésével. Ezt követően a nyomda kiadványai Nyilas Nyomda, illetőleg Nyilas Jenő Könyvnyomda Vállalata jelzéssel jelentek meg. A Szarvasi Közlöny Nyomda államosítására is 1949-ben került sor. Békéscsabáról megjelent két szakember, s felszólították az alkalmazottakat személyes holmijuk elvitelére, s a nyomda elhagyására, majd lezárták és lepecsételték a nyomda helyiségeit. Ezt követően rövid időn belül leszerelték és elvitték a gépeket. Nyilas Jenő Békéscsabán az államosított Tevan Nyomdában, majd Szegedre költözve szegedi nyomdákban dolgozott nyugdíjazásáig. (27) A nyomda kiadványainak jegyzékét a melléklet tartalmazza.
Befejezés Fél évszázada szüntette be tevékenységét a XX. század első felének két utolsó, jelentős szarvasi nyomdavállalata. Kiadványaik a nagyobb közgyűjteményekben sem lelhetők fel maradéktalanul, a legjobban pusztuló aprónyomtatványaik többségéből már hírmondó sem akad. E helyütt adatokat kívántunk szolgáltatni a szarvasi nyomdák történetéhez azzal a reménnyel, hogy segítséget nyújtunk a szarvasi nyomdák történetének részletes, tudományos igényű feldolgozásához. A szerző ezúton is köszönetet mond dr. Erdész Ádámnak a Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének, dr. Füzesné Hudák Juliannának a Gyomai Kner Nyomdaipari Múzeum igazgatójának, Ambrus Zoltánnak a Békés Megyei Könyvtár igazgatójának, illetőleg a Szarvasi Városi Könyvtár, valamint a Szarvasi Gimnázium Könyvtára által nyújtott szíves segítségért. Köszöni id. Kutas Ferencné (sz. Szarvas, 1913), Lázár Lajosné (sz. Szarvas, 1936), Malmos Károly (sz. Szarvas, 1927)), ifj. Nyilas Jenő (sz. Csongrád, 1929) és Tákosné Nagy Lívia (sz. Kondoros, 1917) szíves adatközléseit., illetőleg Szőnyi Sándor (sz. Békéscsaba, 1916) ny. gimnáziumi tanár szíves segítségét. Jegyzetek 1. Ballóné Mike Ágnes: A szarvasi Réthy Nyomda története, Körös Népe
VI. Békéscsaba, 1965
|
||