Dr. Reszkető Péter
A SZIRÉN fél évszázada

50 éve, 1950. november 29-én alakult meg a Szarvasi Ruházati Kisipari Termelő Szövetkezet. 21 szabó kisiparos mester és 45 főből álló, szakképzettség nélküli háziasszony indította el azt, ami ma a SZIRÉN. Ötven év - úgy tűnik nem csak egy ember életében mérföldkő, de egy ilyen szövetkezet életében is az. Mérlegelniük kell, mire jutottak, és a változó társadalmi-, jogi-, gazdasági környezet miatt is lépéskényszerben vannak ma, új formát, új stratégiát kell keresniük.

Ötven éve - ugyanúgy, mint ma - a gazdasági környezet tette szükségessé a korábban egyénileg dolgozó kisiparosok szövetkezését, amivel ma már elmondhatjuk, egy világhírű cég alapjait rakták le. Napjainkban ugyancsak válaszút előtt állnak a SZIRÉN szövetkezet vezetői, tagjai, új utakat kell keresniük, ha élni, dolgozni akarnak, ugyanis az új szövetkezeti törvény ismét továbblépésre kényszeríti ezt a céget is, de most már új formát kell választaniuk. Ugyanakkor a globalizáció és az EU-csatlakozás újabb kihívást jelent számukra, ami nemcsak a világpiaci hatásokat, de szigorúbb gazdálkodást, és még magasabb minőségi követelményeket támaszt. Nyugodtan mondhatjuk: sorsfordító idők!

A Szirén ötven éve öt nagyobb szakaszra tagolható, - s az első 25 évet kivéve - minden egyes szakasz döntően egy-egy elnök tevékenységéhez is kapcsolható.

Az alapítás és a tervgazdálkodás időszaka
1950-1968

Ötven évvel ezelőtt Selmeczi György, Kovács András, id. Bankó Mihály, Hraskó István, Kozsuch Pál, Kovács György, Durda Mihály, ifj. Bankó Mihály, Bürger Béláné, Kozsuch Ilona, Oncsik Györgyné, Jakab Jánosné, Kovács Anna, Furár Zsuzsanna, Kornidesz Józsefné, és Burák Jánosné szabó kisiparosok az akkori OKISZ és a megyei tanács, valamint a község vezetőinek bábáskodása mellett az alakuló közgyűlésen egy új közösséget hoztak létre.

Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve szerint Selmeczi György és ifj. Bankó Mihály "összejárták" és beszervezték Szarvas község önálló szabó kisiparosait. A tag bevitte felszerelését, visszaadta az iparát, és 500 Ft-os üzletrészt jegyzett, valamint "a mester segíteni tudta a gépeivel és kuncsaftkörével a szövetkezetet" írja az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve. Az új szövetkezetnek 1 866,52 forint készpénze, 26 392,03 Ft raktári készlete, 2 db villanyvasalója (á. 100 Ft/db) és egyebekkel összesen 42 114,59 Ft értéke volt. A tagoknak - a demokratikus elvek alapján - szavazati joguk volt, kedvezményes utazást, szabadságot és nősülési segélyt kaptak. Az akkori korra jellemző mondat az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvéből: "A szövetkezet nemcsak műhely - ez mozgalmi hely is és tömegszervezet". Valóban, ha a vagyoni helyzetüket, eszközeiket nézzük, inkább a jövőbe vetett hitük, reményük, lelkesedésük az, amire alapozták, alapozhatták akkor a szövetkezésüket. Hraskó István javaslatára elfogadták Selmeczi György, valamint Újhelyi Mihály, Kovács András, Varga Ferenc és Kornidesz Józsefné igazgatósági tagságát. Közülük Selmeczi György javaslatára Kovács András lett az ügyvezető, vagyis az első elnöke a szövetkezetnek.


Kovács András, a szövetkezete első elnöke (1950-1975)

Az addig egyénileg, önállóan dolgozó kisiparosok így váltak számlaképessé, és így kapcsolódhattak be az állami kereskedelembe, kaphattak létfontosságú állami megrendeléseket, és az akkori zavaros, hiánygazdálkodási idő-szakban (feketegazdaság!) ez az új forma tette lehetővé a megfelelő alapanyaghoz való hozzájutást is. A szövetkezet akkor vegyes konfekciót gyártott, de igen hamar kialakult a ma is jellemző férfiing gyártása.

Az akkori szocialista kísérlet keretei, vagyis a szocialista tervgazdálkodás kényszerítő körülményei között, az akkor egyedül lehetséges legkedvezőbb formát választották az addig önálló szabók: ez a szövetkezés volt. Így tudtak előre lépni, fejleszteni, és lehetővé vált egyéb szociális feladatok ellátása is. Ilyenek voltak a fentebb említett juttatások, vagy ilyenek voltak a dolgozók és gyerekeiknek a kulturális programjai. Ezek hozták össze valóban a dolgozókat azokban az években. Meg kell említeni azt a tényt, a szövetkezetnek mindig is volt egy olyan, "társadalmi küldetése" azon túl, hogy munkát és jövedelmet adott sok családnak, szocializálta, munka kultúrára nevelte a város olyan képzetlen rétegét - főként nőket, akiknek nem volt más lehetősége ebben a régióban.

Kezdetben központi feladat volt a termelés folyamatosságának megteremtése, ami az anyagellátás biztosítását is jelentette. 1952-re sikerült stabilizálni a termelést és a minőségi munkát. Újabb munkaterületeket teremtettek, és újabb értékesítési lehetőségeket szerveztek (pl. ilyenek voltak a Maradék Bolt, vagy a piacozó brigádok). Az ötvenes évek végére normalizálódott a szövetkezet helyzete. Közben megszervezték az üzemi orvosi ellátást, elkészült a Körös-parti hétvégi pihenőház. 1960-ra 122 tagja és 1 millió 451 ezer forint vagyona lett a szövetkezetnek. 1962-ben megindították három komplett szalagon, két műszakban a fehérnemű gyártását, és ez már egy egészen új, korszerű technológia. 1963-ban középüzemmé minősítették. Ekkor 338 fő dolgozott a szövetkezetben. Az üzem erősödését mutatja az is, hogy 1965-ben megindították az üzemi étkezést, saját konyhával.

A tagság évről évre nőtt, és az üzem gyarapodott, annyira, hogy a hatvanas évek végére, a Szirén a város egyik meghatározó, jól prosperáló üzemévé fejlődött.

Gazdasági reform és a középüzemmé fejlesztés évei
1968-1975

A Szirén Szövetkezet a hatvanas évek végére alakult ki, erősödött meg annyira, és jutott oda, hogy technológia fejlesztésével (ragasztásos technika) tömegtermelővé, így exportőrré lépett elő. Kezdetben szovjet piacra termeltek az akkori szocialista tervgazdálkodás keretében, majd nyugati bérmunkára is lehetőség nyílt, ami már erősödő


Négyen az alapítók közül - 2000-ben: Varga Ferenc, Dévai Mihály, Balogh Kálmánné,
Ligetvári Jánosné

piaci elemeket is jelentett. Később az enyhülő gazdasági klíma lehetővé tette az önálló kereskedést. Új struktúra, új szervezet jött létre erre a feladatra: 1968-ban alakult meg a Kereskedelemi Osztály. A beszerzés, a kereskedelmi-, piaci elemek és a magasabb minőségi követelmények - főleg a nyugati bérmunkával - újabb kihívást jelentettek az üzem vezetésének, dolgozóinak. A tervutasításos rendszer után ez egészen új gazdasági-szemléleti elemek érvényesülését feltételezte. A Szirén vezetése jól oldotta meg ezt is Kovács András elnökletével, mert ebben az időszakban nagy mérvű építkezések és technológiai fejlesztések indultak meg, olyanok, amelyekről nyugodtan állíthatjuk, ma is hatnak, érvényesülnek. Ekkor nyílt lehetőség először nyugati kitekintésre, üzemlátogatásra, együttműködésre. A tőkés bérmunka új struktúrát, új szemléletet, és egyre szigorodó minőségi követelményeket jelentett. Tevékenységük már nemcsak Szarvason jelentős, hanem Gádorosra és Kondorosra is kiterjed. A tervgazdálkodásról a gazdasági reform kezdeti bizonytalan szárnypróbálgatásai között is előbbre, a piaci hatások közé tudott lépni a Szirén, sőt megerősödve jutott tovább. 1970-ben már 583 dolgozóval több mint 1,5 millió inget gyártottak, és 16 országba exportáltak, az export súlypontja keletről nyugatra tevődött át. 1975-ben már a fő profil az inggyártás, megindult a piacgazdálkodás, és a korszerű technológia az export bővülését is eredményezte. Mindenképpen egy igen jelentős, és gazdag negyedszázadot tudhatott ekkor maga mögött a Szirén Ruházati Szövetkezet. Ez a sikeres huszonöt év Kovács András elnökségéhez kapcsolódik, és az akkori politikai-gazdasági környezetre jellemző, de a lehetőségeket végig jól kihasználó, folyton változó, az újra mindig időben nyitni tudó, tipikus konfekcióipari középüzemmé vált a szövetkezet.

A fúzió
1976-1980

Az 1970-es évek elejére - főleg külső nyomásra - lelassult a gazdasági reform, így az ésszerűsítés más irányait, útjait kellett megkeresni. Ilyen volt az addig kis üzemekben folyó termelés összevonása, vagy a nyugati irányú nyitás is hasonló kényszerítő megoldás. 1975-től, immár az új elnök Kun-Sebestyén Géza vezetésével újra csak azt mondhatjuk, hogy a gazdasági kényszer hatására, de nagyarányú korszerűsítések indulnak meg a Szirén Ruházati Szövetkezet és a szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet fúziójával. A két szövetkezet egyesülése a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet néven természetesen újabb gondokat és feladatokat is jelentett mindenki számára. Az egyesített szövetkezet közös összvagyona meghaladta az 50 millió forintot. Bizonyos részlegek leválása után az új szövetkezet magába foglalta a férfiing konfekció, gyermekruházat és népművészeti tárgyak gyártását, textil játékok készítését, kéziszövést, de egyéb fogyasztói szolgáltatásokat is. 1977-re elkészült az új épületszárny is, amely helyet adott egy magas színvonalú technológia bevezetésének az ing konfekcióban. Ekkorra a szövetkezet árbevétele már megközelítette a 245 millió forintot. Minden téren gazdagodott, bővült a Szirén, új óvodát nyitott. Továbbra is jelentős szerepet vállalt a sport (a sakk és a Szarvasi Spartacus Női Kézilabda Szakosztály) támogatásában. Óhatatlanul felmerült a jövedelem megtartása érdekében a profiltisztítás kérdése. Mindez sok gondot okozott a vezetésnek. A szövetkezet ebben az időszakban fejlesztette tovább áruforgalmi tevékenységét: piackutatót alkalmazott, megkezdte reklám- és propagandatevékenységét. Ekkor vált rendszeressé a nemzetközi kiállításokon való részvétel. Bővült a külföldi, főként nyugati cégekkel a kapcsolat. Az időszak végén megválasztott új elnök Tari Józsefné mellé a szövetkezeti törvény adta lehetőséggel élve először választott a tagság független elnökhelyettest Kiszely Mihály személyében a sokrétűbbé váló gazdasági munka érdekében. Ekkor léptek ugyanis életbe az új gazdasági szabályozók, amelyek az egyre szorosabbá váló versenyben, mind a tőkés, mind a keleti és a belföldi piacon csak minőségileg kifogástalan termékekkel állhatott helyt a szövetkezet.


A Háziipari Szövetkezet egykori épülete (Szabadság u. 6.)

Ha fellapozzuk az akkori jelentéseket, beszámolókat, természetesen olvashatunk a szocialista brigádok tevékenységéről, nőbizottságról, KISZ-ről. Ezek részei voltak egy ilyen fontos középüzem életének, tevékenységének, és azt hiszem, esetenként eredményeinek is. Ekkor vezetik be a két-, majd három műszakos szalagtermelést. A beruházásokkal, rekonstrukciós fejlesztésekkel egyidőben a ruhaipar akkori legkorszerűbb módszereit vezetik be.

Megerősödés és kilépés a világpiacra
1980-1990

A Szirén Szövetkezet élete nem függetleníthető az ország gazdasági, politikai helyzetének alakulásától. Az ország egyre erősödő kényszere volt ebben az időszakban a "devizaéhség", vagyis a nyugati értékesítés növeléséből származó devizabevétel fokozása. A gazdasági ösztönzők a dollárbevétel növelésére szorították az üzemeket ebben az időszakban. Ez azonban a korábbinál erősebb piacváltást is jelentett. A piacváltás keletről nyugatra a korábbinál erősebb kényszerítője volt a minőségi, csúcstermékek előállításának.

1980-ban megindult az ázsiai termelési kapcsolat Vietnammal, ami olcsóbb munkaerőt jelentett, és az olcsóbb alapanyag beszerzését is lehetővé tette. Megerősödött a szövetkezet, és kilépett a világpiacra. Ebben az időszakban tovább fejlesztett a Szirén: a modernebb berendezéseket vásároltak és elindult a számítógép-program.

Bizonyos profiltisztítás is végbement ebben az időszakban, a szövetkezetben. Kivált a ruhatisztító és a méretes szabóság, ami természetesen létszámcsökkenést is eredményezett. Mindezek ellenére mind a vagyoni helyzete (az időszak végére 188 millió a vagyon értéke), mind a termelés volumene, árbevétele folyamatosan nőtt. Ugrásszerűen megnőtt az exportbevétel. 1990-ben 405 millió forint árbevételből 162 millió forint már exportbevétel volt.

A rendszerváltás után
1990-2000

1990-től új elnöke van a Szirénnek, Kiszely Mihály személyében. Erre az időszakra a további korszerűsítés, fejlesztés, a legkorszerűbb számítástechnikai és optimalizáló rajzoló-szabó komputerek bevezetése jellemző.

Az 1990-es rendszerváltás, és főként az 1992. évi 1. sz. új szövetkezeti törvény jelentős változást hozott a Szirén életében is. Szükségessé vált a tulajdonszerkezet átalakítása, és a piacgazdaság kőkemény kihívásainak is meg kellett felelnie.

Az új szövetkezeti törvény alapján 1992. szeptember 5-én 25 tag kivált a Szirénből 9,7 millió forint vagyonrésszel. A vagyonnevesítés és a kiválás után 1992 novemberére 460 tag 286 millió forint saját vagyonnal megalkotta és elfogadta az új alapszabályt, valamint az új tisztségviselők megválasztásával gyakorlatilag újraalapította a SZIRÉN Ruházati Szövetkezetet. Az új vezetés: elnök-igazgató ismét Kiszely Mihály, igazgatósági tagok: Bárányné Kis Judit, dr. Frecska Sándorné, Samu Tamás, Soványné Nagy Erzsébet. Felügyelő Bizottság elnöke dr. Meszlényi Mária, tagjai Béni Csabáné, Darida Jánosné, Fazekasné Pósa Éva és Hajdú Pálné.


Pesztránszky Károlyné hímző népi iparművész és az általa készített városi zászló

Jellemző erre az időszakra, hogy a tagsági jogviszony és a tulajdonosi viszony különválása igen sok és nehéz érzelmi kérdést is felvetett. Az új szövetkezeti törvény alapján külső üzletrész-tulajdonosok lettek ugyanis a korábbi tagok örökösei, az időközben megszűnt tagsággal rendelkezők, vagy a korábban - bármikor teljesített - öt évet meghaladó munkaviszonnyal rendelkezők, de 1992-ben a Szirénhez már nem kapcsolódó volt dolgozók is. A tag az üzletrészével szabadon rendelkezik. A változások után az újraalapított szövetkezet tagként viszont csak azt ismerte el, aki személyesen működik közre a szövetkezet munkájában. 968 külső üzeltrész-tulajdonos nagyobbik részétől visszavásárolták a szövetkezeti vagyonrészt, így azok száma 2000-re 131 főre csökkent. 1992-ben 1400 tagja volt a Szirénnek, ami az ötvenéves évfordulóra, 2000-re a szövetkezeti üzletrészek megvásárlásával 392 főre csökkent. A legnagyobb vagyonhányad 3 % alatt van.

Ezek a változások jelentősen felkavarták a tagság érzelmeit, de a termelési mutatók arról tanúskodnak, hogy a szövetkezet vezetésének úgy sikerült ezeket kezelni, hogy az árbevétel 1992-től majdnem megduplázódott, és 1998-ra meghaladta az 1 milliárd forintot. Ez jelentős forgalomemelkedést is feltételez, amit új szemléletű hitelgazdálkodással lehetett biztosítani. A forgalom 70-80 %-a az export erre az időszakra, főként nyugatra.

A bérmunka-megrendelések, amelyek jelentős árbevételt biztosítanak, valamint a két világszínvonalat jelentő márka megvásárlása,- ezek a Pierre Clarence (Franciaország) és a Seidensticker (Németország) márkájú ingek - magukban hordozzák a továbblépés lehetőségeit és útjait is. Termékeik egy részét saját kiskereskedelmi rendszerben, illetve nagykereskedelmi láncok segítségével értékesítik. Termékeik eljutnak az USÁ-ba, Svájcba, Németországba is. Évente több mint 800 ezer inget készítenek a Szirén Szövetkezet üzemeiben, így éves árbevételük meghaladja az egymilliárd forintot.

Egy gazdasági szervezet jövőjét részben a múltban végrehajtott fejlesztések határozzák meg. Ezt szem előtt tartotta a vezetés mindig, így évről évre fejlesztette, karbantartotta épületeit, termelő berendezéseit, járműparkját és technológiai rendszereit. Az utóbbi évtizedben is folyamatosan fejlesztettek a vasalás technikánál, számvitelnél. Így ma a gyártáshoz rendelkezésre áll a legkorszerűbb technológia, az optimalizáló, rajzoló komputerek és az ezeket magas fokú hatékonysággal üzemeltetni tudó, képzett munkaerő, valamint a korszerű számítástechnikai rendszer. Mindehhez kialakította az új vezetés az integrált, új típusú vállalatirányítási rendszert. 2000 decemberében megnyitották budapesti nagykereskedésüket, hogy a partnereiket, akik nagyrészt Budapesten és környékén koncentrálódnak, minél jobban, gyorsabban és egyszerűbben tudják kiszolgálni. Az állandóan változó közgazdasági, törvényi, szociális környezetben is tudott újítani a Szirén Szövetkezet vezetése és tagsága is.


Elnökök egymás közt: Kiszely Mihály (1970-), Tari Józsefné (1980-90), Kun Sebestyén Géza (1975-80), dr. Szabó Lorándné (Háziipari Sz. 1952-75), Kovács András (1950-75)

A jövő

Joggal merül fel a kérdés, milyen jövő vár a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezetre. Az új, 2000. évi CXLI. törvény újrafogalmazza a szövetkezetek formájára, jövőjére vonatkozó minden korábbi szabályozást. Ennek legfontosabb elemei a nyitott tagságról és az ezzel járó változó tőke elveiről szólnak. Mindez maga után vonzza, hogy a szövetkezet, ha marad egyáltalán a továbbiakban ilyen, instabillá és minden bank számára hitelképtelenné válik. Ezért fogalmaz Kiszely Mihály elnök-igazgató úgy, hogy számukra a közeljövő legfontosabb és legnagyobb eseménye, feladata lesz az új szövetkezeti törvény módosításából eredő változások, átalakulások végrehajtása. Ötven évi szövetkezeti lét és a néhány évvel ezelőtti újjáalapítás után elkerülhetetlennek tűnik 2005-ig a kötelező átalakulás, ami új forma választását is jelenti. A formaválasztás természetesen mind a tulajdonforma, mind a döntési mechanizmusok és a hitelképesség miatt is meghatározóak. A szövetkezet vezetése és tagsága éppen ezért egyformán óvatosan közelítik meg ezt a kérdést. A szóba jöhető formák közül a részvénytársaság tűnik előnyösnek.

Mindezeket csak tetézi az a gond, ami ma még csak sejthető, hogy az EU-csatlakozás nyitott piaci viszonyokat, könyörtelen versenyhelyzetet, az eddiginél agresszívebb marketing-stratégiát, a munkabérek növekedését, és eleddig soha nem látott szigorúságú minőségi igényeket fog eredményezni, ami mindezekkel együtt járó, teljesen új pénzügyi és hitelpolitikát fog követelni a hazai cégektől. A nyugati országok tapasztalatai ráadásul azt mutatják, hogy a textilruházati ipar nemigen tud nyertesként kikerülni ezekből a folyamatokból, nemigen tud eredményesen megmaradni a piacon. Az iparág számára a legnagyobb kihívást az ázsiai dömpingáru jelenti, ami ráadásul egyre jobb minőségben jelenik meg térségünkben.

Reményeik szerint nem az ázsiai tömegáru-termeléssel, hanem a még szigorúbb igényű, a jobb minőséget megfizetni tudó réteg megcélzásával lehetne előre lépni, amire megvannak a megfelelő gépi-, piaci-, üzemszervezési-, és minőségbiztosítási rendszereik, tapasztalataik. A korábban megvásárolt két nyugati márka, az uniós csatlakozás után jelentősebbé váló igényes belső fogyasztás növekedése, még hatékonyabb és markánsabb marketingtevékenységgel, a keleti export növelésével, és külföldön vegyes-vállalatok alapításával, a vezetők óvatos, de folyton előrenéző stratégiájával megvan a remény a további sikerekhez.

A Szirén ötven éve sikersztori. A folyton változó politikai és gazdasági körülmények szorító hatása alatt folyamatosan alkalmazkodni, megújulni tudott. A Szirén előrelátó stratégiájáról, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásáról, mindig időben előre lépni tudó vezetéséről, és az új iránt fogékony, ahhoz gyorsan átállni tudó dolgozóiról volt ismert. Remélhetőleg a legújabb kihívásoknak is meg fognak felelni.

Felhasznált irodalom:

20 éves a szarvasi Ruházati KTSZ, 1950-1970
A szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet 30 éve, 1950-1980
A Szirén. Szarvasi Krónika 13. sz. 53-55. o. 1999
Szy: Szirén Ruházati Szövetkezet - Túl az ötödik ikszen, Divat Marketing, 2001/7. 1-2 sz. 42 o.


A jubileum: Kiszely Mihály elnök, Mihaleczné Kovács Mária jegyző, id. Babák Mihályné, id. Babák Mihály alapító tag, Babák Mihály polgármester, Domokos László országgyűlési képviselő, dr. Prozlik László gádorosi polgármester, Samu Tamás termelési
igazgató