Szarvasi Méhész Baráti Kör Benke György írta a visszatekintőt, melyből megtudjuk, hogy 1924-ben Némethy Samu polgári iskolai igazgató elnökletével alakult meg a méhészeti egyesület. A második világháborút követően az egyesület a Földműves Szövetkezet irányítása alá került. Ekkor 57 méhész 547 családja csak annyi mézet adott, amennyi a családoknak és a szomszédoknak volt elegendő. 1980-ra a tagság már 100 méhészből állt. 1991-ben az úgynevezett rendszerváltással egyidőben az egyesület is újjászerveződött. Ekkor 97 méhésznek 2523 méhcsaládja volt. Ez átlagosan méhészenként 26 családot jelentett, szemben a 40 évvel korábbival, amikor egy méhészre 10 család jutott. Ez a leadott méz mennyiségében is megmutatkozott, a korábbi 12 tonna helyett már 130 tonna akác és vegyes mézet adtak le a szarvasiak. 1997-óta a Szarvasi Méhész Baráti Kör elnöke Kohut József, az elnökség tagjai: Demeter Mihály, Hipszki János, Makan János és Csenkei Attila, pénztáros Kondacs Mihály. Ma már egy-egy gazda 50-60 családdal rendelkezik, és családi vállalkozások formájában méhészkednek. A kiadványból - Szabó János segítségével -hasznos információkat tudhatunk meg a méhekről, szokásaikról, a mézről, virágporról, propoliszról, viaszról, a méhpempőről és a méhméregről. (Csenkei Attila összeállítása.) Dr. Bakos János arról írt, hogy milyen fontos szerepe van a méheknek a megporzásban. A méhek megporzó tevékenysége a termés mennyiségének növelésében alma esetében 90 %-ban, szilvánál 20 %-ban, vörösherénél 70 %-ban játszik szerepet. Dr. Deák Sándor belgyógyász szakorvos a méz és a méhészeit termékek hatásáról írt tájékoztatót. Makan János a szakmai és érdekképviseleti szervek felépítéséről és működéséről írt, a kiadvány végén az elődökről, Tessedik Sámuelről és Koltay Pál munkásságáról szóló írások olvashatóak, valamint azok névsora, akik sokat tettek és tesznek a Szarvasi Méhész Baráti Körért. Az igényes, szép kiadvány - bárki veszi is kezébe - hasznos és érdekes
olvasnivaló, s részt kíván magának a helytörténetben is. Petneházi Andrea
|
||