Blaskó Mihály 1941-ben született Szarvason. Szülei az akkor Szarvashoz tartozó kisszénási határban laktak. Szülővárosában érettségizett 1959-ben. Budapesten szerzett elméleti köz-gazdász majd tanári diplomát. 1964-től a tokaji kereskedelmi iskola tanára volt 30 éven át. A tokaji közélet tevékeny részese. 1985-től a TIT irodalmi szakosztályá-nak tagja. Képzőművészeti kiállításokat szervez, szerepel a tokaji irodalmi esteken. Versei a rendszerváltás utáni években jelentek meg a Tokaji Hírekben,
a Tokaji Kilátó, a Szarvasi Krónika c. periodikában és a Gondjainkra bízva
c. nyíregyházi antológiában.
Mennék, mennék szülőhelyemre, - írja a költő címadó versében. De nemcsak a kötet címadó verse szarvasi vonatkozású, hanem a címlap
is: Cs. Pataj Mihály, egykori szarvasi tanár rajza, amelyet e kötet számára
készített. Ruzicskay György festőművész rajza is szerepel a kötetben. 1976-ban a költő számára készült egyik korábbi versének illusztrációjaként. A többi grafikát e kötet számára rajzolták művészbarátai. Blaskó Mihály azon ritka költők közé tartozik, akik két nyelven írnak: szlovákul és magyarul. Minden szlovák versének megvan a magyar megfelelője. Ezekből is válogatott a kötetébe, pedig Tokajban - rajta kívül - nem élnek szlovákok. Verseinek többsége hagyományos formákat követi. Képei tiszták, egyszerűek. Formai kísérlete a hat képvers, a három akrosztichon és egy maláji láncvers. A kötet ciklusai cikluscímek nélkül is kirajzolódnak. A család a témája az első tíz költeménynek, a továbbiakban hat képvers, három akrosztichon, hét jeszenyini intonáció olvasható, a többi vers szerelemről, életről és halálról szól. Blaskó Mihály az utóbbi években verseivel ismét hazatalált. "Hazatérése"
azonban nem csupán ennyi. A Szlovák Önkormányzat tervbe vette, hogy megjelenteti
két nyelven írt verseit. Az előkészületek már megkezdődtek. Dr.Kutas Ferenc Blaskó Mihály
|
|||