A Szarvasi ÁFÉSZ

A szövetkezet (alapításkor: földművesszövetkezet) 1945. december 7-én alapította 47 földműves 253 üzletrész jegyzésével, az alapító tőke 890.800 pengőt tett ki. Tevékenységét az alábbi csoportok létrehozásával kezdte: üzemi tanyaközpont, őstermelő, gépállomás, beszerző, értékesítő és kertészeti. A csoportok nevéből is kitűnik, hogy a későbbiek folyamán a termelőszövetkezetek, gépjavító üzemek és a fogyasztási szövetkezetek kialakulásának ez volt az alapja.

A kezdeti években a földművesszövetkezet a földek megműveléséhez nyújtott segítséget: mezőgazdasági gépek kölcsönzésével, vetőmag biztosításával, a termelés szervezésével, és a megtermelt termékek értékesítésében volt szerepe.

A napjainkra jellemző kereskedelmi tevékenység hosszú évek során alakult ki, 1946. május 16-án nyílt meg az első földművesszövetkezeti bolt Szarvason Vitális János kereskedő üzletében. Ekkor az inflációs időszak kellős közepén főként cserekereskedelmet folytattak. Fizető eszközként szolgált a termény, de leginkább a tojás, esetenként 10 ezer tojás is összegyűlt a boltban. Az áruellátást a szomszédban működő "Laukó Testvérek" nagykereskedéstől, és a helybeli baromfikereskedőkön keresztül oldották meg. A forint megjelenésétől kezdve már lehetővé vált más nagykereskedőkkel is felvenni a kapcsolatot.

A szövetkezet megjelenése a kereskedelem területén kezdetben jelentéktelen volt, 1952-ig évről évre egy-egy boltot sikerült megnyitni, hiszen ez időben a magánkereskedelem volt a jellemző. Az államosítás után több üzletet kellett átvenni, ugyanakkor a legelők, és rizsföldek hasznosítása kikerült a szövetkezet tevékenységéből, a bolti kiskereskedelem mellett italboltok, vendéglők működtetése is megkezdődött. 1961-ig a szövetkezet fejlődése töretlen volt, működési területe Szarvas városon kívül Örménykút községre terjedt ki. A központi területrendezést követően a szakboltjait az állami kiskereskedelemnek kellett átadnia, ez azt is jelentette, hogy csak a városszéli üzletek és a vendéglők maradtak meg.

1963-ban a csabacsüdi, 1975-ben pedig a békésszentandrási szövetkezet beolvadása történt meg.
Az 1968. évtől új fejezet kezdődött a szövetkezetek életében, ekkor került sor a névváltozásra, a földművesszövetkezet megnevezést felváltotta az áfész (általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet). Bár az alapításkori tevékenységek nagy változáson mentek keresztül, a szövetkezet működésében ez időben is meghatározó szerepe volt a felvásárlási üzemágnak, amelyhez szakcsoportok is kapcsolódtak, és ezáltal szervezetten jelentős mezőgazdasági termeltetés valósulhatott meg a kistermelők körében.

Lehetővé vált a hálózatbővítés, beruházások kezdődtek Szarvason: ruházati, lakberendezési és könyvesbolt építése. Az ABC létesítési programon belül átadásra került Szarvason a Dózsa György úti, Alkotmány úti, Kossuth Lajos úti ABC, és a vidéki településeken is mindenhol új ABC-vel gazdagodott a tagság, és így mintegy 30 ezer lakos áruellátásában vett részt a szövetkezet, tagsága meghaladta az 5 ezer főt. 1976-ban a szövetkezet tulajdonába került az Árpád épülete, amelynek rekonstrukciója során kialakításra került a szálloda és az étterem.

A 80-as évek elejétől az ország politikai és gazdasági életében olyan változások indultak el, amelyek az egyéni vállalkozásokat preferálták. E környezet kialakításában a szövetkezet is profitálhatott, hiszen a gazdaságtalanul működő egységeit szerződéses üzemeltetésre átadhatta, később élhetett a bérbeadás lehetőségével is. Ez természetesen profiltisztulást eredményezett, elindult a tudatos kivonulás a vendéglátóiparból.

A rendszerváltás, és az azt követő években kialakult gazdasági helyzet, és a piaci viszonyok átalakulása a szövetkezet struktúrájának teljes átalakításához vezetett. Tőke- hiány és az élelmiszeripar privatizációja miatt felszámolásra került a termeltetési-felvásárlási tevékenység. A kiskereskedelem területén is változások történtek, 1992-ben az áfészek I. kongresszusán a szövetkezetek úgy döntöttek, hogy a jövőben a szektor fő tevékenysége az élelmiszer kereskedelem lesz. Ehhez országos szinten alakították ki a feltételeket, a cél az áfészek piacon maradása, ennek eszköze a közös beszerzés és a közös értékesítés. Megyei és régiós szinteken sorra alakultak a nagybani beszerzést ellátó szervezetek, a PRO-COOP-ok. 1995-ben útjára indították a Coop üzletláncot, amely az egyetlen hazai tőkével működő üzletlánc.

A Szarvasi Áfész gazdálkodása az 1992-93-as években a mélyponton volt, lecsökkent az árbevétel, és veszteséges volt a gazdálkodás. A talponmaradás és fejlődés érdekében 1993. évben csatlakozott a szolnoki TISZA-COOP Kft.-hez, amely akkor négy megye szövetkezeteinek nagybani árubeszerzését látta el. Több vendéglátóipari ingatlan értékesítésre került, és az ebből befolyó bevétel erősítette a tőkeellátottságát, de lehetővé vált a meglévő bolthálózat rekonstrukciója, és új piacok felkutatása. Visszakerült Szarvason a "lépcsős" áruház a szövetkezethez, ahol a felújítás után -1993-ban - a város legkorszerűbb élelmiszer-áruházát nyitották meg, és ettől kezdve ismét a dinamikus fejlődés korszaka kezdődött el.

A szövetkezet vezetése felismerte, ahol "fehér folt" keletkezik a kereskedelemben, ott pillanatok alatt betelepedik a konkurencia, de ez már túlmutat az öt településre kiterjedő működési területen. Az egyre élesedő versenyhelyzetben felismerték, hogy az árbevétel-növekedés beszűkült, ugyanakkor olyan települések vannak körülöttük, amelyekben vagy felszámolták a szövetkezetet, vagy az áfész forgóeszköz-hiány következtében kénytelen az üzletet bérbe adni. 1994-ben a tótkomlósi, 1995-ben a nagyszénási áfész ajánlotta fel boltjait bérleti üzemeltetésre. 1995-ben Gádoroson megvásároltak egy ABC áruházat. 1998-ban bérbevették a Csorvási Áfész üzlethálózatát, és Újkígyóson vettek meg egy 550 m2-es ABC-t. Az elért árbevétel igazolta, hogy ezeken a településeken elfogadták üzletpolitikájukat, az árbevételt itt sikerült megduplázni, és a szövetkezet összforgalmának közel 50 %-át a működési területen kívül érik el.

Sikereiknek több összetevője van, de kiemelten sokat számít a tagok és a vásárlók támogatása, akik igénybe veszik a szövetkezeti nagybani beszerzésből, és a Coop üzlethálózatból származó előnyöket. Egy rövid értékelés Juhász Pál, Tótkomlós polgármesterétől (Megjelent a Coop Újság 1998. szeptemberi számában): "Csak elismerő szavakat mondhatok a szarvasi szövetkezetről, a színvonalas Coop üzlet jó hatással van a város arculatára. Jelentősége mindezen túlmutat szociális szempontból is, ugyanis jelentős árfékező szerepe van, jelenléte megakadályozza, hogy a konkurencia árai elszabaduljanak. Kapcsolatom nagyon jó a Szarvasi Áfésszel, ha csak tehetem ellátogatok a küldöttgyűlésekre, s igyekszem kifejezni elégedettségemet."

A Szarvasi Áfész vezetése tapasztalja, hogy nem könnyű megfelelni a piac kihívásának. A megoldás a gyors váltás volt, amelynek eredménye, hogy Békés megye második legnagyobb áfésze lett, és 1998. évben az árbevétel már meghaladja az 1,1 milliárd Ft-ot, gazdálkodása és pénzügyi helyzete stabil.

A szövetkezet a több mint öt évtized során vállalta tagsága körében a szolidaritáson alapuló szociális-nevelési-kulturális feladatok ellátását is. Nehéz lenne ezen belül felsorolni, hogy hány alkalommal támogatta a működési területén a hagyományőrző együtteseket, iskolákat, sportköröket, kulturális rendezvényeket, ami a tagság szolgálata mellett szövetkezeti értékek átörökítését is szolgálta.

A szövetkezet vezetői vallják, hogy nemcsak a tőke, hanem a hagyomány is érték, és tudják, hogy elsősorban önmaguk erejére, küzdőképességére kell számítaniuk a kereskedelem területén egyre erősödő konkurenciaharcban.

Bődi Jánosné