Toman János: Pásztortűz
Adatok a Réthy család ecetgyárának történetéhez

A szarvasi ecetgyárat, amely a Tiszántúl legrégebbi üzeme volt, a mai leszármazottak ükapja, Réthy Vilmos (1819-1895) létesítette 1843-ban a mai Petőfi u. 7. sz. alatti 2152 m2-es telkén, melynek szélessége 26 m, hossza 82 m.

Itt építette fel kb. 1840-ben a lakóházat az utcai részen, hátrafele a telek két oldalán a többi épületet. Mivel a terület a Körös felé lejtett, először fel kellett tölteni az utca szintjének megfelelően. Hogy ezt megtehessék, a víz felőli részen nagy támfalat építettek.


Az ecetgyár alaprajza

A gyárban előállított ecet ecetsavat tartalmazó savanyú ízű folyadék, amelyet élelmiszerek ízesítésére és tartósítására használnak. Az életecet 3-4 % ecetsavat tartalmazó folyadék, ma a boltokban 10-20 %-os ecet-esszenciát árulnak. Ecetsavat borecet alakjában már az ókorban is ismerték. A római katonák meneteléskor szomjuk oltására ecetet kaptak, amit vízzel higítottak.

Ecetsavat ecetsavas erjedéssel, falepárlással vagy szintetikus úton állítanak elő. A szakácskönyvekben házi ecetkészítésre többféle előírást találunk, de valamennyinek alapelve az ecetággyal való erjesztés.

Az ételecet gyári méretekben vízzel higított szeszből a Schützenbach felfedezte (1823) gyors ecetgyártási eljárással készítenek. Szarvason a gyáralapító az említett eljárással állította elő az ecetet. Fia Sándor (1856-1911) folytatta és tovább fejlesztette az üzemet. Halála után fia, Vilmos (1886-1932) a gyártásvezető. Működése alatt az ecetképző kádak száma már 39-re nőtt. Vilmos 46 éves korában vakbélgyulladás következtében meghalt. Ekkor özvegye Breckner Jozefin vette kézbe az üzem vezetését, és teljesen korszerűsítette: megszüntettte az eddig használt ecetképző kúpos kádak használatát, mert ezek kezelése nagy számuk miatt meglehetősen nehézkes volt. A kádak magassága 2,5 m, felső átmérő 1,5 m, az alsó 1 m, mindegyikben volt alsó és felső lyukacsos fenék, a kettő közötti teret gyárilag előállított bükkfaforgács töltötte ki. A felső lukacsos rész a felöntött folyadék, ecetanya, cseppekké alakítására szolgál. Az ecetanya vízzel higított szesz, ecet valamint az ecetsavbaktériumok táplálásához szükséges anyagokat (sör vagy maláta kivonatot) tartalmazó elegy. A bükkfa- forgács felületén a legelőször felöntött ecetben lévő, pálcika alakú ecetsavbaktériumok telepszenek meg, és életműködésük során a kád alsó részén lévő nyílásokon beáramló levegő oxigénje jelenlétében a szeszes folyadék alkoholtartalmát ecetsavvá és vízzé oxidálják. A lecsorgó folyadéknak - híg szesszel kiegészítve - többszöri felöntésével 11-12 %-os ecetet nyernek. A helyiség, ahol az ecetképző kádak sorakoztak, fűthető volt, ti. az ecetsavbaktériumok optimális működéséhez 22 C fölötti hőmérsékletre van szükség. A terem falának szigetelését két deszkaborítás között vastag fűrészpor-réteggel oldották meg. Az ecetképző kádak kiszolgálását két fő látta el, az egyik a felöntő, a másik a kádármester, aki az ecetképzők javítását, rendben tartását végezte.

Alapíttatott: 1843-ban Telefon: 39
RÉTHY SÁNDOR FIA
ecetgyára
SZARVASON
Cégtulajdonos: özv. RÉTHY VILMOSNÉ
Csekkszámla m. kir. postatakarékpénztár 2001
Sürgönycím: Réthy
Kitüntetések
Békés megyei Gazdasági Egyesület 1850
Országos Általános kiállítás Budapest 1850
Délmagyarországi kiállítás Aradon 1890
Magyar ipar- és kereskedelmi kiállítás 1901

Szükség volt a képződött ecet töménységének folyamatos vizsgálatára. Ezt a 30-as években egy női alkalmazott, Brachna Ilona végezte, aki egyben irodista is volt, ő készítette a számlákat.
Az ecetgyártáshoz szükséges tiszta szesz (96 %-os) minden hónapban vashordókban érkezett. Ezt elkülönített raktárhelyiségben tárolták. Mivel az országban a szesz adó alá eső termék volt, s hogy ez alól mentesüljön, denaturálni kellett, ti. az ipari célra használt alkohol nem esett adó alá. A denaturálást a pénzügyőrök jelenlé tében végezték.


Hirdetés az 1936-os helyi Címtárból

Meg kell említeni, hogy az ecetes erjedésnél sokféle betegség léphet fel. Az 1929-ben bekövetkezett elnyálkásodás csaknem tönkretette a Réthy családot. A betegség úgy kezdődik, hogy a kádak rendetlenül kezdenek dolgozni, az alkoholnak ecetsavvá való alakulása mindinkább lelassul, végül leáll. A bükkfaforgácsot nyálkás tömeg vonja be, ujjal érintve ragad, s rövid fonalakat képez. A bajon csak úgy lehet segíteni, hogy a forgácsot kiforrázzák, a kádakat úgyszintén, és újra kezdik az ecetgyártást.

A baj bekövetkeztéig az ecetgyár a lajttal hozott szarvasi ártézi kút vízét használta. A gyártulajdonos az eddig használt víznek tulajdonította a baj bekövetkezését, ezért 1929-ben a saját telkén a békéscsabai Hrabovszki kútfúrómesterrel 1000 m-nél mélyebb kutat furatott. Ezután a gyártás zavartalanul folyt a gyár megszüntetéséig.

Előbb már említettük, hogy Réthy Vilmos özvegye korszerűsítette az üzemet, az eddig használt kúpos ecetképző kádakat megszüntette: Németországból hozatott egy teljesen önműködő ecetképzőt, Flinks gyártmányt. A két méter átmérőjű, három méter magas ecetképző alján összegyűlt folyadékot elektromotor hajtotta szivattyú nyomta fel a kád tetejére, ahol Segner kerék permetezte széjjel. Az ecetképző fűtése csőkígyóval történt, a hőmérsékletet beépített hőmérők mutatták. Ez a képző kb. két hét alatt 22-23 C mellett alakította át az alkoholt ecetté.

Ha nem izlik bablevese
Réthy-ecetet tegyen bele
Mert a madár is azt csicsergi az ágon
Hogy Réthy-ecet a legjobb a világon

Réthy - ecetgyár Szarvas Telefon 39

Rigmusos hirdetés a Szarvasi Hírlapban a 30-as évekből


Az előállított ecetet a kereskedőknek a kívánt mértékre higítva szállították. Az árut 50-100 l-es hordókban a gyáros kocsisa stráfkocsin vitte a helybeli és vidéki igénylőknek. A vidéki települések voltak Mezőtúr, Gyoma, Endrőd, Csabacsüd, Békésszentandrás, Öcsöd, Kunszentmárton, de távolabbi helységek kereskedőit is kielégítették. A helybeli lskosság az ecetgyár épületében lévő boltban is vásárolhatta az ecetet.

A cégtulajdonos, özv.Réthy Vilmosné 1950 márciusában meghalt. Ugyanebben a hónapban államosították az üzemet, vele együtt az egész épületegyüttest. Az államosítással együtt a szarvasi ecetgyártás megszünt. (Ugyanaz a jelenség játszódott le, mint a Grexa-téglagyár esetében.- Szarvasi Krónika 9. szám.) A gyűlölet, az emberi butaság megfosztotta Szarvast egy 107 éve fennálló üzemtől, amelynek terméke - azon túl, hogy a helybeli és a közeli helységek lakosságát szolgálta - a múlt század óta a kiállításokon elismerést szerzett a településnek.

Adatszolgáltatók: özv.Botos Lászlóné Réthy Margit, Kepka János, Réthy Péter, özv.Réthy Vilmosné Kollár Margit.


Fotó: Benkő László
Az egykori ecetgyár épülete ma